Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

Az első ceglédi olimpikon A barcelonai olimpia évé­ben talán nem érdektelen mesélni olyan kiváló spor­tolókról, akik megyénket már századunk első felé­ben világversenyeken kép­viselték. Ezek közé tartozik Tas- nády József birkózó, Cegléd első olimpikonja, aki Pá­rizsban 1924-ben 5. helye­zést ért el az olimpiai já­tékokon. Tasnády Pakson született ugyan, de csak 3 éves volt, amikor apját a ceglédi vas­útállomásra helyezték. Ceg­léden élte le gyermek- és ifjúkorát, mindenkor Ceglé­det vallotta szülővárosának. A helyi gimnázium alsó négy osztályának elvégzése után, 16 éves korában kez­dett el birkózni. Mestere az a Nagy Sándor volt. aki hentessegédből lett világ­bajnok cirkuszi birkózó. Nagy Sándor sportpályafu­tását befejezve, szülőváro­sában telepedett le, és 1921- ben létrehozta Cegléden Dél-Magyarország legered­ményesebb birkózószakosz- íályát a MOVE SE színei­ben. A fővárosi nagy egyesüle­tek hamar felfigyeltek a ki­váló ceglédi birkózókra, és Tasnádyt 1923-ban át is iga­zolta a MAC. Az itteni edzők keze alatt olyan gyors fejlődésnek indult, hogy 1924-ben már bekerült a párizsi olimpiára utazó csapatba. A franciák nagyon gyat­rán rendezték meg az olimpia birkózóküzdelmeit. Nem volt megfelelő nagy­ságú birkózószőnyeg és nem volt pontos időbeosztás: a szerencsétlen versenyzők mind ott szorongtak a küz­dőtér mellett, mert nem tudták, mikor következnek. Tasnádyra különösen rá­járt a rúd: az első mérle­gelésnél még pontosan hoz­ta a súlyát, de a verseny előtti mérlegelésnél többet nyomott a megengedettnél. „A szegény kis Tasnádynak a Szajna-parton szvetterben kellett szaladgálnia addig, míg 90 dekát le nem adott” — írta a korabeli sporthír - lap. Meg lehet-e unni Búd Spencer pofonjait, öklének faltörő koshoz hasonló munkálkodását? A kérdés­nek létfontosságú az indí­téka. Bud Spencer, az olasz televízió számára készített legutóbbi sorozata kapcsán, ' egy kíváncsi riporternő kér­désére, hogy tudniillik meddig folytatja a pofonok látványos osztogatását, így válaszolt: „Amíg a közön­ség, az apák és a gyerekeik rokonszenvesnek tartanak, nem hagyom abba.” A vá­lasz programnyilatkozat­ként is értelmezhető, hiszen tudnivaló, hogy e szelíd óriás attól a pillanattól kezdve, hogy kikászálódott a munkahelyéről, az úszó­medencéből, és besompoly- gott a filmfelvevő elé, so­sem szerepekért, csak sze­repekben verekedett.” „Kaptam különféle szerep- ajánlatokat, köztük még romantikus hőst is alakít­hattam volna, de ezeket egytől egyig elutasítottam. Olyan dolgot csináljon az ember, amire képesnek ér­zi magát.” Szokatlanul őszinte véle­mény. Meg is kérdezte, gyorsan a filmvilágban jár­tas tudósító, hogy vajon nem az történt-e, hogy Búd Spencer teljesen háttérbe szorítja az egykori, ambi­ciózus úszóbajnokot, Carlo Federsolít? „Én nem változtam. Meg De a 21 éves ceglédi fiú olyan erőtől duzzadó és fő­leg olyan technikás birkó­zást mutatott be, hogy egy­szerre a francia közönség kedvence lett. Az északiak hegemóniáját féltő skandi­náv bírákat ugyan nem ha­totta meg, de így is az ötö­dik helyen végzett a pe helysúlyúak versenyében. Pályája csúcsára 1930-ban érkezett, amikor Brüsszel­ben szabadfogásban Euró- pa-bajnokságot nyert. Ez annál feltűnőbb siker volt, mert a magyarok akkor in­dultak első ízben szabad­fogású birkózó-világverse­nyen. De hiába vált Tasnády Európa-hírű sportolóvá, „szülővárosa” nem sietett ünnepelni. Ezt mindig saj­nálta ez a szerény sport­ember, és így panaszkodott az egyik riporternek a Ceg­lédi Élet hasábjain (A Ceg­lédi MOVE SE saját sport­lapja!): „Más városok, ide­gen országok elhalmoztak kitüntetésekkel, Ceglédtől még egy meleg szót sem kaptam; pedig ezért oda­adnám minden emlékemet, minden díjamat.” A város nem tudta megbocsátani tehetséges fiának „hűtlensé­gét” (Hány és hány Pest megyei tehetség vált azóta „hűtlenné”!). Tasnády birkózókarrierje a II. világháború éveiben ért véget. Bármilyen ran­got ért el sport terén, ha­zája nem tudott biztos meg­élhetést nyújtani számára. Mindennel próbálkozott a civil életben, végül is fel­csapott pankrátornak és mint sportoló kereste meg kenyerét. 1947-ben kivándorolt Dél- Amerikába. Ott is pankrá- torként állta meg helyét, míg erejéből futotta. De ahogyan megöregedett, ál­lást kellett cserélnie: a sors fintora, hogy az erőtől duz­zadó, magas technikai fel­készültségű Európa-bajnok birkózó hittérítőként fejezte be a földi pályafutását. Az 19!)0-as évek közepén hunyt el Bogotában, Kolumbia fő­városában. Kürti Béla KETTŐBŐI Csíkos és pöttyös Tulajdonképpen a csíkos és a pöttyös évtizedek óta tartja magát a minták di­vatjában. Megértük a tű- pöttyök és az óriási, feltűnő pöttyök egyeduralmát. Miként divat volt a haj­szálcsík és a pizsamacsík, meg az egészen széles, s majd fél testméretű csíko­zás. Keresztben és hosszá­ban. ferdén és átlósan, és mindezek variációja is kedvelt volt (és lesz). Tulajdonképpen ma sem lehet divatjamúltnak ne­vezni egy csíkos vagy pöty- työs öltözéket. De semmi­képpen nem akkor, ha ezek együtt, szervesen össze­hangolva jelennek meg egy-egy ruhán vagy kosz­tümön. Tulajdonképpen az az igazság, hogy a mértani minták közül a különböző léptékű csíkok és pöttyök együttes alkalmazása az idei módi. Azonos alap­anyagú. azonos színállású, csak más mintázatú texti­lekből kell szabni-varrni öltözékünk fontos darab­jait. Vegyünk egy egyszerű esetet,, mondjuk, egy blúzt. Ennek egyik ujja csíkos, a másik pöttyös, a háta lehet tetszés szerinti, de az eleje az ujjakkal ellentétes min­tázatú. Ilyen lehet a gallér KAPU is, vagyis ahol az egyik mellrész csíkos, ott pöttyös a gallér, a másik éppen fordítva. Szoknyában legjobban a hat-nyolc részes szabású variálható. Itt mindössze e szélek váltogatása a fel­adat. De elvágható kereszt­ben is a csíközön, hogy pöttyössel folytatódjon alul vagy felül. Aki nem akar új holmit venni, csináltatni, megunt csíkos vagy pöttyös holmi­ját némi átszabással szu­perdivatossá teheti. Elég csak itt-ott kicserélni a kézelőt, a gallért, a plaszt- ront, és így tovább. Leg­szerencsésebb, ha fekete­fehér színállású holmival van dolgunk. Ehhez ugyan­is könnyen beszerezhetünk kiegészítő kelmét. Csíkos és pöttyös összt- állításhoz hasonló kiegészí­tő dukál. Nagyon kedvelt az idén a pöttyös balerina­cipő, a csíkos szandál. Ugyanilyen válltáskát házi­lag is készíthetünk. Egysze­rű négyzetekből vagy tégla­lapokból kell összevarrni a szatyorszerű táskát, amely­nek a végébe gumit fű­zünk, és hosszú vállpántot illesztünk hozzá. (kádár) Koncertek Top-listája A Phil Collins vezeti* Genesis és a rockműfajban már veteránnak számító Grateful Dead koncertjei hozták a legtöbb hasznot 1992 első felében — tűnik ki a Pollstar című magazin legújabb számából. A Ge- nesis-koncertek látogatói januártól június végéig ösz- szesen 28 millió dollárt szurkoltak le, s akik a má­sodik helyezett Grateful Dead koncertjére mentek el, együttvéve több mint 26 millióval „lettek szegényeb- bek”. A lista még a nagy nyári koncertprogramok beindu­lása előtt készült. Nyilván ezzel magyarázható, hogy olyan „nagyágyúk”, mint a Magyarországon is járt El­töri John, Bruce Sprinsteen, vagy a közelmúltban Buda­pesten koncertezett Guns n’ Roses még a tíz közé sem tudott bekerülni. ÁTOK ÜL A GUNS N' ROSES-EN Axl Rose, a Guns n’ Ro­ses rockbanda énekese fél az „m” betűtől, és ez már több mint egymillió dollár­Msfaíáífa és /ói csinál/t» Bud Spencer a delfinfiú akkor sem, ha most más­képpen mozgatom a kar­jaimat, mint az úszómeden­cében. Talán ironikusabb lettem valamelyest...” Így a válasz. Az olasz film fékezhetet- len óriása, a ravasz, cini­kus, dilettáns, esetlen, jám­bor, lusta, csupaszív, ret­tenthetetlen és még ki tud­ja mivel nem jellemezhető nyomozó — hogy a szere­peire utaljunk — sohasem tagadta meg a múltját: „csibészségei” ősforrását az uszodák világában kell ke­resni. Ez volt a főiskolája. „Tíz éven keresztül te voltál az olasz bajnok, olimpiákon vettél részt, számos nemzetközi elis­merést mondhattál a maga­dénak, mindezek tudatában hogyan emlékszel sportoló­múltadra?” — Tudakolta egy sportújságíró néhány évvel ezelőtt, amikor Búd Spencert már világszerte ismerték, de egyre keve­sebben tudtak arról, hogy ki volt Carlo Pedersoli. „Mindent a sportnak kö­szönhetek. Ha nem lett vol­na a sportmúltam, egyetlen centiméternyi filmet sem forgattam volna.” A történeti hűség ked­véért: Bud Spencer, azaz­hogy Carlo Pedersoli a 100 méteres gyorsúszásban két olimpián indult, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben. Az olasz vízilabda-válogatottban hússzor szerepelt. Úszás­ban nincsenek súlykategó­riák, így nem tudni, meny­nyi volt a versenysúlya. Most 62 éves korában, be­vallása szerint 140 kilóval osztja a pofonokat. „Ezt a hájlömeget, persze nem egyik napról a másikra szedtem föl — magyarázta a két fénykép kapcsán. — Lassacskán kezdtem tere­bélyesedni, azt követően, hogy abbahagytam a ver­senyzést. Nem jártam edzé­sekre, meg aztán utáltam a diétát.” Ennyi. „Minek tartja magát, szí­nésznek vagy menedzser­nek?” — kérdezte egy, az üzleti sikereit is számon- tartó., újságíró. „Egyiknek sem. Színész nem vagyok, mert sohasem váltogatom a figurát. Az vagyok, amit húszegyné­hány éve kitaláltam, és ezt nálam senki sem csinálja jobban. És mivel a közön­ségnek tetszik, így szeret engem, még csak kíváncsi sem vagyok arra, hogy eset­leg tudnék-e mást is csinál­ni. Menedzsel meg azért nem vagyok, mert az üzleti tevékenységet a magam kedvtelésére folytatom. Voltaképpen 62 évesen is gyereknek érzem magam, aki a játék bűvöletében él.” jába került az együttesnek — jelentette a Daily Mirror című londoni lap. Az új mánia akkor derült ki, amikor az együttes le­mondta augusztus 5-i kére, Minneapolisba hirdetett koncertjét. A technikai személyzetből valaki kiszi­várogtatta, hogy Axl Rose egy csillagjós befolyása aiá került, s az okkult személy óva intette a fellépéstől az „m” betűvel kezdődő nevű városokban. Mostani ame­rikai túrájukból kihagyják Miamit, Memphist és Mil- waukee-t is. Ügy tűnik, hogy a lemon­dások miatt a Guns n’ Ro­ses több mint egymillió dol­lár bevételtől esik el. A tur­nészervezők. akik már min­den jegyet eladtak, el van­nak képedve, de tehetetle­nek. S ezzel még nincs vége a pecheknek. Vasárnap a New York-i Kennedy repülőté­ren őrizetbe vették, majd mintegy 100 000 dollár óva­dék ellenében ismét sza­badlábra helyezték. Axl Rose ellen már egy éve letartóztatási parancs van érvényben, amelyet Missouri államban adtak ki, mert a hatóság szerint őt terheli a felelősség a St. Louis-i koncerten kitört tö­megverekedésért. Az inci­densben több mint hatvan ember megsérült, a keletke­zett anyagi kár összege pe­dig 150 000 dollárra rúgott. A DPA jelentése szerint a Guns n’ Roses Washing­tonban hatvankétezer néző előtt megkezdte új koncert­sorozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom