Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-27 / 176. szám
CEGiÉJDI í XXXVI. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM 1992. JÜLIUS 27., HÉTFŐ r Ä ceglédi Szabadság téren hosszú hónapokon át üres kirakatok jelezték a közismert készruhabolt privatizálási szándékát, míg az utóbbi napokban Csipkerózsika-álmából éledezni kezdett a sorsára hagyott üzlethelyiség. Fürge, céltudatos kis csapat vette kezelésbe. Borbély Károlyné és férje — fiatal lajosmizsei házaspár — vállalkozóként működteti a továbbiakban, miután megvették a bérleti jogot. Női, férfikonfekciót, gyerekruhákat, rövidárut kínálnak a vevőknek. A bolt vezetésére a régi főnököt, Monori Tibort szemelték ki, aki negyedmagával fogadja a vásárlókat. Reggel nyolctól este hatig, szombaton délig megszakítás nélkül várják a vevőket. Az üzlethelyiség megszépült. A polcokat fehérre festették, a falak világosKőröstetétlenen Véradó nap lesz r Július 30-án, csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig véradó napot tartanak Köröste- tétlenen a művelődési házban. A tizennyolc és hatvan év közötti egészséges embereket várják. Mindannyian sorsjegyet kapnak a Vöröskereszttől, amellyel a novemberi húzáson értékes tárgyakat nyerhetnek. Várják azoknak a csatlakozását is a véradó mozgalomhoz, akik most lettek nagykorúak. Harminc év a kiapadón Másképp? Semmit! Alig van ember Cegléden, aki Imregi Ferenc nevét ne ismerné. Majdnem harminc évet töltött el a kézilabdában. Volt játékos, szakosztályvezető, edző. Igen vitatott egyéniség. Egyesek elismerik a szakmai tudását, mások kétségbe vonják. Az eltelt három évtizedről folytattunk eszmecserét. — Mikor jegyezte el magát a sporttal? — Az ötvenes évek közepén érettségiztem, és már az iskolában is sportoltam. Talán meglepő, de nem a kézilabda volt az első, amit űztem, hanem a labdarúgás. A Ceglédi Építőkben játszottam, amikor egy súlyos sérülés leparancsolt a pályáról. Talán érdemes megemlíteni, hogy én voltam a leggyorsabb a csapatban, az atléták le is akartak igazolni. Rövid kihagyás után kezdtem kézilabdázni. — Milyen csapat volt akkoriban Cegléden? — A megyei első osztályban játszottunk, de ez igen magas színvonalú volt, hiszen csak az NB I és az NB II volt előttünk. Nagyon jó közösség volt. Ekkoriban itt játszott Csendes József, Irházi Sándor, Farkas László és Ócsai Károly is. Én beállós voltam. — Hogyan lett vezető, majd később edző? — Az akkori szakosztályvezető, Kardos Béla betegség miatt nem tudott tovább dolgozni, és én vettem át a posztját. Ez azonban nem tartott sokáig, mert hamarosan a kispa- don találtam magam. Természetesen ebhez az is kellett, hogy elvégezzem a középfokú edzői tanfolyamot. — Mint minden edzőnek, így önnek is voltak sikerei és kudarcai. Miként élte meg azokat? — Az edzői hivatással mindkettő együtt jár, így van megírva a nagykönyvben. Ügy gondolom, hogy ezeket el kell tudni viselni, bármelyik éri is az embert. Ha megy a csapatnak a játék, akkor teljesen mindegy, ki a tréner, vereség esetén viszont az edző az egjmdüli felelős. Sikernek könyvelem el, hogy az irányításom alatt nyertünk bajnokságot, kerültünk fel az NB I/B-be. Kudarcnak talán azt tartom, amikor kiestünk a másodosztályból. De egy év múlva visszakerültünk, és ekkor már stabilizálni tudtuk a helyünket. — Miért távozott? >— 1988 áprilisáig dolgoztam, ekkor egy alkalommal rosszul lettem a kispadon. Az akkori vezetés finoman a tudtomra adta, hogy nem bánnák, ha a későbbiek folyamán nem én lennék az edző. Nem sokkal később leszázalékoltak. — Jelenleg mivel foglalkozik? — Hirtelen rengeteg szabadidő szakadt rám, sokkal többet lehetek együtt a családommal. Az Árpád utcában levő presz- szó vezetője vagyok, a fiaim pedig a nemrég nyílt Borpatikában dolgoznak. — Űjrakezdené-e, ha lehetne, és mit csinálna másképp? — Nyugodtan elmondhatom, hogy semmit sem tennék másképp, öt év kivételével nem főállású edző voltam, tehát munkaidő után tevékenykedtem. Ügy érzem, hogy amit lehetett, azt meglettem a ceglédi kézilabdáért. Kóbor Ervin lila tapétát kaptak. Tágas és fényes a terem, amelybe már főként az őszi szezon divatját találja meg az érdeklődő. Folyamatosan jön az áru, gondoskodnak a diákokról is, lesz iskolaköpeny, egyéb kellék. A Május 1. (Elegant) Ruhagyárból és a Pevditől vesznek át igényes porté kát. A tulajdonosoknak az az elvük, hogy a magyar gyárak ne menjenek tönkre, így elsősorban tőlük vásárolnak. Nem tartanak sem bóvlit, sem butikholmit. Nem titkolják, az érettebb korosztályokra számítanak elsősorban, ezért a hasméretes, bő nyakú ruhadarabokat sikerrel kereshetik náluk a testesebb vevők. Azon lesznek, hogy lehetőség szerint mindenféle ízlést és anyagi igényt kielégítsenek. A szép, sötét öltönyök mellett akár munkaruhát is találhat a nézelődő. Amikor ott jártunk, azt tervezték, hogy július 27-én megnyitják a boltot, amelyben Monori Tibor keres- kedőtanoncokat is nevel majd. (t.) ALBERTERSA Tüdőszűrés Július 28-tól augusztus 25-ig Albertirsán, a Kolozsvári út 17. szám alatt — kertész-iskola — tüdőszűrés lesz. Kérik, hogy a lakosság minél nagyobb számban jelenjen meg. ■■ Mozi A Szabadság filmszínházban délután 6 órakor: Állj, vagy lő a mamám! (amerikai vígjáték). Este 8 órakor: Egyenesen át (amerikai film). Az autósmoziban Állj, vagy lő a mamám! Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. Tegyünk többet környezetünkért Szépséges épületeink Anyagi javak híján is lehet környezetformáló, környezetalakító ízlésünk, amivel szebbé, csinosabbá formálhatjuk a várost. Néha látni szép új lakóházakat, talán gyakrabban felújításokat is. A Széchenyi tetőn valóban finom — és kiválóan tatarozott a sarokház, de említhető a Körösi út—Petőfi utca sarkán álló épület is. Természetesen rossz példát is lehetne sorolni, de nem sok értelme van, hiszen már meglevő adottság. Csak idővel korrigálható az ízlésficam. Ebből adódik az első tévhit. - Ami drága, sokba került — nem biztosan szép, esztétikus. Egy különben kiváló épületegyüttest egy .kertitörpe, vagy elhanyagolt kert leronthat. De fordítva is igaz, hisz az épület, az épített környezet szoros kapcsolatban áll a környékével. Szerencsére vannak új értékeink is, mint a ceglédi Magyarok Nagyasz- szonya-kápolna. Megépül- tekor már komoly művészi jelentősége volt. Miközben épp elég munkát ad a város felelős polgárainak, hogy elkészítsék a védett épületek jegyzékét, máris adódik a feladat: a legjava új épületek értékeit sem szabad elfeledni. Már létezik számos hely a világon, ahol a legújabb épületek közül a művészileg értékeseket védetté nyilvánítják. Nagy tévedésben él az, aki úgy ítéli meg, a jogi aktussal minden tennivaló megoldódott. Nem, ezeket ismerni kell, az itt élőknek, s ismertetni kell az ide látogatókkal. Kicsiny kövekből lehet a hely sze- retetét kialakítani, vagy éppen segíteni abban, hogy tehetséget adjon az itt lakóknak. Tudatos és szívós munkával lehetséges csak a múlt emlékeiből és köveiből a jelent megérteni s a jövőt formálni. Ehhez azonban bizonyos dolgokat biztosan kell tudni, például hogy mi az érték? Legalább úgy, mint tette néhány éve Kerépyi József Kossuth-díjas építész, aki néha a régi házakat nézegeti Cegléden. Mindezt teszi elkötelezettségből, mert tenni akar, tenni szeretne a hagyományos építészetünk megmentéséért. Lehet hogy ahhoz sokat kell tanulni, olvasni, s forogni a világban, hogy valaki észrevegye: a Puskaporos utcai sarokház beugrója, vagy a Berger-féle ház negatív sarokképzése olyan eredeti, s korát megelőző, hogy abban az amerikai s világhíressé vált mester is csak „utána” — következő. Legalább ennyire érdekes a református nagytemplom Kazinczy utca felőli zseniálisan alakított párhuzamos köríve. A puszta kert, zöld fűvel, az az igazi — Hild József szelleméhez igazán illő. De’a hely varázsát úgy is lehet emelni, ha informatív értékű táblákkal segítjük a nehezen tájékozódókat. Temetőinkben nemcsak kövirózsát találni, hanem árulkodnak a kövek, az oszlopok hajdani jeles emberekről. Épp e téren figyelhetők leginkább a hiányosságok. Pedig voltak már próbálkozások, mint a ceglédi panteon vagy a Mozaikok Cegléd múltjából. Az előbbi emlékoszloppal az utóbbi lexikonszerűen állított volna emléket Cegléd neves embereinek. Hol a pénztelenség, hol a lusta embert jellemző okoskodás tette lehetetlenné a tervek megvalósítását. A gondok, tennivalók csak ideig-óráig görgethetők előttünk. A régi és új jeles épületeknél az elhalaszt- gatott tettek ismét jogos igényként merülnek fel. Ceglédi nagyjaink újból kötelezettségeinkre irányítják a figyelmünket. ESDÉ Járdányiemlékműsor Á Magyar Televízió 1-es csatornáján július 28-án, kedden este 23 óra 10 perckor Viviente e moríente — Élőkről és holtakról — címmel Járdányi Pál-emlék- műsort láthatnak a tévénézők. A műsorban interjú hangzik el többek között a neves zeneszerző hú-; gával, a Cegléden élő özvegy dr. Korompay Tiha- máméval is. Városi tévéműsor Technikai okok miatt augusztusban nyári szünetet árt a városi televízió. Előtte azonban július 29-én, szerdán este 6 órakor még égy adást közvetítenek. A műsor: Ceglédi olimpiai bajnok a kamera előtt. Félév után a városgazdálkodási csoportnál. Kártyából a jövőt? Épülő tantermek. Püspöki levél a hitoktatásról. Olvasótábor a gyermek- könyvtárban. Sörben az igazság? Az adást a városi könyvtárban szerdán este bárki megnézheti. A műsort másnap, csütörtökön este, a TV-Tévé adását követően megismétlik. A nyári szünet után a városi híradó szeptemberben újra jelent-, kezik. Nőtt az öngyilkosok száma Megmérgezte magát Ä ceglédi mentősök számára nincs uborkaszezon. Pihenni csak akkor tudnak, ha van valaki, aki a vártán áll. Lovas Ottó ügyeletes mentőtiszttől megtudtuk, hogy milyen súlyos balesetek történtek az elmúlt napokban. Július I7-én a 441-es úton ütközött fának egy személygépkocsi. A mentők két válságos állapotú felnőttet szabadítottak ki az autóból, egyiküket — nyaki gerincvelő-sérülés miatt — helikopterrel kellett a fővárosba szállítani. A hátsó ülésen utazott kisgyermek csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Ugyanezen a napon Csemőben szintén fának vezette egy férfi az autóját — ittasan közlekedett. Július 17-én Cegléden meg segédmotorost gázoltak el, ő is életveszélyesen megsebesült. Július 18-án Farmoson árokba borult egy kissé kaA táborba — két keréken (Apáti-Tóth Sándor felvétele) patos kerékpáros. A szerencsétlen embernek eltörött az arccsontja, állkapcsa, súlyos arcsérüléseket szenvedett. Azon a szombaton egy tápiószelei férfi önakasztással próbálkozott, de a mentősök időben érkeztek meg hozzá. Napok múlva eszméletre tért a ceglédi intenzív osztályon. Július 18-án Abonyban egy hetvenkilenc esztendős kerékpárost gázolt el egy személygépkocsi. Az idős bácsi bevallotta, hogy hibát követett el. Július 19-én Cegléden egy lovas kocsi személy- gépkocsival ütközött. Az előbbi hajlója súlyosán megsebesült. Vasárnap újabb öngyilkosjelölthöz vonult ki az esetkocsi. Egy ceglédi férfi permetezőszert fogyasztott. Július 20-án, hétfőn egy tizenhárom esztendős (!) leányka akart megválni az életétől, gyógyszerrel mérgezte meg magát. Feltűnően megnőtt az öngyilkossággal kísérletezők száma az elmúlt időszakban. Lovas Ottó elmondta, hogy egyetlen hét alatt negyvenhatszor riasztották az esetkocsit, s ebből kilencszer kellett olyan embert megmenteniük, aki eldobta volna magától az életét. (tibay) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 0 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munkatársak: Tibay Ágnes és Kóbor Ervin. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. Új gazdával nyit a bolt Privatizálás után
