Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

Nem csak mások egészségét óvja Rendelésen kívül, de példát mutatva r Sokan mondják, hogy a mai világban csak a pénz számit, elanyagiasodtunk. Gyakran nem vesszük ész­re a megszállottakat, pedig közöttünk élnek, és példát mutatnak lelkesedésből, helytállásból. Cselekede­teik mozgatórugója távol áll a pénztől, az anyagi el­ismeréstől. Legfeljebb „csak” az egészségük és a jó közérzetük a tét. Beszél­getőpartnerem dr. Mohos Imre gyerekgyógyász, aki a hivatása mellett a triat- lonnal is foglalkozik. Nem minden tanulság nélküli eszmecserét folytattunk ve­le. DOBOGÓN A DOKTOR — Mióta triatlonozik? — Harmincöt éves ko­romban kezdtem a rend­szeres mozgást. Sajnos, hí­zásra hajlamos vagyok, és felszedtem néhány kilót. Beláttam a helyzet tartha­tatlanságát, és elkezdtem futni. Először természete­sen csak rövidebb távokat tettem még, később egyre többet. A fokozatosságot mindenkinek ajánlanám, mert enélkül nem megy. A triatlon a nyolcvanas évek közepétől ismert Magyar- országon. Sorrendben úszásból, kerékpározásból és futásból áll. — Ügy tudom, hogy többször lefutotta a mara­toni távot. Milyen érzések kavarognak az emberben útközben, melyek a táv legnehezebb részei? — Akkor, amikor elha­tároztam, hogy lefutom, még fényévnyi távolságra volt a megvalósítás. Holt­pont a leggondosabb felké­szülés mellett is adódik, nem is egyszer. Először húsz kilométernél, később harmincötnél. Ez utóbbi már a tűrőképesség felső határa. Itt már csak az akaraterejére számíthat az ember. — Milyen versenyeken vett részt? — Hat-hét éve volt az első, amelyen nyolcszáz­ezer résztvevő volt. Most már vannak korosztályos küzdelmek. Az első OB-n, Szombathelyen, a negyven év fölötti kategóriában harmadik lettem. Indultam olyan versenyen, ahol a következőket kellett telje­síteni:. úszás 3800 méter, kerékpározás 200 km, és a maratoni futás. Mindeze­ket negyvenhét éves ko­romban tettem meg. MOZOGNI MUSZÁJ — Hogyan tudta az or­vosi hivatásával össze­egyeztetni a sportolást? — Mindkét helyen a ma­ximumra törekedtem, így mindent megtettem, ami tőlem telhető. Nem tudom elfogadni azoknak a ma­gyarázkodását, akik a sok Győztes nyugdíjas A kőrengeteg virágai I tt vannak a nyár legmelegebb nap­jai. A kánikulát nem mindenki bírja, kedveli. Vannak, akik hűs szo­bákba kívánkoznak, menekülnének a nap tüzes sugarai elől. A la­kótelepek panellakásai azonban nem kínálnak felüdülést. Télen hide­gek, nyáron felforró­sodottak a falak. Oda­benn „árnyékban” 29 fokot mutat a hőmérő. Még szerencse, hogy a vízellátással nincs baj, nem úgy, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a meleg napolt estéin üre­sen hörögtek a csapok. Ha az árnyat, hűst ígérő eper- és diófák hiányoznak is, némely négyemeletes lakóház környéke mégis kínál — legalább látványában — némi felüdülést. A Tán­csics utca kollégiummal szembeni épületét egy szorgos nyugdíjas leg­alább évtizede csinosít- gatja. Nagy türelemmel, kitartással tántorítha- tatlanul ellátja önként vállalt feladatát. Egyik facsemetét a másik után ültette, ahogy rendre kitördelték őket a su- hancok. Végül ő győzött. Még a sövény sebeit is sikerült begyógyítania. Addig bástyázgatta, amíg leszoktak taposá­sáról az átcsörtetők. Mostanában a Kos­suth Ferenc utca 38. szám alatt tűnt fel egy üde színfolt.. ,A. nyugdí­jas házaspár nemcsak a hobbikért gondos meg­munkálásához érez ked­vet és erőt, hanem újabban a ház előtt is csináltak egy virág­ágyást. Orgonabokrok, egynyári virágok sora­koznak a járda men­tén. Naponta locsolgat- ják, gondozzák az ültet­vényt. Bent, a városközpont­ban, néhány helyen a kereskedők öntözget- nek egypár közelükben levő növényt. Meghálál­ják a csekély fáradsá­got. Néhol az ablakok­ban virítanak muskát­lik, petúniák, paprikavi­rágok. Bizony szép lát­vány a virágdíszes er­kély. Lakója névjegye is egyben. Nyilván olyan ember, aki nem szereti a sivárságot, az igénytelenséget maga körül. A kisvárosi eröművé- szek alkotják az ellen­tábort. Ök a betonból készült virágtartók fel- borogatói, széttörői. Egy-egy vad éjszaka után, mintha tájfun sö­pört volna végig Ceglé­den, a kővályukból ki­borítva éktelenkednek a virágok. Évek hosszú sora alatt még egyetlen randalírozó kilétére sem derült fény. Pedig meg­érdemelnék, hogy pel­lengérre kerüljenek. Ne­vüket — és büntetésü­ket — ismerje meg a közvélemény. Erre azonban — úgy tűnik — ezután sincs remény. H a már az éjszaka névtelen „barátait” nem sikerül elcsípni, a rendszerető emberek csak úgy győzedelmes­kedhetnek feleltük, ha még - több virágpalántát ültetnek, több erkélyt tesznek mutatóssá, nem idegenkednek saját la­kóhelyük szépítésétől. Szerencsére van hol és kiktől példát meríteni. (t. t.) elfoglaltságra hivatkoznak akkor, amikor a mozgást kérik számon. Napi egy órát mindenki sportolhat­na, foglalkozástól függetle­nül. Gyakran edzettem munka előtt, vagy után. Az edzések hatására frissebb, munkabíróbb lettem. — A rendeléseken szok- ta-e ismertetni a szülőkkel a mozgás és az egészség közötti összefüggést? — Amikor csak lehet, felhívom rá a figyelmet. Sok hurutos, meghűléses betegség egy kis figyelem­mel megelőzhető lenne. Az izzadt testre futás után például melegítőt kellene húzni. Azt is elmondom, hogy a gyerekeknek óriási a mozgásigényük, és ezt ki kell elégíteni. BARÁTSÁGOK — Hányán tudnak meg­élni Magyarországon ebből a sportból? — Nagyon kevesen, ta­lán csak az első három- négy versenyző. A többiek amatőrök. Mindenki a munkája mellett sportol. Úgy vélem, sokakban, így bennem is van egy belső hajtóerő, ami még jobb tel­jesítményre ösztönöz, ke­ményebb munkára sarkall. Nincs annál csodálatosabb érzés, mint amikor valaki legyőzi önmagát, kétségeit, szenvedéseit. — Milyen tervek foglal­koztatják? — ötvenéves múltam, de ugyanúgy érzem a mozgás szükségességét, mint ré­gen. Persze, a terheléssel vigyáznom kell. Addig sze­retnék sportolni, amíg az erőm engedi. A sport ré­vén egészséges maradtam, és rengeteg barátot sze­reztem — hallottuk dr. Mohos Imrétől. Kóbor Ervin CEGLÉDI ssSaftfap XXXVI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1992. JÚLIUS 22., SZERDA Az ellentét csak mélyülne Felbontassék-e... ? Az önkormányzati testü­let - napokban megtartott ülésén tárgyalta a külterü­leti iskolák igazgatói pá­lyázatát. Mácz István pol­gármester szóbeli kiegészí­tőjében egyebek mellett el­mondotta, a képviselők elé terjesztett határozati javas­latból — amely a tantestü­let és a művelődési bizott­ság véleményén alapul — kimaradt egy másik elkép­zelés. ÁLDATLAN ÁLLAPOT A külterületi iskolák né­hány pedagógusa — a Bu­dai útiak kivételével— fel­kereste a polgármestert, s tudomására hozták, a hét „tanyasi” iskolát 1978-ban hozzácsatolták a Budai úti oktatási intézményhez. Az eltelt tizennégy év alatt a két tantestület soha nem értette meg egymást. Kép­telenek együttműködni. Még ünnepeken sem szok­tak találkozni. Kérik a képviselő-testületet, dönt­sön úgy, hogy a jövőben gazdaságilag is működjön külön a Budai úti és a hét iskola, s legyen két igazga­tó. Mert csak ez látszik biztonságos megoldásnak. Nem sokkal később a Bu­dai úti intézmény egyik pedagógusa is tiszteletét tette a polgármesternél. S megerősítette, a harminc­négy tagú tantestület már a korábbiakban kettésza­Készül a prototípus Saját fejlesztésű hulladékégető prototípusa készül az AGROKONTAKT Kft. üzemében Cegléden. A piaci elő­rejelzések alapján kisebb változat gyártását is tervezik (Apáti-Tóth Sándor felvétele) kadt, s ez napjainkban sincs másképp. A közöttük levő ellentét a két igazga­tójelölt — Darányi Mária és Oláh István — személye körül kristályosodott ki. Nyilván egyikük sem tehet róla, hogy egyszerre pá­lyáztak, és most került napfényre, ami 1978 óta tény. Viszont a pályázók nem foglalkoztak munká­jukban ezzel az áldatlan állapottal. A külterületi iskolák pe­dagógusai tízoldalas elem­zésükben kitűnő éleslátás­sal megvilágítják: Dará­nyi Mária sajnos nem ejt szót pályázatában a közös­ség kialakításáról, s an­nak érdekeiről. Nem érző­dik, hogy az egész külterü­let javát akarja. Kétes — a beadvány alapján —, hogy demokratikus, nyu­galmas, egészséges munka­légkört tudna-e teremteni. Inkább úgy látszik, hogy durván szétzilálná az in­tézményeket. Talán csak azért, hogy egy általa dé­delgetett, kiválasztott isko­lát' felvirágoztasson. Ezt a hibát felróják Oláh István szakdolgozatának is — amit egyébként elfogadtak —, ha nem is ilyen részle­tességgel. NEM TÁRTÁK FEL Mácz István rámutatott, egyik jelölt sem tárta fel a súlyos gondot. Mindket­ten mélységesen hallgattak a sajnálatos tényről, amíg el nem kezdett nyüzsögni a hangyaboly, hogy ki legyen az igazgató. A polgármes­ter azt javasolta, a képvi­selők ne fogadják el egyik pályázatot se. Mert nem oldanák meg az iskola jö­vőjét, s az ellentét csak mélyülne. Bízzák meg át­menetileg az igazgatóhe­lyetteseket a feladatok el­látásával. Célszerű lenne egy újabb pályázatot kiír­ni, s eldönteni, megoldani — ezt a leendő jelöltek munkájukban körvonalaz­zák majd —, hogy felbon­tassék-e az 1978-ban kö­tött „kényszerházasság”. Végezetül Mácz István hangsúlyozta, fejet hajt Oláh István ötvenhét éve előtt. Megérti — az előter­jesztés is ezt mutatta —, hogy figyelembe kell venni az "életkort. Nagy bajban érezheti magát az, akit nem választanak meg — a hatvanhoz közeledve. Ám muszáj eldönteni — mi­után egyszerre két jót nem ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés- felvétel : Hfrlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.:' kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763, tehetnek —; hogy egy cmJ bér életkorát, vagy há-t romszázhét gyermek érde­két tartják fontosnak. Lizik Zoltán megjegyez-* te, nem akarja mosdatni a művelődési bizottságot. Ám mivel Darányi Mária nem tett jó benyomást rájuk,' maradt Oláh István. A zö­mében igazgatókból álló bizottság — bár a két kép­viselő-testületi tag nemmel szavazott — elfogadta az utóbbi pályázatát. Dr. Csáky András kifej­tetté, őt nem a négy-kettes szavazási arány lepte meg,' Hanem az, hogy a szülői szemmel nézve elfogadha­tatlan pályázatok közül —* amelyeket elolvasott —J bármelyiket alkalmasnak találták. Korábban mác szó volt arról, hogy fiata­labb vezetőket kell kine­vezni. ÖNÁLLÓAN Giba István akként véle­kedett, a pedagógusok kö­rében ismert volt a külte­rületi iskolák tantestületé­nek gondja. Az összevonás óta létezik ez a gyűlölkö­dés. A Budai útiak úgy ér­zik, őket alacsonyabb ka­tegóriába sorolták, ami anyagilag is hátrányos szá­mukra. Mondván: a na­gyobb intézményből szivá­rogtatják át a pénzt a ki­sebbekbe. Farkas Márta elmondot­ta, hogy okosnak tartaná az elképzelést, miszerint az intézmények önálló gazdál­kodással működnének. Ugyanakkor jó lenne, ha a művelődési csoport ké­szítene egy korrekt anya­got, amelyben átfogó képet rajzolna a külterületi isko­lákról. Fésűs Ferenc alpolgár­mester szerint meg kell ol­dani a felbukkant gondot. Ám erre ebben a pillanat­ban a testület nincs felké­szülve. Azok már ne kerül­jenek felelős beosztásba, akiknek a pályázatát nem fogadták el. Mert abból semmi jó nem kerekedne. A két intézményt megbízás alapján vezessék az igaz­gatóhelyettesek, amíg nem rendezik a jogi és gazda­sági státust. A képviselő-testület je­lentős többséggel úgy dön­tött, hogy egyik pályázatot sem fogadja el. Kiss Sán­dor igazgatóhelyettest meg­bízták — az új igazgató ki­nevezéséig — a vezetői teendőkkel. F. F, Autósmozi Az autósmoziban Azöpe- raház fantomja (amerikai horror). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. Albertírsán Vásár Július 26-án, vasárnap Albertirsán, a vásártéren autóvásár lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom