Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

Tanácskozás Párizsban Kupa Mihály pénzügy- miniszter is részt vesz Pá­rizsban azon a nagyszabá­sú tanácskozáson, amelyet a francia gazdasági és pénzügyminisztérium szer­vezett annak megvitatására, miként lehet a piacgazda­ság körülményei között korszerűsíteni a köztulaj­donban levő vállalatokat, az állami szektort. Osztrák javaslat a BT előtt Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken tűzi napi­rendjére az osztrák határo­zati javaslatot, amely éle­sen elítéli Szerbia boszniai agresszióját, és felveti a személyes felelősség kér­dését is. Így foglaltak ál­lást a testület tanácskozá­sán, ám a határozott han­gú javaslat sorsa, ame­lyet Magyarország és Szlo­vénia is támogat, még bi­zonytalan. Erdős André magyar nagykövet kedden újólag aláhúzta, hogy a boszniai tragédiasorozat, a drámai helyzet nem engedi a további késlekedést, mi­előbb megfelelő lépéseket kell tenni. BBB-plusz besorolás A japán hitelminősítő in­tézet, a Japan Credit Rating Agency Ltd. (JCR) szerdán megerősítette Magyarország tavaly megszerzett „BBB- plusz” hitelképességi beso­rolását. A JCR emlékezte­tett a magyarországi gaz­dasági reformok terén ta­pasztalható haladásra, to­vábbá a gazdaság stabilitá­sára, a Magyarországra irá­nyuló külföldi beruházások növekedésére és az ország külföldi adósságának csök­kenésére. Megoperálták a pápát A római Gemefli klini­kán szerda reggel sikeres műtétet végeztek II. János Pál pápán. A közel 4 órás orvosi beavatkozás során jóindulatú, de a vártnál nagyobb daganatot távolí­tottak el a katolikus egy­házfő vastagbeléből. Az esetleges komplikációkat elkerülendő három epekö­vet is eltávolítottak II. Já­nos Pál testéből. Ezer gránát a lakónegyedekre Brutális támadások Gorazdéban válságossá vált a helyzet: a várost ostromló szerb alakulatok több mint ezer gránátot lőttek a lakónegyedekre. A város védői még mindig tartják hadállásaikat, de segélykéréssel fordultak a boszniai elnökséghez. Har­mincegy személy, többsé­gük gyermek és nő, vesz­tette életét még kedden Go­razdéban, amikor a szerb erők megindították táma­dásukat, és rakétákkal lőt­ték Kopaci és Sikira elő­városokat. A bosnyák fővárosban szerdán is robbanások hal­latszottak, s az utcákon to­vábbra is rendkívül veszé­lyes közlekedni az orvlö­vészek miatt. Szarajevó legtöbb negyede víz- és áramellátás nélkül van. A város repülőterére eddig 190 segélyt szállító repülő­gép érkezett, a szállítmá­nyok célba juttatása azon­ban nehézségekbe ütközik. A szerb tüzérség szerdán ismét lövette Dubrovnik horvát kikötővárost, s tá­madta a kelet-szlavóniai Zupanja várost is. Radovan Karadzic bosz­niai szerb vezető szerdán Londonban bejelentette, hogy hajlandó garantálni a Boszniába eljuttatott vala­mennyi segélyszállítmány biztonságát. Karadzic egy­órás tárgyalást folytatott Lord Carringtonnal, az Európai Közösség megbí­zottjával. Borisz Jetein telefonált Megvan a „behívólevél Szerda délután Borisz Jelcin orosz elnök telefo­non kapcsolatba lépett Václav Havel csehszlovák államfővel, és közölte vele: előkerült két nagyon fon­tos olyan dokumentum, amely az 1968-as esemé­nyekkel kapcsolatos. Mi­chael Zantovsky, Havel szóvivője szerint Jelcin azt is közölte a csehszlovák el­nökkel, hogy a két doku­mentumot a közeli napok­ban átadják Havelnek. Zantovsky tájékoztatásá­ból mindazonáltal nem de­rül ki, pontosan milyen do­kumentumokról is van szó. A témakör leginkább kere­sett irata az állítólagos be­hívólevél, amely lehetősé­get teremtett a Varsói Szer­ződés államainak beavatko­zására. A levelet a híresz­telések szerint 1968 nyarán írták meg, és juttatták el a néhai Leonyid Brezsnyev- hez, az SZKP főtitkárához bizonyos Moszkva-barát csehszlovák személyek. A levél szerzői „testvéri se­gítségnyújtást” kértek a Szovjetunióból, beleértve a fegyveres beavatkozást is, a Csehszlovákiában szerintük kibontakozó ellenforradal­mi folyamatokkal szemben. Üres miniszteri székek Ingatag kormány Az új jugoszláv kormány egyik minisztere máris le­mondott, egy másik pedig valószínűleg a következő ülésen jelenti be lemondá­sát. Több posztot nem is sikerült betölteni a kor­mányalakításig. Az új ka­binetre váró nehéz felada­tot jelzik a kiválások s az is, hogy már a kormány- program vitájánál kitűnt: ről szóló törvénytervezetet, amely vonatkozna a bevo­nulást megtagadó hadköte­lesekre is. Az Európai Közösség élesen elítélte a Gorazde városa ellen végrehajtott szerb támadásokat. Az Európa Tanács elnöksége Londonban kiadott nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy a polgári célpontok ellen intézett brutális és válogatás nélküli támadá­sok ellentétesek a nemzet­közi jog humanitárius alap­elveivel. Horn Pozsonyban A Magyarország és Szlo­vákia közötti félreértések tisztázását célzó tárgyalá­sokat szorgalmazott szer­dán Pozsonyban Horn Gyula, a parlament kül­ügyi bizottságának elnöke. A magyar politikus az Európa Parlament felkéré­sére előadást tartott az Európai Ifjúsági Alapít­vány szlovák fővárosban tartott rendezvényén, és a szlovák parlamentben ta­lálkozott lvan Laluhával, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével és Peter Weis-szel. a szlovák parlament alelnökével. Külföldi események - egy mondatbm a szocialisták és a radiká­lisok csak kényszerűségből fogadták el Panicot mi­niszterelnöknek. Milutin Markonjic, akit Panic közlekedési minisz­ternek nevezett ki, szerdán közölte a Tanjuggal, hogy családi okokból nem tud eleget tenni a megbízatás­nak. A Borba című lap úgy tudja, hogy Várady Ti­bor igazságügy-miniszter is benyújtja lemondását. Vá­rady Tibor a szerdai Ma­gyar Szóban még arról nyi­latkozott, hogy rövidesen beterjeszti a közkegyelem­BUKAREST már meghozta a politikai döntést új határ- átkelőhelyek megnyitásáról, de egyes utakat össze kell kötni a román—magyar határ két oldalán, s biztosítani szükséges a vám- és a határőrség számára az infra­strukturális feltételeket — közölte szerdán Teodor Me- lescanu román külügyi államtitkár. A DÉL-OSZÉTIAI CHINVALI térségében teljes nyuga­lom volt szerda éjszaka, miután kedden az orosz és grúz békefenntartó alakulatok bevonultak a harcoló feleket szétválasztó ütközőzónába. A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓK 40 százalékos béremelést követeltek szerdán a bolgár fővárosban, Szó­fiában. ENSZ-KÉSZÜLTSÉGI ERŐ létrehozására kíván javas­latot tenni a világszervezet titkára, Butrosz Gáli. A TÖRÖK VEZÉR képviselője cáfolta, hogy Törökor­szág katonai segítséget nyújt a volt Szovjetunió muzul­mán köztársaságainak. MAI KOMMENTÁRUNK ÍGÉRETEK FEGYVERDÖRGÉSBEN A SZÍNHELYEK külön­bözőek voltak. Lord Car­rington egykori brit kül­ügyminiszter, aki annak idején oly sikeresen hozta tető alá a békét a volt rho- desiai harcoló felek között, az EK megbízásából sok helyütt próbálta kompro­misszumos megállapodás elfogadására bírni a dél­szláv háborúskodókat. Ta­nácskozott velük Brüsszel­ben, Lisszabonban, sőt megkísérelte eredménytele­nül az egyeztetést a szaraje­vói repülőtéren is, a kék sisakosok védelme alatt. Néha kapott ígéreteket a tűzszünetre egyes harcolók­tól, de másoktól nem, sőt nemritkán az is előfordult, hogy mindenki mindent megígért, de a fegyverek tovább dörögtek a fron­tokon. Ezúttal két hónapos szünet után először sikerül a híres közvetítőnek Lon­donban tárgyalásra bírnia mindhárom boszniai hábo­rúskodó erőt. Persze nem egyetlen tárgyalóasztalhoz, hiszen oly nagy a gyűlölet a szemben állók vezetői kö­zött. De Lord Carringtont ez nem zavarja, hiszen an­nak idején az élete eddigi főművének számító rhode- siai békerendezésben, amelynek nagy része Lon­donban zajlott le, három te­rem között kellett ingáznia a szintén három háborúsko­dó fél között. A tapasztalt diplomata akkor mesterien választotta ki a lélektani pillanatot, hogy mikor kell ultimátu­mot benyújtania. Ha nem engedik — közölte —, fel­hagy missziójával. Most is ezt érzékeltette: ha Lon­donban nincs előrehaladás, értelmetlen a további köz­vetítés. Olyan helyzetben, amikor az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa immár tizen­negyedik, Jugoszláviára vonatkozó határozatával, amellyel újabb 500 kék si­sakossal erősítette meg a szarajevói repülőteret ellen­őrző világszervezeti erőket, és sejtette, hogy ez az utol­só ilyen döntése „más kényszerítő intézkedések elfogadása előtt”, a harco­lóknak erre feltétlenül fi­gyelniük kell. Különösen akkor, ha ez az állásfog­lalás oly nyomatékos támo­gatást adott Lord Carring­ton londoni erőfeszítései­nek. Egyes kommentátorok ez­zel is magyarázzák, hogy Radovan Karadzsics eddig oly hajthatatlan boszniai szerb vezető azt ígérte, hogy Londonban a tűzszü­net megteremtésén fog munkálkodni. Mások sze­rint e békülékenységre való hajlama összefügg az­zal, hogy „Kis-Jugoszlávia” elnöke, Csoszics és új mi­niszterelnöke, Panics ígére­tet tett arra, hogy a jugo­szláv hadsereg nehézfegy­vereit kivonja Boszniából, leszereli az összes félkato­nai alakulatokat, és figye­lembe veszi, hogy Bosznia független állam, az ENSZ tagja. Ismét mások Kara­dzsics hirtelen tárgyaló- készségét azzal magyaráz­zák, hogy a nyugati fővá­rosokban mind több szó esik arról, hogy ha a véron­tás folytatódik, fokozzák a külső nyomást, beleértve katonai megoldások fontol­gatását is. Mások szerint viszont csupán az a helyzet, hogy a szerbek megvalósí­tották katonai céljaikat, azaz hatalmukba kerítették Bosznia túlnyomó részét, s létrehozták a folyosót, amely összeköti Kis-Jugo­szláviát Bosznia és Horvát­ország túlnyomórészt szerb­lakta részeivel. Vagyis: hadműveleteikkel már megkapták azt, amit akar­tak — mint a londoni rá­dió fogalmazott. A FEGYVEREK azon­ban tovább dörögnek. Egy­részt. mert a szerbek az el­ért hódításokat ki akarják szélesíteni, és katonailag megszilárdítani, másrészt a bosnyákok, akik a lakosság negyven százalékát képe­zik, nyilván nem akarnak belenyugodni abba, hogy Bosznia területének alig egyharmad részével kelljen beérniük... Árkus István Vöröskereszt A menekültekért A Magyar Vöröskereszt — a humanitárius elveknek megfelelően — minden, ha­zánkba érkező és a Vörös- kereszt segítségét kérő em­bert támogat, nemre, bőr­színre, etnikai és vallási hovatartozásra való tekin­tet nélkül, politik,ai kérdé­sekben nem kíván állást foglalni. Ezt a magyar kor­mány menekültekkel kap­csolatos keddi döntésével összefüggésben mondta An­dies László, a Magyar Vö­röskereszt elnöke, a szerve­zet szerdai sajtótájékozta­tóján. Andics László bejelentet­te: mivel a hazánkba érke­ző délszláv menekültek el­helyezése egyre nagyobb nehézségeket okoz, a Ma­gyar Vöröskereszt meg­kezdte az előkészületeket egy saját kezelésű mene­külttábor felállítására, eh­hez hazai és nemzetközi szervezetek támogatását kérte, mivel a szakszerve­zetnek saját anyagi forrá­sa, ingatlana nincs. Szembesülve a tényekkel A kormány az 1991. de­cemberi ÉT-mogállapodá- sokban keveset mert vállal­ni, és azok nagy részét sem teljesítette — hangzott el a LIGA-szakszervezetek szer­dai sajtótájékoztatóján. A szakszervezeti konföderáció szükségesnek tarlotta, hogy tájékoztassa a közvéle­ményt álláspontjáról, ame- lye a jövő pénteki gazda­ságpolitikai és szociális fó­rumra alakított ki. Ezen a tanácskozáson értékelik ugyanis a szociális partne­rek — a kormány, a mun­kaadók és a szakszerveze­tek — a tavalyi megálla­podás eddigi eredményeit. A LIGA elkészítette érté­kelését a folyamatokról, melyben megállapítja: alaptalanok voltak azok az elképzelések, amelyek a reálbérek szinten tartását, az életszínvonal romlásá­nak megállítását, a beruhá­zások növekedését, a mun­kanélküliség növekedési ütemének lassulását prog­nosztizálták. A LIGA el­várja, hogy a kormány szembesüljön ezekkel a té­nyekkel, és adjon választ egyebek mellett arra: fenn­tartja-e továbbra is cél­ként a szociális piacgazda­ság kiépítését; milyen ha­tásokkal számol a munka­nélküli-ellátások szűkítésé­vel ; milyen eszközökkel fogja biztosítani minimál­bérek kifizetésének garan­ciáit? A LIGA vezetői hangsú­lyozták: nem az a szándé­kuk, hogy a tárgyalóasztal­tól felálljanak, hanem az, hogy a kormányt és a mun­kavállalókat oz eddigi meg­állapodások betartására kényszerítsék, illetve az új helyzetnek megfelelő meg­állapodásokat kössenek. Érdekvédelmi tiltakozás A jelenleginél differenciál­tabb villamosenergia-tari- farendszerre lenné szükség — nyilatkozta Pálfi László, a Magyar Energiafogyasz­tók Szövetségének ügyve­zető igazgatója az MTI munkatársának annak kapcsán, hogy az érdek- képviseleti szervezet leg­utóbbi elnökségi ülésen foglalkozott e kérdéskörrel. Az ügyvezető Igazgató kifejtette: a jelenlegi villa- mosenergia-ár emelés mér­tékéneik jogosságát nem le­het objektiven megítélni, mivel a szélesebb közvéle­mény nem kapott kielégítő tájékoztatást az előállítási költségekről. így felmerül­het a kérdés: milyen költ­ségösszetevők alapján ál­lapították meg az árakat? Pillanatnyilag ugyanis a villamosenergia árának egyre növekvő tendenciá­ja takarékosságra ösztönzi a fogyasztókat, ám a terme­lőket erre nem készteti semmi. A jelenleg beveze­tés előtt álló egységes la­kossági tarifáról szólva a szakember megállapította: ez a megoldás a több ener­giát vételezőiket részesíti előnyben. Az érdekképvi­seleti szervezet szakértői szerint elképzelhető lenne egy személyre szóló, úgy­nevezett alapdíjas tarifa- rendszer bevezetése, amely a tényleges energiaigény alapján tenne különbséget a fagyasztók között. Szabadegyetem Bálványosfürdőn A Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szerveze­tek Szövetsége immáron harmadszor rendezi meg Erdélyben — július 19-e és 26-a között — a bálvá­nyosfürdői szabadegyete­met. A tábor hagyományos fő témái: a demokrácia, a jogállamiság és a kisebb­ségvédelem — tájékoztatta a sajtó képviselőit Tirts Tamás fideszes országgyű­lési képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ elnöksé­gi tagja, a MISZSZ volt elnöke szerdán. Elmondták: a III. nyári szabadegyetem Bálványos­fürdőn a két szervezet leg­nagyobb nyári tábora; a hely és az időpont tudatos választás, hiszen a 70-es, 80-as évek közepén az ott rendezett nyári búcsú a kisebbségbe szorult ma­gyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori vezetéssel szemben. A tábor résztve­vői olyan kérdéseket ele­meznek — neves magyar és külföldi előadókkal együtt —, amelyek leginkább fog­lalkoztatják a régió politi­kai szereplőit. Ezek a pri­vatizáció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az állam és az egyház viszonya, a mé­dia szerepe az átmenetben, a kisebbségvédelem és az oktatáspolitika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom