Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

Bejelentésre is vizsgálódik Egymilliós bírság A Versenyhivatal meg­alakulása óla számos érde­kes esetet tárgyaltak a versenytanács jogászai és a közgazdászok. Pest me­gye sem mentes az erőfö­lénnyel való visszaéléstől. A hivatal saját maga, illet­ve lakossági bejelentésre is vizsgálódik. Azokból az esetekből állítottunk ösz- sze egy „csokorra valót”, melyekben a közelmúltban döntöttek. Az ügyekben Fogéi Jánosné dr., a ver­senytanács tagja segített eligazodni. Monopolhelyzetben Még tavaly született egy kormányrendelet, mely előírja az egyes termékek áremelésénél az előzetes bejelentési kötelezettséget. Noha valamennyi termék szabadáras, és az import­kötelezettségek is meg­szűntek, a kormány óva­tos. A termelők számára kötelezővé tette, hogy tevé­kenységükről tájékoztassák a Versenyhivatalt, olyan­kor, amikor gazdasági erő­fölényben vannak. Ennek alapján vizsgálódnak az áremelést megelőzően, hogy a termelők visszaélnek-e a piaci pozíciójukkal. Mint köztudott, a Szent­endrei Papírgyár hulladék- papírt dolgoz fel környe­zetbarát „újrapapírrá”. Mivel írásra és nyomtatás­ra használják fel a vásár­lók ezeket a termékeket, a tervezett áremelés előtt a szakemberek elvitatkoztak azon, vajon károsítja-e a megrendelők érdekeit a 6—8 százalékos drágítás. Kiderült, ebben nincs tör­vényellenes elem, vagyis nem történt — erőfölény­nyel való — visszaélés. Nagyobb horderejű volt a Dunai Kőolajipari Vál­lalat ügye, melyet negyed­évig vizsgált a hivatal. Is­meretes, a kormány tavalyi döntése alapján átalakult a volt Országos Kőolajipari Tröszt. A tagvállalatai ön­állóvá váltak. Mivel a vizs­gált időszakban az OKGT-n kívül mások nem foglalkoztak kőolajfeldol­gozással, így ők voltak mo­nopolhelyzetben. Azonban a motorbenzint, a sugár- hajtőmű-üzemanyagot, a gáz-, a tüzelő- és a fűtő­olajat a múlt évben trösz­tön kívüli továbbfelhasz- nálóknak, illetve forgalma­zóknak értékesítették, ezért ellenőrizték a céget. Olcsóbban adták A százhalombattai DKV helyi töltőállomásán tank­autóban történő átvételre negyvenöt viszonteladóval és nagybani felhasználók­kal (cukorgyár, Repülőgé­pes Szolgálat) furcsa szállí­tási szerződést kötött. Ab­ban állapodott meg, hogy a termék ára a mindenko­ri fogyasztói árnak megfe­lelően változik, és a világ­piaci árváltozásokat követi. Ezért a DKV jogosult az árakat módosítani, s ha ezt a megrendelő kifogásolja, meg is szüntethetik a vá­sárlási szerződést. A DKV a Shell-lnterág Részvénytársaságnak és az ÁFOR-nak adott el motor­benzint, gázolajat és ház­tartási tüzelőolajat: a mo­torbenzinnél tonnánként 510 forinttal, a többi ter­méknél 490—550 forinttal alacsonyabban mérte az üzemanyagot. A többi vi­szonteladóval így „kiszúrt”. Ők nem kaphatták olcsób­ban a termékeket. Bizonyíték híján Bizonyítható volt az erő­fölénnyel való visszaélés, mert a szerződés szövege szerint nem volt egyértel­mű a vevő által is kiseá- mítható ármeghatározás, ugyanakkor a DKV nem minden vásárlója ismerte a kedvezményes értékesítés feltételeit. A versenyta­nács a DKV-t egymillió fo­rintra, az ÁFOR-t három- százezer forintra bírságolta meg. A harmadik érdekes eset a Budapesti Tejipari Válla­laté, melynek négy me­gyei beszállítója, a Cegléd- tej Közös Vállalat, a török­bálinti Tsz Tej, a vácszent- lászlói Zöldmező Tsz, és a Dabastej Kft. szinte egy- időben emelték fel számos termékük árát. A szakem­berekben felébredt a gya­nú, hogy itt afféle kartell megállapodás történhetett. Nem bizonyosodott be, hogy a beszállítók össze­hangolták volna a maga­tartásukat. Bizonyíték hiá­nyában megszüntették az eljárást. Ilonka Mária A GDP harmada innen sxármaxik Fejlődik a magánszektor gyorsult, a legdinamikusab­ban a külföldi tulajdonú erősödött. Az idén tovább­ra is gyors ütemű a priva­tizáció, s nőtt a hazai tu­lajdonosok részvétele az állami vállalatok megvá­sárlásában. A kárpótlási folyamat tényleges bein­dulása szintén tovább erő­síti a privát szektort. Becs­lések szerint idén a magán- gazdaságba tartozó cégek már a GDP 33 százalékát állítják elő. A kormányfőtanácsos sze­rint az állami és önkor­mányzati tulajdon magán­kézbe adásának gyorsításá­val, új külföldi beruházá­sok serkentésével, a hazai magánvállalkozások ter­heinek enyhítésével meg­teremthető 1994-re a ma­gántulajdon többségi ré­szesedése a hazai gazdasá­gi életben. A napokban adták át Pestlőrincen a Lakatos út 65. szám alatt azt a tejdisz- kont-raktárbázist, ahol ke­reskedelmi vállalkozók, viszonteladók tejet, tejter­mékeket vásárolhatnak. A Szegedi Tejipari Vál­lalaton belül megalakult Goodmilk Kft. mintegy 300 négyzetméteren berende­zett üzletében 3 millió fo­rintos árukészlet várja a kizárólag nagybani bevá­sárlókat. Kamatkedvezmény Agrárhitelek exportra is A betakarítási' munkákat a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez nyújtott, kedvezményes hi­tellel tudják finanszírozni a szövetkezetek — mondot­ta az MTI-nek Urbán Pé­ter, a Mezőbank főosztály- vezetője. A hitelt ugyanis a növénytermesztés teljes anyagköltségének fedezé­sére lehetett igényelni, be­leértve az aratási munká­latok költségeit is. A prog­ram állami garanciaválla­lási része június végére megszűnt. Nem merült ki azonban még a kamatked­vezmény kerete. Az egy- milliárd forintos összeg, 12 milliárd forint értékű, 10 százalékkal csökkentett kamatozású hitel felvéte­lét teszi lehetővé. Urbán Péter elmondta azt is: a legkedvezőbb hi­tellehetőség a mezőgazda­ság számára a még igény­bevehető export előfinan­szírozási kölcsön, amit 11 százalékos kamatra lehet felvenni, megfelelő bizto­síték mellett. Ezt ugyanis az MNB, a biztosíték 70 százalékáig refinanszíroz­za. A csődhullámmal kapcso­latban Urbán Péter el­mondta: folyamatban van­nak egyezkedések a nehéz helyzetbe jutott szövetke­zetek és a Mezőbank kö­zött. A megegyezés a pénz­intézeteknek is érdeke, bár a bank hitelei fedezettek. TERMÉKENYÜL A KUKORICA ígéretes terméskilátások (Folytatás az 1. oldalról.) A bőséges csapadéknak köszönhetően ragyogóan fejlődnek a kukoricák, s a tengeri éppen a terméke- nyülési időszakát éli. Va­lósággal bogárfeketének tűnnek a nagy kiterjedé­sű, 50 ezer hektárhoz kö­zelítő kukoricatáblák. Vál­tozatlanul jók a jelzések a napraforgóról is, amelyek sűrű tőállománya elnyom­ja a gyom fejlődését. Min­dent egybevetve, ebben az évben sem kell panasz­kodniuk a gazdaságoknak arra, hogy nem lesz mit betakarítaniuk. Sőt, még jócskán juthat exportra is. Gy. L. ★ Bállá István, a szaktár­ca illetékes főosztályának helyettes vezetője elmond­ta: az őszi árpa betakarí­tása gyakorlatilag befeje­ződött az országban. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint, a termés mennyisége meghaladja a becsült értéket, és várha­tóan 3 ezer 900 kilogramm/ hektár körül alakul. A b— za hozama az előzetes vá­rakozásoknak megfelelően, mintegy négy tonna körül mozoghat hektáronként. A betakarítás jelenleg a fél­időnél tart, s az eddigi eredmények alapján vár­hatóan a becsült termést takarítják be a gazdasá­gok, aZaz búzából orszá­gosan mintegy 3,3—3,4 mil­lió tonna termésre számí­tanak. Tavaszi árpa vágá­sakor az első eredmények szintén igazolják a vára­kozásokat, tehát ha az idő­járás nem fordul tartósan csapadékosra, az előre jel­zett mennyiségű — hektá­ronként körülbelül ezer 300 kilogramm — lesz a termés. A zab várható termés- eredménye hektáronként 2,7 tonna lehet. Rozsból a gazdaságok mintegy két- tonnányi hektáronkénti terméseredményt várnak,' ám a betakarítás ez utób­bi két növénynél csak he­lyenként indult meg. Az őszi káposztarepce, vala­mint a borsó betakarítása ugyancsak a befejezéshez közeledik. A főosztályvezető nyo­matékosan aláhúzta: szá­mos megalapozatlan véle­mény ellenére, az eddigi terméseredményből látha­tó, hogy a szaktárca ter­més-előrejelzése reális volt. Elmondta még, hogy az összes kalászosgabona­termés országosan mintegy 5,3—5,4 millió tonna körül várható. A szakemberek elégedetlenek viszont a be­takarítás utómunkáinak — a szalma letakarításának, tarlóhántásnak — állásával, mivel ezek termőtájan­ként és termelői csopor­tonként eltérő ütemben folynak. Az Alföldön és az ország északi területein, elsősorban a gyenge adott­ságú térségekben, jelentős a lemaradás, míg a többi területen a munkák üteme az elmúlt évek átlagával azonos, A várható termés- kiesés mértékéről a szak­értő megjegyezte,, hogy a fontosabb kalászosoknál — búza, rozs, őszi árpa, tava­szi árpa, zab — az előző három év átlagához viszo­nyítva mintegy 20 százalé­kos lesz. A kiesés mintegy 50 százaléka írható az aszály rovására, a másik fele pedig a technikai­technológiai hiányosságok­ból adódik. (MTI) Több mint 200-féle tej­ipari terméket forgalmaz­nak, s ez egyúttal azt is je­lenti, hogy a tejdiszkontban megtalálhatóak a hazánk­ban előállított tejtermékek. Sőt a kínálati palettán so­rakoznak a holland, dán, finn, francia sajtok, krém­desszertek is. Értesülések szerint ebben a tejdiszkont­ban nemcsak a fővárosban lakóknak szállítanak a ke­reskedők tejipari terméke­ket, hanem lehetőség van arra is, hogy a nagybani forgalmazás révén Pest megye fővároshoz közeleső településeinek üzeleteiben is megjelenjenek a tejdisz­kont által kínált termékek. Naponta átlagban 8-12 ezer liter tej érkezik a Sze­gedi Tejipari Vállalattól a pestlőrinci diszkontba, ahol megtalálják a kereskedők a váci Naszály Tejipari Kft. által készített, közked­velt parenyica füstölt sajtot, valamint féltartós, dobozba csomagolt, jó minőségű tej­féleségeit. A pestlőrinci diszkont­ban elmondják, hogy már­is komoly az érdeklődés a 0,5 literes családi tejföl, a pásztortúró és a dobozba csomagolt tejek iránt. Egye­dülálló az országban az 1 literes Tetrarex dobozokba töltött és 26 forintért kínált tej, amely 5 napig megőrzi a minőségét. (gyócsi) Ipoly menti vállalkozás Megalakult Balassagyar­maton a Palóc Regionális Kereskedelemfejlesztő és Tanácsadó Kft., amint azt az Ipoly-menti városban idén rendezett palóc regio­nális találkozón elhatároz­ták. A balassagyarmati ön- kormányzat és annak vá­rosgazdálkodási vállalata egymillió forintos induló tőkével állította rajthoz a társaságot azzal a céllal, hogy karolja fel a kisha- tár menti kereskedelmi és vállalkozói kapcsolatokat. A társaság a határ mind­két oldalán számítógépes listára gyűjti a kisvállal­kozókat, a szlovákiai lajst­rom több mint száz névvel, címmel — a lévai és a nagykürtösi járás csaknem negyven települését magá­ban foglalóan — máris el­készült. Emellett adok-ve- szek jegyzékeket állítanak össze, és cserélnek egymás közt —■ elsősorban a kezdő vállalkozókat segítve a ha­tár menti kapcsolatok ki­építésében. A társaság már hozzálá­tott a szlovákiai Ipolysá­gon rendezendő hagyomá­nyos honi vásárhoz kap­csolódó teendőkhöz: a szeptember 11-én kezdődő áruszemlén részt vevő ma­gyar vállalkozók kijutását szervezett vámeljárással könnyítik meg. Épülnek a kapcsolatok a határ két ol­dalán a polgármesteri hi­vatalok között is. NEM SZEDI MAGANAK. Hogy miért csökkent a Szedd magad-akció a csomádi megy- gyesben? Nem tudni. Egy biz­tos, hogy a tegnapi szép időben egy teremtett lélek sem szedte sem rázta a meggy­fákat. Az üres rekeszek előtt álldogáló tsz-dolgozók a rázógépet várják, mert va­sárnap megkezdték a nagyüzemi gyümölcsszedést. Amit ezután szednek le, a forintos ár helyett — jóval olcsóbban — a konzervgyárakban értékesítik. (Vimóla Károly felvétele) 32. fejlődése és térnyerése. A hazai magángazdaság alap­vetően a következő alága- zatokra bontható: egyrészt a háztartások, egyéni vál­lalkozások és nem jogi sze­mélyiségű társas vállalko­zások tartoznak ide, más­részt a külföldi tulajdonú vállalkozások, valamint a teljes vagy részleges ma­gántulajdonban lévő gaz­dasági társaságok — kft.-k, rt.-k — sorolhatók a ma­gángazdasághoz. Az össze­sített adatok szerint 1989- ben körülbelül 16 százalék­kal, 1990-ben 19 százalékkal, az elmúlt évben pedig már mintegy 25 százalékkal ré­szesedett a magángazdaság a hazai GDP létrehozásá­ból. Tavaly a magánszektor térnyerése — elsősorban a privatizáció fellendülésé­nek következtében- — jel­A magánvállalkozások száma jelentős mértékben megnövekedett az elmúlt két évben, tehát az Antall- kormány 1990-ben meghir­detett gazdasági program­ja, azaz a magántulajdon dominanciájára épülő piac- gazdaság egyre inkább megvalósulni látszik. 1994 végére a magánszek­tor részesedése hazánk gaz­daságából várhatóan meg­haladja majd az 50 száza­lékot — jelentette ki az MTI-nek Diczházi Berta­lan, a Miniszterelnöki Hi­vatal kormányfőtanácsosa. Mint elmondta: bár a tu- lajdonszerkezet-váltási fo­lyamatot közvetlenül egyik kormányszerv sem figyeli, a különböző szervezetek — például a KSH. az ÁVÜ. az APEH — részinformációi alapján egyértelműen ki­rajzolódik a magánszektor A Naszály sajtot szállít Tejdiszkont

Next

/
Oldalképek
Tartalom