Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
Megszépült az öreg hajlék A Körösi út legelején álló ház díszes homlokzatát mintaszerűen tatarozták. Érdemes gyönyörködni benne, ajánljuk figyelmükbe! (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ferenc a homlokára csap, hinnye, a cölöp, az meg ott maradt a fészerben. Márpedig cölöp nélkül sehol semmi. Ica hátraballag, hozza is a vastüskét, ez a lényeg, a többi csak smafu. Megyünk nyaralót nézni, mert Ferenc meg Ica meghívtak a nyaralójukba. ami pár kilométerre van a várostól. Átvágunk Cegléden. El a téglagyár mellett, el a horgásztavak mellett, aztán egyszer csak ott a nyaraló. Beállunk a Skodával, Ica főzni kezd — Ica mindig főzni kezd, ha vendég érkezik a nyaralóba —, Ferenc pedig a hóna alá csapja a cölöpöt, aztán indulunk körülnézni. Ferenc a konyhát mutatja először — tudja, hogy különös vonzalommal vagyok a főzedelmes helyiségek iránt —, baromi nagy, azt mondja, baromi nagy ez a konyha, még az anyósom is beférne, hehehe. Na de hát ez ugye csak humor, mondja Ferenc a konyhában, és a vascölöppel húz egyet. Tessék, ez a folyosó, rövid valami, de nem komálom a hosszú folyosókat, mi a francnak, nem igaz?! Hát, Ferenc, mondom erre, a fő, hogy van — ugye a folyosó. az folyosó. Na, mondja Ferenc, és a vascölöppel húz egyet. A fürdőszobát hagyjuk, közli Ferenc, ilyet bárhol láthatsz, semmi különös. már megbocsáss, de a nagyszobába előremegyek. És húz egyet a vascölöppel. Hát, a nagyszoba tényleg óriási szoba. Itten az ablakok, ottan az ajtók, meg aztán két izé, és itt a sarokban a mifene a gyerekeknek, na most, a fűtés, valamint a tapéta ... Megállj, Ferenc, mondom erre, tökhülye vagyok a nagyszobákhoz, ellenben kedvem támadt levegőzni. Kérlek, mondja Ferenc — és húz egyet a vascölöppel —, ha téged nem érdekel a nyaralónk. akkor fogalmam sincs, minek jöttél ide. Állunk az udvaron Ferenccel és nézünk magunk elé. A porban ölet vonalak, egy konyha, egy folyosó, egy fürdőszoba meg egy bonyolult nagyszoba alaprajza Amit Ferenc húzott az imént a vascölöp pel. Odébb Ica főz. V. S. RÉGI LAPOK A JÁTÉKOKRÓL A dicsőség fokai Á barcelonai olimpiai játékok megnyitása idején bizonyára sokakat érdekel, mikor jelent meg az első olimpiai híradás a ceglédi helyi lapokban, mikor ismerkedett meg a város ezzel a görög múltból öröklött szóval. 1896-ban rendezték meg az első újkori olimpiai játékot Athénban. Mi, magyarok már az elsőn is ott voltunk, sőt Hajós Alfréd révén úszásban két aranyérmet is szereztünk. Első helyi lapunk, a „Czegléd” erről még semmi hírt nem közöl, jóllehet, 1884 óta már működött a városban a Korcsolyázó Egylet, sőt 1896-ban Tornászó Egylet is alakult, vagyis már lehetett elődeinknek némi fogalmuk a modern polgári sportmozgalomról. Az ezredéves évforduló országos ünnepségei mellett azonban maga a hivatalos államhatalom is alig vett tudomást a sport történetében annyira jelentős athéni játékokról, nálunk akikor mindenki a millennium lázában égett. 1900-ban lezajlott a második olimpia is Párizsban. A franciák azonban összekapcsolták ezt a világversenyt az ugyanott rendezett világkiállítással, mely mellett az olimpia gondolata teljesen háttérbe szorult. Cegléden sem tettek említést róla. jóllehet, a világkiállításról háromszor is írnak, sőt beszámolnak arról, hogy a világkiállításon ceglédi ember is kinn járt. Rónay János bádogosmester, a Ceglédi I partes tület későbbi elnöke, aki a „világ- kiállítás megtekintésére, s egyúttal a szakmájába vágó ipar tanulmányozására kiutazott Párisba”. Csak természetes ezek után, hogy az 1904-es és 1908-as olimpiákról sem tettek említést helyi lapjaink. De 1912-ben ez már nagyon feltűnő tájékozatlanságról tanúskodik, hiszen az 1912- es stockholmi játékok idején a „Czegléd”-nek már külön sportrovata van! Helyi riportereink már látják, hogy „ha akarjuk, hogy városunk a művelt vidéki városok közé soroztassék, keli, hogy kultúrintézményeink mellett sportéletünk is legyen”. Felismerték tehát az egyetemes sportmozgalom jelentőségét, de azon belül az olimpiai mozgalomét még nem. 1916-ban az I. világháború miatt nem rendezték meg az olimpiát, 1920-ban pedig mint „háborús bűnöst”, Magyarországot nem hívták meg a játékokra. 1924-ben jelent meg első ízben a bűvös szó. „olimpia” a ceglédi sajtóban. De még most sem a város hivatalos lapjában, hanem a MOVE SE külön sportlapjában, a Ceglédi Élet-ben. Itt emlékeznek meg Tasná- dy József birkózóról, aki 1924-ben, Párizsban V. helyen végzett súlycsoportjában: „Ö az első ceglédi atléta, aki a magyar színek dicsőségéért részt vett az olimpiai küzdelemben.” 1928-ban pedig már vezércikk foglalkozik az olimpiai játékokkal. Üjváry Ferenc, a Kossuth Gimnázium tanára írta „Amsterdam” címen: „Nemes vetélkedésre kél minden negyedik évben a világ minden számottevő nemzete, hogy testi kultúráján át nemzetének hírnevét, becsületét öregbítse. A nemzeti testnevelést. nem lehet ma már mint egy könnyű fajsúlyú sport- kérdést kezelnünk, kihatása nagyobb lehet, mint hinnénk”. CEGLÉDI rttm XXXVI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1993. JÚLIUS 25., SZOMBAT Mindenki eladni akar Expóval jön a szeptember Nyilván sokak emlékezetében frissen él még az a tavalyi árubemutató és vásár, amelyet a Ceglédi ősz keretében rendezett a Ceglédi Dekor Stúdió BT. a városi sportcsarnokban. Az ipar, a szolgáltatók és a kisebb vállalkozók egyaránt felvonultak, magukra irányították a figyelmet. A színes kavalkád jó alkalmat kínált, hogy a vásárló- közönség lássa, ki hol tart, és kitől mit lehet vásárolni. Vásári hagyomány Most, a nyár kellős közepén terjedelmes hirdetés jelent meg a reklámújságban, amely hírül adja, hogy szeptember elején négy napon át Mini Expo ’92 Cegléd címmel ismét bemutatkozási alkalmat kínál a Ceglédi Dekor Stúdió Betéti Társaság. — Talán menjünk vissza egy kicsit messzebb az időben. hiszen a dekoratőröknek a korábbi őszi programok is sok munkát adtak — kértem beszélgetőtársamat, Kármán Sándort, a bt. vezetőjét. — Valóban — több-kevesebb kihagyással — rendszeresek voltak a Ceglédi ősz kétévenkénti eseményei. Olyankor mi sok feladatot kaptunk, ám akkoriban meglehetősen kézi vezérléses módszerrel szerveződtek a dolgok. Tavaly volt az első alkalom, amikor sokkal szabadabban, természetesebben álltak össze a dolgok. Jellemző, Az 1932. évi Los Angeles-i olimpiáról szűkszavúan emlékeznek meg helyi lapjaink, de 1936-ban Berlin nagy sikereiről már bőven beszámolnak. Különösen Nagy Ferenc nehézsúlyú ökölvívónk küzdelmeit kö- veti-k figyelemmel, hiszen „Nagy Ferike" a ceglédiek kedvence volt: a BVSC-ben mint ökölvívó lett válogatott, de idehaza a MOVE színeiben továbbra is birkózott, két sportágban is kiemelkedő teljesítményre volt képes. A berlini olimpiai játékokról így írt Sárkány József tanár: „Az olimpiai győzők felemelték a magyar nemzetet a világhír és a dicsőség ma elérhető legmagasabb fokára, s visszaadták a nemzetnek jogos önérzetét”. Azóta is elmondhatjuk, hogy a sport egyike azon területeknek, ahol népünk bebizonyította tehetségét az egész világ, előtt. Ma a televízió korában már minden gyerek előtt ismert fogalom az „olimpia”, s változott körülményeink között is szívügye államnak és társadalomnak az olimpiai játékokon való sikeres szereplés. Tudom, két héten át mindannyian ott fogunk ülni a televízió képernyője előtt, mert megszoktuk, hogy az olimpiai játékok idején „jó magyarnak lenni”. Erre most is megvan minden esélyünk. Kürti Béla hogy kevesebb nagyvállalat és több kisvállalkozó volt jelen. Igaz, ilyen körben több utánjárással jár a szervezés, hiszen egy sport- csarnok méretű kiállítás megtöltése nem csekély feladat. — Milyennek ítéli az akkori erkölcsi és anyagi sikert? — Elismerésben nem volt hiány. Anyagilag azért nem tudtunk kellően eredményesek lenni, mert a betéti társaság saját befektetéseként vásároltuk meg az installációhoz szükséges valamennyi kelléket, és ezt többször fel kell építeni, bérbe kell adni ahhoz, hogy megtérüljön a belefektetett pénz. Mindent megmutatnak — Most tehát ezzel a hirdetéssel dördült el a startpisztoly? — Nem egészen. Az a módszerünk, hogy a jelentősebb cégeket személyesen végigjárjuk, máshova — például vidékre — tájékoztatót küldünk az ajánlatunkról. Elmondjuk, hogy a csarnokban nyolcszáz négyzetméter fedett területet, előtte kétszáz négyzetméter aszfaltozott, és ötszáz négyzetméter füves részt tudunk felajánlani. ízléses graboplastsátrak helyezhetők el. A dekoráció, a feliratozás, az áruelrendezés éppúgy benne van a tarifában, mfnt a plakátokon és a kábeltévében való hirdetés. Arra az időpontra megjelentetünk egy reklámújságot is, amelyben a kiállítók szerény díjazás fejében hirdethetnek. — Milyen újdonságra számíthat a közönség a tavalyi körülményekhez képest? — Benn, a csarnokban felállítunk egy színpadot, ahol minden délelőtt és délután műsor szórakoztatja a közönséget. Lesznek a kiállítók termékeihez köt&J dő programok is. Aki modelleket állít ki, az például autómodell-bemutatót tart.’ A testkultúrával foglalkozó bérlő aerobicshow-t rendez, a kerékpárárus a BMX-bieiíkliket mozgatja meg. Az illatszer-keresked® a kozmetikumait vonultat-- ja fel. Lesz olyan fodrász,' aki a helyszínen fog haj- szobrászkodni. — A BNV-n azon szók-» tak lelombozódni a látoga-; tők, hogy sokféle, általában sehol sem kapható holmi# tesznek a kirakatba. Ea meglehetősen lerontja a sikert. Éppen ezért itt a kiállítók súlyt helyeznek az eladásra is. Általános tapasztalat, hogy ahol nagy, tömeg van, ott hamarabb megnyílnak a pénztárcák." Éppen ezért nem csupán kiállító, hanem vásár jelleget próbálunk kölcsönözni a szeptember 3-tól 6-ig tartó miniexpónak. — Említette, hogy a költségeik lassan térülnek meg. Nem volna célszerűbb más környező településeken is rendezni hasonló bemutatót és árusítást? Akár máshol is — Nagy munka fekszik egy-egy ilyen megmozdulásban. Több tonna anyagot kell megmozgatni, le-; festeni, feldíszíteni. Ez je-; lentős teherpróba a számunkra, hiszen a bt.-nefc csupán négy tagja van. Attól függetlenül évente több alkalommal is rendezhetnénk ilyesfajta sokadal-; mat, ha igényelnék a gyártók és a kereskedők. Itthon persze egyszerűbb a helyzet, hiszen valamilyen formában majdnem mindenkivel kapcsolatban állunk,’ Könnyebben megy a szervezés, amit — mint a mostani eset bizonyítja — nem lehet elég korán elkezdeni. . T. T. Kisiskolásoknak Vöröskeresztes tábor Ä Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Vezetősége nyári tábort szervez 1992. augusztus 18-tól augusztus 28-ig Máramaros megyébe, az erdélyi Visó községbe. A 8 és 14 év közötti gyerekek jelentkezését várják. A részvételi díj hatezer forint személyenként. Ez az összeg tartalmazza az utazás költségeit, a szállást, valamint fedezi a teljes ellátást. A kirándulókat kollégiumban fogadják majd. ahol tisztálkodási, sportolási lehetőségre lesz mód. A tíz nap alatt a Pest megyei fiatalok megismerkedhetnek Máramaros megye nevezetességeivel, bebarangolhatják a környék páratlan szépségű tájait. Az oda- és visszautazás autóbusszal történik, amelyről a megyei Vöröskereszt vezetősége gondoskodik: A táborozásra 1992. július 31-ig lehet írásban, személyesen vagy telefonon je-' lentkezni a Magyar Vörös- kereszt Pest Megyei Vezetőségénél, az alábbi címen: 1054 Budapest, Steindl Imre u. 12. Telefon: 06-11-121403, 06-11-128286. CEGLfiDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin» • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. 9 Telex: 22-6353. # Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (53) 10-763. íjuaraló
