Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

FÓRUM SZFMTEMDRÉM Kamarai szerepre készül az IPOSZ (Folytatás az 1. oldalról.) tak — ezekben a napokban vitatják meg regionális fó­rumokon a tagságukkal. A Pest megyei iparosok hét elején Szentendrén a helyi IPOSZ helyiségében találkozhattak a szervezet elnökével s az alelnökök- kel. Dr. Szabó István jog­tanácsos szóbeli magyará­zattal is igyekezett világos- sabbá tenni a tervezetben foglaltakat. Az IPOSZ sze­retné, ha úgynevezett ke­rettörvényt alkotnának, amit majdan az alakuló kamarák töltenének meg konkrét tartalommal. El­képzelésük szerint á gazda­sági élet szereplői alkotta Az elmúlt heten újabb 19 fiatal amerikai közgazdász indult Magyarországra: a közgazdasági egyetemek programja keretében a fia­talok egy-két évig dolgoz­nak magyar, lengyel, és cseh-szlovák vállalatoknál, hogy átadják ismereteiket és segítsenek kapcsolatokat építeni az amerikai piacok­hoz. Huszonkét vezető ameri­kai közgazdasági egyetemi kar fogott össze a magán- gazdasággal 1990-ben az úttörő programra, amely már az első két évben igen sikeresnek bizonyult. Az if­jú diplomások — többek között a Yale, a Columbia, a Stanford, a Dartmouth egyetemről — pályázat alapján nyerhetik el a megbízást: kiutazásuk előtt igen beható két hónapos képzésen vesznek részt, hogy megismerjék a foga­dó ország gazdaságát, tör­ténetét. szokásait, nyelvét. A helyszínen újabb, egy hó­napos tájékoztatás követke­zik, majd az önkéntesek ősztől munkába állnak. Az előkészítés, az utazás fejen­ként mintegy 30 000 dollá­ros költségét amerikai cé­gek felajánlásaiból, illetve kormányforrásokibdíl fede­zik, míg magyarországi (amerikai mértékkel mérve rendkívül szerény) fizeté­sükről a vendéglátók gon­doskodnak. Debra Richards már több mint egy évet. töltött a borsodi ércelőkészítőnél, hogy segítsen előkészíteni a vállalat privatizálását, a termékszerkezet átalakítá­sát, megteremtse az ameri­kai kapcsolatot. Mint az MTI tudósítójának elmon­dotta. Miskolcon először bi­zonyos idegenkedéssel fo­gadták: nem értették szere­pét, negatív tényező volt nő mivolta is a férfiak ve­zette üzemben. Hamarosan azonban megszületett a jó Tnunkalégkör, és kialakul­tak a szívélyes emberi kap­csolatok is. A gyár előszer­ződést írt alá márvány bur­kolólapok szállítására az amerikai piacra, s jó remé­nye van másik, 20 millió dolláros rendelésre, kör­nyezetvédelmi jellegű, szennyezett hulladékot fel­dolgozó berendezésre. Az ösztöndíjasok támoga­tói természetesen olyan amerikai cégek, amelyek érdekeltek a küzép-kelet- európai piacon a kapcso­latokban. A kiküldöttek személyében elsőrendű tá­mogatókat találnak, akik­nek többsége azután elhe­lyezkedhet a területen, ás nagyohb méretekben foly­tathatja a megkezdett mun­kát. Ez a reménye lehelte Sparrow-nak is, aki a Mű­szertechnikánál fog doigoz­kamarák egymásnak mellé­rendelten dolgoznának, nem lenne egy úgynevezett „csúcskamara”, amely az állam meghosszabbított karjaként működne. A törvény megalkotása után az érdekképviselet szerepe is megváltozna, hi­szen a jelenlegi szerveze­tek magánjogi alapon mű­ködnek, s fellépésük ezért nem lehet elég hatékony. Elengedhetetlen az auto­nómia, a pártoktól, politi­kai csoportoktól való füg­getlenség s az alulról- épít­kezés. A kamarák úgyne­vezett közfunkciókat is el­látnának, a kézműveska­mara például a kisiparosok ni. Szűkebb szakterülete az információtechnika, s a vállalatnál a számviteli munka, korszerűsítése lesz a fő feladata. Jelentkezését a programra azért fogadták el, mert kelet-európai vo­natkozású esettanulmányt nyújtott be az egyetemen. Nagy várakozással készül Budapestre: mint mondot­ta, kezdő közgazdásznak páratlan szakmai, emberi tapasztalatokkal szolgál egy hosszabb köz,ép-kelet-euró- pai tartózkodás, amely im­már egyfajta „divatnak” számít a huszonéves diplo­mások körében. Egyúttal bizonyosak abban, hogy a mostani kezdelek után a gazdasági kapcsolatok szé­les körben kibontakoznak, így tapasztalataikat az­után bőségesen (és jövedel­mezően) kamatoztathatják. A program tekintélyét mutatja, hogy az idén ki­utazóikat Lawrence Eagle- burger, a külügyminiszter, és John Robson, a pénzügy- miniszter első helyettese tájékoztatta. A térség gaz­dasági helyzetéről Soros György, az ismert New York-i magyar származású bankár tartott számukra előadást. Tetszenek még emlékez­ni az Odera—Neisse-béke- határra? Az NDK és Len­gyelország között. A két nép megbonthatatlan és örök barátsága. Megbont­hatatlan, mert a határfolyó mindkét oldalán ugyanazt a társadalmat építik. Örök, mert e társadalmak épít­ményét egyazon ideológiai alapra húzzák föl. Megértük, túl vagyunk rajta, tudjuk, milyen a megbonthatatlan és örök, ha ideológiai alapokon nyugszik. Most ismét mozgolódnak az Odera partján. Ezúttal nagy valószínűséggel tény­leg nem elválasztani fog a folyó, hanem összekötni. Noha verseny lesz, konku­rencia lesz, tülekedés, nyüzsgés, .mindenki túl akarja szárnyalni a mási­kat. És mégis. Ezért érde­mes megemlíteni a készü­lődést. Magyarországnak is vannak szomszédai, van­nak határfolyói, és számos olyan, amely több ország­ban bolyong, mit som tö­cégregisztrálásának, kép­zésének, mestervizsgáztatá­sának jogát szeretné el­nyerni. A választhatóan kötelező tagság intézménye mellett tennék le a voksu- kat, s így a gazdasági élet szereplői abba a kamarába lépnének be, amely szá­mukra a legkedvezőbb' szolgáltatásokat nyújtja. Ami a finanszírozást il­leti, a fenntartásra három forrást — kötelező tagsági díj, államtól átvállalt fel­adatokból származó bevé­tel, szolgáltatások — jelöl­tek meg. Elhangzott az is, hogy a tervezet kidolgozása előtt tanulmányozták a né­met, holland, osztrák ka­marák felépítését is, de a külhoni modelleket nem le­het egy az egyben nálunk is átvenni, hiszen a tulaj­donviszonyok, a gazdasági élet berendezkedése — ha­zánkban még az állami tu­lajdon aránya 72 százalé­kos — eltér a nyugat-euró­pai államokétól. A hozzászólásokból ki­derült, hogy sokak számára nem minden egyértelmű, többen nem tudják elkép­zelni, hogy a kamarák megalakulása után a szak­mai iparostestületek hol találják meg helyüket a gazdasági életben. Mások attól félnek — hiába, a régi reflexek erősek —, hogy majd a kamarákban a bu­kott politikusok szereznek maguknak jól fizető állá­sokat, s volt, aki azért ag­gódott. hiába mondja, írja le a Véleményét az IPOSZ, az majdan a kész törvény­ben már nem kap kellő hangsúlyt. Ez utóbbi kijelentésre Szűcs György elnök sem tudott megnyugtató választ adni, hiszen az kétségtelen, hogy a végső szót a parla­ment fogja kimondani. Annyi bizonyos — tette hozzá Szűcs György —, hogy a társadalomnak is érdeke, hogy a lakossági szolgáltatásban tisztessé­ges, leinformálható kisipa­rosok vegyenek részt, s a kézműveskamara is szol­gáltatni akaró és tudó szer­vezet akar lenni. II. É. rődve határral és határ­őrséggel. Egy agilis német pofa a fejébe vette, hogy az Ode­ra mentén, német és len­gyel oldalon óriási ipari öve­zetet hoznak létre, ahová versenyképes termékeket előállító üzemek ezreit te­lepítik, új munkahelyek százezreit teremtik meg. A németnek van egy példája, és vannak gazdasági szá­mításai. A texasi El Paso városában a hatvanas évek elején megunták, hogy a határ túloldaláról csak jönnek a mexikóiak, csak jönnek. Munkát akartak és kenyeret. Az amerikai vál­lalkozók ugyanakkor rend­re alulmaradtak a nemzet­közi piacon az ázsiai kon­kurenciával szemben. Sok­kal olcsóbban adhatták ter­mékeiket, mert sokkal ol­csóbban állíttatták .elő. Mármint az ázsiaiak. A mexikói olcsó munkáskéz, és még olcsóbb, ha otthon tartják. Odavitték a mun­kát, és ma legalább kétezer cég működik a határ mexi­kói oidalán, ötszázezer am­Az ifjúké a jövő Ileltai András £tPa>o az Oderánál SPECIÁLIS KÉPZÉSEK Minden századikra egy Ha az ország munkaerő- piaci viszonyaival hasonlít­juk össze Pest megye ada­tait, rögtön látható, térsé­günkben sajátos helyzet alakult ki. Mivel a főváros közelsége még mindig ser­kentőleg hat az agglomerá­ció foglalkoztatására, ugyanakkor ez inár nem teljesen igaz például a megye északi területére. Míg tavaly az iparban az ötven főnél nagyobb lét­számmal működő gazdál­kodószervezetek termelése már az első negyedévben folyamatosan visszaesett, az év összteljesítményét vizs­gálva kitűnik, hogy az ipar teljesítménye tizenhét százalékkal volt alacso­nyabb az 1990-es évhez ké­pest. Az alapanyag-termelő és feldolgozóipari ágazatok egyaránt 25 százalékkal termeltek kevesebbet. A megyei központú iparválla­latok saját termelésű áruik értékesítésével 193 milliárd árbevételre tettek szert ta­valy, ez tizenkilenc száza­lékkal haladta meg az 1990- es esztendő produktumát. A gépiparban 45, a vegyipar­ban 25 százalékkal esett vissza a termelés. Az építőipar szintén ha­sonló gondokkal küszködött már az elmúlt évben, egy­negyedével kevesebb mun­kát végeztek, mint tavaly­előtt. E folyamat következ­ményeként növekedett az elbocsátások száma. A Központi Statisztikai Hivatal budapesti és Pest megyei igazgatójának, Sán­dor Istvánnak a véleménye szerint az iparvállalatok lét­számleépítése nyomán mun­kanélkülivé vált emberek még mindig nem tudnak el­helyezkedni. A magántársa­ságok felvevőképessége cse­kély a megyében, s ha pon­tos adatokra kíváncsiak, gyakran meg is tagadják az adatszolgáltatást — üzleti titokra hivatkozva. A múlt év végén a beje­lentett üres állások száma az ezret sem érte el, viszont 25 ezer ember volt munka nélkül. Főként a (régebben) segédmunkát végzők, és a középfokú végzettségű szel­lemi szabadfoglalkozásúak voltak nehéz helyzetben. Ebben a körben átlagosan bért foglalkoztatva. (El Paso lélekszáma nagyjából ugyanennyi.) Ez a példa. A gazdasági számítás pedig az, hogy a lengyelek ötször-tízszer ke­vesebbet keresnek, mint a németek. Nagyon jól jár tehát az a lengyel, aki más- félszer-kétszer annyit ke­res majd, s a német vállal­kozó, aki másfélszer-két- szer kevesebbért állíthatja elő portékáját. A tervek elkészültek. A német főszervező reméli, még ebben az évben meg­indulnak a munkagépek. Én azt szeretném remél­ni, hogy nálunk még az idén — ha lassan is — fo­rogni kezdenek az ész­kerekek. Nekünk van olyan határszakaszunk, amely mögött fejlettebb ipar mű­ködik, s olyan, ahol fejlet­lenebb. Minden határsza­kasz túloldalán szép szám­mal akadnak, akik folyé­konyan beszélik nyelvün­ket. Hónapok óla zengedez- nek arról, mikor és hogyan indul meg az emberáradat határainkon túlról. Kor­báccsal nemigen lehet meg­állítani. Munkával és ke­nyérrel alighanem igen. Még annyit szeretnék hozzátenni, Kínával _ és Hongkonggal nincs közös határfolyónk. Kör Pál csak minden századik ér­deklődőre jutott egy fel­ajánlható munkalehetőség a megyében. A lakosság igen jelentős része ingázik a fővárosi munkahelyekre, ezért a megye — régi módszerrel számított — rátája viszony­lag magas. Az új típusú rá­ta alapján Pest megye a 17. helyet foglalja el a megyék sorrendjében. Vajon lehet-e ezen a helyzeten változtatni, illet­ve csökkenteni a munka- nélküliséget? (Folytatás az 1. oldalról.) és lakás-előtakarékossági felhasználáskor 5 éven túli megszüntetés esetén 5 szá­zalékkal, 1 éven túli meg­szüntetés esetén 3,75 száza­lékkal csökkennek. A nyug- díj-előtakarékossági beté­tek kamatai növekvő mér­tékben csökkennek. A gép­kocsibetétek kamatai 25 szá­zalékra mérséklődnek. Né­hány korszerűtlen, kevés embert érintő konstrukciót rövid időn belül meg fog­nak szüntetni. Ilyen pél­dául a Tízen Túliak Taka­rékbetétje, az iskolai ta­karékbélyeg- és pénznyere­ménybetét. A betéti kamatok csök­kentésével párhuzamosan az OTP kamatmérséklést hajt végre a lakossági hite­leknél is. A fogyasztási hi­Magyarország érte el a legnagyobb eredményt ed­dig a kelet-európai priva­tizálásban, amely — a Die Presse című osztrák lap cikkírója szerint — a piac- gazdaság bevezetésének legnagyobb kalandja. A magánszektor részesedése a magyarországi bruttó bel­földi termékben 30 száza­lék — írja a lap, és össze­foglalja a privatizálás ma­gyarországi módszereit. A magas árak miatt a kispri­vatizáció Magyarországon kevésbé megy jól, mint Csehszlovákiában. angol font ausztrál dollár belga frank (100) dán koron-» finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán jen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling (100) portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) Aktív eszköznek tartják a szakemberek az úgyneve­zett speciális munkaerő-pia­ci képzést. A még munka- viszonyban álló, de már „veszélyeztetett”, azaz a munkanélküliség felé sod­ródó rétegek és állásnélkü­liek vehetnek részt. A me­gyében jelenleg 32 átképzé­si céllal szervezett tanfo­lyam látogatására van le­hetőség. A becslések szerint 4500 pályakezdő és mintegy 1000 általános iskolát vég­zett fiatal elhelyezését kell megoldani. I. M. teleknél az átlagos kamat­csökkenés 4 százalékos. Ä személyi hitelek kamata az új folyósításoknál 5 száza­lékkal, az áruvásárlási hi­teleké pedig 3 százalékkal mérséklődik. A lakásépítés­sel és -vásárlással kapcso­latos hiteleknél július 1-jén léptek élétbe a korábban bejelentett intézkedések, amelyek 2 százalékkal csök­kentették a kamatokat. A jelenleg 32 százalékkal ka­matozó lakáshitelek kama­tai most nem csökkennek. A vállalkozási betéteknél a kamatcsökkenés 3-4 szá­zalékos mértékű. A vállal­kozóknak nyújtott hitelek differenciáltan, átlagosan 4 százalékkal csökkennek. A piaci viszonyok válto­zásától függően az OTP még az idén további ka­matcsökkentést tervez. Milliónyi kistulajdonos létrehozatala — amire Csehszlovákiában az úgy­nevezett kuponprivatizálás törekszik — Magyarorszá­gon nem lehet követendő példa — idézi a Die Presse Hunya Gábort, a bécsi Gaz­dasági összehasonlítások Intézetének privatizációs szakemberét. Elsősorban gazdasági szempontok — nem pedig társadalmi meg­fontolások — játszanak eb­ben közre — jegyezte meg a szakember. 147,32 150,12 56,76 58,00 250,06 254,72 13,43 13,69 13,88 19,28 15,32 15,60 42,01 42,85 45,86 46,72 137,70 140,30 60,03 61,23 64,28 65,68 261,18 266,68 51,72 52,63 13,17 13,41 68,35 69,63 731,07 744.67 60,99 62.09 81,00 82,53 58,50 59,58 14,26 14,52 76,42 77,98 105,46 107,42 Csökkenő kamatok az OTP-nél A piacgazdaság nagy kalandja Érvényben: 1992. július 28. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban

Next

/
Oldalképek
Tartalom