Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

Gépi szavazás - rövidebb testületi ülés Közpénzen megnövelt tekintély XXXVI. ÉVFOLYAM, 1G6. SZÁM 1993. JÚLIUS 13., SZERDA Izgalmasnak indult mindjárt az elején a hétfői testületi ülés a városháza dísztermében. A képviselők is fclvilla- nyozódtak, mert mindannyian játékot kaptak a kezükbe. Ez a játék persze amolyan felnőttjáték; szavazógép. Ezen a napon nem kellett fárasztaniuk magukat kezük magasba tartásával, elég volt a megfelelő pillanatban le­nyomni egyetlen gombot, s az intelligens gép néhány másodperc múlva kiírta a szavazás arányát. Nem, még nem koszerű- sítették véglegesen a sza­vazás folyamatát, ez csak egy bemutató volt. A gyár­tó-forgalmazó egyik termé­ke, amely akármikor meg­vásárolható. A napirend érdemi tár­gyalása is a piaccal kezdő­dött. Ez a piac természete­sen nem ugyanaz, ahol a szavazógépet árusítják. A városi piacról volt szó, amely áll a központi zöld­ségpiacból, a deákváriból és a vásártérből. Pályázatot hirdetett az önkormányzat a piacfelügyelői állás betöl­tésére. A jelentkezők pá­lyázatát bírálták el ezen a délutánon. Titkos szavazás Az eddigi piacfelügyelőt, Solti Andrást alaposan ki­kérdezték arról, hogy is volt régen, amikor utasításokat kapott, s Bonifert Danát SZDSZ-es képviselő rákér­dezett: vajon az elmúlt két esztendőben is tapasztalt-e hasonlót? Válasza egyértelmű nem volt. Mégse ő nyerte meg a képviselők tetszését, hanem egy családanya, Várhidi Györgyné, aki miután meg­kérdezték tőle megfelelően fiúsítva érzi e magát erre a nehéz feladatra, nem igennel, vagy nemmel, ha­nem határozott és imponáló elképzeléseivel válaszolt. Titkos szavazás döntötte el az állás betöltését. Monitor előtt Igazi vita nem fékezte a haladást, gyorsan végigrág­ták magukat az első lakás­hoz jutók támogatási listá­ján is a képviselők. Még a Karolina Katolikus Általá­nos Iskola költségvetési tá­mogatásáról szóló előter­jesztés is simán lement. Pe­dig egyesek kétségbevonták miért kell támogatnia a vá­rosnak egy a tulajdonából éppen most kikerült intéz­ményt. Az iskolák sajnálatosan nem jönnek ki a tanulón­ként kapott 3G ezer forintos, állami költségvetésből ka­pott támogatásból. Ezt és nem a fejlesztésekre szánt összeget javasolta a gazda­sági bizottság kiegészíteni annyival, amennyit az ösz- szes többi városi iskola át­lagosan kap. A testület egy­Töprengéseim OhoSóácj és böicSeSSéij Okos: az átlagosnál jobb értelmi képességű, eszes ... Bölcs: nagy tudású, ta­pasztalt, megfontolt és érett ítélőképességű ... így határozza meg a fen­ti fogalmakat az értelmező szótár Mi késztetett engem ezen dolgok feletti töprengésre? Az, hogy nem is olyan ritka jelenség, hogy mindenki által elismert képességű, okos emberek miként jut­hatnak el olyan döntésekig és ítéletekig, melyek nem illenek hozzájuk. Nos, ha valaki okos, azaz a szótár szerint „az átlagos­nál jobb értelmi képességű, eszes”, azt jelenti, hogy nagy tudásanyagot gyor­sabban felfog és tartósan tárol, l em tudjuk, hogy a népesség hány százaléka ilyen. de. mondjuk, legyen tíz százalék. Ez esetben vá­rosunkban körülbelül há­romezer-ötszáz okos ember él. Igen ám. de ma már egy mellényzsebben is elférő számítógépbe több diplo­ma és nvelv ismeretanyaga betáplálható és a végtelen­ségig tárolható. Magyarán, ma már okos gépek is van­nak. De látott-e a világ va­laha is bölcs, a dolgokat megítélni képes komputert? A válasz egyértelműen A bölcsesség már feltéte­lezi az okosságot, tehát aki ma bölcs, az valaha bizto­san okos volt. Természete­sen képességeihez az idők folyamán adódott a tapasz­talat, a lehiggadás, és egy bizonyos életkor elérésével így vált „nagy tudású”, ta­pasztalt, megfontolt és érett ítélőképességű, bölcs em­berré — ahogy azt a szótár megfogalmazza. De nem minden okos vá­lik bölccsé. Ki nem látott már istenáldotta tehetsége­ket az életben elkallódni? Talán itt lehet annak a ti­toknak a nyitja, hogy a közvélemény miért úgy íté­li meg a parlamenti és helybeli honanyátokat és honatyáinkat, ahogy ezt teszi, ök biztosan az átla­gosnál jobb értelmi képes­ségűek, és fitogtatják is okosságukat. (Hogy ez a fitogtatás mennyire marad az ízlés határain belül, azt az illető karaktere határoz­za meg.) S természetesen, vannak, akiknél a bölccsé válásra még várni kell... Végül, ha meg kellene fogalmazni, hogy ezekben a nehéz időkben mit kíván­hatunk magunknak, én azt mondanám: adjon az Isten nekünk — a sók-sok okos ember mellé — minél több bölcset is! Bartha Gyula Mozi Dunagyöngyc filmszín­ház (Dr. Csányi László krt. 53.): július 15-én, szerdán e=te fél 7 és fél 8 órakor az Oroszország-ház című amerikai kémfilmet vetí­tik. Rendezte: Fred Sche- pisi. főszereplők: Sean Connery, Michelle Pfeif­fer és Roy Scheider. — Témája: A moszkvai könyvvásáron részt vevő brit könyvkiadó megis­merkedik egy szovjet fia­talemberrel. Hazaérkezé­se után a brit titkosszol­gálat kihallgatásra hívja a kelet-európai kémtevé­kenység központjába... Még mindig téma a Juhász-iskola Dirigálunk vagy megegyezünk? hangúan elfogadta a javas­latot. Nem várt vitát hozott azonban az az egyszerűnek mutatkozó döntés, mely szerint utasítsák a GESZ-t, utalja át a rendőrség ala­pítványára azt az összeget, ami a pártok háza, felnőtt- oktatási központ riasztóbe­rendezésének megfigyelé­séért illeti a rendőrséget. Rusvai András képviselő azonban felvetette, miért fizetnek azért, amikor a rendőrség alapvető köteles­sége a riasztásokra való ki­szállás. Ebben az esetben kényelmes dolguk van, hi­szen nem kell rendszeresen járőrt küldeni az épület elé. mert a jelzőrendszer azon­nal működésbe lép. Csak a monitort kell figyelni. Ha ezt elfogadjuk, a jövőben azon vesszük észre magun­kat, hogy a mentők vagy a tűzoltók is csak akkor lesz­nek hajlandók dolgozni, ha külön fizetnek érte. A kisebb-nagyobb vita vége az lett, hogy most nem adnak utasítást a pénz ki­fizetésére. Csak a tálalás Az egyebek között is volt egy kis vérpezsdítő téma. In- ezédy János kezében tartva a Váci Hírlap július 11-i számát egy olvasói levél kapcsán, amelyben a csata­mezői lakosok számolnak be vízproblémájukról. A képviselő problémája az volt, miért használja Tóth- Zsiga Miklós saját képvise­lői tekintélyének növelésére az állami közpénzeket. Sa­ját választási ígéreteinek teljesítésére ne használja fel a várost. Inczédi János hangsú­lyozta, nem a vízvezeték- építéssel nem ért egyet, azt messzemenően támogatja, csak a tálalással van prob­lémája. Tóth-Zsiga Miklós megvédte magát, mondván az egymillió forint átcso­portosításra ugyan az ő ja­vaslatára, de a gazdasági bizottság tagjai döntöttek. Nem saját céljára lobbi­zott, hiszen ő nem is ott él, de megérti a csatamezőieket, s csak azt sajnálja, hogy két évig aludt ezen az ügyön. Azt követően az e havi testületi ülés szokatlanul hamar, még este nyolc óra előtt befejeződött. Dudás Zoltán Nyaralásból visszaérkez­ve, meglepetten olvastam Forgó László írását („Miért erőlködtök?”) a Váci Hír­lap június 30-i számában, amelyben úgy véli, a Ju­hász-iskola körüli vitáról szóló cikkemet képessé­geim nem teljes birtoká­ban írtam. Még egyszer röviden a tényeket: a képviselő-tes­tület május 11-én utasítot­ta a polgármestert, hogy az iskola átadásának fel­tételeit tisztázza az egy­házzal (az ezt tartalmazó határozatot szó szerint idéztem). A polgármester ezt követően az átadásra vonatkozó megállapodást kötött. Erre a május 11-i döntés nem adott felha­talmazást, s erre kívántam felhívni a figyelmet a kép­viselő-testület júniusi ülé­sén és az ezt követő új­ságcikkben. A képviselő-testületi „éj­féli vita” során arról sza­vaztunk, hogy ez a felha­talmazás a megállapodás aláírásakor megvolt-e. Le­hetséges, hogy nem volt szerencsés a kérdést (amely javaslatomra született) így feltenni, a vita azonban már túlságosan elhúzódott, nem ígért megoldást, s va­lahogy le kellett zárni. A felhatalmazás azonban a megállapodás megkötése­kor nem volt meg, s ezen a tényen (akárcsak azon, hogy a városháza előtti té­ren a fű zöld) semmilyen szavazás útján nem lehet változtatni. Azt persze meg lehet tenni, hogy a képviselő­testület utólag jóváhagyja a megállapodást. Forgó úr nyilván erre gondolt, ami­kor úgy fogalmazott: „igenis megszavazta az ön- kormányzati testület”, hogy á polgármester úr aláír­hatja azt a bizonyos meg­állapodást. Ehhez azonban az „éjféli vitán” a kérdést másképpen kellett volna feltenni, s ami még fonto­sabb: nem lett volna a 12:11 arányú többség. Az önkormányzat működését szabályozó ügyrend sze­rint ugyanis 5 millió forint­nál nagyobb értékű vagyon­tárgy átadásához minősí­tett többségű, szavazat (a jelenlevő képviselők 2 3- ának, de legalább 14 kép­viselőnek a támogató sza­vazata) szükséges. Az ügynek mindemellett jelenleg — mint előző cik­kemben is megfogalmaz­tam — nincs különösebb jelentősége, hiszen a meg­állapodás végrehajtása csak 1995-ben esedékes. Addig pedig a szükséges kiegészítő döntések (re­mélhetőleg) meghozhatók. Van azonban valami, ami miatt szükségesnek tartot­tam a kérdést felvetni, s ezt Forgó úr írása na­gyon is jól alátámasztja. Forgó úr ugyanis azt ír­ja: „Majd a következő vá­lasztáson, ha Ti lesztek a kormánytöbbség, akkor Ti fogtok dirigálni..Nos, a dolog nem egészen így áll. Vannak ugyanis dön­tések, amelyeket hosszabb távra kell meghozni, s ezért az egyszerű többség­nél szélesebb körű egyet­értést írnak elő a szabá­lyok (mind a parlament­ben, mind az önkormány­zatokban). Nyilvánvaló pél­dául, hogy nem lehet 4 évenként, az éppen kiala­kuló többségtől függően adni vagy nem adni in­gatlanokat az egyházak­nak. Ezért kell most olyan döntéseket hozni, amelye­ket nagy valószínűséggel vállalni tud a két év múl­va megválasztásra kerülő (esetleg más összetételű) önkormányzat is. S ehhez kölcsönös engedmények­re, megegyezésre van szükség — és nem dirigá­lásra. Ezt a szemléletet tükrözte az SZDSZ maga­tartása országos szinten, amikor megkötötte azt a bizonyos, sokat vitatott „paktumot” az MDF-fel, s ezt a szemléletet igyekez­tünk itt Vácon is érvénye­síteni az elmúlt időszak­ban, és fogjuk a követke­zőkben is. Nem szerencsés tehát ar­ra biztatni a polgármestert, hogy „akaratunkat min­den ingadozás nélkül hajtsa végre, ahogy For­gó úr teszi, hiszen végre­hajtja azt ő magától is. In­kább arra érdemes felhív­ni a figyelmet, hogy hosz- szabb távra szóló dönté­sek esetében jobb a ki­sebbség véleményét is fi­gyelembe venni (amire per­sze a tapasztalatok alapján esetenként hajlik a polgár- mester úr is). Így lehet a fiatal magyar demokrá­ciát stabilizálni — hiszen, ahogy Forgó úr is írja, ma már Ázsiában is más sze­lek fújnak, nem marad­hatunk tehát szégyenben mi sem. Végezetül: Forgó úr igen kedvezően nyilatkozik írá­sában szellemi felkészült­ségemről. Remélem, ezút­tal sikerül őt megnyug­tatnom, hogy még kielégítő mértékben birtokában va­gyok ennek. Bonifert Donat képviselő, SZDSZ Kiállítás Bereznai Péter festő­művész munkáit mutatja be a zebegényi klublcönyv- tár (Zebcgény, Kossuth u. 6 ). A kiállítást dr. Hann Ferenc művészettörténész nyitja meg, július 15-én, szerdán, délután hat órakor. A tárlat naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg Váci közlemények Vác Város Polgármesteri Hi­vatal városgazdálkodási és vá­rosfejlesztési osztálya (Vác, Március lő. tér 11. Pf.: 230. 2600) Vác-Deákváron telkeket, értékesít lakó-, kereskedelmi vagy szolgáltató épület elhe­lyezése céljára. Felvilágosítás félfogadási időben a polgár- mesteri hivatal 112. számú szo­bájában. (117 509/2Hl VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. ö A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, Pf. 32. 26Q1. Telefax és telefon: (2D 14-095. Telex: 282-297. Q Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-tol 17 óráig. Nem kell hogy magad csináld A self service divatja elterjedt hazánkban is, ám a három váci benzinkút egyikénél még szolgáltatják a levegőt is... (Porubszky Dezső felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom