Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18 / 169. szám
Belgium döntött Szlovák szuverenitási nyilatkozat Belgium, az EK harmadik tagjaként pénteken elfogadta a szorosabb európai integrációt célzó maast- richti egyezményt. Az AFP jelentése szerint Belgiumban, akárcsak Luxemburgban, a parlament hagyta jóvá a megállapodást, szemben Írországgal és Dánjával, ahol népszavazást tartottak a kérdésről. Új kormány Macedóniában Lemondott a macedón kormány, mivel nem tudta elérni legfőbb célját: az ójonnan függetlenné vált köztársaság nemzetközi elismertetését. Nikola Klju- sev szakértői kormányát a szociáldemokrata elnök Pe- tar Gosev koalíciós kormánya váltja fel — jelentette az AP pénteken a macedón tömegtájékoztatásra hivatkozva. • Megöltek egy ENSZ-katonát Megöltek egy ENSZ-ka- tonát az Irak északi, kurdiakta területén levő Dohuk városban — jelentette az AFP hivatalos ENSZ-for- rásokra hivatkozva. A fidji nemzetiségű katona csütörtökön este ágyában feküdt, amikor egy ismeretlen személy fejbe lőtte. Butrosz Gáli főtitkár a hír hallatára mélységes megdöbbenésének adott hangot. Amerikai—orosz Urházasság. Az amerikai űrrepülőgépek és az orosz Mir űrállomás összekapcsolását tűzi ki célul a két ország távlati együttműködési terve — közölte csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Jurij Koptyev, az Oroszországi Űrkutatási Hivatal vezetője. Václav Havel lemondott A szlovák parlament pénteken elfogadta a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. A Szlovák Nemzeti Tanács által pénteken elfogadott nyilatkozat szövege a következő: A Szlovák Nemzeti TaMagyar részről azt szeretnék, ha a szovjet csapat- kivonás elszámolási kérdéseit lezáró okmányokat a magyar és az orosz külügyminiszter Budapesten látná el kézjegyével — közölte Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet pénteken. nács nyilatkozata a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról : — Mi, a demokratikusan megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács ünnepélyesen kinyilvánítjuk, hogy teljesült a szlovák nemzet ezeréves erőfeszítése az önállóságra. A magyar diplomata előző nap adta át azt a levelet, amelyet Antall József kormányfő küldött Borisz Jelcin orosz elnöknek. Az üzenet megerősítette az orosz államfőnek szóló magyarországi meghívást, amelyre esetleg már a csapatkivonási egyezmény aláírása utáni időszakban sor kerülhet. — Ebben a történelmi pillanatban kinyilvánítjuk a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre, miként azt a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló valamennyi nemzetközi megállapodás és szerződés megfogalmazza. — Elismerve a nemzetek önrendelkezési jogát, kinyilvánítjuk, hogy mi is szabadon akarjuk kifejleszteni nemzeti és állami életünk módját és formáját, miközben tiszteletben fogjuk tartani mindenki, minden polgár, nemzet, nemzetiségi kisebbség és etnikai csoport jogait, Európa és a világ demokratikus és humanista örökségét. — Ezzel a deklarációval a Szlovák Nemzeti Tanács kinyilvánítja a Szlovák Köztársaság szuverenitását mint a szlovák nemzet szuverén államának alapját. ★ Magyar—orosz kapcsolatok Meghívás az elnöknek Közép-európai kezdeményezés Menekiiltkérdés Bécsben Egy regionális együttműködési terv és az egész térség számára fontos menekültkérdés áll a középeurópai kezdeményezés kétnapos bécsi csúcsértekezletének középpontjában. Péntek délután a koordinátorok konferenciájával kezdődött találkozó a külügyminiszteri értekezlettel folytatódott. Ezen Magyar- országot Jeszenszky Géza képviseli. A magyar külügyminiszter a találkozót megelőzően kétoldalú megbeszélést tartott az új lengyel kormány külügyminiszterével, Krzysztof Sku- biszewskivel; a találkozóról az MTI tudósítójának Jeszenszky Géza elmondta, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések közül a két ország helyzetében adódó hasonlóságokat tekintették át. Megállapították, hogy hosszú idő óta mindkét ország először van abban a helyzetben, amikor a szomszédságában egyetlen nagyhatalomtól sem kell tartania. A lengyel külügyminiszter a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatról szólva kiemelte az Oroszországgal kötött megállapodást, amellyel különösen elégedett. Václav Havel csehszlo vák köztársasági elnök a Szövetségi Gyűlés elnökéhez intézett levelében bejelentette: hétfőn, 1992. július 20-án 18 órai hatály lyal lemond államfői tisztségéről. A levelet pénteken, 13 órakor kézbesítették — néhány perccel azután, hogy a szlovák parlament kinyilvánította a Szlovák Köztársaság szuverenitását. Külföldi események egy mondatban BORISZ JELCIN az ENSZ-szankciókkal összhangban elrendelte a gazdasági és egyéb hivatalos kapcsolatok felfüggesztését Kis-Jugoszláviával, valamint utasítást adott a belgrádi orosz nagykövetség létszámának csökkentésére. A MEXIKÓI ELNÖK közeljövőben sorra kerülő magyarországi látogatása előtt jórészt gazdasági kérdésekről tárgyalt Mexikóvárosban Takácsy Gyula, az Ország- gyűlés gazdasági bizottságának elnöke. AZ AMERIKAI KORMÁNYZAT ultimátumban követelte Pekingtől, hogy nyissa meg piacát az amerikai áruk előtt. Ellenkező esetben Washington szigorú kereskedelmi szankciókat léptet életbe a kínai termékekkel szemben. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET LESZ GENEBEN. Miközben a NATO és a Nyugat-európai Unió hat-hat hadihajója és a hozzájuk tartozó katonai repülőgépek és helikopterek megkezdték tevékenységüket az Adriai-tengeren, Londonban egész héten át tartott a Lord Carrington EK- békeközvetítő által összehívott boszniai tárgyalás- sorozat. Mindkét eseménynek megvolt a maga szépséghibája. Ami a hadihajókat illeti, megbízatásuk nem terjed ki arra, hogy megállítsák és átkutassák a Szerbiába, illetve Montenegróba tartó hajókat, és igy érvényt szerezhessenek a Biztonsági Tanács Kis- Jugoszlávia elleni embargó határozatának. Ehhez külön BT-határozatra van szükség, s így egyelőre csak az odarendelt flottaegységeknek afféle információszerzési feladatuk van arról, hogy tengeri úton mennyire tartják meg a szankciókról szóló ENSZ- döntéseket. Ez a tájékozódás azért is inkább amolyan jelképes lépés, mert Szerbia és Montenegro hosszú szárazföldi határaira nem terjed ki hasonló megfigyelés. Ami pedig a londoni megbeszéléseket illeti, ezek értékét sokak szerint alaposan lecsökkenti, hogy csupán közvetett módon VILÁGPOLITIKÁI FIGYELŐI ELŐTÉRBEN A MENEKULTDRAMA zajlanak, s a Boszniában egymással harcban álló fegyveres erők képviselői még nem ültek szemtől szembe a tárgyalóasztalhoz sem. Karadzsics szerb vezető ugyan 14 napos, az ENSZ által ellenőrzött tűzszünetet ajánlott fel Lord Carringtonnak, s kifejtette, hogy ezt azonnal érvénybe léptetik akkor is, ha a mohamedánok elutasító álláspontra helyezkednek. De Silajdzics boszniai külügyminiszter, aki a mohamedánokat, vagy más néven bosnyákokat is képviseli Londonban, talán nem ok nélkül nevezte „komolytalannak” Karadzsics békeajánlatát, hiszen az „egyoldalú tűzszünet’’ bejelentése idején teljes erővel folytatódtak a szerbek támadásai a Drina folyó partján fekvő Goradze városa ellen ... Most arról van szó, hogy alacsonyabb szinten tovább folytatják a londoni megbeszéléseket, és olyan elgondolásokat fontolgatnak, hogy a nehézfegyvereket esetleg a háborús- kodók ENSZ felügyelete alá helyezik, s Szarajevótól északra két leszállópályát nyitnak meg, hogy Bosznia más részeibe is eljuttassák az