Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-17 / 168. szám
*0 o* Szentendre; Pénteken, 17-én este 7-kor Kovács Kriszta és Borbély László estjére kerül sor a Nosztalgia Kávéházban — rossz idő esetén a városháza dísztermében. Zongorán közreműködik Gallai Péter. Szombaton, 18-án este 7 órai kezdettel a Kalyi Jag együttes tart koncertet a Barcsay-udvarban (rossz idő esetén a Barlangban, a Dunaparti Művelődési Ház pincéjében). A Szentendrei Teátrum szombati műsorán — este fél 9-es kezdéssel Rossini- vígopera, A sevillai borbély olasz nyelvű előadása szerepel. (Vasárnap ugyanebben az órában megismétlik — rossz idő esetén az előadások fél órával hamarabb kezdődnek!) A Fő téren pénteken, szombaton és vasárnap, egész napos fellépéssel a bécsi Vis Plastica előadási nézhetők meg. A városháza udvarán — kedvezőtlen idő esetén a Pest Megyei Könyvtár színháztermében — szombaton és vasárnap egész nap a Dody 54 Társaság előadása, az Expo Quattrocento vásári játék tekinthető meg. Vasárnap, 19-én, este fél 8-kor a Péter-Pál-tempi ómban Székely Miklós orgo- raművész tartja hangversenyét. Zsámbék: A Zsámbéki szombatok ez évi utolsó rendezvénysorozatát tartja. Megjegyzendő, hogy előadások után autóbuszjárat Indul a romtemplomtól Budapestre. A július 18-i műsorból; délelőtt 10-kor a művelődési házban Veszélyben a Föld címmel kiállítás nyílik. Ugyanitt a múlt héten megnyílt Hadik Gyula-tárlat is megtekinthető. Egész napos rendezvényen találkoznak a szomszédos tájak környezet- és természetvédői. Kalapkaland a címe a Budai Bábszínház délután 3-kor kezdődő előadásának. Áchim Erzsébet tartja orgonahangversenyét este 7- kor, a romtemplomnál. Műsorán Buxtehude-, Albinoni-, Bach-, Guilmant-, Elgar- és Pikéthy-művek szerepelnek. A Pécsi Kisszínház művészei este 9-kor a romtemplomnál Jaroslav Hasek klasszikus munkáját, a Svejk, a derék katonát játsszák. Az egész nyarat átfogó rendezvénysorozat befejező aktusára vasárnap kerül sor a tanítóképző főiskola aulájában (du. fél 4-kor), ahol Gungl József műveit játsszák, közreműködik Egri Katalin zongoraművész. Vác: A Madách Imre Művelődési Központban két tárlat anyaga is megtekinthető — az emeleti galériában Kovács Ferenc festett faszobrai, a Madách Galériában Csavlek Etelka énekművész kerámiái láthatók augusztus 25-ig, naponta du. 2-től este 8-ig. Pomáz: A Dunabogdányi ifjúsági fúvószenekar lép fel a Zenés estek a Teleki- kastélyban című rendezvény keretén belül. Az előadás kezdete: este 7 óra, belépőjegy 80 és 40 forint. Ócsa; Az Egressy Gábor Művelődési Ház mozitermében pénteken du. fél 6- kor a Szombat esti frász című amerikai filmet vetítik. Bezár a Széchényi Könyvtár Tárlattervek Az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermei, szolgáltatásai és időszaki kiállításai augusztus 1—16. között szünetelnek, illetőleg nem látogathatók. Augusztus 17-től az év végéig tekinthető meg A nemzet könyvtára, valamint a Felajánlom a magyar nemzetnek (válogatás az alapító Széchényi Ferenc térképeiből) című kiállítás. Ugyanezen a napon nyílik meg Gordon György Angliában élő festő- és grafikusművész bemutatója. Az Ady Társaságban címmel nyílt tárlat augusztus 31-ig, a Díszalbumaink című színházi fotótörténeti kiállítás pedig szeptember végéig várja a látogatókat az Országos Széchényi Könyvtárban. ZTNHAZI LEVEL A szentendrei Borbély Stendhal, a nagy francia tró italomániás volt; elfogultan rajongott az olasz művészetekért, s különösképpen rajongott az olasz zenéért. 