Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

Szemünk fénye a szemész szemével Kinövi a gyerek? Ügy vigyáz rá, mint a szeme fényére — mondjuk, ha va­laki szerető gonddal, féltő aggódással őriz valamit, va­lakit. Ez a szólás is azt szemlélteti, hogy látásunk a leg­nagyobb kincsek közé tartozik. Sokan mégis vásárban vesznek szemüveget. Pedig lelkünk tükrével külön tudo­mány foglalkozik. Egyik gödöllői művelője dr. Elek Ilo­na. Budapesten, a Szent Rókus Kórházban Vörösmar- thy professzor osztályán dolgozik. A közelmúltban laká­sán, a Kiss József utcáb,an jól felszerelt magánrendelőt nyitott. Ebből az alkalomból beszélgettünk pályaválasz­tásáról, a szem betegségeiről és arról, hogy reméli, még megéri: valóban megváltozik a társadalombiztosítás és a gyógyítás rendszere. B Miért a szemet válasz­totta? — kérdezem a dok­tornőt a kórházban egy vizit utáni rövid szünetben. — Amikor az orvosi pá­lyára léptem, olyan szak­mát kívántam művelni, amiben manuális munkát is végezhetek, sebészkedhe- tek. Az eredeti elképzelé­sem az volt, hogy baleseti sebész leszek, de hamaro­san beláttam, ez nem való nőnek. így döntöttem a szemészet mellett. A szem talán a legkisebb testrésze az embernek, ami­hez külön tudomány kap­csolódik. Az általános or­vosláson kívül ez az egyet­len szakma, amelyik cse­csemőtől az aggastyánig minden emberrel foglalko­zik. Nincs szükség külön gyermekszemészre, vagy gerontológus szemészre. A szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Vörös- marthy professzor osztályá­ra kerültem. Itt végezzük Magyarországon a legtöbb szemműtétet. Hazánkban évente körülbelül 10 ezer hályogműtétre van szükség, a mi osztályunkon tavaly közei 2700 lencsét ültettünk be. B Talán családi örökség az orvosi pálya? — Nem. Szüléink a há­ború alatt voltak fiatalok, nem nyílt lehetőségük egye­temet végezni. Öcsémmel jó tanulók voltunk, s úgy dön­töttünk, ezt a pályát vá­lasztjuk. Ez tűnt a legsza­badabb értelmiségi munká­nak, szakmai függőségen kívül más függőség nincs. B Az emberek többsége csak a szemüveget felíró szemészeket ismeri... — Pedig a szemészet egy­általán nem áll távol a se­bészettől. Ugyanakkor a szemüvegrendelés a szakma legkevésbé megbecsült, de talán a legfontosabb része. Hiába operálok meg egy hályogot bármilyen jól, ha az utána megmaradó opti­kai hibákat nem sikerül tökéletesen korrigálni szem­üveggel. A szemész munká­ja a látóélesség ellenőrzésé­vel kezdődik, majd igyek­szik elérni, hogy a beteg a két szemével a lehető leg­tökéletesebb képet lássa. S hogy ez milyen fontos? A szemünkkel fogjuk fel a külvilág információinak há­romnegyed részét! Akinek valamilyen fénytörési hibá­ja van, az hibásan kapja ezen információkat. Korosztályomban a sze­mészek feje sebészkedik. Az már privát elkötelezett­ség kérdése, mennyit ope­rálnak. Nagyon sokféle le­hetőség van a szemészeti sebészetben. B Vajon a szemünkre is úgy vigyázunk, mint amire használjuk az írásunk be­vezetőjében említett szó­lást? — Amíg valami jó, nem törődünk vele. Az volna a legeslegfontosabb, hogy minden gyerek egyéves ko­ra körül szemész elé kerül­jön. Nagy veszélyeket rejt magában az a gondolkodás, hogy a kancsalságot maid kinövi a gyerek. — A szem tengelye 8-10 éves korában éri el végle­ges hosszúságát. Ha szüle­téskor ettől sokkal rövi- debb, lassabban is nő. Ki­alakul a túllátóság nevű fénytörési hiba, a kan­csalság. Ha egy-más£él éves korban — amikor először van szüksége éleslátásra a gyermeknek — a két szem között, fénytörési különbség jelentkezik, a rosszabb szem felől érkező informá­ciókat az agy elnyomja. A gyengébben látó szem tom­palátó lesz. Az eredményes, gyors kezelés 3-4 éves kor­ban kezdődhet, a szemtaka­rót sajnos sokszor már ké­sőn alkalmazzák, a szemta­karást körülbelül ötéves korig be kellene fejezni. Másik fontos életkor a negyedik iksz tájéka. Ekkor fontos megmérni a szem­nyomást, amiből következ­tetni lehet a zöldhályog kialakulásának veszélyére. B Vajon a környezeti ártalmak is hatnak a sze­münkre? — Minden bizonnyal igen. Gyakoribb a szürke­hályog. Ez magyarázható az átlagéletkor növekedésével, Hévizgyörk Orgonaművész hangversenye A hévízgyörki művelődé­si ház egyházzenei hang­versenysorozatának keretén belül július 5-én, vasárnap az evangélikus templomban 18 órától Trajtler Gábor orgonaművész műsorát hallgathatják az érdeklő­dők. HELYŐRSÉGI KLUB Tone Free Július 10-töl több blues­es rock-estet rendeznek az aszódi Vécsey Károly Hely­őrségi Klubban. Az első al­kalommal. 20 órától első­sorban a hlues-kedvelőket várják. A műsorban a gö­döllői Tone Free trió ven­dégszerepei. Mozi Városi filmszínház: Dzsungelláz. Színes ame­rikai film. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Örült szafári. Színes, szinkronizált botswanai vígjáték. Este fél tízkor. GODOIXOI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. ® Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-79G. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. de nem normális, hogy 30- 40 éves emberek öregkori szürkehályogban szenved­nek. A betegségek nagy te­rülete a sérüléseké. Annak ellenére, hogy védett he­lyen van a szemünk. Klasz- szikus sérülések erednek mészmaródásbót, lúgmaró­dásból. Napjainkban a gázspray-nek van szomorú divatja. Rendkívül súlyos, lassan gyógyuló sérülést okoz. Otthon nem lehet ellátni. Miután kiöblítet­tük a szemünket, azonnal szemorvoshoz kell vele mennünk. B A kórházban rengeteg a munkája. Miért nyitott Gödöllőn magánrendelőt? — A városban korábban is dolgoztam. Tizenhét éve költöztem ide. 1977-ben a Ganzban szemészeti ren­delő nyílt, én szerveztem meg. Később az egyetemi szemészeti rendelőben dol­goztam. Most úgy gondol­koztam — másokkal együtt —, hogy elébe kell menni a társadalombiztosítás meg­változásának. Jártam nyugati országokban, ahol ez már másképp működik. A magánorvos betegét be­utalja a kórházba, ahol ő gyógyítja. Amikor a kórhá­zi kezelés ideje lejár, ott­hon folytatja a munkát. Mindezt azonban nem a beteg fizeti, hanem a tár­sadalombiztosítás. Az orvos pedig — pontos díjszabás szerint — fizet a műtősnek, az asszisztensnek, az op­tikusnak. Vannak olyan látszeré- szek, akik már megkötötték a szerződést a társadalom­biztosítással. SZTK-vénye- ket is beváltanak. Ha ez lehetséges, akkor az én szolgáltatásomat se a beteg fizesse meg, hanem a tár­sadalombiztosítás,* aminek egyébként egyszer már fi­zetett. Ne büntessék azért, ha magánorvoshoz megy! Remélem — hiszen még csak 42 éves vagyok —, hogy ezt megérem — mondta befejezésül dr. Elek Ilona. Balázs Gusztáv' G O D Q L L° i XIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1992. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK MI LESZ VELED, IMI? (1.) Hadiüzemnek épült A három gépipari testvér, az MN Gépgyár, a Ganz Árammérőgyár és az Ikladi Ipari Műszergyár évtizede­ken át kiemelkedő szerepet játszott a körzet lakosságá­nak foglalkoztatásában. Mára megváltozott a helyzet. Az IMI is több fokozatban alaposan karcsúsította önmagát. Ma már „csak” ezerkétszázan élnek az ott végzett mun­kából. A közelmúltban két jelentős változás történt a fákkal még mindig jól álcázott nagyüzem életében. Mol­nár József igazgató felmondása előtt néhány nappal be­jelentette az öncsődöt, majd a részvénytársaság igazga­tótanácsa Sisa Józsefet bízta meg az ügyvezető igazgatói teendők ellátásával. Sétának is beillik, amíg az ember a portáról az igazgató irodájába ér. A nagyüzemnek jókora parkja is van, bár pihenni munka­idő után szokás. Hogyan próbál megfelelni a kihí­vásoknak egy teljesen más rendszerben és céllal fel­épített nagyüzem és új igazgatója? Erről és még sok másról beszélgettem a negyvenes éveiben járó Si­sa Józseffel. Az IMI az 1976-ban vég­zett villamosmérnök mind­máig első munkahelye. A gyártmányfejlesztési főosz­tályon fejlesztőmérnökként, később osztályvezetőként dolgozott. Tavaly nevezték ki műszaki igazgatónak. ® Május 27-én bejelen­tették az öncsődöt. Mit kell erről tudni? — A csőd bejelentésével megkezdődött a csődtör­vény által előírt kötelező folyamat, amely lehetősé­get ad arra, hogy 90 nap alatt a vállalat „összeszedje magát”. Ez alatt a hitele­zőkkel megállapodásra jut­hatunk, majd az üzem éle­te úgy folytatódik, mint előtte. # Azért mégsem lehet ez valami kellemes helyzet. — Egyáltalán nem az. Ez az utolsó lehetőség. A vál­lalat három hónapos fize­tési haladékot kap a hitele­zőkkel szemben. Ez alatt a törvény kilábalási program előkészítésére kötelezi az IMI-t. Ez szigorú pénzügyi gazdálkodással olyan tarta­lékok mozgósítását kívánja meg, ami pénzhez juttatja a eéget, illetve a termelést szinten tartva lehetőséget ad a hitelezőkkel való megegyezésre. Q Hogyan jutott ide az IMI? — Közvetlenül: az utób­bi három-négy év gazdál­kodása miatt. A harmadik évet zártuk veszteséggel: 1989-ben 90, tavalyelőtt 160, a múlt évben 290 millió volt a mínusz. Ezeket folya­matos hitelfeltételekkel „egyenlítette” ki a gyár. Az idei év közepén körülbelül 140 millió forint a kintlévő­ségük, amit más cégek által bejelentett csődök miatt nem tudunk behajtani. Ezt is figyelembe véve a csőd bejelentésekor 200 millió forint volt a 90 napon túli tartozásunk. @ A tartozásuk vagy a követelésük nagyobb? — Mi tartozunk többel, de a vállalaton belül is vannak olyan készletek, amelyekben a pénzünk fek­szik. Ez a forgalom szem­pontjából elveszett pénz, de a gyártáshoz szükséges az anyag. • Miért vált veszteséges­sé a műszergyár? — Az IMI tipikus szocia­lista nagyvállalat volt a maga túlméretezett szerve­zeti struktúrájával. Az el­múlt három évben a mak­rogazdaság gyors változást élt át, az árszerkezet is átalakult. Az alapanyag-, energia- és szolgáltatás­árak rohamosan növeked­tek. A késztermékekben ezt nem tudta a vállalat el­ismertetni. Részben itt érte veszteség. De a szervezetét sem tudta úgy átalakítani, egyszerűsíteni, rugalmassá tenni, hogy a jelenlegi gaz­dasági környezetben ver­senyképessé váljon. A régi nagyvállalatok kereteinek lebontása mindig nehezebb feladat, mint újak felépí­tése. A7. IMI elindult ezen az úton, de mindig fázis­késésben volt. * Ugyancsak objektív té­nyező, hogy az ’50-es évek­ben hadiüzemnek építet­ték. Durván ötven épület­ből áll, míg egy korszerű nyugati motorgyár egyetlen csarnokban elfér. B. G. (Folytatjuk.) Mindjárt jön anya... (Pillér Éva felvétele) Már az első pillanatban szembetalálkozott egy kör­nyezetvédelmi problémával dr. Nechay Gábor, amikor az ENSZ által szervezett Rio de Janeiró-i konferen­ciára érkezve a repülőtéren taxiba szállt. A kocsi lég­kondicionált volt, a beren­dezéshez — mint köztudott — freont alkalmaznak, ami az ózonréteget veszé­lyezteti. A gödöllői önkormányzat környezetvédelmi bizottsá­gának tagja tartott először beszámolót a konferenciá­ról a városházán a bizott­ság ülésén. Mint elmondta, glóbuszunk környezetvédel­mi problémáiról folyt a ta­nácskozás, olyan ügyekkel, mint a bős—nagymarosi vízlépcső, természetszerűen nem foglalkoztak. Talán az lenne jó, ha mindenki eljut­na például a trópusi Afri­kába, s közvetlenül tapasz­talná, milyen nyomorban élnek ott az emberek. Véle­ménye szerint Magyaror­szágnak nagyon aktív sze­repet kell vállálnia minden világeseményen. A következőkben Krassay László, a bizottság elnöke a varos 2000-ig szóló környe­zetvédelmi koncepciójának előkészítéséről szólt. Vázol­ta a munka tervezett tartal­mát. Az első részben képet al­kotnának a jelenlegi kör­nyezeti állapotról. A szá­mos elképzelt fejezet közül említjük a városszerkezet leírását, a talajállapot rög­zítését, a zajforrások meg­jelölését. valamint azt, amelyikben kimutatják, a város mennyit és mire ál­doz költségvetéséből a kör­nyezetvédelem érdekében. A koncepció ennek a tük­rében vázolná az eléren­dő célokat. A bizottság tag­jai helyeselték az elképze­lést, ami remélhetően meg is valósul. Dcpecbe Mode-ház A helyőrségi klubban Aszódon a Vécsey Károly Helyőrségi Klubban június elejétől működik a De- peche Mode-ház. Legköze­lebb július 3-án 18 órától várja a technozenét kedve­lő fiatalokat. Környezetvédelmi bizottság Freon a taxiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom