Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

Meghosszabbítható az emberélet Sokan lebecsülik a betegségeket CEGLÉDI ^qytop — Legdrágább, legfél­tettebb kincsünk az egész­ség. Elméletben mindent megteszünk érte, a gya­korlatban viszont... Miért vagyunk ennyire könnyel­műek? — kérdeztem dr. Öze Bélát, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház belgyó­gyászatának osztályvezető főorvosát. — Valóban többször elő­fordul, hogy az emberek későn mennek orvoshoz. Sajnos, az is mindennapos, hogy az átmeneti javulás után abbahagyják a gyógy­szerek szedését. Ez sokszor tragédiához vezet, főleg a magas vérnyomás eseté­ben. — Beszéljünk az utóbbi­ról. hiszen nálunk népbe­tegségnek számít, amit nem veszünk elég komolyan. Vajon miért? — Ez számomra is érthe­tetlen. Felnőtt, komoly em­berek játszanak az életük­kel, pedig lehet vásárolni vérnyomásmérő eszközöket, vagy pedig el kell menni az orvoshoz, és már tud­juk is a bajt. Ekkor még majdnem mindenki betart­ja az orvos utasításait. A probléma akkor jelentke­zik, amikor átmeneti ja­vulás után elmúlnak a pa­naszok, és a betegek ab­bahagyják a gyógyszerek szedését. Ekkor nagy való­színűséggel következik az agyvérzés, és ennek követ­keztében a bénulás. Sajnos rengeteg embert ismertem, akik még sokáig élhettek volna, ha nem önfejűs- ködnek. — Sokan nem is tudják azt, hogy magas a vérnyo­másuk. A szervezet meg­szokja ezt az állapotot, és ez a legveszélyesebb. Ho­gyan lehetne ezen segíteni? — Mindenkinek legalább havonta egyszer meg kel­lene méretnie a vérnyomá­sát. Ha az emberek nem fordulnak orvoshoz, attól még betegek. Nem lehet struccpolitikát folytatni. Az orvosok megvizsgálták száz ember adatait, akik magas vérnyomásban huny­tak el. Ezeknek több mint kétharmada halt meg úgy, hogy nem volt kezelve ez ellen a betegség ellen. — A másik pusztító be­tegségünk a szívinfarktus. Ez fakadhat többek között a helytelen életmódból, a túlhajszoltságból és a stresszböl. Sajnos ebben sem vagyunk utolsók a vi­lágon. Mi a megoldás? — Igaz, hogy a megél­Sgy tanít a természet Példázat vörösbegyre Július 25-én elérte a maximum hőmérséklet az idei csúcsot: a vissza nem húzódó lapka 34 és fél Cel- sius-foko,n állt meg. Mi­közben ezt regisztráltam a Magyar Meteorológiai In­tézet 519. sz. mérőállomá­sán, a Gyümölcskutató In­tézet kertjében, élénk ma­dárfióka-csipogásra figyel­tem fel. Közelebb lépve, a sűrűben egy éhesnek lát­szó kakukk követelte a na­pi reggelijét. A kiválóan rejtő félho­mályban ugyanis a valódi ecetfák görcseinek ágtor­kánál egy vörösbegy fészek található. Amikor legutóbb láttam, még négy tojáska volt benne, most pedig egy kakukkfióka lett a fészek­aljból. Különleges ösztön­nel áldotta meg a természet a fészekparazita madarat; ugyanis a kakukknak esze ágában sincs fészket rakni, hanem helyette más mada­rak fészkében helyezi el tojásait. Mindig csak egyet, komisz módon kihasználva a kotlók jóhiszeműségét és kritikátlan szülői ösztönét. A kakukk igazi élősködő, míg az utódnevelésnél a íészeképítést és az etetést, illetve a minden irányú gon­doskodást is megspórolhat­ja ... csupán énekelnek a kakukkok és nászt tarta­nak. Innen van a magyará­zata annak, hogy a faj több mediterrán nép körében a szerelmi, pontosabban a csapodár szerelmi kapcso­latok szimbóluma. A szerencsétlen vörös­begyanyuka pedig szomor- kodhatna, el is pusztíthat­ná a komisz és szemtelen­ke kakukkot, mert mivel előbb kel ki a tojásból, mint a vörösbegyek, s ösz­tönétől diktálva, a valódi vörösbegytojásokat kilöki a fészekből. A természet kemény törvénye érvénye­sül, némileg kényszerítve ezzel arra a vörösbegyet, hogy a párzás után még- inkább rejtett helyre ké­szítse el a fészkét. A macs­kán, menyéten kívül a ka­kukk is halálos ellenség — az utódok szempontjá­ból ... A rekkenő hőségben vi­szont egészen más jutott az eszembe, szinte tanulság­ként. Eddig általában csak a pelikánt ismertük úgy, mint az önzetlenség, az ön­zetlen szülő szimbólumát, mivel a pelikán nyaka vö­röses, úg.y vélték: a fióká­kat vérével is képes táplál­ni, vagyis akár az élete árán is hajlandó az utódait nevelni. Szép legenda, amit a kereszténység is megfe­lelően ápolt. Vörösbegyünk azonban tényleg embert megszégye­nítő tettet hajt végre, más becsapott, a cserjésben fészkelő fajokkal együtt. Nem mérlegeli a szeren­csétlen, mekkora és hason­lít-e a fióka, abból a fé­szekből kelt ki, s neki vi­szont ezáltal sajátja. Az önzetlen szeretetben és az igazi szülői szeretetben nincs mérlegelés: ha okos, ha rút, ha buta, ha debil, ha tünemény — kellene, hogy részesüljön a gyermek a szülői gondoskodásból. Sajnos, az élet erre a vastörvényre nap mint nap rácáfol: sok az árva, sok az elhagyott gyermek — pontosabban az elvetett emberpalánta. Milyen jó lenne a tudattal bíró lé­nyeket egyre inkább arra nevelni, hogy okuljanak a történetből. A vörösbegy évente akár két kotlás múltán sem bírálja felül helyes ösztöneit. Ezért ja­vaslom, hogy az említett szerencsétlenül elhagyott gyermekek otthonainak le­gyen a szimbóluma a vö­rösbegy, a pelikánt pedig fosszuk meg a legendától. Harcolni fogok tehát a vörösbegy rehabilitálásáért, de úgy, hogy a társadalom tagjait nevelő képessége is fokozódjék: mindannyiunk és főleg a jövő gyermekei érdekében. (Nekem nagyon is megérte bebújni a való­di ecetfa. azaz Rhus hirta fácskák alá: ismét tanított a természet!) ESDÉ hetesért sokat kell küzde­ni. A mozgásra, a sportra mindig kellene hogy legyen idő. Az edzettebb ember nehezébben kap infarktust. Sajnos elég sokan lábon hordják ki, mások pedig későn fordulnak orvoshoz, és ekkor már nem lehet segíteni. A szívizomzat ugyanis három órát bír ki oxigén nélkül. Ha ez alatt az idő alatt a vérrögöt si­kerül feloldani, akkor nem jön létre a szívizom elha­lása. Elméletileg az összes faluból, községből be kel­lene érni ennyi idő alatt. — Országszerte lehet hallani, hogy nem jól fel­szereltek a kórházak. Az ön vezetése alatt álló osz­tály hogy áll ilyen tekintet­ben? — Régebben nem áll­tunk valami jól, ennek el­lenére már akkoriban is megpróbáltam újítani. Idestova tíz éve működik a koronáriaörző, amire a pénzt úgy kellett össze­gyűjteni, ugyanis állami támogatás nem volt rá. Ebben a beteg állandó el­lenőrzés alatt van, az ágya felett monitoron tudjuk követni a szívműködését. A rendszeres felügyelet eredményeként az embe­rek nagyobb százaléka ma­rad életben. Bármilyen gond esetén a rendszer riaszt. Rendelkezünk kom- puterizált terheléses EKG- rendszerrel. Nem olyan ré­gen pedig — szintén ada­kozásból — Doppler ultra­hangkészüléket vásárol­tunk. Ez a szív bajainak vizsgálatához fontos. — Ügy vélem, hogy Ma­gyarországon a beteg még mindig tart az orvostól. Miért van ez így? — Ez véleményem sze­rint a régi időkre vezethe­tő vissza, amikor még úgy­mond ingyenes volt az egészségügyi ellátás. Az emberek viszont rájöttek arra, hogy mindez a gya­korlatban nem sokat ér. Nem azért, mert az orvos nem szeretett volna jól dolgozni, hanem mert nem voltak olyan lehetőségei, mint például nyugati kol­légáinak. így a viszony megromlott orvos és pá­ciens között. Az a célom, hogy ne tartsanak tőlem a betegek. Kóbor Ervin XXXVI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1992. JÜLIUS 29., SZERDA Akik az eget ostromolják Sárkányon repülnek Ha a vasúti átjáró felől közelítjük meg Nyársapá­tot, egy balra ágazó dűlő- úton hamarosan elérjük a termelőszövetkezet szélesen elterpeszkedő legelőjét. Villany pásztor ' kifeszített huzala torpantja meg a kocsi iramlását. Hepehupás terepszakasz leküzdése után jutunk el a „sárkány- tanyára”, ahol már szorgos elfoglaltság közepette ta­láljuk az egeket orstrom- lók kicsiny csapatát. PILÓTAJELÖLTEK Üjszászi Sándor vezérle­tével néhányan egy gép­madár összeszerelésén munkálkodnak. Az után­futóról kicsomagolt, ízeire szedett repülő alkalmatos­ságot nagy rutinnal és kö­rültekintéssel rakják össze. Egy pilótafeleség is buz- gólkodik a férfiak csapatá­ban. Lenn, a füvön tikkadt szöcskenyájak, rajokban repdesnek a lábunk körül, de mi az égre emeljük fi­gyelő tekintetünket) mert már ott berreg, illeg-billeg egy másik motoros sár­kány, amelyet Szuda Ká­roly vezető pilóta, oktató röppentett a magasba, öt sokan ismerik az albertir- sai juniálisokról, amelyek légibemutatóinak szervező­je és szereplője. Még beszélgetésbe sem elegyedünk, amikor autó fékez mellettünk. Megjött dr. Túri József ceglédi fő­orvos, ez esetben mint pi- lótajelölt. Maga is a Fla­mingó Sárkányrepülő Klub alapító tagja. Az elméleti vizsgán már szerencsésen túljutott néhány társával, és most az oktató társasá­gában szorgalmasan végzi a gyakorlórepüléseket, ötüknek közös gépük van, megvásároltak egy Trabant- motorral működő sárkányt. Ezek kezdetben Hódmező- vctsárhelyen készültek, majd egy egri kisiparos vette át a „repülőgépgyár­tást”. A másik masina többet „tud”. Annak kanadai li- cenc alapján Ausztriában gyártott Rotax-motorja van. Erősebb, de az étvá­gya is sokkal nagyobb, mint a Trabanté. Mindkét típus könnyen összeszerel­hető, poggyászként után­futón szállítható. Egyszerre ketten kapaszkodhatnak a nyergükbe. A hevederes textilülés hasonlít arra az alkalmatosságra, amilyen­nel a mamák csatolják ma­gukra kicsinyüket. Közben megismerkedünk a nagykőrösi Szabó Amb­russal, aki maga is régóta szerette volna kipróbálni a földtől való elrugaszko­dást. LÉGI PARÁDÉ — Valamikor gyalogsár­kányt csináltunk hármas­ban. Titkoltuk a dolgot, mert féltünk, hogy kine­vetnek bennünket az isme­rősök. Csak este mertünk kiosonni vele, amikor gon­doltuk, hogy mások már nem látnak meg. Ennek nem volt motorja, alkal­mas partoldalról, jó szél alá ügyeskedve sikerült némi libegőst elérni. Egyik társunk még ezzel is pórul járt. Segített tolni az al­kotmányt, amikor egy na­gyot esett, és végigcsúszott a csordaiárás valamely frissen pottyant tehénlepé­nyén. A nagy izgalomban rá se rántott, csak akkor kapott némi szemrehá­nyást, amikor otthon a fe­lesége szemrevételezte az öltözékét. Szuda Károly klubelnök a mostoha körülményeket említi. — Nem . olyan egyszerű megtanulni repülni. Hiány­zik a megfelelő technikai háttér. Aki vizsgát akar tenni, annak legalább har­Könyvek között telik a nyár mine—ötvenezer forintot rá kell szánnia szenvedélyére. Arról nem beszélve, hogy legközelebb Szolnokon, Bu­dapesten, Gödöllőn vagy, Jakabszálláson oktatnak. A ceglédi klub keretei között viszont megoldódott ez a kérdés. Az „ötök” össze­dobtak húsz-húszezer fo­rintot, és Kisújszállásról vettek egy használt sár­kányt. Azóta azzal gyako­rolunk — mondotta a ve­zető pilóta. Üjszászi Sándor klubtit­kártól megtudtuk, hogy mostanában veszik fel a huszonharmadik tagot. Ed­dig csupán férfiak jelent­keztek, pedig a légies höl­gyeket is szívesen látnák,' A feleségeket, hozzátarto­zókat készséggel felviszik: egy körre, de a nyársapáti érdeklődők kíváncsiskodá- sát sem hárítják el. Ki-ki madártávlatból láthatja, rendben van-e a tanyája teteje. A nyársapáti polgármes­ter és a termelőszövetkezet jelentős erkölcsi támogató­juk, ám anyagi segítséggel senki sem áll mögöttük. Nem titkolják, szponzorra lenne szükségük. A község­hez való kötődésüket újfent kinyilvánítandó, augusztus 20-án, Szent Ist­ván ünnepén a sárkány­klub látványos légiparádét rendez, amelyre hőlégbal­lont hoznak, ejtőernyősöket invitálnak, és természete­sen a sárkányokat is — van belőlük vagy öt — a magasba repítik. » ÖSSZESZOKOTT AN A klubtagság viselkedés sén meglátszik az összeszo­kottság. Fegyelmezetten, körültekintően törődnek a sporttal. Amikor a hosszú nyári nap végén beköszönt az est, leszállnak a mérges lódarázshangú repülők. Akkorra valamelyikük már elkészítette a bográcsban főtt étket. Ilyenkor senki sem tiltja, hogy pohár bor­ral koccintsanak a tábor­tűznél, és kedélyes évődés: sei múlassák az időt, mi­közben a sárkányok, mint a madarak, behúzott szárnnyal gubbasztanak. (tamasi) Autósmozi Az autósmoziban My girl (amerikai film). Az előadás este fél 10 órakor kezdő­dik. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. © Munkatár­sak: Tibay Ágnes és Kó­bor Ervin. © Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. © Telex: 22-6353. © Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-i.g, szerda 10--17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. A vakáció kezdete óta harmadik olvasótáborát szervezte meg a ceglédi gyerekkönyv- tár. Szerény térítésért igényes, tartalmas és érdekes elfoglaltságot kapnak az álta- ’ ^ lános iskolások (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom