Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-29 / 178. szám
Meghosszabbítható az emberélet Sokan lebecsülik a betegségeket CEGLÉDI ^qytop — Legdrágább, legféltettebb kincsünk az egészség. Elméletben mindent megteszünk érte, a gyakorlatban viszont... Miért vagyunk ennyire könnyelműek? — kérdeztem dr. Öze Bélát, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosát. — Valóban többször előfordul, hogy az emberek későn mennek orvoshoz. Sajnos, az is mindennapos, hogy az átmeneti javulás után abbahagyják a gyógyszerek szedését. Ez sokszor tragédiához vezet, főleg a magas vérnyomás esetében. — Beszéljünk az utóbbiról. hiszen nálunk népbetegségnek számít, amit nem veszünk elég komolyan. Vajon miért? — Ez számomra is érthetetlen. Felnőtt, komoly emberek játszanak az életükkel, pedig lehet vásárolni vérnyomásmérő eszközöket, vagy pedig el kell menni az orvoshoz, és már tudjuk is a bajt. Ekkor még majdnem mindenki betartja az orvos utasításait. A probléma akkor jelentkezik, amikor átmeneti javulás után elmúlnak a panaszok, és a betegek abbahagyják a gyógyszerek szedését. Ekkor nagy valószínűséggel következik az agyvérzés, és ennek következtében a bénulás. Sajnos rengeteg embert ismertem, akik még sokáig élhettek volna, ha nem önfejűs- ködnek. — Sokan nem is tudják azt, hogy magas a vérnyomásuk. A szervezet megszokja ezt az állapotot, és ez a legveszélyesebb. Hogyan lehetne ezen segíteni? — Mindenkinek legalább havonta egyszer meg kellene méretnie a vérnyomását. Ha az emberek nem fordulnak orvoshoz, attól még betegek. Nem lehet struccpolitikát folytatni. Az orvosok megvizsgálták száz ember adatait, akik magas vérnyomásban hunytak el. Ezeknek több mint kétharmada halt meg úgy, hogy nem volt kezelve ez ellen a betegség ellen. — A másik pusztító betegségünk a szívinfarktus. Ez fakadhat többek között a helytelen életmódból, a túlhajszoltságból és a stresszböl. Sajnos ebben sem vagyunk utolsók a világon. Mi a megoldás? — Igaz, hogy a megélSgy tanít a természet Példázat vörösbegyre Július 25-én elérte a maximum hőmérséklet az idei csúcsot: a vissza nem húzódó lapka 34 és fél Cel- sius-foko,n állt meg. Miközben ezt regisztráltam a Magyar Meteorológiai Intézet 519. sz. mérőállomásán, a Gyümölcskutató Intézet kertjében, élénk madárfióka-csipogásra figyeltem fel. Közelebb lépve, a sűrűben egy éhesnek látszó kakukk követelte a napi reggelijét. A kiválóan rejtő félhomályban ugyanis a valódi ecetfák görcseinek ágtorkánál egy vörösbegy fészek található. Amikor legutóbb láttam, még négy tojáska volt benne, most pedig egy kakukkfióka lett a fészekaljból. Különleges ösztönnel áldotta meg a természet a fészekparazita madarat; ugyanis a kakukknak esze ágában sincs fészket rakni, hanem helyette más madarak fészkében helyezi el tojásait. Mindig csak egyet, komisz módon kihasználva a kotlók jóhiszeműségét és kritikátlan szülői ösztönét. A kakukk igazi élősködő, míg az utódnevelésnél a íészeképítést és az etetést, illetve a minden irányú gondoskodást is megspórolhatja ... csupán énekelnek a kakukkok és nászt tartanak. Innen van a magyarázata annak, hogy a faj több mediterrán nép körében a szerelmi, pontosabban a csapodár szerelmi kapcsolatok szimbóluma. A szerencsétlen vörösbegyanyuka pedig szomor- kodhatna, el is pusztíthatná a komisz és szemtelenke kakukkot, mert mivel előbb kel ki a tojásból, mint a vörösbegyek, s ösztönétől diktálva, a valódi vörösbegytojásokat kilöki a fészekből. A természet kemény törvénye érvényesül, némileg kényszerítve ezzel arra a vörösbegyet, hogy a párzás után még- inkább rejtett helyre készítse el a fészkét. A macskán, menyéten kívül a kakukk is halálos ellenség — az utódok szempontjából ... A rekkenő hőségben viszont egészen más jutott az eszembe, szinte tanulságként. Eddig általában csak a pelikánt ismertük úgy, mint az önzetlenség, az önzetlen szülő szimbólumát, mivel a pelikán nyaka vöröses, úg.y vélték: a fiókákat vérével is képes táplálni, vagyis akár az élete árán is hajlandó az utódait nevelni. Szép legenda, amit a kereszténység is megfelelően ápolt. Vörösbegyünk azonban tényleg embert megszégyenítő tettet hajt végre, más becsapott, a cserjésben fészkelő fajokkal együtt. Nem mérlegeli a szerencsétlen, mekkora és hasonlít-e a fióka, abból a fészekből kelt ki, s neki viszont ezáltal sajátja. Az önzetlen szeretetben és az igazi szülői szeretetben nincs mérlegelés: ha okos, ha rút, ha buta, ha debil, ha tünemény — kellene, hogy részesüljön a gyermek a szülői gondoskodásból. Sajnos, az élet erre a vastörvényre nap mint nap rácáfol: sok az árva, sok az elhagyott gyermek — pontosabban az elvetett emberpalánta. Milyen jó lenne a tudattal bíró lényeket egyre inkább arra nevelni, hogy okuljanak a történetből. A vörösbegy évente akár két kotlás múltán sem bírálja felül helyes ösztöneit. Ezért javaslom, hogy az említett szerencsétlenül elhagyott gyermekek otthonainak legyen a szimbóluma a vörösbegy, a pelikánt pedig fosszuk meg a legendától. Harcolni fogok tehát a vörösbegy rehabilitálásáért, de úgy, hogy a társadalom tagjait nevelő képessége is fokozódjék: mindannyiunk és főleg a jövő gyermekei érdekében. (Nekem nagyon is megérte bebújni a valódi ecetfa. azaz Rhus hirta fácskák alá: ismét tanított a természet!) ESDÉ hetesért sokat kell küzdeni. A mozgásra, a sportra mindig kellene hogy legyen idő. Az edzettebb ember nehezébben kap infarktust. Sajnos elég sokan lábon hordják ki, mások pedig későn fordulnak orvoshoz, és ekkor már nem lehet segíteni. A szívizomzat ugyanis három órát bír ki oxigén nélkül. Ha ez alatt az idő alatt a vérrögöt sikerül feloldani, akkor nem jön létre a szívizom elhalása. Elméletileg az összes faluból, községből be kellene érni ennyi idő alatt. — Országszerte lehet hallani, hogy nem jól felszereltek a kórházak. Az ön vezetése alatt álló osztály hogy áll ilyen tekintetben? — Régebben nem álltunk valami jól, ennek ellenére már akkoriban is megpróbáltam újítani. Idestova tíz éve működik a koronáriaörző, amire a pénzt úgy kellett összegyűjteni, ugyanis állami támogatás nem volt rá. Ebben a beteg állandó ellenőrzés alatt van, az ágya felett monitoron tudjuk követni a szívműködését. A rendszeres felügyelet eredményeként az emberek nagyobb százaléka marad életben. Bármilyen gond esetén a rendszer riaszt. Rendelkezünk kom- puterizált terheléses EKG- rendszerrel. Nem olyan régen pedig — szintén adakozásból — Doppler ultrahangkészüléket vásároltunk. Ez a szív bajainak vizsgálatához fontos. — Ügy vélem, hogy Magyarországon a beteg még mindig tart az orvostól. Miért van ez így? — Ez véleményem szerint a régi időkre vezethető vissza, amikor még úgymond ingyenes volt az egészségügyi ellátás. Az emberek viszont rájöttek arra, hogy mindez a gyakorlatban nem sokat ér. Nem azért, mert az orvos nem szeretett volna jól dolgozni, hanem mert nem voltak olyan lehetőségei, mint például nyugati kollégáinak. így a viszony megromlott orvos és páciens között. Az a célom, hogy ne tartsanak tőlem a betegek. Kóbor Ervin XXXVI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1992. JÜLIUS 29., SZERDA Akik az eget ostromolják Sárkányon repülnek Ha a vasúti átjáró felől közelítjük meg Nyársapátot, egy balra ágazó dűlő- úton hamarosan elérjük a termelőszövetkezet szélesen elterpeszkedő legelőjét. Villany pásztor ' kifeszített huzala torpantja meg a kocsi iramlását. Hepehupás terepszakasz leküzdése után jutunk el a „sárkány- tanyára”, ahol már szorgos elfoglaltság közepette találjuk az egeket orstrom- lók kicsiny csapatát. PILÓTAJELÖLTEK Üjszászi Sándor vezérletével néhányan egy gépmadár összeszerelésén munkálkodnak. Az utánfutóról kicsomagolt, ízeire szedett repülő alkalmatosságot nagy rutinnal és körültekintéssel rakják össze. Egy pilótafeleség is buz- gólkodik a férfiak csapatában. Lenn, a füvön tikkadt szöcskenyájak, rajokban repdesnek a lábunk körül, de mi az égre emeljük figyelő tekintetünket) mert már ott berreg, illeg-billeg egy másik motoros sárkány, amelyet Szuda Károly vezető pilóta, oktató röppentett a magasba, öt sokan ismerik az albertir- sai juniálisokról, amelyek légibemutatóinak szervezője és szereplője. Még beszélgetésbe sem elegyedünk, amikor autó fékez mellettünk. Megjött dr. Túri József ceglédi főorvos, ez esetben mint pi- lótajelölt. Maga is a Flamingó Sárkányrepülő Klub alapító tagja. Az elméleti vizsgán már szerencsésen túljutott néhány társával, és most az oktató társaságában szorgalmasan végzi a gyakorlórepüléseket, ötüknek közös gépük van, megvásároltak egy Trabant- motorral működő sárkányt. Ezek kezdetben Hódmező- vctsárhelyen készültek, majd egy egri kisiparos vette át a „repülőgépgyártást”. A másik masina többet „tud”. Annak kanadai li- cenc alapján Ausztriában gyártott Rotax-motorja van. Erősebb, de az étvágya is sokkal nagyobb, mint a Trabanté. Mindkét típus könnyen összeszerelhető, poggyászként utánfutón szállítható. Egyszerre ketten kapaszkodhatnak a nyergükbe. A hevederes textilülés hasonlít arra az alkalmatosságra, amilyennel a mamák csatolják magukra kicsinyüket. Közben megismerkedünk a nagykőrösi Szabó Ambrussal, aki maga is régóta szerette volna kipróbálni a földtől való elrugaszkodást. LÉGI PARÁDÉ — Valamikor gyalogsárkányt csináltunk hármasban. Titkoltuk a dolgot, mert féltünk, hogy kinevetnek bennünket az ismerősök. Csak este mertünk kiosonni vele, amikor gondoltuk, hogy mások már nem látnak meg. Ennek nem volt motorja, alkalmas partoldalról, jó szél alá ügyeskedve sikerült némi libegőst elérni. Egyik társunk még ezzel is pórul járt. Segített tolni az alkotmányt, amikor egy nagyot esett, és végigcsúszott a csordaiárás valamely frissen pottyant tehénlepényén. A nagy izgalomban rá se rántott, csak akkor kapott némi szemrehányást, amikor otthon a felesége szemrevételezte az öltözékét. Szuda Károly klubelnök a mostoha körülményeket említi. — Nem . olyan egyszerű megtanulni repülni. Hiányzik a megfelelő technikai háttér. Aki vizsgát akar tenni, annak legalább harKönyvek között telik a nyár mine—ötvenezer forintot rá kell szánnia szenvedélyére. Arról nem beszélve, hogy legközelebb Szolnokon, Budapesten, Gödöllőn vagy, Jakabszálláson oktatnak. A ceglédi klub keretei között viszont megoldódott ez a kérdés. Az „ötök” összedobtak húsz-húszezer forintot, és Kisújszállásról vettek egy használt sárkányt. Azóta azzal gyakorolunk — mondotta a vezető pilóta. Üjszászi Sándor klubtitkártól megtudtuk, hogy mostanában veszik fel a huszonharmadik tagot. Eddig csupán férfiak jelentkeztek, pedig a légies hölgyeket is szívesen látnák,' A feleségeket, hozzátartozókat készséggel felviszik: egy körre, de a nyársapáti érdeklődők kíváncsiskodá- sát sem hárítják el. Ki-ki madártávlatból láthatja, rendben van-e a tanyája teteje. A nyársapáti polgármester és a termelőszövetkezet jelentős erkölcsi támogatójuk, ám anyagi segítséggel senki sem áll mögöttük. Nem titkolják, szponzorra lenne szükségük. A községhez való kötődésüket újfent kinyilvánítandó, augusztus 20-án, Szent István ünnepén a sárkányklub látványos légiparádét rendez, amelyre hőlégballont hoznak, ejtőernyősöket invitálnak, és természetesen a sárkányokat is — van belőlük vagy öt — a magasba repítik. » ÖSSZESZOKOTT AN A klubtagság viselkedés sén meglátszik az összeszokottság. Fegyelmezetten, körültekintően törődnek a sporttal. Amikor a hosszú nyári nap végén beköszönt az est, leszállnak a mérges lódarázshangú repülők. Akkorra valamelyikük már elkészítette a bográcsban főtt étket. Ilyenkor senki sem tiltja, hogy pohár borral koccintsanak a tábortűznél, és kedélyes évődés: sei múlassák az időt, miközben a sárkányok, mint a madarak, behúzott szárnnyal gubbasztanak. (tamasi) Autósmozi Az autósmoziban My girl (amerikai film). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. © Munkatársak: Tibay Ágnes és Kóbor Ervin. © Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. © Telex: 22-6353. © Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-i.g, szerda 10--17 óráig. Telefon: (53) 10-763. A vakáció kezdete óta harmadik olvasótáborát szervezte meg a ceglédi gyerekkönyv- tár. Szerény térítésért igényes, tartalmas és érdekes elfoglaltságot kapnak az álta- ’ ^ lános iskolások (Apáti-Tóth Sándor felvétele)
