Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
Tmk , its*, j>-U, ír. r.u NINCS NYUGVÓ Äz utolsó napokat élik Vevőre vár az ingatlan — csakhogy nem kapkodnak utána (Erdősi Agnes felvétele) Az alagút vége egyre távolabbra kerül — a szentendrei Építőipari Szövetkezet számára mindenképpen. Pedig voltak pillanatok, amikor a bizonytalanság oszlani látszott: ma azonban ismét sokasodnak a nyitott kérdések. — A vagyonnevesítéssel induló, s az átalakulással záruló folyamatnak lassan a végére érünk — magyarázza Kolozsváry Géza elnök —, de ahelyett, hogy a finisben tisztázódna, inkább elbizonytalanodik a helyzet. Az már bizonyos, hogy egyéni és csoportos kiválással egyaránt számolhatunk, ellenben a dolgok kivitelezése még hátravan. Az előtörténethez hozzátartozik: a nyolc-kilenc évvel ezelőtt megalakult önelszámoló rendszerekhez fűzött remények szép lassan elpárologtak, az érdekeltség megerősödését gúzsba kötötték a szabályozók. Az előnyökkel szemben túlsúlyba kerültek a a hátrányok, hosszú távon nem értek célt. Ráadásul az ágaLehet választani A szövetkezeti és az átmeneti törvény meglehető- s i nagy fejtörést okozott a tagoknak, hiszen a konkrét törvényi szabályozás híján még a mai napig sem tudják eldönteni, milyen irányban folytassák az átalakulást. A Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban egy segédanyagot állított össze a javasolt működési formákról, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bátran és eredményesen alkalmazhatnak. A tagsági viszony a nyitottság elve alapján jön létre, ez közös valamennyi modellben. A tárca szakemberei érdekesnek tartanák egy általános, egy faluszövetkezeti, egy földbérbeadással foglalkozó, egy vagyonkezelő holding irányítású, egy tejtermelők részére létrehozott modellben való va- gyonműködtetést. A pinceszövetkezeti változat elsősorban a bortermelő vidékeket érdekelheti. Nem számít újdonságnak a szolgáltatási variáns, hiszen a melléküzemágakban eddig foglalkoztak például lakossági szolgáltatások végzésével. Mivel az agrárágazat pénzigényes, így a hitelügyletek igénylésének feltételeiről is tájékoztatják az érintetteket az FM szakemberei. zat is válságba került: egyre csökkent a kereslet, — Mindenekelőtt meghirdettük az ingatlant — mondja az elnök —, amelyről azonban tudni kell: így egyben nemigen kelendő. All az ingatlanpiac, s bár a forgalmazó cég szerint van érdeklődés, komoly vevő még nem jelentkezett. De tegyük fel, előbb- utóbb pénzhez jutunk. Nos, akkor a tagok megkapják a vagyonrészt, s majd eldönthetik, mit kezdenek vele: egyéni vállalkozóként saját útra lépnek, avagy néhányan összeállnak, s társaságként dolgoznak. Ez egy ideális lehetőség lenne — erre van azonban a legkevesebb remény. A második változat szerint nincs értékesítés. Itt marad az ingatlan, amely csak úgy működtethető, ha a különböző érdekcsoportok megosztoznak rajta, s az ingatlan részeit — terheit átvállalva — leválasztjuk. Az érdekközösségek így új életet kezdhetnek: ki-ki azt csinál, amit tud. Az osztozkodás önmagában is nagy dolog, s ma még szinte lehetetlen kiszámítani, miként történhet majd. Nem beszélve a tényleges újrakezdésről, amelyben óriási a kockázat. Az ügyben az utóbbi hónapok sorozatos megbeszélései és tájékoztatói sem hoztak nyugvópontot, az emberekben kétségek vannak. Ugyanakkor munkát szerezni — még erre az évre — szintén nehéz, már kisebb megrendelések is nehezen érkeznek. A negyven éve alakult, valaha jól prosperáló cég az utolsó küzdelmes napokat éli, hiszen az már körvonalazódik: szövetkezeti formában nem maradnak tovább. De nem is ez a fő gond, hiszen úgy a szervezetnek, mint a feladatoknak, változni kell, ellenben kétséges, hogy egyáltalán megválhatnak-e — mindany- nyiuk megelégedésére — értékeiktől, vagyonuktól. Ha semmi nem lenne, az is baj volna, ellenben most úgy tűnik: amijük van, az is csak nyűg. Va. É. Már autót is Bővül a kör Szakosított pénzintézeti munkát is végez a jövőben a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., az egykori Bizományi Áruház Vállalat, A program szerint zálogtevékenység mellett foglalkoznak majd közraktárjegy kibocsátásával, ingatlan jelzáloggal, bróker tevékenységgel, illetve áruszállításból. és szolgáltatásból származó követelések vásárlásával, eladásával. A továbbiakban tervezik a zálogüzleti tevékenység bővítését, így elfogadnak majd festményeket, bélyegeket, értékpapírokat, sőt autót is. Végül folyamatban van a dolgozói részvénykibocsátás is: a jegyzés már kétszázmillió forint értékben megtörtént, A fővároson kívül Új üzletpolitikával A TBG Alfa Limited egyesült-államokbeli szakmai befektető csoport állapodott meg az Állami Vagyonügynökséggel arról, hogy 75 százalékos többségi részesedést szerez az Alfa Kereskedelmi Részvénytársaságnál. Az Alfa alaptőkéje 1 milliárd 900 millió forint, a társaság részvényeinek 94 százalékát az ÁVÜ birtokolja, a dolgozók 6 százalékos részesedést szereztek kedvezményesen. Az élelmiszerek. háztartási vegyi áruk, kozmetikai cikkek forgalmazásával foglalkozó cég vagyona a legutóbbi értékelés alapján 2 milliárd 660 millió forint. Az 1500 dolgozót foglalkoztató Alfa korábban főként Budapesten tevékenykedett, ám már a privatizáció megkezdése előtt új üzletpolitikát vezetett be, és mostanra a fővároson kívüli kereskedelem 36-38 százalékot képvisel a cég teljes tevékenységéből. Egyelőre csekély a bizalom Igény lenne rá A 80-as évek közepén, amikor megszűnt az állami bankok monopóliuma, kialakult a kétszintű bankrendszer, s gomba módra szaporodni kezdtek a kereskedelmi bankok. Azóta rájöttünk: a pénz is áru, különleges „státusa miatt” egyre nagyobb figyelemmel övezik a gazdálkodószervezetek. A több mint 60 bank megléte ellenére sem jut minden lakos, farmergazda és vállalkozó hitelhez. A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére — Phare-programon belül — egy világbanki, valamint az USA és az Európai Közösség szakembereiből álló pénzügyi csoport megvizsgálta annak feltételeit, milyen lehetőség van a vidéki bankhálózat létrehozására. Noha a lakossági ügyek intézésére elegendő a pénzintézetek mai hálózata, az FM megítélése szerint azonban ahhoz, hogy a gazdálkodók mezőgazda- sági hitelhez jussanak, már kevés a bankok fiókhálózata. Mivel a mezőgazdaság sajátos ágazat, a hitelezést is másként kezelik. Mivel a kormányzat célja az agrárszektor fellendítése, így olyan kedvezmények, konstrukciók kialakítását tervezik, melyek hosszú távon is vonzóvá teszik a banki hátteret. Ma kevés bizalmat kapnak a megyei gazdálkodóktól a bankok. A fő cél az lenne, hogy a létrehozandó bankhálózat ne csak ipari beruházások, hanem akár a helyi infrastruktúra és a turizmus igényeit is kielégítse a már említett agrárhitelek nyújtása mellett. Mint megtudtuk, a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére már létre is hozták azt a tárcaközi bizottságot, amely a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Bankfelügyelettel közösen ellenőrizné a létrehozandó pénzintézetet. Ennek alapján (a külföldiek javaslatái'a) a takarékszövetkezeteknél kezdtek el érdeklődni. (A takarékszövetkezetek részvényeseiből létrehozott Takarékbankot azonban ma még nem tartják arra alkalmasnak, hogy csúcsirányító „ernyőbankként” működjön.) A Pest megyei takarékszövetkezeti irodavezetőnél, Páncél Gyulánénál érdeklődtünk: milyen reális lehetőség mutatkozik az egységes vidéki bankhálózat létrehozására? Mint elmondta, valóban nagy szükség lenne egy összefogottabb pénzgazdálkodásra. Ügy véli, a takarékszövetkezetek ma is méltán nevezhetők a vidék bankhálózatának. A megyében tizenhét takarékszövetkezet nyújt lakossági hiteleket, így a Biatorbágy és Vidéke, az Érd és Vidéke, a Pi- lisvörösvár és Vidéke, a ceglédberceli, a nagykőrös- kocséri, az alsónémedi, az Örkényi, a péceli, a túrái, a veresegyházi, a monori, a nagykátai, a tápiószent- mártoni, a dunaharaszti, a dunabogdányi, valamint a nagymarosi takarékszövetkezethez fordulhatnak pénzért a kölcsönigénylők. Az új pénzintézeti törvény megjelöli, hogy minimálisan hány millió forint lehet egy olyan takarék- szövetkezet vagyona, amely egy „ernyőbank” hálózatának tagjaként tevékenykedhet. Ez az összeg minimálisan 50 millió forint lehet, így előfordulhat (ha valóban kialakul a tervezett hálózat), hogy akár csődöt is jelenthetnek a takarékszövetkezetek. Az irodavezető szerint ilyen feltételezett szituációban nem biztos, hogy a pénzintézetek rokonszenveznek majd a bankhálózat létesítésének gondolatával. Ilonka Mária Nem jelezhető előre A szolgáltatók bizonytalanok A múlt héten bejelentett villamos-, gáz-, valamint höenergiaár-emelés élénk visszhangot váltott ki a megye lakosságában. Noha csak minimális, azaz tízszázalékos átlagáremelést hajtanak végre a háztartásokban, a sok kicsi sokra megy elv tovább halmozza a családok kiadásait. Az energiaszolgáltatók is csökkenésre számítanak az áremelés után. A Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság a megyében 400 ezer lakossági és ipari fogyasztót lát el árammal. Szemes Béla értékesítési főosztályvezető szerint a felhasználások 5-8 százalékkal csökkenhetnek szeptember i-jétől. Ha valaki csak 50 kilowattórát fogyaszt egy hónapban, akkor a régi, 3 forint 70 filléres árat fizeti, ezen túl pedig 5,30-at számolnak fel a fogyasztóknak. Az éjszakai áramnál havonta 200 kilowattórán túli fogyasztásnál 2,70-et fizet a megrendelő, e mennyiség alatt pedig a régi árat számlázzák. Emelkedni fog a beszerzési ár,. így azoknak a táv- hőszolgáltaló cégeknek, melyeket a budapesti elektromosok láttak el árammal, drágábban fogják adni a villamos energiát. A megyében 118 ezer gáz- fogyasztója van a Tigáz- nak. Ebből 116 ezer a lakossági megrendelő, a fennmaradó rész pedig ipari és kommunális üzemekből tevődik össze. Szendy Pál gödöllői üzemigazgató panaszolja: az áremelés bejelentéséről az újságból értesültek, és arról, mit tervez az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. így ma még nem tudják pontosan meghatározni, hogy mennyi lesz a többletbevételük szeptember 1-je után. Az sem látható előre, hogy csökken vagy növekszik a lakossági fogyasztás. Ha megismerik a tarifát, akkor meg kell oldaniuk sürgősen a számlázó számítógépek átállítását. Az ő beszerzési áraik is növekednek. Tavaly nagyobb tételben emelték az ipari üzemeknek eladásra szánt gázt. így az idén nem terveznek ebben a kategóriában emelést. Tehát ebben az ágazatban aa lesz a veszteség, hogy a beszerzési árakat nem terhelhetik rá az idén az ipari üzemekre. I. M. Érvényben: 1992. július 14. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban angol font 147,18 149,98 ausztrál dollár 57,21 58,45 belga frank (100) 251,07 255,73 dán korona 13,42 13,68 finn márka 18.84 19,24 francia frank 15,30 15,58 görög drachma (100) 41,98 42,82 holland forint 45,80 46,66 ír font 137,99 110,59 japán jen (100) 61,23 62,43 kanadai dollár 64.11 65,51 kuvaiti dinár 264,97 270,47 német márka 51.63 52,59 norvég korona 13,15 13.39 olasz líra (1000) 68.22 69,50 osztrák schilling (100) 733,70 747,30 portugál escudo (100) 60.84 61,94 spanyol peseta (100) 81.18 82.70 svájci frank 57.20 58,28 svéd korona 14.24 14.50 USA-dollár 76.51 78,07 ECU (Közös Piac) 105,33 107,29 Légi felvételek a megyéről Bő két éve már annak, hogy a magyar—német közös környezetvédelmi program keretében, az Osna- brucki Kommunális Környezetvédelmi Akadémia szakértői által készített környezetvédelmi modellt Pest megyében is megvalósítják. A feladaton egy bil- laterális csoport dolgozik, s amint azt Huszár Aranka, a Project Iroda mérnök-közgazdász munkatársa elmondotta, az első fázis, a régió légi feltérképezése már megkezdődött, s valószínűleg augusztusban fejeződik be. A repülőgépen elhelyezett korszerű nagy értékű berendezések segítségével lencsevégre kapott tájat az iroda szakértői elemzik. A munkálatokhoz szükséges pénzt a német környezetvédelmi szaktárca biztosítja. Még a rendszerváltás előtti időszakban határozta el a megyei kereskedelmi és iparkamara, s a hajdani megyei tanács, hogy igazodva a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott programhoz, konkvét lépéseket tesz a régió környezetvédelmi állapotának a feltérképezéséhez. A szükséges pénz egy részét remélhetően a Phare- program keretéből, s esetleg az Európai Közösség által folyósított, környezetvédelmi célokat támogató tőkéből teremtik elő. A csomagterv második és harmadik fázisában megoldandó feladatokat az Osnabrucki Környezetvédelmi Akadémia alvállalkozásban kiadta a Hannoveri ökológiai Intézetnek. Az első ütem Pest megyében azonban javában tart, s annak hatását majd az elkövetkezendő esztendők során lehet lemérni. (gyócsi)