annyira nélkülözött élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat a lakosságnak. Bár megjegyzendő, hogy Szarajevóban, ahol eddig 230 repülőgép szállt le 2300 tonna élelmiszerrel, ebből keveset látott még a lakosság, mert az orvlövészek megnövekedett tevékenysége akadályozza ezek eljuttatását a legtöbb rászorulóhoz. A helyzetben eddig egyetlen pozitív fejleményt értékel sok kommentátor. Ügy tűnik, hogy Ogota Szadako asszonynak, az ENSZ menekültügyi főbiztosának sikerül július 29-re Genfbe összehívnia egy nemzetközi értekezletet a délszláv menekültdráma ügyében. Szadako asszony most Londonban tartózkodik, hogy Major miniszter- elnökkel, az EK soros elnökével megbeszélje, miként lehet olyan intézkedési tervet a genfi értekezlet elé terjeszteni, amely megfékezné a nem szerb lakosság elüldözését Bosznia szerbek által meghódított kétharmad részéről. A főbiztos az általa szorgalmazott nemzetközi értekezleten azt is el akarja érni, hogy a nyugati országok jobban osztozzanak a boszniai menekültprobléma terheiben. Jelenleg ugyanis a délszláv háborús cselekmények miatt mintegy három milliónyian menekültek el lakóhelyükről az egész egykori Jugoszláviában, és jelenleg szisztematikusan zajlik a boszniai nem szerb lakosok kiűzése. WASHINGTON KONZULTÁCIÓI ÖBÖLHÄBO- RÜS SZÖVETSÉGESEIVEL. Eközben Irakban is éles helyzet alakult ki. Az ENSZ-megfigyelők úgy értesültek, hogy a bagdadi mezőgazdasági minisztériumban olyan dokumentumokat rejtegetnek, amelyek Szaddam Husszein rakétaprogramjának gyártási technológiájához szükségesek. Ezért ellenőrzést akartak ott végrehajtani. Bagdad azonban ezt megakadályozta, sőt tüntetéseket szervezett az ENSZ-megbí- zottak ellen. Washington a fegyverszüneti egyezmény megszegésével vádolta emiatt Szaddam Husszein rendszerét, és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár is komoly figyelmeztetést intézett a bagdadi rezsimhez. Közben Észak-Irakban meggyilkoltak egy kéksisakost, s ez pattanásig feszültté tette a helyzetet. Washington ezek után volt öbölháborús szövetségeseivel kezdett konzultációkat, s nem zárta ki, hogy ha Irak továbbra is ellenszegül a fegyverszüneti feltételek végrehajtásának, kiújulhatnak az öbölben a katonai akciók. Árkus István Az átalakulás kerékkötője A PÉNZTELENSÉG NEM OK A társadalom jelentős hányadának elszegényedése folytán egyre növekszik az igény az egészségügyi szolgáltatások iránt. Ebben a helyzetben az állam nem teheti meg, hogy kivonul az egészségügyből — mondta az MTI-nek nyilatkozva Mikola István. A Kórházszövetség elnöke úgy véli: szűkös költségvetésük ellenére a kórházak az év végéig mindenképpen megőrzik működőképességüket. A jövő esztendőben azonban elengedhetetlen, hogy az állam garanciát vállaljon az egészségügy működése felett. A kórházak pénztelenségre hivatkozva nem csukhatják be kapuikat, pedig nem egy intézménynek jelentős anyagi gondjai vannak. A kórházakra jutó éves költségvetési támogatás intézményenként meglehetősen eltérő — mondta Mikola István. A hosszú évek során kialakult, indokolatlan kondícióbeli különbségeken csak a teljesítményfinanszírozási rendszer bevezetésével lehetne változtatni. Ennek alapvető feltétele a kórházak tevékenységi körébe nem tartozó, szociális jellegű feladatok leválasztása, amely nagy tehertételt jelent a fekvőbeteg-intézményeknek. Természetesen a kórházak Vezetőin is sok múlik. Általában azok az intézmények vannak a legnagyobb bajban, ahol nem alkalmazzák például a korszerű vezetési módszereket, és nem vezetik be a szigorú ellenőrzést, ahol elnézik az intézményen belüli magánpraxist. Mindazonáltal — vélte a Kórházszövetség elnöke — az egészségügy egész területén, így a kórházakban is a bérhelyzet jelenti a legnagyobb problémát. Ma az egészségügy átalakulásának legnagyobb kerékkötői a maradékelv alapján automatikusan alacsonyan tartott fizetések. Minden előrelépés feltétele az egészségügyi bérek rendezése — hangsúlyozta Mi- kóla István. Az FKGP vezetőségi ülése Megingathatatlan pont Az FKGP elnöksége és vezetősége pénteken egyértelmű határozatban ítélte el a Fővárosi Bíróság július 8-i döntését, amely Németh Béla főtitkárnak engedte át a párt jegyzésének jogát. Mint Torgyán József pártelnök az MTI munkatársának elmondta: az elnökség és a vezetőség egyhangúlag az ellen voksolt, hogy a pártelnök lemondjon tisztéről. Torgyán József nézete szerint ugyanis a hatalom az ő személyét látja „olyan megingathatatlan pontnak, amellyel végeznie kell ahhoz, hogy a Független Kisgazdapárt függetlenségét megdönt- se”. Torgyán József megerősítette: ha távozásával segítene a pártnak, akkor azt készséggel megtenné. A lemondást azonban az FKGP két vezető testületé nem fogadta el. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha a bíróság mégis negatív döntést hozna, a pártelnök kijelentette: pártja nemzetközi fórumokhoz fordulna. Torgyán József elszomorítónak nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben Antall József miniszterelnök — „az FKGP választóinak és tagságának véleményét semmibe véve” — találkozott Németh Béla főtitkárral, Cseh Sándor és Le- hoczky Gyula alelnökökkel. A pártelnök utalt arra: a pártból kizárt, politikailag ingatag személyekről van szó. Cseh Sándor például még április 25-én a kormány ellen uszított. Antall József „nem engedheti meg magának, hogy ilyen helyzetbe kerüljön”. Arra a kérdésre, hogy ha a pártnak nem lesz frakciója, átül-e a független képviselők közé, Torgyán József azzal válaszolt, hogy a parlament jelentősége napról napra csökken, de ő — törvénytisztelő állampolgárként — esetleg átül a függetlenek képviselő- csoportjába, ám hozzáfűzte: akkor is az FKGP ér- cfekeit képviseli. SZDSZ-sajtótájékoztató Összefonódások? A kormányt a gazdasági helyzetért terhelő felelősségről, valamint a bank- és vállalati csődökről tartott pénteken sajtótájékoztatót Tardos Márton, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője és Soós Károly Attila, az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának elnöke. »Soós Károly Attila hangsúlyozta: a pénzintézeti törvény tárgyalásakor az SZDSZ számos olyan módosító javaslatot nyújtott be. amely nézete szerint javítja a bankrendszer biztonságos működését. A párt bizonyítottnak látja: indokolt az a nagy vitát kiváltó előírás, amely tiltja, hogy vállalati tisztségviselők más bankok vezetői is lehessenek. Az elmúlt napokban kirobbant botrányért a kormány és szervei a felelősek, mivel nem fordítottak kellő figyelmet a bankok biztonságos működésére. A bankbotrány sem volt váratlan, mert Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke ugyanis még eltávolítása előtt figyelmeztette az Állami Vagyonügynökséget, a pénzügyminisztert, a belügyminisztert és a biztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Ybl Banknál visszaélésekre is sor kerülhet. Figyelmeztetésének nyilvánvalóan nem volt hatása — jelentette ki Soós Károly Attila. Hozzátette: megengedhetetlen a kormány, a kormánypártok és a bankok összefonódása. A képviselő Takácsy Gyula MDF-es honatya — az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke — példáját említette, aki az Állami Befektetési és Fejlesztési Rt. vezérigazgatója és az Ybl Bank igazgatóságának is tagja volt. Az ehhez hasonló összefonódások kétségessé teszik, hogy a kormány és szervei valóban szándékozzák-e alkalmazni a szükséges szigort a bankok ellenőrzésében, a betétesek védelmében.