1823-ban könyvet írt egy muzsikusról, s a könyv előszavát így kezdte; „Mióta Napóleon meghalt, akadt egy másik ember is, akit naponta emlegetnek. Moszkvában éppen úgy, mint Nápolyban, Londonban éppen úgy, mint Becsben, Párizsban éppen úgy, mint Kalkuttában. Dicsőségének határai egybeesnek a művelt világ határaival; és még harminckét éves sincs!” Ez a „másik ember” Gioacchino Rossini volt. Ti- »ennyolc évesen már sikeres operakomponista, és huszonnégy esztendős, amikor megírja — tizenhárom nap alatti — A sevillai borbélyt. Az 1816-os római bemutató nagy bukás, de a második előadás már színházrengető siker. És a víg- ppera azóta is ott van minden jelentős operaház műsorán, játsszék valóban Kalkuttától Moszkváig. Gyakran kerül színre szabadtéri színpadon is — mint most épp Szentendrén. A Beaumarcliais-féle Figaro házassága és az előzmény, a szintén általa írt A sevillai borbély ügyes, magabiztos, dörzsölt és öntudatos főalakja, Figaro, a borbély, korábban már Mozart számára is inspiráló karakter volt; az ő operája, a Figaro házassáMcm ga, 1786-ban keletkezett, s harminc éve volt már pompás operaszínpadi műsordarab. amikor Rossini megírta a maga Borbélyát. Bizonyára ismerte a Mozart-művet, de amit ő komponált, az valami teljesen más volt. Olasz zene ez. az utolsó hangjegyig, vidám, csúfondáros, érzelmes, sziporkázó, és kifogyhatatlan dallambőségű. A szentendrei Fő térre vinni ezt az operát nagyon jó ötlet volt. Emlékezhetünk egy pár évvel ezelőtti másik Rossini-vigopera hatalmas sikerére; a Hamupipőke Békés András rendezésében akkor a nyári évad legjobb előadása volt. Később a nézőtéri széksorok, a tribün miatt kitört háborúskodás háttérbe szorította a művészi produkciókat. Most azonban újraéledni látszik a Szentendrei Teátrum, annyi remek előadás helyszíne, és sok esetben ihletője is. A mostani. Sevillai pedig visszamenőleg is sajnáltatja velünk a kihasználatlan nyarak elmulasztott lehetőségeit. Ami az előadást illeti: vidám játék ez a javából. A rendező, Kerényi Miklós Gábor bizonyos aktuális színeket helyezett el az előadásban ; mai nemzedéki konfliktusokra és mai ra- vaszkodókra, pénzéhes ügyeskedőkre asszociál- tatja a nézőt, de ez inkább csak a ruhák révén történik, hál’ istennek. Nem tenne jót Rossininek és a zenének, ha ennél messzebb menne a rendezés. Mert hát ez végül is opera buffa, vígopera, amelyben a go- noszkodók pórul járnak, a jók elnyerik jutalmukat, s a szerelmesek is egymásé lesznek. Komédiázásban azért sincs hiány, mert a hazai operajátszás egyik kiválósága, Gregor József énekli- játssza Basilio énekmestert, a fő intrikust és bajkeverőt. Amit ő tud ízléses komikumról és az operaszínpadi játék fortélyairól, az tananyag lehetne bármely zeneakadémia operettszakán. Örömünkre szolgál, hogy szegedi viszontagságai nem vették el a kedvét. Takács István Dunabarasztitól a költészet birodalmáig V endégségben Tornai Józsefnél Félig-meddig ,,'koszorús” költő volt akkor Tornai József, amikor a sors összehozott; észak-amerikai útjáról tért haza családostul — tarsolyában kész fordításkötettel (a primitív népek költészetéből válogatott amerikai földön, ebből lett aztán a Boldog látomások című műfordításkötet) és egy indiánsátorral érkezett meg. — Nem.a sátor az .érdekes — lépett hozzám, midőn az udvarra felhúzott furcsa „építményt” csodáltam, hanem ez a lampion. — Egy hatalmas, fehér függőlámpára mutatott; — Ferihegyen simán átcsúszott a vámosok gyűrűjén, pedig ha tudták volna, hogy Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye, illetve a lemez van benne; ott helyben eltaposnak. így vált ismeretségünk első ajándékává ez az egész irodalmunkat megrengető lllyés-vers ... Természetesen utána a Tornai-írások is. Természetesnek tűnt mostani beszélgetésünkre érkezvén, hogy a lampionra, mint próbakőre mutassak. És az Egy mondatra. — Horgas Béláék összeállítottak nemrég egy verses öröknaptárt — kezdi Tornai —, én ebbe több versről írtam, többek között az Egy mondatról is ... megírtam ezt a lampion.szto- rit, és azt is, hogy hogyan tűnt el a lemez. Feleségem is, jómagam is már rengeteg alkalommal lej átszőttük a barátoknak — egyszer csak eltűnt a lakásunkból. Kifaggattunk mi fűt-fát, nincs-e valamelyiknél. Hiába. Maid egy évtized múltán beállít Bo- lobás Enikő (aki most a washingtoni nagykövetségen dolgozik), hóna alatt (lirdosi Agnes felvétele) hetőséget, hogy nyílt kártyákkal játszódjunk — mint ahogy sokunkban ez az óhaj felvetődött. Aztán a sorjázó (tizenöt) verseskötetről ejtünk szót — a pályakezdő költőt bemutató antológiától (15 fiatal költő 105 verse. Magvető) a legutóbbi Ádám és Éva oltára című versgyűjteményig. És a Kortársnál eltöltött éveikről. De mert nemrég egy Baudelaire-kö- tettel lepte meg irodalmi közéletünket, erről kérdeztem. zódott a dolog: csak átmásolni vették magukhoz ... Tehát az Égy mondathoz, mint remekműhöz, már rengeteg sztori kapcsolódik ; s .'lévén hogy ezek engem is érintenek, számomra mindahány „belejátKEPERNYO A folytatást az élet diktálja? Az utolsó titok — ez a címe a magyar tv-nézők által is jól ismert sorozat, a Polip hatodik kiadásának. Már a befejezéshez közeledtek a felvételek, s a RAI, az olasz televízió a történet végleges lezárására készült, figyelemre méltó okokra hivatkozva. Arra, hogy a forgatókönyv írói úgy szövik a szálakat, mintha szoros kapcsolat lenne a szervezett alvilág és a politikusok között. Továbbá eltorzítják a valóságot, az államot korruptnak és tehetetlennek tüntetik fel. Aztán az élet közbeszólt: Szicíliában a maffia felrobbantotta Giovanni Falcone vizsgálóbírót, a vele utazó feleségét és a kíséretét. Vajon a Polip is követi a valóság történéseit? — kérdezték a rendezőtől. „A film nem pesszimista, de nem is sugallja az opti- muzmust” — hangzott a lakonikus válasz. Perelli rendező azt is hozzátette, hogy a sorozattal most is a közvéleményre akar hatni. szik” a versbe — holott jól tudom, nincs szüksége rá. Az a kor a maga zsarnoki mivoltában ekképp „érvényesítette” kortársaiban a verset. — Ügy tudom, ennek a becsempészett Illyés-lemez- nek megvolt a maga lakiteleki szereplése-szerepe is. — Jól tudod. Talán ’83- ben Lezsák Sanyi egy olyan estre hívott meg Lakitelekre, ahol a fiatal grafikusok a mi írásainkra hangolt .munkáikat állították ki, s utána következett a ver so 1- vasás. Nos, ez úgy kezdődött, hogy először elhangzott az Egy mondat a zsarnokságról — . szalagról —, majd aztán mi következtünk, de a verset persze nem választotta ki senki. Meg — annál inkább. A zsarnokságról szól ott minden sor. Lett is olyan botrány belőle! Lczsákot húzkodták hónapokon át... leváltották végül. Érdekes, hogy milyen módszert használt a hatalom. Az Egy mondatról szót sem ejtettek, ellenben abba a pre- koncepcipiált — tehát mondvacsinált és nem létező — „izébe” kötöttek bele, hogy a meghívott költők mögött, a falon, úgymond valami rendszerellenes ... írás vagy kép ... éktelenkedett. (Valószínű, a besúgók úgy értelmezték, miszerint az az egy mondat tulajdonképpen az ártatlan fehér falra volt főimé •’óivá!) Meg is kérdeztem Szé- csi Margittól, ő látott-e mögöttünk valamit. Semmi nem volt, egész egyszerűen kitalálták. — Téged személyesen érintett-e „a falra írt egy mondat’’? — Áttételesen igen ... Persze, úgy tűnik, az én esetemben mindez hamarabb jelentkezett. Sokáig nem tudtam mit kezdeni a gyanúsítgatásokkal. 