Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
HALÁSZTELKI HANGULATJELENTÉS Otthont teremteni az otthontalanoknak Ha az ember kinyitja a lexikont, a legtöbb Budapest környéki helységről azt olvashatja, alvótelepülés. Vagyis az aktív népesség nagy százaléka ingázik. Bevallom, ez a szó mindig megmozgatja a fantáziámat. Egy tunya, lomha, lustán elnyújtózó, pókhálós falut képzelek el magam előtt, amely Csipkerózsika-álmát alusz- sza. Halásztelek viszont nem ilyen, pedig ' — a lexikon szerint — kiérdemelte ezt a jelzőt. A felületes szemlélő is láthatja, hogy itt zajlik az élet. A falu terei megszépültek, folyik a munka a megszámlálhatatlan üvegház és fóliasátor alatt. Nem csoda, hisz több száz bolgárkertész él ezen a helyen, akik hűek maradtak hagyományos foglalkozásukhoz. Múltidéző történelem No de nem erről híres elsősorban a több mint hatezer lélekszámú, nagyközség, hanem római katolikus templomáról. Még Venezuelából is érkezett látogató, aki a tíz éve épült jurtatemplomot kereste. A halásztelkiek azért kaptak lehetőséget templomépítésre, mert az annak idején a kocsma épületéből kialakított templomuk összedőlt. Zseniális építészeti megoldást alkalmazott a fantáziadús Cseke György tervező, akinek lehetőségeit korlátozta, hogy a volt templom alapterületénél nem tervezhetett nagyobb épületet. Órákig el lehetne gyönyörködni az építész műalkotásában, aki a templom alatti szinten helyezte el a plébániahivatalt és a parókiát, a pincében pedig a hittanoktatásra kialakított termet. Ki hinné, hogy ez a település minössze 31 éves? Előtte Herminamajor néven Tökölhöz tartozott. A falu patriótái mindent elkövetnek, hogy hagyományt teremtsenek itt. László- napkor vette fel a főtér a Szent László nevet, és erre az alkalomra készítette el egy dunaharaszti sírkő4 kMrtnn Nemrég avatták fel Szent László szarkofágjának másolatát és emléktábláját. Cím feletti képünkön: A híres jurtatemplom Cseke György építész remekműve: felül van a templom. alatta a plébániahiva- tal és a parókia, a pincében pedig a liittantcrem és a cserkészotthon (Vimola Károly felvételei) faragó Szent László király szarkofágjának másolatát. Ezentúl minden évben ünnepli ezt a napot a falu. E kis történelmi áttekintés után térjünk át Halásztelek életére. Itt nagy gondot fordítanak az emberek közérzetére. Igaz ugyan, hogy létszámhiány miatt bezárták a bölcsődét, de az önkormányzat a gyeshez hozzáad négyezer forint támogatást minden kismamának, akinek bölcsődés korú gyermeke van, és bemutatja a gyes-papírt. Még az sem kizáró ok, ha valaki a gyes mellett dolgozik. Butik vagy öregház? Jelenleg húsz halásztelki gyerek van állami gondozásban, ők elkerültek a faluból. Stoffán Antal polgármestertől tudom, hogy ezeket szeretnék visz- szahozni, és egy helyi otthont létrehozni számukra. Erre minden feltétel adott, hiszen üresen áll a hatalmas óvodaépület (mivel az óvoda átköltözött az újabb és modernebb, volt bölcsődébe). Sőt az öregek napközi otthona és a helyi mozgáskorlátozottak klubja is elférne itt. Ebben a kérdésben még nem sikerült egyetértésre jutni a képviselő-testíilet- nek. Vannak, akik inkább pénzt szeretnének látni belőle, bérbe adnák butikosoknak, vállalkozóknak. Hatvanmilliós támogatás Szerencsére abban teljes az egyetértés, hogy a község 178 millió forintjából hatvanat az általános művelődési központ kapjon; óvodai, Iskolai oktatás és nevelésre, illetve a közművelődésre. Annak idején még kísérleti jelleggel hozták létre, de ma már nagyon büszke rá a falu. Az óvoda után a gyermek nem kerül egy másik intézménybe, ugyanazok a pedagógusok tartják tovább az iskolában őket, akiket az óvodában megismertek. „A halásztelki gyermekekért” alapítványra folyamatosan beérkező pénzösszegek azt bizonyítják, hogy a helybeliek hisznek a jövőben. H. Cs. „Rossz most a szél járás” Egy muzulmán Kiskunlacházán Józsa László Afrikába vágyik vissza. Honnét?Kis- kunlacházáról, ahol tűzoltóként dolgozik. A szakmája műbútorasztalos. De abból manapság nem lehet megélni. Jelentkezett az 1989 M rciusában megalakult tűzoltóbázisra, ahová nyolc községből érkezhet riasztás. Algéria emlékei Várakozik a kiskumlachá- zi őrszobában. Miközben beszélgetünk, a rádióra figyel: hátha riasztják. Akkor vonulni kell. Afrika szép emlék, van mire visz- szagondolni várakozás közben. Megérintette egy másik világ: — Arabok között éltem, és úgy, ahogy ők. Betartottam a vallási ünnepeiket ... — Hogy került Afrikába? Mit csinált ott? — A dun a varsányi tsz- ben dolgoztam mint asztalos csoportvezető. Ott adódott az a lehetőség, hogy Algériába menjek takarmánysilók építéséhez. Elsősorban anyagi okok ösztönöztek erre. Házat építettem, kellett a pénz. 1981. augusztus 5-én utaztam ki, s aztán 28 hónapot töltöttem Algériában, ács-állványozó munkakörben. Két hónap után a magyar ácsok csoportvezetője lettem. Mintegy 300 magyar dolgozott kint, szerte az országban, a mediterrán vidékektől a sivatagokig ... — Anyagilag megérte? — Negyven-ötvenezer forintnak megfelelő összeget kaptam havonta, 65 százalékát dollárban, 35 százalékát algériai dinárban. A 28 hónap alatt megtakarítottam 6-700 ezer forintot. — Arabokkal dolgoztak együtt? — A segédmunkát kezdettől az arabok végezték. Aztán '83 elejétől már zömében arab munkaerővel dolgoztunk, a magyarok különböző okokból hazatértek adigra. Olcsóbb volt az arab munkaerő. —• Hogyan dolgoztak az arabok? — ök a hűvösben szeretnek lenni, beszélgetni és dohányozni, hasist szívni. Még inkább megismertem Testvérkapcsolatok Segítő szándékkal Dunaharaszti, e nemzetiségi többségű település a közelmúltban is rendelkezett már számos — elsősorban az oktatásügyet érintő — német kapcsolattal. Elég csak a Hunyadi János Általános Iskola schleusin- geni, vagy a Baktay Ervin Gimnázium ma is élő ol- denburgi összeköttetéseire utalnunk. A Nürnberg melletti kisváros, Altdorf 53 tagú küldöttsége is új együttműködések kiépítése miatt utazott nemrégiben a községbe. A Pest Megyei Hírlap érdeklődésére Mihálcz Pál önkormányzati képviselő, a találkozó egyik fő szervezője elmondta, hogy a kapcsolatot két évvel ezelőtt vették fel. Ekkor egy iskolaigazgatókból álló delegációval AUdorfban jártak, s felfedezték, mennyire hasonló az ott élő emberek beszéde és kiejtése a Duna- harasztin élő németekéhez. A megismerkedés után Friedrich Weißkopf polgármester igent mondott az együttműködési szándékra, s a beleegyezést általános iskolás diákok csereüdültetése követte. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 8. osztályos tanulói májusban voltak Altdorfban, s az altdoríiak még abban a hónapban Du- naharasztin. A zeneiskolai nevelők ugyancsak kaptak már meghívást a német kisvárosba. A leendő testvértelepülések között barátságos futballmérkőzésre is sor került Dunaharaszti n. Faládi Zsolt őket, amikor '84 márciusában kijutottam Egyiptomba, ahol Afrika első nyúl- farmját építettük a Nílus deltavidékén, II. Ramszesz szülőfalujában, San el Haa- garban. Középkori körülmények között éltek ott az emberek. A ház egyik felét náddal fedték, másik felébe besütött a nap. Együtt laktak az állataikkal. A 3000 anyanyúl számára épülő mintatelep szerelésvezetője voltam. Én vettem fel az arab munkásaimat, s én küldtem el őket, ha valami okot láttam rá. Máris 10-15-en jelentkeztek a helyére. A nagy munka- nélküliség ellenére sem igyekeztek jól dolgozni. Arab ruhában — Hogyan boldogult mégis velük? — Társként kezeltem őket, úgy viselkedtem, mintha a fejükkel gondolkodnék, holott nem azzal gondolkodtam. Kineveztem őket különböző posztokra. Ezzel elértem, hogy ők bírják igyekezetre a társaikat. És mondom, köztük éltem. Arab ruhában jártam, betartottam az ünnepeiket, elmentem a mecsetbe. Megtanultam még Algériában a francia mellett arabul. Éjszakákon át gyakoroltam a nyelvet. — Miért akart annyira ott lenni, ott boldogulni? — Ki akartam szabadulni mindabból, ami itthon körülvett. Nem jó körülmények között éltünk. Az első tíz év alatt megérez- tem a pénz szagát. Utána meg már az hajtott: bizonyítani. 1985. augusztus 1-jétől 1987. április 29-ig ismét Algériában, jéreenevelő kombinátok építezésén dolgozott Józsa László. 87-ben visszatért a dunavarsányi tsz asztalosműhelyébe, majd önállósította magát. De egyre kevesebb volt a megrendelése. Itthon, az alagútban — Hihetetlenül rossz most a szél járás. Nincs pénzük az embereknek. Tavaly Áporkán, ahol lakom, egyetlen ház épült, míg máskor tizenöt új otthonba is beköltöznek egy év alatt. Az emberek felélik a pénzüket, nem jut se építkezésre, se szépítkezésre. Amellett olyanok az adóterhek, hogy képtelenség a műhelyt fenntartani. Nem vállalkozásbarát a politikánk, s nem is látni az alagút végét. Hogy megint elmondhassam, pénzt keresek, vissza kéne mennem Afrikába. — És a tűzoltómunka? — Ezt csak hivatástudattal lehet csinálni. Csak úgy, hogyha riasztják, az ember úgy vonuljon, mint egy őrült. Nádudvari Anna Megszűnt a „Lottó” A kispénzűek jól ismert bevásárlóhelye, a Lottó Áruhás is beadta derekát, és egy olasz cég Flavius néven magánkereskedőknek adta ki. Az üzlethelyiségeket ötéves bérleti szerződéssel cs négyhavi kaucióval üzemeltetik azok a bátor vállalkozók, akik bíznak a vásárlókban (Vimola Károly felvétele) Cipőbörze! Cipőbörze! Tisztelt hölgyek és urakl TISZTELT HÖLGYEK ES Több ezer pár olcsó nyári, őszi lábbelivel URAKI Több ezer pár olcsó nyári, őszi lábbelivel várjuk Önöket várjuk önöket Ezenkívül mosószerek, Ezenkívül mosószerek, öblítők, samponok, habfürdők nagykereskedelmi áron öblítők, samponok, kaphatók habfürdők július 22-én 10-től 18 óráig nagykereskedelmi üllőn, a Művelődési Házban; áron kaphatók július 23-án 10-től 18 óráig július 22-én Ócsán, 10-től 18 óráig a Szabadidőközpontban; Veresegyházon, a Művelődési Házban, Monoron, a Művelődési Központban; július 23-án július 24-én 10-töl 18 óráig 10-től 18 óráig Vecsésen, Vácon, a Művelődési Házban, a Művelődési Központban Maglódon, és Rétságon, a Művelődési Házban és a Művelődési Központban. Élker Gmk. a Művelődési Házban Domina Gmk.
