Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
ITT EMBEREK ÉLTEK Zablát, bronztűt, tűzkutyát találtak VISEGRÄD. Hétvégen, 24- én és 25-én ismét felcsendülnek a Sevillai borbély dallamai a Salamon- toronyban. Az előadások mindkét napon este 6-kor kezdődnek. A korábban érkezők délután 5 óráig megtekinthetik a torony negyedik emeletén Gál István fotóművész kiállítását. SZENTENDRE. Pénteken este 7-kor zenés beszélgetés kezdődik Gulyás Dénessel a Nosztalgia kávéházban. Szombaton a Dresch Quartett lép fel a Barcsay-udvarban, a Duna- parti Művelődési Házban pedig velük egy időben — este 7 órakor — az ef Zám- bó Happy Band koncertezik. Vasárnap este fél 8- kor a városháza dísztermében lép fel a Magyar Zongorás Trió. Tagjai: Szentpéteri Gabriella (zongora), Rádi Ildikó (cselló) és Modrián József (hegedű). LEÁNYFALU. Hajnalig tartó Anna-bólt rendeznek 25- én, szombaton az iskolai sportpályán este 8 órai kezdettel Vasárnap jubileumi hangverseny lesz a századik . évfordulóját ünneplő Szent Ann.a-tem.p- lomban, melyen Pikéthy Tibor műveit szólaltatja meg Dómusz Katalin (ének) és Lőrincz Katalin (orgona). A koncert este fél 7- kor kezdődik. Belépődíjat nem kell fizetni, de adományokat szívesen fogad a templom, melyet az épület felújítására fordítanak. BIATORBÄGY. Szombaton délután 5 órakor nyílik még a Faluházban a biatorbágyi képzőművészek közös tárlata. A kiállítást Novák Irén, a Faluház igazgatója nyitja meg. SZÁZHALOMBATTA. Ez a hétvége a filmbarátoké! Pénteken 19 órától az „Iee Baby”-t, szombaton, szintén este 7 órától a „Mv Girl — Az első szerelem” című amerikai filmet tekinthetik meg a vidám zenés filmek kedvelői. ÓOSA. Pénteken 18 órától a „Superman” című filyideolista Első a vígjáték Az alsónómedi videokölcsönző is megérzi a nyarat! Ilyenkor visszaesik a forgalom, mindenki a földeken dolgozik — bár a kölcsönző gazdájának az a gyanúja, hogy nemcsak a mezőgazdasági munkák miatt fordulnak meg kevesebben az üzletében. A műholdas adások „csábereje” sem lebecsülendő szerinte. A kölcsönző két éve nyílt meg. Próbaképpen mindenféle kazettát kínáltak, de mára világosan kirajzolódott, milyen műfajban tetőzik a kereslet. A kölcsönző tulajdonosa nem sejti, hanem pontosan tudja, hogy az embereknek jóízű humorra van szükségük. Nem a horror, nem is a szex áll az első helyen a nem hivatalos sikerlistán — bár ezek is kelendőek —, hanem a vígjáték! Utána az akciófilmek — azok közül is a humorosabbak — következnek. Innen szétszóródik a mezőny; sokan viszik a régi magyar filmeA református egyházé a debreceni tanítóképző Kormányhatározat értelmében a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolát visszaadják a tiszántúli református egyházkerület tulajdonába. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium erről tájékoztatta az MTI-t. A főiskolát a református egyház a jelenlegi funkció fenntartásával, a teljes oktatótestülettel, személyzettel, és az intézmény valamennyi hallgatójával együtt veszi át. Az egyházi főiskola felvételi rendszere jövő ősztől lép életbe. A főiskola további működtetésének részleteiről a minisztérium és az egyház várhatóan még idén szeptemberben megállapodást ír alá. Az egyezmény megszületését követően rendezik az intézmény jogállását, illetve kiállítják azt az okiratot, amelynek alapján az illetékes földhivatal az épület tulajdonjogát a tiszántúli református egyházkerület javára bejegyzi. A Budu-videk Rt. üzleteiben — Örömtől Százhalombattáig — árengedményes nyári szörpvásár, augusztus 31-éig. Szobi szörpök: 0,5 literes jaffa, málna, szamóca, cola, 64 Ft helyett 49 Ft-ért kaphatók. Megéri betérni) Vác Város Polgármesteri Hivatala a központi piac területére, gombavizsgálói munkakörbe nyugdíjas munkatársat keres feltétel: gombavizsgálói szakellenőri végzettség. Jelentkezni lehet személyesen a városgazdálkodási és városfejlesztési osztály vezetőjénél, a hivatal 111 -es számú szobájában. met vetítik a művelődési központban. Szombaton este 9-kor kezdődik a DDA- diszkó, vasárnap délután 5 órától rfedig a tizenéveseket várja a Gumiimaci tiniklub. TÁPIÓSZECSÖ. Vasárnap a Damjanich Művelődési Ház falunapot rendez. Délelőtt sportrendezvények lesznek, délután négytől népi tánc és népzenei programok szórakoztatják az érdeklődőket, este hétkor pedig szabadtéri bál kezdődik. A falunapra látogatóknak érdemes tombolát venniük, mert a fődíj egy hétnapos németországi utazás! ZEBEGÉNY. Pénteken 16 órakor a Szőnyi István- emlékmúzeumban megnyitják a Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola hallgatóinak munkáiból készült kiállítást. A megnyitóbeszédet dr. Hann Ferenc művészettörténész, a szabadiskola művészeti igazgatója mondja. két. a meséket (hosszú ideje legkelendőbb a „101 kiskutya”), és a kötelező, olvasmányok filmváltozatait. A fiatalok legkivált a küzdősportokat szeretik nézni. A kölcsönzési díj fél évre 300, egy évre előre 500 forint. A tagok 130 forintért, a kívülállók 150-ért kölcsönözhetnek egy kazettát 24 órára. p. e. A százhalombattai Matricamúzeum bejárati lépcsőjén gyerekek ülnek, s az előttük levő vízzel telt edényben cserépdarabokat mosnak. A földtől így megtisztított cserepeket egymáshoz szerkesztett falécekre sorakoztatják. Majd gyorsan megszáradnak a napon. Ök.a Százhalombatta határában jelenleg folyó ásatások legkisebb segéderői. Kint az ásatásnál nagyobbak dolgoznak, szünidejük alatt munkát vállaló középiskolások, s két régész szakos egyetemista is. Poroszlai Ildikó, a múzeum igazgatója éppen „otthon” tartózkodik, bent a múzeumban. Szó szerint otthona ez mostanában, mondja, előfordul, hogy este nem megy haza Pestre, hanem itt alszik az irodájában. A gyerekek pedig az üres kiállítóteremben éjszakáznak hálózsákokban, matracokon. Nagyon sok a régészeti lelőhely Százhalombatta határában. A „száz halom” elnevezés nem véletlen. Majdnem háromezer éves sírokat rejtenek a halmok, de találhatók erre ennél régibb emlékek is. Mint megtudom, most is még korábbi kultúrák települését kutatják. — Réteges telepet tárunk Magyar operatőr-fesztivál Alig három hét múlva, augusztus 10-én kezdi meg a forgatást az a 14 operatőr, akiknek a Kép-Világ Alapítvány egyenként 200 ezer forintos támogatást nyújt, hogy 3-5 perces filmetűdök előkészítésével részt vegyenek a magyar opeia- tőrfesztivál versenyprogramjában. A pályázat kiírása szerint valamennyi etűd témája Budapest. Az elkészült munkákat november végén mutatják be a szakmai közönségnek és a sajtónak, és ekkor hirdetik ki azt is, hogy az etűdök alkotói közül kit érdemesítenek az Eiben István-díj- ra. A Kép-Világ Alapítvány azért jött létre, hogy a következő öt évben — fokozatosan bővülő tematikával és részvevői körrel — előbb magyar, később nemzetközi operatőrfesztivált rendezzen. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Tagjai: Kertész Ákos író, Bállá Margit festőművész, Illés György operatőr, Endrényi Egon fotóművész, Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. valamint Garas Dezső színművész. fel — mondja Poroszlai Ildikó —, körülbelül háromszáz évig lakott azon a területen a kora bronzkor és a középső bronzkor embere, időszámításunk előtt 1800— 1500-ig. Hat település épült egymásra. Tavaly nyitottunk meg ott egy 10X20 méteres „szelvényt”, ilyen nagy területen már esélyünk van arra is, hogy egy egész lakóházra bukkanunk. Ma találtunk egy szépen díszített zablát. Tegnap egy bronztűt. Ritkák az ilyen szép léletek, mert a szép dolgait nem dobálta ki azoknak az időknek az embere sem. Nem nagyon tudom elképzelni, hogyan „találnak” valamit. Ásnak, és közben megpillantják a csücskét annak a dolognak? Poroszlai Ildikó nevet rajtam. Ö meg azt nem tudja, hogy nem lehet ezt elképzelni. — Az ember bontja- bontja a földet, aztán egyszer csak, puff, jön a lelet — mondja. További magyarázás és csodálkozás helyett kimegyünk az ásatáshoz. Magunk mögött hagyjuk a közismert ipari várost. Egészen megváltozik a környék. Ófalu után majd kukoricások következnek. Áhítattal fedezem fel a belőlük kiemelkedő halmokat. — Az meg ott a földvár — mutatja Ildikó. — Onnét csodálatos a kilátás. A Duna fölé emelkedik a földvár. A kocsiban ülő kis társaság elbeszélget arról, hogy a Duna felől kéne megközelíteni ezt a területet. Megismertetni az emberekkel, esetleg a majdani világkiállítás vendégeivel ezt a Százhalombattát. Egy itt létesítendő régészeti parkot. Megérkezünk. Húsz fiatal dolgozik a tűző napon. Mintha nyári táborban lennének, de egy kis pénzt is keresnek. A fiúk 60, a lányok 40 forintos órabért kapnak. Hogy miért a megkülönböztetés? A fiúk végzik a nehéz munkát. Ók ásnak. Mindjárt megismerkedem egyikükkel, Mészáros Ferenccel. Az alkalmat az adja, hogy mutatják Ildikónak: Feri most talált egy kis bögréi. Egy teljesen ép, hasas, füles kis bögre — kávét lehetne inni belőle —, csak éppen majdnem 4000 éves. — Tegnap ő találta a bronztűt is, ő aranykezű — mondja Ildikó, s diktálja a lelet helyét a kislánynak, aki felírja: — Hármas szelvény, első szint, első ház... Megtudom, hogy Mészáros Ferenc és még többen az érdi Vörösmarty Gimnázium tanulói. . —Minden nyáron jövünk a gimibői. Nem olyan itt a munka, mintha kőművesek mellett dolgoznánk, hanem érdekes. Koppány András és Kulcsár Gabriella olyan érdekesnek találták, hogy már el is jegyezték magukat a régészettel: egyetemen tanulják. Gabriellát faggatom: miért? Valamilyen élmény hatására? Nem volt olyan élménye, mely a pályaválasztását befolyásolta volna, mondja. Persze az ő lakóhelye, Inárcs közelében is rengeteg a lelőhely. Volt arra egy kora középkori mezőváros... Poroszlai Idikó szerint a leendő régészek számára az olyan ásatás a legjobb iskola, mint ez az itteni: — Egy temetőt feltárni semmi. De az ilyen egymásra épült településeknél megtanulja, hogy a különböző szinteket ne keverje össze. Megtanulja felismerni, mikor valami elvág egy régebbi létesítményt. Például volt egy lakószint, aztán abba beleástak egy gödröt. Gyakorolj?, hogy el tudja dönteni, egy cölöp- lyuk melyik építményhez tartozik, s aztán meg tudja szerkeszteni azt a házat. A technika itt sajátítható el. Nézem a sorakozó cölöplyukakat. Ezekben valaha cölöpök álltak, a ház döngölt faiát tartották, aztán kikorhadtak a földből. Egy kupacban van néhány „tűz- kutya” — vagyis kúp alakúra formált kő. Ilyeneket már láttam a múzeumban kiállítva, ilyenekre helyezték a tűz fölé az edényt. — Valószínűleg egy tűzhely maradványa — magyarázza Idikó. — Reggel volt szép, mikor megtaláltuk a hat vörösre, feketére égett tűzkutyát összeborulva. Nézem. Üldögéltek a tűz körül... Itt emberek éltek .,. Nádudvari Anna Színházi t.f.vó. Noszty ék Mindennapos dolog volt annak idején, a századforduló táján, de az első nagy háború idején s a két háború közötti időben is, bogy jelentős írók jelentős regényei először a lapokban jelentek meg folytatásokban. Legendák jártak arról, ki hogyan írta ezeket a folytatásos regényeket. Volt, aki csak akkor adta oda a lapnak a kéziratot, amikor teljesen készen volt a könyv méretű anyaggal. Mások meg folytatásról folytatásra írták a történetet, mert napi négy-öt oldalért is már szépen fizetett a kiadó vagy a laptulajdonos. így aztán olyasmi is előfordult. hogy az író a hu- szonkilencedik folytatásra elfelejtette, mit irt a nyolcadikban, ki élt, ki halt a szereplők közül. Néhány nagy nevet említhetünk az így dolgozók közül. Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond. És Mikszáth Kálmán. Mikszáth már nem volt fiatal ember, amikor legjelentősebb regényeit megírta. 1893: Üj Zrínyiász. 1900. Különös házasság. 1908: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Az ötven és hatvan között járó író mintegy betakarítja a termést. Még egy nagy művet ír majd: A fekete város nem sokkal halála előtt jelenik meg, s 1910. május 28-án, hatvanhárom évesen, távozik az élők sorából. A Noszty fiú (röviden így emlegetjük), mint oly sok más Mikszálh-írás, folytatásokban jelent meg, az akkor igen népszerű hetilap. a Vasárnapi Újság bő egy éven át közölte részletekben, 1906—1907- ben. Az alapötletét — mint szintén oly sok más írása esetében — egy megtörtént históriából merítette: egy elszegényedett dzsent- ric.salád fondorlatosán igyekezett megszerezni a meggazdagodott amerikás magyar vagyonát, mégpedig házasság révén. Mikszáthnál senki jobban nem ismerte ezt a lecsúszott, vagy lecsúszóban levő, de a hajdani vagyo- nosság látszatát fenntartatni igyekvő réteget. Na- gyon sok írásban foglalkozik velük, de egyikben sem olyan kedélyes kegyetlenséggel, mint a Noszty- regényben. Itt már nem egyes emberekről van szó, itt már ez az egész eltűnőben levő réteg a regény hőse, a dzsentricsaládok, s velük egy elkerülhetetlenül elmúló életforma, társadalmi berendezkedés. Tóth Mihály uram, az Amerikában gazdag gyárossá lett polgár, egy más értékrendű világ képviselője, s bár Mikszáth őt sem szereti fenntartás nélkül, mégis rokonszenvesebbnek találja, mint a Nosztyak fellengzős felelőtlenségét, svihákságait, gőgjét és üres zsebű fennhéjázását, Tóth Mari ezért nem lesz, a remekül kitervelt házassági cseivctés dacára sem, a nyalka Noszty Feri felesége. Mikszáth nem hozza össze a happy endet. Összehozta viszont a két háború közti színpadi és filmváltozat, meghamisítva az írói szándékot. 1945 után persze^visszaállt az eredeti befejezés, és az a változat, amelyet most — már az őszi szezonra is gondolva — a Gyulai Várszínházban mutattak be, ezt a feldolgozást követi. Az előadásnak két nagy baja van. Egy: nincs olyan rokonszenves léhűtő . Noszty Ferije, akiről elhinnénk, hogy képes elkábítani egy Tóth Marit. Kettő: hiába játsszák nagy színészek, sem az öreg Noszty, sem Tóth Mihály figurája nem elég nyomatékos képviselője a két társadalmi rétegnek — a dzsentrinek s a gazdag polgárnak. Takács István | Ezt látni, hallani kell
