Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

A parkoló nem válto­zott. Semmi sincs, ami korábban már ne lett volna. Csak éppen a ta­rifa emelkedett immár világvárosi szintre. Beállók a kocsival és várom a díjbeszedőt. Nem jön. Eltelik néhány perc, aztán megyek, in­tézem a dolgom. Vissza­térve kézzel írt cetlit ta­lálok az ablaktörlő la­pátja alatt: 8.59, 18 Ft/h. Díjbeszedő ismét sehol. Némi várakozás, forgolódás után meglá­tom a parkoló hivatalos őrét. Ott üldögél az ár­nyékban, kényelmesen, a parkoló túlsó végében egy Toyota motorházá­nak tetején. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegy­hez. Mit van mit tenni, fogom magam, és odabal­lagok. Lerovom az adót, de nem állhatom meg, hogy ne közöljem az elő­írásszerűén morcos kö­zeggel, miszerint nem olyan régen a jóval ko­rosabb parkolóőr maga ment az autósokhoz a díjat beszedni. — Nem látja, hogy dolgozom? — hangzott a kellően műfűre válasz. — Nem láttam, de hát ki tudja manapság? S aztán visszatérve a ko­csimhoz, felfigyeltem a parkoló új táblájára. Üzemelteti az Effekt Kft., cím sehol, felügye­leti szerv a polgármes­teri hivatal. S ekkor jött a megvilágosodás. Ez az! Hatékonyság. ésszerű­ség. effekt! Koptassa a lábát az autós, ha par­kolni akar. És nem kell nyomdaköltség holmi parkolójegyekre. Meg­teszi egy kézzel írott ko­szos fecni is (szerkesz­tőségünkben egyébként megtekinthető). És mindezt többszörösen felemelt tarifáért. — te — Nekünk hiányozni fog Erzsébet újra az Akadémián A7. elmúlt hetek egyik szombatján nagy sürgés­forgásra lehettek figyel­mesek a piacra igyekvők: daru, teherautók, minden­féle tekintélyes vasszerke­zetek, és vagy tucatnyi munkás készült föl arra, hogy a városi múzeum elő­teréből kiemelje és elszál­lítsa az „Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál” című, mintegy négytonnás márvány domborművet. Másfél esztendeje adtunk hírt e lap hasábjain arról, hogy a rendszerváltozás elérte a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát is, s a most folyó felújítási mun­kák során vissza kívánják állítani eredeti helyére a domborművet. Holló Barnabás remek­mívű alkotása ugyanis az Akadémia előcsarnokát dí­szítette, egészen az ’50-es évekig, amikor — mint egy retrográd kor idézője —• raktárba került, és helyét bevakolták. A múzeum — akkor még helytörténeti gyűjtemény — korábbi ve­zetője, Poiónyi Péter járta ki, hogy a mű Gödöllőre kerüljön, s így, ha szám­űzetésben is, de szépségeit a múzeumba betérőknél^ megmutathatta. Az eltelt majd másfél évtizedben a dombormű a gödöllőiek szívéhez nőtt... miközben a munkások sze­relték az állványokat ki­emeléséhez, majd többórás munka után a teherautó felé gördítették, szinte ál­landó csoportosulásban méltatlankodtak a helyiek, ki-ki vérmérséklete szerint. Űgv hiszem, kevés gödöl­lői van, aki örül a dom­bormű elvitelének. Rossz­kedvűnket azonban bi­zonnyal enyhíti, hogy ere­deti és méltó helyére kerül vissza, bárcsak sok gödöl­lői emlék — gondoljunk a kastélyra — kerülne vissza egyszer eredeti, hajdanvolt helyére városunkban is! A dombormű egyébként aznap szerencsésen megér­kezett a fővárosba, s az elkövetkező napokban be is emelték korábbi helyé­re, az Akadémia előcsarno­kába. Mivel a szállítás során a múzeum főbejárati ajtaját ki kellett bontani, kihasz­nálva az alkalmat, új fő­bejárat készült a régi. már megroggyant ajtó helyett. A stílusos, tölgyfaborítású új kétszárnyas ajtót — hadd említsük meg — Mészáros János építész tervezte, díj­talanul, felajánlásképpen, a kivitelezés költségeit pedig részben az MTA, részben az önkormányzat vállalta. Ezzel párhuzamosan az el­avult biztonsági berendezés helyett korszerű riasztó- rendszert is kiépítettek. S hogy a most már vilá­gos múzeumi előtérbe mi­vel pótoljuk a pótolhatat­lan dombormű vet? Termé­szetesen újra egy Erzsébet királynét ábrázoló műalko­tással ... augusztus végén Stróbl Alajos szobrász 1910-ben készült, az ural­kodópárt ábrázoló bronz­szobrai fogadják majd a múzeumba betérőket. Biz­tos vagyok benne, hogy e művek ugyanúgy a gödöl­lőiek szívéhez nőnek majd, mint az elvitt dombormű, mint annyi más érték, amely végül is azért a miénk marad. Varga Kálmán Újult erővel Röplabdásgondok Nehéz bajnoki évet zár­tak a gödöllői röplabdás lányok. Az év elején ko­moly veszélyben forgott a nagy múltú, több évtizedes hagyományokkal rendelke­ző gödöllői röplabdasport léte. A Gödöllői SC anyagi nehézségei miatt nem tud­ta a szakosztály működte­tését tovább vállalni. Sze­rencsére voltak, akik a bajba jutott szakosztály se­gítségére siettek, és így ala­kult meg önálló sportegye- süíetként a Gödöllői Tigáz Röplabda Club. A versenyzés és a széles körű utánpótlás-nevelés költségeinek a fedezését a következők vállalták: Gö­döllői Tigáz, Nagy János kiskereskedő, Csontos Ist­ván vállalkozó, Árpás Gé­za és Kovács János kisipa­rosok és Magyróvári Zsolt kiskereskedő. A működte­téshez hiányzó összeget kü­lönböző pályázatok útján próbálják a sportág veze­tői előteremteni. így a viharfelhők elvonul­tával a röplabdázók újult erővel láthattak munká­hoz. A rendszeres, kemény edzésmunka idén is meg­hozta eredményét. A fel­nőttcsapat az NB II Kö­zép-csoportjában a IV. he­lyen végzett, mindössze egy ponttal lemaradva a dobo­góról. A bajnokcsapat, a volt válogatottakkal tele­tűzdelt Bp. Pulzus SE, ki­emelkedhetett a mezőnyből, utána viszont rendkívül nagy harc folyt a helyezé­sekért. 10 A legszebb eredményt az ifjúsági csapat érte el. Az NB II. Közép-csoportjában úgy nyert bajnokságot, hogy valamennyi mérkőzé­sét megnyerte! Ez a 100 százalékos teljesítmény az évek óta folyó, következe­tes utánpótlás-nevelés ered­ménye. Az ifjúsági csapat egy része a Török Ignác Gim­názium színeiben ugyan­csak veretlenül nyerte meg Pest megye középiskolás­bajnokságát. Jól szerepeltek a külön­böző versenyeken a legfia­talabbak is. A város négy általános iskolájából össze­toborozott kislányok 5 csa­patban dolgoztak az év fo­lyamán. Közülük három, a Petőfi-, a Hajós- és az Er- kel-iskola színeiben 11 csa­pat közül bejutott a Pest megyei döntőbe. Itt a Pe- tőfi-iskola II., a Hajós-isko­la III. és az Erkel-iskola IV. helyezést ért el. Nagyon sok tornát is rendeztek a sportág veze­tői a legfiatalabbak számá­ra budapesti, Pest megyei, sőt szlovákiai csapatok részvételével. A tanév végén a gyere­kek egy nagyszabású nem­zetközi tornán vettek részt a szlovákiai Léván. A fel­nőtt- és az ifjúsági csapat játékosai pedig a bajnokság befejeztével egy olaszor­szági meghívásnak tettek eleget. Bejárták Róma kör­nyékét, s közben részt vet­tek egy tornán, ahol III. helyezettként egy szép ser­leget nyertek. Olaszországi vendéglátói jövő nyáron fogják viszonozni a látoga­tást. Többet ér a búza Keddi számunkban Iz­galmas napok előtt, gondos gazdaként címmel munka­társunk az aszódi malom­ban lévő munkáról tudósí­tott; ebben hibásan jelent meg egy mondat, mely he­lyesen így szól: Vállalatunk tonnánként 6000 forintot tud fizetni. Ez utóbbi ár éppen húsz százalékkal magasabb a ko­rábban feltüntetettnél, ami a búzatermelőket talán jobb kedvre deríti, talán nem — köszönjük Grandelisz Lász­ló üzemvezetőnek a helyre- igazítást. olvasóinktól pedig elnézést kérünk. GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1992. JÜLIUS 16., CSÜTÖRTÖK ISKOLA ÚJÍTÁS PÉCELEN (II.) Pályaválasztás egy intézményen belül Tegnapi számunkban a pe­reli Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet átalakulásá­nak külföldi vonatkozásai­ról, a Fáy András-alapít- ványról és a szakképzés megújításának szükségessé­géről szóltunk. Ma a há­rom „lábon” álló intézmény belső szerkezetéről és a ve­zetőség Pécel életét is ked­vezően befolyásoló tervei­ről adunk tájékozt.atást. Krisztbaum Éva igazgató és Abai Tamás magyar— ének szakos tanár, az isko­lai PDSZ vezetője ismer­tette az iskola terveit. A még kijelöletlen, papíron az intézmény kezelésében lévő százhektáros földterü­let majdan mintafarmmá válása az itt szakképesítést szerző, illetve érettségiző diákok idegenforgalmi köz- gazdasági ismereteit és nyelvtudását is fejlesztené. Plusz egy év A hatosztályos gimná­zium mellett indítandó köz- gazdasági szakközépiskola négy plusz egy éves lesz, ami azt jelenti, hogy az érettségi után egyéves sza­kosító képzésen vehetnek részt a diákok — mondta Krisztbaum Éva. — Ez megfelel a Világbank által meghirdetett koncepciónak: az első két évben zömmel közismereti tantárgyakat tanítunk, míg a következő két évben a szakmai kép­zést kapják a tanulók. Még ezek is alapozó jellegűek, hiszen az a bizonyos plusz egy év nyújt lehetőséget az aktuális gazdasági helyzet miatt szükséges szakembe­rek speciális képzésére: vállalkozók, gazdák, me­nedzserek, idegennyelvű titkárnők vagy levelezők kerülhetnek ki tőlük. A lé­Aíagyar diákok világtalálkozója Változatos programok A magyarok III. világ- kongresszusa alkalmából társult rendezvényeket is szervez a Magyarok Világ- szövetsége. Így kerül sor augusztus 15. és 23. között a magyar diákok I. világta­lálkozójára, amelyet Gö­döllőn tartanak. A meghí­vottak Magyarországról, valamint a Kárpát-meden­cei és a szórványmagyar­ság köréből kerülnek ki egyenlő arányban. A rész­vétel számukra ingyenes, szálláshelyük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumaiban lesz. A programok részben az egyetemen — az épület au­lájában, előadótermeiben, sportcsarnokában, közössé­gi helyiségeiben —, részben a város kulturális és egyéb létesítményeiben zajlanak. A találkozó valamennyi napja egy-egy címet visel. Az első az érkezés és ismer­kedés, az utolsó a búcsú nap­ja, a kettő közt lévők neve időrendben: a magyar egy­házak; a magyár sport; a magyar tudomány; a ma­gyar kultúra; a magyar együvé tartozás; a magyar diákság; s a magyar szemé­lyiségek napja. A címekhez természete­sen megfelelő programok tartoznak a kiállításoktól kezdve a kirándulásokon, irodalmi esteken, koncerte­ken, sportrendezvényeken át az istentiszteletekig. Az ifjú résztvevők híres ma­gyar alkotókkal, művészek­kel is találkozhatnak a ki- lencnapos színes, változa­tos program során. P. É. nyeg az, hogy egynél több szakmához juttassuk a gyerekeket. A három iskolatípus kö­zött teljes az átjárhatóság, ezért van egyedi engedé­lyünk erre az iskolára. Az a gyerek, aki tizenkét éves korában beiratkozik a gimnáziumba, nem köteles érettségivel zárni, mert a tanterv alapján tizenhat éves korra elsajátítja az alapműveltséget (a szakkö­zépiskolások is ekkor ta­nulják meg az alapokat), és a belső vizsgák letétele után egy intézményen be­lül választhat pályát, tehát átmehet a mezőgazdasági vagy a közgazdasági szak- középiskolába. Az idegenforgalomért Ha nem sikerül a belső vizsga, ami az érettségi megszerzésének esélyét két­ségessé teszi, a szakmun­kásképzés lehetősége kerül előtérbe. Hangsúlyozom, nem akarjuk a szakmun­kásképzést eltörölni, csak a hároméves képzést nem tartjuk jónak. Ez a véle­mény országosan elterjedt, mivel tizenhat év alatt nem lehet dolgoztatni a gyereket, az eddigi szak­munkásképzés pedig az egy hét elmélet, egy hét gyakorlat rendszerében mű­ködött. A másik terv, hogy az érettségi után szeretnénk szakmunkásképzést indíta­ni. Azok, akik nem kerül­tek be valamelyik felsőok­tatási intézménybe, de a négy év alatt elsajátítottak egy nyelvet, érettségi után lótenyésztő szakmát tanul­hatnának, amelyet kiegé­szítenénk idegenforgalmi ismeretekkel is. — Hogyan tudják biztosí­tani a szakképzéshez szük­séges tanerőt? — Már a most érettségi­zők részéről nagy az igény az ötödik éves képzésre. Számukra és a később érettségizők részére óraadó tanárokkal szeretnénk meg­oldani a szakképzést, amelynek jellegét előzetes felmérésekkel határozzuk meg; például a menedzser­képzést a gazdaság ilyen irányú szakemberigénye esetén indítjuk be. — Említette az idegen- forgalmi ismeretek oktatá­sát. Pécelen és környékén milyen jelentőséget tulaj­donít ennek? — A kollégiumul szolgáló Fáy-kastély műemlék jel­legét csorbítatlanul hagyó tetőtér-beépítési tervünk tizenkétmilliós költségveté­se túl soknak bizonyult. Az egy szülő által felajánlott lovak, lófizerszárnak és a fogat elhelyezése gondot okoz; ugyanakkor egész évbén üzemelő konyhával rendelkezünk, a kastély egy angolpark közepén talál­ható, a fővárosból könnyen megközelíthető. Itt a Hun- garoring, itt lesz a világ­kiállítás, a közelben fog elhaladni az MO-s autópá­lya, de a pénzhiány miatt a tanítási szünetekben nem tudtuk panzióként üzemel­tetni a kollégiumot. Ez óriási bevételi forrást je­lentett volna az iskolának, amiből további fejlesztése­ket lehetett volna végezni. Látható, hogy az idegen- forgalom el tud jutni hoz­zánk, szakembereket pedig tudunk hozzá biztosítani. Jelenleg szponzorok után talpalok, mert nem tudom elhinni, hogy erre a célra nem lehet összeszed”1' ts- zenkétmilliót. — Ráadásul ez nemcsak az iskola érdeke. — Természetesen, hiszen a községben nincs vendé­gek fogadására alkalmas motel vagy egyéb szállás­hely. Utazási irodák ke­restek meg bennünket, akik az építkezés befejezése után csoportokat hoztak Volna. — Ilyen pénzügyi hely­zetben mikor válik valóság­gá a mintafarm? — Szeretnénk megsze­rezni a Monori Állami Gaz­daság péceli központját, ahol épületek, istállók, gép­színek vannak. Amint azt megkapjuk, a mintafarm valósággá válik! Az itteni munka mellett lehetőséget szeretnénk biztosítani az állatok megismerésére — ne legyen egyetlen gyerek sem, aki a tejet csupán a tejeszacskóval tudja össze­kötni. Szünet nélkül Terveik között szerepel még egy tornacsarnok, amely körül finanszírozási gondok vannak, bár szintén egész Pécel érdekeit szol­gálná. Amíg az ötletek megvalósításának a pénz, az elemi károk és a (csin­csillát, teknőst és minden mozdítható sporteszközt magántulajdonnak képzelő) betörők határt szabnak, ad­dig a péceli mintaiskola — jelenleg nyári szünet nélkül dolgozó — pedagógusainak sok nehéz percben lesz ré­szük; éppen ezért segítség­re van szükségük. Hídi Szilveszter (Vége.) imiii fii ii ii mim Városi filmszínház: Mistery Train. Színes amerikai film, 18 és 20 órakor. GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tőr 10. 9 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. • Posta­cím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. 9 Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-től 13 órá­ig. 9 Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom