Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

Amikor a férj mosogatott, A lövészmami családja Él Váchartyánban egy idős asszony, aki, ha létez­ne helyi népszerűségi lista, biztos előkelő helyen sze­repelne. Krajcz Józsefnél a faluban Nusi néninek szó­lítják, de van egy varázs­szó, amellyel még köny- nyébb megtalálni. Ö a „lö­vészmami”, Mézeska Iá csh áz Huszonöt éve vezeti a váchartyáni löteret, három éve, amióta férje meghalt, már egymaga. Sok gondot és örömöt jelentett neki ez a nőknél nem mindennapi munka. Mióta az MHSZ helyett az MTTSZ (Magyar Technikai Tömegsport Szervezet) a tömörítő bá­zis, jobban kedveli a rövi­dítéseket. Pedig szeret és tud is mesélni. Takaros kis otthonában, melyet mézeskalácsházikó­nak nevez, egyedül él. En­nek ellenére ritkán érzi a magányt. Gyakran látogat­ják óriási „családjának” tagjai, hiszen majd minden portáról kötődik valaki a klubhoz, illetve hozzá sze­mélyesen. Sütőlapátjára még senki nem került, an­nál többeket megnevette­tett. Jó humora van. A ma szokásosnál — bár lenne rá oka —-, kevesebbet pa­naszkodik. Még akkor sem látszik szomorúnak, ami­kor bajairól beszél. In­kább józanul ironikus. Vitrinjében lövészmúltjá- nak dijait őrzi, igaz, már sokat elajándékozott. A ne­gyedszázad alatt volt or­szágos bajnoki második, de nemzetközi versenyt is nyert az akkori Csehszlo­vákiában. Mint meséli, az volt a legjobb, hogy férje, leghűségesebb szurkolója, akkoriban helyette moso­gatott. A piros nyelv Miközben a kezdetekről beszél, megfakult fényké­pet mutat. A kopár mezőn két férfi hasal, kezükben légpuska van. A képaláírás pedig: így kezdtük, az ösz- szes vagyonunk ...” Ké­sőbb saját erőből lövész­házat és egyre több fedett löállást építettek, ma pe­dig már klubházzal is büszkélkednek. A tagdíj még ma is csak havi tíz forint, a faluban pedig a Itt vannak a cápák A ZAC-os ököl Megjelentek a cápák Vá­con. Valószínűleg nem a Dunán úsztak fel a folyó­parti városba, inkább vo­naton vagy autón érkez­tek. Persze az is lehet, hogy helyi lakosok. A Zöld Anarchista Cá­pákról van szó, akik azzal hívták fel magukra a fi­gyelmet, hogy kézzel raj­zolt plakátjaikkal leragasz­tottak bizonyos hirdetése­ket. Például az autókat reklámozó felületeket: az ő plakátjukon egy ZAC-os ököl az autót nyomja össze. Az üdítőital reklámját egy üdítősdobozt összenyomó ököl takarja. Persze, ez az ököl is ZAC-os ... A plakátok vegyes érzel­meket keltettek bennem: a zöldekkel szimpatizálok, az anarchistákkal — akiket a legtöbb ember azonosít a bombával pusztító merény­lőkkel, és ezért előítéletek­kel viseltetik irányukban — nincs bajom, a cápákat, viszont nem szeretem. És egyáltalán nem örülnék neki, ha egy „cápa” bekap­ná az autómat . (amely egyébként, amennyire le­hetséges, környezetbarát), vagy elpusztítaná az üdítő­italokat. (Főleg ebben a kánikulában!) Elvi nézeteltérés nincs közöttünk, legfeljebb gya­korlati ; a civilizáció folya­matát nem lehet megállíta­ni vagy visszafordítani, vi­szont kulturáltabbá lehetne tenni. Lehetne, sőt kellene. Mert különben a környe­zetszennyezés olyan mér­tékű lesz, hogy belefulla­dunk a füstbe és a hulla­dékba. Ha ebben segítenek a cá­pák, hát jöjjenek! — gó. Icgösszetartóbb társaság a „mamié”. Mosolyogva mondja, hogy a házuk is azért lett kicsi, mert pén­züket a lőtér felszerelésére és otthonosabbá tételére költötték. Nem bánta meg, hiszen a gyerekeket min­dennél jobban szereti. Kö­zülük is különösen a leg- vásottabbakat. Ök pedig szívesen járnak a klubba, hogy malmozzanak vele. Szót ért velük, mert ő sem volt könnyű eset. — Bármilyen furcsa is, zárdában nevelődtem. Az­tán az olvasó morzsolgatá- sa helyett tértem át a fegy­verforgatásra. A zárdában is megcsináltam a magam műsorát. Egyszer, amikor ügyeletes voltam, cigaret­tát loptam a pap tárcájá­ból- A vécében titokban gyújtottam rá, de ahelyett, hogy füstölni kezdett vol­na. hirtelen lángra lobbant. Nem cigaretta volt, hanem valami más. Megijedtem és eldobtam. Persze, kiderült a dolog, és amikor dél­utáni „rázsaf üzérsétánkat” végeztük az udvaron, ne­kem, a többiek között, a kör közepén kellett gyalo­golnom. Hátamon egy meg­szégyenítő piros nyelv vi­rított. Aranykezűéit Mindezt friss emlékezet­tel mondja el, és inkább nevet, mint bosszankodik. Az egykori pesti lány ma már egyáltalán nem hiányolja a világvárosi nyüzsgést. Itt szeretik. Es bár nemsokára más veszi át a löteret, az „aranyke­zű, nagyszájú csapatok” lövészmamit minden ver­senyükre elviszik. Lelkemre kötötte, hogy tolmácsoljam a köszönetét azok számára, akik a hu­szonöt év alatt segítettek neki, és akikkel sok fe­lejthetetlen élménynek ré­szese volt. Ribáry Zoltán Anyakönyvihírekh Vácott születtek: Cserep- ka János és Lukács Ágnes fia Csaba, Csipkés László és Kotrucz Katalin fia László, Himmer Attila és Pleha Anna fia Dávid, Pásztor János és Nagy Krisztina fia Dávid, Schindler László és Dajkó Mónika fia László, Szeke­res János és Sajdik Móni­ka lánya Kinga, Csiszér József és Koncz Edit fia Zsolt, Csői le Ferenc és Schlenk Katalin lánya Franciska, Kovács Kálmán és Schváb Tünde fia Ben­ce, Kurdi Csaba és Fehér Krisztina lánya Bianka, Nemesi László és Radics Ildikó fia Dávid, Győri Já­nos és Maroda Anikó fia János, Szabó László és Bi­ber Ildikó fia Dávid, Mezei József és Seier Katalin lá­nya Barbara, Somogyi Im­re és Deák Ildikó lánya Judit, B'arkas József és Varga Erika fia Viktor, Gulyás Zoltán és Iker Haj­nalka fia Dániel, Pál Zol­tán és Nagy Éva fia Ta­más, Szabó József és Ritzl Rita fia József, Szreseny Sándor és Berta Mónika VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1992. JÚLIUS 25., SZOMBAT A csillagot is lehozták volna A magasság virtuózai Lógnak a tetőn! — cso­dálkozhatnak a váciak, ha a Fehérek templomának te­tejére felnéznek. Lógnák, méghozzá hegymászóköté­len, miközben a tetőhéja­zat, a cserepek lecserélőd­nek. Egyenletes ütemben egyre nő a tető világos há­nyada a sötét elhasznált agyagcserepek rovására. Igen, aktuálissá vált a felújítás. A felsővárosi plébánia megbízására az Országos Műemléki Fel­ügyelőség előírásai szerint egy alpinista gazdasági munkaközösség tagjai ed­dig errefelé nem ismert módszerrel juttatják fel az új cserepeket. A harminc év körüli fiatalokból álló munkaközösség nem elő­ször dolgozik Vácon. A gö­rög templom homlokzati munkáitól a Tungsram új üzemcsarnokán át hidro- giobuszokon dolgoztak. A Parlamenttől is kaptak megrendelést, néhányan tagjaik közül ott dolgoznak. Pályáztak a vörös csillag leszerelésére is, amit le tudtak volna hozni egyben, mégis olyan kapta a mun­kát, akinek szét kellett szednie. Mihály Gábort, a közös­ség képviselőjét kérdeztük erről a sajátos szakmáról, amit a hétköznapi halan­dók hátborzongva szemlél­nek.-ült! *- ■ "*í tmwm Egy a sok víztorony közül lánya Andrea, Papp And­rás és Gerhát Erzsébet fia Zoltán, Ricz József és Kun Irén lánya Eszter, Tonhau- ser Zoltán és Sárosi Gab­riella lánya Erika. Házasságot kötöttek: He­gedűs Csaba és Haulik Mónika, Szőke Győző és Forberger Ildikó, Gémesi Gyula és Boór Mónika, Grajzel András és Révész Dorkás, Tóth Zoltán és Vasas Renáta. Vácott haltak el: Jó vári Jánosné sz. Szikora Mar­git Nyíregyháza, Molnár Józsefné sz. Osváth Irén Főt, Sükösd Tamásné sz, Zérczi Erzsébet Göd, Cse- reklye Istvánná sz. Jakab Erzsébet Vác, Gunscher Endre Vác, Sárga János Nagybörzsöny, Bayer Jó­zsefné sz. Fodor Margit Vác, Kurucz Lajosné sz. Pauer Magdolna Dunake­szi, Krause Klára Fót, Gás­pár Lászlóné sz. Gáspár Mária Tatárszentgyörgy, Répási Györgyné sz. Gen- csy Etelka Dunakeszi, Bi- liczki Ferencné sz. Hock Mária Vámosmikola. Pillanatkép • • Uzletrontás Egy nemrég megnyílt bútorboltban jártam a minap. Nincs szándé­komban reklámozni a használt szobaberende­zéseket árusító üzletet, ám piaci esélyeit sem akarom rontani. Ezért csak annyit róla: a bolt­ban, amelyet egy lakás­ban rendeztek be, van régebbi és van újabb, divatos és kevésbé diva­tos bútor is. A legszebb azonban a szoba közepén lógó, s talán az egész (volt) la­kást uraló csillár. Jobb szó híján: grandiózus ... — Ez is eladó? — kérdeztem a rokonszen­ves fiatal hölgytől. ö, szemmel látható­lag, nem örült a kérdés­nek. Sőt kissé bosszú­san válaszolt: — Már többször mondtam a tulajdonos­nak, hogy szerelje le ezt a csillárt, mert akárki jön be, rögtön ezen akad meg a szeme. Rá se néznek a bútorokra, rögtön a csillárt akarják megvenni! Elhatároztam: legkö­zelebb akkor megyek el a boltba, amikor a csil­lár már nem lesz ott. Legalább én ne rontsam az üzletmenetet... Orvosi ügyelet Az orvosi ügyelet a váci egészségügyi alapellátás központjában található (Vác, Dr. Csányi körút 47.). Az ügyeleti szolgálatokat a 11-525 és . a 10-079-es tele­fonszámon lehet hívni. Orvosok a városiak szá­mára mindennap tartanak ügyeleti szolgálatot. Ä városkörzetiek számá­ra pénteken, szombaton és vasárnap van ügyelet. Gyermekorvosi ügyelet szombaton, vasárnap van. Helye szintén az egészség- ügyi alapellátás épülete. Fogászati ügyelet: szom­bat, vasárnap reggel 8-tól 12- ig tart, szombaton dr. Haracsi Judit, vasárnap dr. Csatlós Györgyi ren­del. Helye: Cházár András utca 17. Állatorvosi ügyelet: az északi körzetben szombat, vasárnap dr. Zsombokos András, Vác, telefon: 13- 098. A déli körzetben szom­bat, vasárnap dr. Perényi Péter, Dunakeszi, telefon: 41-121. — Valóban olyan veszé­lyes ott a levegőben lógva festeni, heggeszteni, új va­kolatét készíteni? — Az objektív veszélyek itt is ugyanolyanok, ami más egyéb körülmények között. Arra gondolok, hogy itt. is a fejére eshet valaki­nek egy tégla. De ami a szubjektív veszélyforráso­kat illeti az a nullával egyenlő. Kettős biztosítási rendszerrel dolgozunk, ami azt jelenti, ha az egyik föl- mondja a szoigálatot, még mindig van, egy másik. Csak akkor folytatjuk a munkát, ha helyreállítottuk a kettős védelmet. A GENERALAP közel tízéves fennállása óta egyetlen baleset sem tör­tént. Ha csak haja szála görbülne meg valamelyi­küknek. azonnal végül len­ne: Nagymaroson, ahol a székhelyük van, mindenki megtudná. Bizalmatlanság­ról tehát szó sincs, épp el­lenkezőleg. A helyi önkor­mányzat tavaly karácsony­kor lehetetlennek tűnő fel­adatot bízott rájuk. Ügy gondolták az óriási feldí­szített karácsonyfa helyett valami különlegeset kell adniuk a falunak. Legyen feldíszítve a templom tor­nya, amely formájában nagyon szépen kiadja a fenyőfa alakját. Három napjuk volt Mi­hály Gáboréknak. A tetőt hó és jég borította. Két napig küzdöttek, amikor a megrendelők már vissza akarták vonni a megbí­zást, látva milyen nehezet kértek. Az alpinisták azon­ban nem szívesen hátrál­nak meg. Tudták, hogy van még egy napjuk. Elég is volt. A látványra sokan még biztos emlékeznek. A távolból úgy látszott, mint­ha egy óriási karácsonyfa lebegett volna a falu felett. A fehérek temploma, bár hosszabb ideig tart, köny- nyebb feladat. Könnyebb, mert rendelkeznek az ilyen esetekre kidolgozott techno­lógiával, amit Magyarorszá­gon eddig még senki nem alkalmazott. Egy sorra ele­gendő cserepet egyszerre, egy csőrlővel juttatnak fel. A meglehetősen törékeny anyagot így nem kell több­ször kézbe venni, ezzel pe­dig csökken a veszteség ará­nya. Ettől is olcsóbbak. És egyébként is, hiszen itt nem kell külön állványzatot épí­teni. Ráadásul nem veszik A Tungsram új váci üzem­csarnokán igénybe a templom kupola feletti belső terét sem, ami könnyen beszakadhatna a terheléstől. Szeptember 30-án átad­ják a munkát. A három hó­napos határidő így igen gyorsnak számít az elvég­zett munkát tekintve. De nincs, nem lesz megállás. Üjabb és újabb feladatok­kal bízzák meg a magasság virtuózait. Érdekes, hogy ellentétben azzal, amit a közvélemény gondol róluk, nem mindannyian a hegy­mászástól indultak. Sok szakembert képeztek ki hegymászásból egyetemi szintű oktatók segítségévek De azért nem tagadhatják meg magukat. Sokuknak egyben hobbija is a magas­ság. Hatan szeptemberben a 4800 méteres magasságot is szeretnék meghódítani. A Mont Blanc-ra készülnek, amit egy magas-tátrai edző­tábor előz majd meg. Dudás Zoltán váci hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. 45. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. A Jfírlnn ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom