Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-29 / 178. szám
Nem juthat mindenkinek a Ki marad benne frekvenciakalapban? ' Jelenleg már 266 frekvenciakérelmi igényt tart nyilván a Frekvenciagazdálkodási Intézet, egyelőre azonban csak annyi bizomagára. Mint ismeretes, a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitáját júniusban azzal zárta le a parlament, nyos, hogy az összes je- hogy az a nyári szünet lenlkezőt nem tudják kielé- után a képviselők igényére gíteni, ugyanis egyszerűen ismét megnyitható. A tör- nincs elég szabad frekven- vény életbelépését azon- cia. A hatpárti konszenzu- ban a szakemberek már son alapuló moratórium nagyon várják, s bíznak feloldása is régóta várat benne, hogy erre az ősszel Csatlakozunk az X/Open-hez Informatikai modernizálás r A magyar kormány úgy döntött, hogy elkötelezi magát az informatikában a‘ nyílt rendszerek alkalmazása mellett. Ezért csatlakozni kíván az X/Open Felhasználói Tanácsához, amely kormányzati és egyéb szervezeteket, továbbá nemzetközi nagyvállalatokat tömörít — jelentették be kedden, az informatikai tárcaközi bizottság ülését követően Budapesten. A bizottsági ülésen részt vett a fővárosunkban tartózkodó Geoff Morris, az X/Opeíl- szervezet elnök vezérigazgatója is. A kormányzati döntés egy informatikai akcióterv eredményeként született. A munkaprogram célja: megteremteni a kormányzati munkához szükséges informatikai rendszert. Ennek érdekében a szakértők meghatározták azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyeken előrelépés szükséges. Az X/Open rendszer bevezetése nem jelent nagyobb költségeket a kormány számára. Hosszú távon alkalmazásával 40-50 százalékos megtakarítás érhető el. A nyílt rendszer használatával ugyanis felgyorsulhat a kormányszervezetek közötti információ- áramlás. E folyamat részeként kezdi meg működését a közeljövőben a minisztériumok között jelenleg még kiépítés alatt álló elektronikus levelezési rendszer. A modernizálási program megvalósítását nagy mértékben könnyíti többek között az, hogy a legnagyobb német tartomány — Észak-Rajna-Vesztfália — segítséget nvúit a stratégia kidolgozásához. A hazai cégek közül a KFKI szakértelmével és a szükséges képzések megszervezésével támogatja a kormányprogram megvalósulását. A lapterjeszfés /©Vé/e Kíméletlen konkurenciaharc A postatörvény értelmében a hírlapterjesztés kikerül a postai tevékenységek közül, és egyszerű kereskedelmi jellegű tevékenységgé válik. A, posta sajtóosztályától kapott információk szerint ma gzonban még kérdéses, hogy a Magyar Posta Vállalat jelenlegi előfizetéses terjesztési kötelezettsége a jövőben hogyan alakul majd. Mint ismeretes, a hírlap- terjesztés olyan üzletág, amely nem tartozik a klasz- szikus postai tevékenységek körébe. Mivel azonban a lapkiadás a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban és azóta is kiváló üzletnek ígérkezett, így valóságos robbanás következett be a lappiacon. Az elárusítóhélyeket valósággal ellepték a különféle kiadványok, az idén például már 738 időszaki lap, 216- féle alkalmi kiadvány és 12 ezer féle külföldi lap került piacra a postai hálózaton keresztül. Ezen az üzleti területen jelentkezett először a verseny, s több kisebb lapterjesztő csődje ellenére is ez a postai szolgáltatás áll ma a legnagyobb kihívások előtt. Ez az a terület ugyanis, amellyel a június 9-én elfogadott, de hatályba még nem lépett új törvényi szabályozás nem is foglalkozik. Várható tehát a már megszokott kiadói, szerkesztőségi versenyen túl a terjesztők versenye is. A posta nem szeretné elveszíteni ezt a piacot, hiszen igyekszik továbbra is munkát, megélhetést biztosítani annak a 18 ezer embernek, akik ezen a területen dolgoznak. Ezt a tevékenységet viszont — bár jól beépül a postai infrastruktúrába — markánsabban el kell különíteni a többi, klasszikus postai üzletágaktól mind szervezetében, mind pedig gazdálkodásában. Ennek érdekében választották szét az előfizetés és árusítás irányítói apparátusát, s ezért hozták létre a hírlap- árusítást, országos szinten is koordináló' Hírlapkereskedelmi Igazgatóságot. Emellett, számos, á szolgáltatás minőségét javító intézkedésre is javaslat született. A posta vezétőinek véleménye szerint ugyanis a postai hírlapterjesztésnek mindaddig, amíg versenytársa nem akad, rendkívül fontos és felelősségteljes feladata van: meg kell őrizni piaci és politikai semlegességét. — akár a médiatörvény nélkül is — már sor kerülhet. A frekvenciatörvény ugyanis az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem elsősorban a rádió-, televízió-műsorszórás felié- teleire, hanem a frekvenciagazdálkodás egészére vonatkozik. A szaktárca illetékese az MTI-nek elmondta: a törvény megszületése elengedhetetlen egy sor új szolgáltatás bevezetéséhez, a távközlési és koncessziós törvények ágazati részeinek kidolgozásához, valamint a frekvencia- jegyzék elkészítéséhez. A frekvenciamoratórium ügye három évre nyúlik vissza: 1989 júliusában a Minisztertanács állásfoglalása alapján a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium bejelentette, hogy a tájékoztatási, valamint a postáról és távközlésről szóló törvények hatályba lépéséig frekvencia- engedélyeket nem adhat ki. A tárca akkori tervei szerint a törvények elfogadásáig, vagyis a moratórium feloldásáig mindössze fél évet kellett volna várni. Ám közbejött a rendszerváltás, majd szétvált a posta korábbi szervezete is, ami a törvénykezési munkákat jelentősen befolyásolta és lelassította. A tájékoztatást törvényből az idők során sajtótörvény lett, az elektronikus sajtóról azonban — mint a fejlett nyugati országokban mindenütt — külön törvény rendelkezik majd. Ez szól többek között a kereskedelmi jellegű és a köz- szolgálati műsorszolgáltatásról, a Magyar Televízió ás a Magyar Rádió jogállásáról és a különféle engedélyezési — például stúdió- alapítási — szabályokról. A 266 igénylőnek tehát a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény mellett mindenképpen meg kell várnia a médiatörvényt is, mivel a köztük való rangsorolást — azt, hogy ki milyen feltételekkel kaphat működési engedélyt — ez a törvény fogja szabályozni. Két bank folyósét ja a kárpótlást • • Ötezret már szétosztottak (Folytatás az 1. oldalról.) MOSZ főtitkára elmondta: azon túl, hogy felgyorsíthatná a kárpótlási folyamatot, biztosítaná az őszi munkálatok elvégzését is. A főtitkár rámutatott arra. hogy a földek csak akkor kerülhetnek ténylegesen az érdekeltek tulajdonába, amikor már a földkimérés és -térképező munkálatok Is megtörténtek. A felmérő- és térképezőka- pacitás azonban igen szűk. Ezért felgyorsítaná a folyamatot, ha a kapacitásokat azokra a területekre lehetne összpontosítani, amelyeket új tulajdonosaik azonnal megművelnek. Célszerű lenne a földrendező bizottságokban tisztázni az igényeket, és ezek alapján elkülöníteni azokat a területeket, amelyeket azonnal; néhány éven belül nem; vagy tartósan nem kívánnak megművelni. így a szükséges helyeken gyorsan lehetne a földmérést elvégezni. Akik nem kívánják megművelni földjeiket, bérbe adhatják a szövetkezetnek. Az új tulajdonosokra is vonatkozik a művelési kötelezettség, aminek elmulasztása esetén a föld újra az államra száll. A bérleti szerződéssel a szövetkezet leveszi a kötelezettséget a vállalkozó válláról. Arról nem is beszélve, hogy akik úgy érzik, néhány év múlva gazdálkodnának földjükön, ez idő alatt, miközben a területet a szövetkezet bérli, felkészülhetnek a gazdálkodásra. Annak is, aki egyáltalán nem szeretne földművelővé válni friss szerzeményű földjén, megéri bérleti szerződést kötni a szövetkezettel. Három évig ugyanis nem érdemes elacjpi a földet, hiszen ez idő alatt a teljes eladási ár adóköteles. Mindezeken túl a bérleti szerződés megkönnyítené a helyzetet a régi, és az új tulajdonosok között kötelező anyagi elszámolásokkal kapcsolatban is. Ha ugyanis, a föld szövetkezeti közös használatban marad, nem okoz gondot a mezei leltár megtérítése sem. A szakember megemlítette: sokan próbálnak még Ki méltó a bársonyszékre? A villongásokról A Pest Megyei Hírlap július 22-1 számában Ki méltó a bársonyszékre címmel közöltünk cikket, amelyben azoknak a villongásoknak a tanulságaira igyekeztünk rámutatni, amely villongások jó néhány településen tapasztalhatók a képviselő- testületek és a polgármesterek körött. A kézirat rövidítésének és tömörítésének azonban az lett a vége, hogy téves közlés jelent meg. A felsorolt helyeken — Szigethalmon, Budaka- lászon, Taksonyban, Mo- noron, P tüsszenti vánon, Budaörsön, Dunabogdány- ban — nem váltották le a polgármestert. Monoron sem leváltották, hanem hosszas perpatvarkodás után a polgármesternő lemondott. A köztársasági megbízott hivatalából szerzett értesüléseink szerint — ezekre épült korábbi írásunk is — Szigethalmon felfüggesztették funkciójából a polgármestert, Taksonyban csökkentették a fizetését és fegyelmit kapott, Dunabog- dányban- tiszteletdíjassá akarják változtatni a polgármester állását, mint több más helyen is, így kényszerítve lemondásra. Hogy Budaörsön sem harmonikus a polgármester és a képviselő-testület munkakapcsolata, azt a lapunkban megjelent több cikkből is észlelhették olvasóink. Amikor most a múltkori elírásért elnézést kérünk az érintettektől és olvasóinktól, annyit teszünk még hozzá, sem akkor, sem máskor nem célunk a feszültségek szítása. Az ellentétekről és ellenségeskedésekről is abban a reményben írunk, hogy a nyilvánosság erejével hozzájáruljunk a képviselő-testületek és a polgármesterek közötti légkör javításához, mert hitünk szerint ugyanazokat szolgáljuk, az olvasókat, a lakosságot. a licit előtt megegyezni a szövetkezetekkel. A tapasztalat azonban az, hogy az érdekeltek nem ismerik pontosan a törvény erre vonatkozó paragrafusát. A jogszabály ugyan valóban lehetőséget ad a kárpótlásra jogosultaknak, hogy az árverések előtt felajánlják kárpótlási jegyeiket a földterületért. Ezenkívül azonban a törvény azt is meghatározza. hogy ezek a megállapodások csak az árverések után jöhetnek létre a fennmaradó területekre. Fzzel azonban a kárpótlásra jogosult bizonytalan helyzetbe kerülhet. Nem biztos ugyanis, hogy egyáltalán marad terület, másrészt ez a kikötés ismét elnyújtja a kárpótlást. Ráadásul a licitek után nem csak mennyiségétedé minőségét tekintve is maradék földhöz juthatnak néhá- nyan. Ezért tehát a MOSZ sem a tagoknak, sem a külső tulajdonosoknak nem javasolja, hogy szövetkezeti részaránytulajdonukat így állítsák vissza. Végezetül Horváth Gábor hangsúlyozta, hogy rendezni kellen“ a kárpótlási jegyért vásárolt termőföldekkel kapcsolatos kérdéseket is. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a jogosultak, akik földet kívánnak venni az őket megillető kárpótlási jegyükért, gyorsított elbírálás alá esnek. Az ilyen igényeket a földrendező bizottságok összesítik és ezek alapján jelölik ki a földeket is. A törvény azonban nem rendelkezik azokról, akiknek már van kárpótlási jegyük és szeretnének földhöz jutni. Az igénybejelentő lapot ugyanis csak azok tölthetik ki, akik még nem rendelkeznek jeggyel. A bizottságok összesített felméréseket nem végeznek, ezért ténylegesen nem tudják felmérni az igényeket. Így azok, akik már megkapták kárpótlási jegyeiket, hátrányos helyzetbe is kerülhetnek. Magyar—ukrán tárgyalások Átjárhatóbb határokat A kisebbségek védelmei szem előtt tartó közös politikai akarat kinyilvánításával és számos gyakorlati javaslat megfogalmazásával ért véget Budapesten a magyar—ukrán kisebbségi vegyes bizottság első ülése. A tanácskozás eredményeiről kedden nemzetközi sajtókonferencián számoltak be a részvevők. A kormányközi vegyes bizottságot annak a kisebbségvédő közös nyilatkozatnak a szellemében állították fel, amelyet még Kravcsuk ukrán elnök tavaly májusi budapesti útja alkalmával írt alá a két fél. A Közép-Kelet-Euró- pában példamutató, aktív kisebbségvédelmet megfogalmazó nyilatkozat gyakorlati megvalósítása érdekében Kijev és Budapest megállapodott abban, hogy évente két alkalommal áttekintik a tennivalókat. Ugyancsak példamutató kezdeményezés, hogy a vegyes bizottság munkájában helyet kaptak az Ukrajnában élő mintegy 160 ezres lélekszámúra becsült magyarság, illetve a mintegy hat-hétszázra tehető, Magyarországon élő ukrán, ruszin kisebbség képviselői. Ennek megfelelően az ukrán küldöttség tagjaként a tanácskozás részvevője volt Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője. A tanácskozás eredményeit összegezve Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondía: a budapesti ülésen számos ajánlást fogalmaztak meg a kormányok számára, Kérdésekre válaszolva az •ukrán delegáció vezetője, Mikola Makarevics külügyminiszter-helyettes elmondta. hogy Ukrajna eddig mintegy egymillió dollárt költött a határátkelők korszerűsítésére, és azt szeretnék, ha mind a kisha- tárforgalom, mind a nemzetközi forgalom gördülékenyebbé válhatna. Az ukrán külügyminiszter-helyettes igen elégedetten nyilatkozott az államközi kapcsolatok alakulásáról, és közölte azt is, hogy hamarosan elfoglalhatja állomáshelyét a közelmúltban felállított budapesti ukrán misszió nagykövete. EGYÜTTMŰKÖDÉST, HÍRCSERÉT, KÖZÖS PRODUKCIÓKAT (Folytatás az 1. oldalról.) vei szemben jobban ki tudják fejezni a társadalom identitását, azonosság- tudatát. A vélemények szabadsága és sokszínűsége a hatalom számára kényelmetlen, ám csak az a hatalom legitim, amelynek fel lehet tenni a kényes kérdéseket is — vélekedett Albert Scharf, a bajor rádió intendánsa, az European Broadcasting Union elnöke, aki előadásában a médiák függetlensége és kulturális- érték-közvetítése mellett szállt síkra. Rajk László, a magyar parlament kulturális bizottságának SZDSZ-es tagja feltette a vitában a kérdést: hogyan kapcsolódhatnának be jobban a keleteurópai országok a médiák nemzetközi együttműködésébe. Albert Scharf lehetőséget lát arra, hogy az érintett országok rádiói és tv-i közvetlenül cseréljék egymással híreiket, közösen készítsenek rádió- és tv-produkciókat, és a nyugati országok bekapcsolódjanak a szakemberek képzésébe, a know-how átadásába is. (MTI) "<J£Man 3