61-ben lettem írószövetségi tag, attól. a pillanattól kezdve valami mondvacsinált dolog, a gyanú „felhője” lebegett a fejem fölött. Többször megkérdeztem néldául Ga- rait (még mielőtt pártköltő lett), miért nem adnak leRádiós időszakom bevezetett a fordításba, mint kereseti lehetőségbe, de igazándiból az amerikai naiv költészetet bemutató kötetem és ez a Baudelaire-kö- tet (A rossz virágai) tárta fel előttem a fordítás gyönyöreit és kínjait. Nagy neyeket érdemes fordítani, őnáluk egy-egy mondat maga a költészet, a többértelmű gondolat. A fordítás egy-egy „értelmezést” próbál kitapogatni. Ezért van értelme. Baudelaire-t például az olyan nagy magyar fordítók után is kézbe venni újra, mint Tóth Árpád, Babits vagy Szabó Lőrinc. Beszélgetésünk, amely nem első, valószínűleg Keszthelyen folytatódni fog: a magyar írók első világtalálkozóján (augusztus közepén) ugyanis Tornai József az egységes magyar irodalom e század végi szellemi és társadalmi feladatairól fog előadást tartani. Ezúttal nem a NAGY-, hanem a bennünket hordozó k i.s v Magról, homok buck á s szülőföldjéről szerettem volna valamit hallani. — Haraszti és a gyermekkorom, véle együtt a sertésvágóhídi érdeklődésem benne lesz a kiadásra váró regényemben. — Ha egy mondatban kellene szólnod, mondjuk, új regényed szülőföldeden történő bemutatóján, mit mondanál? — Azt, hagy az a táj és az a világ már csak írásaimban van meg, hiszen lerombolta a „civilizáció’! ... amiért a betűt (is) kitalálták. Bágyoni Szabó István Négy évszak dalai Gyermeksiker Japánban Vidéki fellépések, után szerdán nagy sikerrel mutatkozott be Tokióban a Budapest gyermekkórus. Botka Valéria és Csányi László együttese több mint egy hónapos japán turnéjának első fővárosi előadását tartotta meg a Kilala Hallban. A Négy évszak című kétórás programban preklaszszikuisok és klasszikusok szerzeményei mellett Bartók- és Kodály-kórusmű- vek, valamint japán mű- és népdalok szerepeltek. A nagy tetszéssel fogadott előadást a következő hetekben vidéki nagyvárosokban, valamint tokiói koncerttermekben, köztük a Metropolitenben is láthatja a japán közönség. a maffia ellen. „A folytatást drámai módon követelik az utóbbi hetek eseményei, a Falcone bíró elleni merénylet, valamint az a botránysorozat, amely most pattant ki: a vezető politikusok hatalmas összegű csúszópénzeket vágtak zsebre. A valóságot ás beleszőjük a történetbe.” Amire egyébként a szerepek is utalnak: Licata felügyelő- (Caltani utóda) a Cosa nostra Amerikából irányított szicíliai klánjával és a helyi, korrupt politikusokkal veszi fel a küzdelmet. Hogy milyen sikerrel? „Erről nem nyilatkozom” — mondta a rendező. Vagyis lesz hetedik, sorozat is? „Ki tudja . ..” Minthogy a Polip folytatását „lábon” eladták 77 ország televíziójának, úgy is fogalmazhatunk, hogy az aranybányát nem lehet bezárni. No meg a maffiát sem rengették meg a bírói ítéletek. Még kevésbé a film, bármennyire is dolgozik az élet diktálta anyagból. . gf .■ . .. ■■ ■ ■ ‘I".* »m.'M'M.uIH'W».-.-« ■ inni« -rn^.w'yy^-T-» | Ezt látni, hallani kell
