Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

N AGYKŐ R 0s 1 WlfaP Neve fogalom XXXVI. ÉVFOLYAM, 1 "7. SZÁM 1992. JÚLIUS 28., KEDD Egyetlen perc határozatképesség Csodálatos világban Az eredetileg meghirde­tett 15 órai időpont helyett majdnem egyórás késéssel kezdte meg munkáját a városi képviselő-testület a legutóbbi ülésén. A tizen­negyedik képviselő megér­keztével azonban csak ne­gyed ötkor vált határozat- képessé a város legfőbb fó­ruma. Érdemi munkáját azonban csak egyetlen per­cig folytathatta, mivel a városatyák egyike más irá­nyú elfoglaltságára hivat­kozva eltávozott. ; Kiss János polgármester a csonka testületre hivat­kozva elnapolta a mostani ülésre tervezett napirendek tárgyalását szeptember 10- re. Egyeben bejelentette, hogy szankcionális javas­latot fog előterjeszteni, mely szerint attól a kép­viselőtől, aki a jövőben egy alkalommal hiányzik iga- zoltlanül, vonassák meg havi illetményének fele. Amennyiben 3 alkalommal nem tudja érdemben indo­kolni távollétét, féléves il­letményének, az ennél is több igazolatlan hiányzás esetén pedig az illetménye éves összegének 50 száza­lékát fogják'le az illetőtől. A polgármester valószínű­leg nemcsak a mostani hiányo-s testületi részvétel okán, hanem az év köz­ben is tapasztalható, az érdemi munkát hátráltató hiányzások miatt jelezte Sporthírek Atlétasikerek A Petőfi-dia kot t ho n is helyet ad a- nyár folyamán sporttáborozóknak, így jú­liusban már itt voltak a Szegedi Tanárképző férfi tornászai, most itt vannak az MTK-utánpótlás leány kosárlabdásai (ők is a Pe- tőfí-tornacsarnokban edze­nek, de a Toldiban lak­nak), augusztus 2-től 14-ig a Tungsram SC serdülő leány kosarasai, 8—12. kö­zött az országos kerékpá­ros túratalálkozó résztve­vőinek egy része, 14—25. között az MTK 30 serdülő leány kosarasai táboroz­nak, készülődnek itt, s ba­rátkoznak a körösiekkel. BÍROK A barcelonai olimpia miatt 1992-es nyári elméle­ti és gyakorlati továbbkép­zésüket előbbre hozták a Pest megyei labdarúgó­játékvezetők. Elméleti tud­nivalóikat a Toldi-iskolá- ban, a gyakorlatiakat a Kinizsi-sporttelepen frissí­tik fel a napokban a síp­mesterek, mintegy nyolc- vanan. Szabálymódosítások is érvénybe lépnsji rövidé-- sen, s azokat is megbeszé­lik, megvitatják. S. Z. Az elmúlt hét végén tar­tották az országos ifjúsá­gi és serdülőbajnokságot — tudtuk meg Rétsági Osz­kár dobóatléta-edzőíől. Az ifjúsági gerelyhajítás­ban 18 induló között első helyen végzett Szabó Ká­roly 06,36 méteres ered­ménnyel, amely junior el­ső osztályú eredmény. Az ifjúsági korosztály egyéb­ként az 1973—1974-ben szü­letetteké. Szabó a nála idő­sebb országos ifjúsági csúcstartót is legyőzte. A verseny lebonyolítását, egy­ben a versenyzők összpon­tosítását zavarta, hogy a dobássorozatok közben óriási felhőszakadás volt, és csak 80 perc kényszerű szünet után lehetett befe­jezni a dobásokat. Női gerelyben a 18 indu­ló között a 2. lett Pörge Ri­ta 45,82 méteres ifjúsági aranyjelvényes eredmény­nyel. Pörge Rita évfolya­mában immár több mint 5 éve veretlen, ő is fiatalabb versenyzőtársainál. A serdülő női gerelyben 35 induló között a 9. Bar­csai/ Zsuzsanna 34,76 méte­res dobással. Mindössze 2 centiméterrel esett ki a döntőből, s ő is a fiatalabb évfolyamot képviselte az 1975—76-os születésűek kö­zött. NAGYKOHÜS1 HIBLAF Nagykörös, Széchenyi tér 17. © A szerkesztőség ve­zetője: Ballal Ottó. Mun­katárs: Miiclay Jenő. 9 Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: <53/-51-398. • Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—10 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 éráig várunk. Micsoda különbség! Szombati, A lille-i siker­kovács című írásunkba saj­nálatos módon jókora hiba kerijlt. Rétsági Oszkár do­bóatléta-edzőt anyagi elis­mertségéről kérdeztük, s nyomtatásban óriási összeg: 24 ezer forint jelent meg. Nos, a kéziratban és a való­ságban 2400, azaz kettőezer- négyszáz bruttó forint üti havonta az edző markát. Ez nyilvánvalóan egészen más összeg, mint a feltupírozott. Nem hibáztatjuk a szedőt a gép mellett, hiszen csak h ihetővé próbált a varázsol -. ni azt, ami hihetetlen. Ma­ga a történet sem több, mint újabb igazolása a tör­ténetnek: senki sem lehet próféta... A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kér­jük ... előre eme javaslatát, ame­lyet a szeptemberi ülésen vitat meg a testület. Az ülés berekesztése előtt két bejelentés, illetve in­terpelláció hangzott el. Gulyás Lajos, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke be­jelentette a földrendező bizottság létrejöttét. A 11 tagú szervezet a kárpótol­tak és a kárpótlási hivatal közötti híd szerepét tölti be, s legfőbb feladata a he­lyi kárrendezésekkel össze­függő problémák feloldása. A földrendező bizottság személyi összetételét a .testület — egyperces hatá­rozatképessége alatt — tu­domásul vette. Az önkor­mányzatot Gulyás Lajos képviseli a bizottságban, további tagjai dr. Berki Ambrus, Czira Sándor, Hu­szár Kálmán, Szabó Ká­roly, Szabó Attila, Szűcs István, Czakó Ferencné, Olasz Dénes, Pozsár János és Pap István. Szót kapott még Czira Sándor is, aki a tervezett ÖMV benzinkútról a napok­ban közzétett írásunkkal kapcsolatban tette meg ki­jelentését, részben az új­ságnak, valamint a polgár- mesternek címezve: a cikkben elhangzottak azt sugallják, hogy komoly problémák lehetnek a megvalósulást illetően. Fon­tos lenne konkrét és hatá­rozott nyilatkozat az illeté­kesek részéről arra vonat­kozóan, hogy lesz-e ben­zinkút, avagy sem. Miklay Jenő A vállalkozókkal, iparo­sokkal készült riportjaink között időnként helyet kap­nak a már idősebb, érde­kes egyéniségű mesterem­berek is. Biczó László Is azok közé tartozik, kiknek neve fogalommá vált a pát­riában. egybeforrott a vil­lanyszerelő-szakmával. Idén 90 éves, ám tekercsekkel telizsúfolt műhelyében még ma is szerel, javít. Bőbe­szédű, szókimondó, mint amilyen világéletében volt. A múltkor még a röntgenkezelő kisasszonyt is rendreutasította. — Hogyisne, amikor ott­felejteti a gépben, százezer volttal! Mire visszajött, egészen lebarnultam. Ve­szélyes dolog ez, én már csak tudom, 30 éven át javítottam a Csutorás. a Técsy doktorok meg az SZTK masináit. Persze értettem én mindenhez, ami csak árammal mű­ködik. Némelyeknek még ma is csak a Biczó a va­laki. Hozzánk a javítaniva­lót, én meg bolond ész­szel, vénségemre, elválla­lom. Ezt a porszívót is én tekercseltem vagy 25 éve, de még mindig nem azzal a bajával hozták. Valami­kor, még Kovács Sándor idejében, hg vett a gyár új motorokat. egyenest hoz­zám küldték, tekercseljem át. Az eredetiben nem bíztak, mert gyakran szét­fröccsentek, mihelyt rá­kapcsolták azokat a háló­zatra. — A villanyszerelést ki­nél tanulta? — Hát, Rétságiéknál, a villanytelepen. Oda 1917- ben vettek fel inasnak, de egy év múltán már per­fekt dolgoztam a tekercse­lőben. Később vonalakat pítettünk, a házaknál kosz­toltunk. Akkoriban a petró­leumhiány miatt min­denki villanyt akart. A la- josmízsei vonalat például én jelöltem ki, azóta is úgy áll. Majdnem 20 évig vol­tam a telep alkalmazásá­ban, aztán egy ízben el­kezdődtek ott is a csökken­tések, ígv 1934-ben kény­telen voltam kiváltani az ipart. Majdnem pénz nél­kül indultam, de mivel is­mertek, hitelem volt mind­járt, és a jó összekötteté­sek segítségével szépen felívelt a bolt, a műhely. Persze akkoriban a gyárak is keresték ám a kereske­dők, iparosok kedvét. Hoz­zám is mindig jött az uta­zó, csak belenézett a fió­kokba, tudta, mi hiányzik. Hazament és küldte. — Azt mondják, amikor meghallgatta az első rá­diót, örökre szerelmes lett bele. — Nem hazudnak, 1926­ban, amikor megismertem a rádiót, tényleg nagy sze­relem kezdődött. Az még kristályos volt, de nemso­kára jöttek a telepes ké­szülékek. Akkora csöveik voltak, hogy este olvasni lehetett a fényüknél. Ha éjjel voltam szolgálatban, reggelre megcsináltam egy rádiót. Másnap eladtam, Nézze ezt a két nagy szek­rényt, ezek mind szak­könyvekkel vannak tele. Ami a témában kijött, mindent összeszedtem, Amikor önállósultam, 5 gyár szállított nekem : Orio- nék, Phüipsék és a töb­bi nagynevű. Hogy egyik­nek se legyen előnye, hát­ránya, az volt az egyezség, hogy mindig egyszerre kül­dik az árut. Én meg köny- nyen voltam, mert kon­kurenciám nem volt a kereskedésben. A javító- szolgáltatásban is csak a Kellermann Dezső. Így nem volt nehéz vál­lalkozni. — Szóval, aki rendesen dolgozott, akkoriban is megélt. Még a hordárnak sem volt gondja a betevő­re. Ma az a baj, hogy min­denki hirtelen akar meg­gazdagodni. Igaz. a 30-as években az emberek mind a fogukhoz verték a garast. Szerényen éltünk. Autója egy ügyvédnek volt a vá­rosban, no meg a kocséri papnak. A napszámosoknak azonban rossz életük volt, a gazdák a végtelenségig ki­használták őket. Mi, iparo­sok sem fizettünk sokat az alkalmazottaknak, de tisz­tességes volt a bér. Pedig rendkívül megfontoltan számláztunk, sokszor szere­lési díjat fel sem számítot­tunk, mert ki sem tudta volna fizetni az illető. — A háborúban hasznát vette-e szakmájának? — Nem mondhatnám. Úgynevezett repülőgép-fel­ismerési tanfolyamra küld­tek, aztán fel kellett mász­ni a kultúrház tetejére, és figyelni a gépeket. Amikor hazajöttem, az oroszok ott tapostak a rengeteg villany- körtében, szétdúlták az egész üzletet. Még Katóka sem tudta megmenteni. Ka­tóka az üzletvezetőm volt, később a feleségem. Hallat­lanul ügyes asszony, min­denhez értett. Még a szom­széd Ilonka gyerekét is meggyógyította. Szegény gyerek, a bölcsében azt hit­ték, az anyja eteti, az anyja meg azt. hogy a bölcsiben. Majdnem éhen halt... A háború után renge­teg munka akadt, de ott csaptak be. ahol csak tud­tak. Az összes fűszerüzletet újra kellett vezetékezni. Mire végeztem, a Szolnok megyei központ .azt mond­ta, nem fizet, mert Pest me­gyéé lett a kereskedelem. Emitt azzal küldtek el. ők nem rendeltek tőlem sem­mit. így jártam a téglagyár meg a lőszerraktár villamo­sításánál is. Majd megütött a guta. Aztán az adóhiva­tal is örökösen zaklatott! Mindent kitaláltak, hogy emeljék az adót. Aki nem fizetett, foglaltak, bútort, miegymást, de a szerszá­mokhoz. génekhez még a kommunisták sem nyúltak soha. Aztán beléptem a szö­vetkezetbe. Nem volt rossz sorom, a tekercselőt vezet­tem, amely meg is szűnt, amikor nyugdíjba mentem. — Gyerekei örököltek-e valamit apjuk műszaki, üz­letemberi vénájából? — Az almák nem esnek messze a fájuktól, mindkét fiam: villanyszerelő lelt, a lányom pedig esztergályos. Aztán a rokonságban is vannak szép számmal ügyes mesteremberek. Mégis egyedül élek a házban, bár amint látja, elfoglalom ma­gam. Engem világéletem­ben minden érdekelt. Mcst éppen a föld kristályairól olvasok, néha még kilenc­venéves létemre is meg- hökkenek, milyen csodála­tos ez a világ. M. J. A meggy külhonba megy Szekták mondani, a Közös Piacnak annyira leszünk tagjai, amennyi árut el tudunk ott adni. Túlzott reményekre egyelőre nincs okunk, még az élelmiszeriparnak is ke­vés a Nyugaton jól eladható terméke néhány cikktől eltekintve. Ilyen kivétel a ma­gozott meggy, amelyből a múltban is viszonylag sokat eladott a körösi gyár. Leg­utóbb francia kereskedő vásárolt az igényesen elkészített, finom befőttből (Erdősi Ágnes felvétele) Üzletrész A termelőszövetkezeti üz­letrészek körül meglehető­sen sok furcsaságra derül fény. Szókincsünket las­sanként kimerítik azok a módszerek, ahogyan az el­értéktelenedett szövetke­zeti vagyonnak a kicsiny­ke darabkáit igyekeznek némelyek összegyűjteni. Uram bocsá’, de benne van ebben a pakliban még az okirat-hamisítás is. Az egyik téeszben, mi­után visszaigazolták az üz­letrészek kivonására be­terjesztett igényeket, vol­tak, akik morcosán kopog­tattak az iroda ajtaján, s közölték; eszük ágában sincs kivinni a vagyonkát. Egy 90 év körüli bácsika például elmondta: lánya ellopta tőle a személyi iga­zolványát, s aláhamisította nevét a csoportos vagyon­kivonás szándékát prezen­táló ívre. Igaz, ő már öreg, nem sokat tud kezdeni a vagyonrésszel, de nem haj­landó., engedni, hogy.meg-, kérdezése nélkül rendelkez­zenek fölötte. MÚiian 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom