Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE A kormányülés témái IPARI VÁLSÁGHELYZETEK, ÖNKÉNTES SEGÉLYPÉNZTÁRAK Az MTI információi sze­rint a kormány csütörtöki ülésén előterjesztést hall­gat meg az idei iparpo­litikáról és az ipari válság- helyzetek kezeléséről. Az 1992-es prognózis szerint az ipari termelés 3-5 szá­zalékkal csökken, s legked­vezőbb esetben is legfel­jebb stagnálás várható. A kabinet várhatóan megha­tározza azon vállalatok kö­rét, amelyeket nemzetgaz­dasági érdekek miatt vesz­teséges gazdálkodás esetén is tovább kell működtetni. A kormány foglalkozik azzal is, hogy a magyar földgázvezeték-rendszer csatlakozzon a nyugat­európai vezetékhez. Erre a közel 100 millió dolláros beruházásra nemcsak azért van szükség, mert a biz­tonságos és gazdaságos im­port érdekében több for­rásból kedvezőbbek a be­szerzési lehetőségek, ha­nem azért is, mert csök­ken a hazai földgázkiter­melés, miközben az igé­nyek növekednek. A testület előterjesztést hallgat meg az önkéntes kölcsönös biztosító pénz­tárakról szóló törvény té­ziseiről. Ennek lényege, hogy a munkahelyeken ön­kéntes nyugdíj- és segély­pénztárakat lehet majd lét­rehozni, s ez kiegészíthet­né a társadalombiztosítás feladatait. A LIBER konferenciája Az Országos Széchényi Könyvtárban szerdán meg­kezdődött a UIBER — az Európai Tudományos Könyvtárak Egyesületének — négynapos konferenciája. — Az európai kultúra különleges vonása, hogy mindig képes volt választ adni a kihívásokra, kész volt a belső megújhodásra és asszimilált mindent, ami befogadható volt. A konti­nens egyszerre volt a szel­lem begyűjtője és kisugár­zója — mondta megnyitó­beszédében Antall József. A miniszterelnök rámutatott, hogy Európa biztonsági, po­litikai és gtvdasági szem­pontjai nem választhatók e! a tudományos és szellemi szférától. Hozzátette: az eu­rópai kultúra a világkultúra alapjává vált, a mai civili­zációnak. technológiának és technikái fejlődésnek „euró­paiarculata” van. A mi­niszterelnök szerint a tudo­mányos könyvtárak dolgo­zóinak át kell gondolniuk, mi lesz a szerepük az ezred­fordulón, hogyan tudják majd kiszolgálni a felgyor­sult információáramlásban a ~ kutatásokat. IU R JOGOSULT ÉS MIBE? Harmadik kárpótlási törvény (Folytatás az 1. oldalról.) háromszorosa illeti meg a kárpótoltat. A fél évet meghaladó szabadságelvonás esetén a kárpótlás összegét úgy kell kiszámítani,' hogy a sza­badságelvonásban töltött hónapok számát meg kell szorozni az alapösszeggel. A kárpótlásra jogosult az így kiszámított értékű kár­pótlási jegyeket egyszerre kapja meg. A Magyarországon élők a kárpótlási jegyet átvált­hatják életjáradékra. Az életjáradék összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságvesztésben eltöl­tött időt-kell osztani a kár­pótlásra jogosult várható élettartamával — ezt a tör­vény mellékletében rögzí­tették —. és ezt kell meg­szorozni az alapösszeggel. A közgyűlés bürójának zárt ülésével szerdán reg­gel folytatta munkáját az Európa Tanács Budapesten ülésező parlamenti köz­gyűlése, annak ellenére, hogy a 44. rendes ülés fő­városunkban tartott máso­dik része kedden hivatalo­san befejeződött. Délelőtt további két testület, a mi­niszteri bizottság, valamint az állandó bizottság tar­tott zárt ajtók mögötti ta­nácskozást. A budapesti rendezvény zárónapján három nyil­vános meghallgatás szere­pelt a programban, mind­egyiken magyar miniszter tartott előadást. A migrá­ciós. munkaügyi és de­mográfiai bizottság szá­mára Boross Péter belügy­miniszter vázolta a mene­kültek és a politikai mene­dékért folyamodók közép­es kelet-európai helyzetét. A környezeti, területren­dezési és a helyi hatósá­gok bizottsága Keresztes K. Sándor környezetvédel­mi és területfejlesztési mi­nisztert hallgatta meg a Duna fejlesztési kilátásai­ról és védelméről. Pungor prnő tárca nélküli minisz­ter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­ke Atomerőművek Kelet- Európában címmel tartott nyilvános előadást a tudo­mányos és technológiai bizottság ülésén. ★ Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke szerdán parlamenti dolgozószobá­jában fogadta Vasile Mois, a román szenátus alelnö- ke, az Európa Tanács bu­dapesti közgyűlésén meg­figyelőként részt vevő ro­mán küldöttség elnöke ál­tal vezetett delegációt, va­lamint az albán parlament küldöttségét, amely Pjeter Arbnori házelnök .vezeté­sével az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kü­lönleges meghívottjaként tartózkodik Magyarorszá­gon. Antall József miniszterel­nök szerdán hivatalában fo­gadta Catherine Lalumiere asszonyt, az Európa Tanács főtitkárát. Ugyancsak szer­dán délután találkozott a magyar miniszterelnök Mi­guel Angel Martinezzel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével. Keresztyének a társadalomban Hittel és munkával Ez jelenleg ideiglenesen 5000 forint, de hamarosan a kormányzat szándékai szerint 11 ezer forintra nő. Az alapösszeg mértékéről egyébként minden évben az Országgyűlés dönt a költségvetési törvényben. Az életüktől vagy sza­badságuktól politikai okok­ból jogtalanul megfosztot­tak vagyoni kárpótlásra is jogosultak. A vagyoni kár­pótlás vonatkozik a bérla­kás végleges elvételével okozott sérelemre is. A va­gyoni kárpótlás esetén az első kárpótlási törvény ren­delkezéseit kell alkalmaz­ni. Nem jár kárpótlás azo­kért a sérelmekért, ame­lyek után a sérelmet el­szenvedő a magyar állam­tól már kártalanításban, kárpótlásban, vágj' vissza­térítésben részesült. Szin­tén kizáró ok, ha valaki az államvédelmi szervek hi­vatásos tagja volt, ha az 1956-os forradalom és sza­badságharc leverésében va­ló részvétele miatt kitün­tetésben részesült, illetve ha annak leverésében ön­ként vett részt. Kárpótlási jegyért banki részvény A Kereskedelmi Bank Rt. július 6-ától — az eredeti- les: meghirdetett kamatok­nál kedvezőbb feltételekkel — visszavásárolja korábban kibocsátott hozamjegyeit. A bank akciója lényegében azt jelenti, hogy a pénzin­tézet megnyitja ezeknek az értékpapíroknak a má­sodlagos piaeát. A Kereske­delmi Bank ily módon is szabályozni kívánja likvi­ditási helyzetét — erről tá­jékoztatták a bank képvise­lői az újságírókat szerdán. A hozamjegy-tulajdono- sok pedig eldönthetik: vagy megvárják, amíg lejár a havonta kamatozó értékpa­pír futamideje, és az erede­ti feltételekkel jutnak a ka­matokhoz, vagy idő előtt visszavásárlásra benyújtják a hozamjegyeket a Keres­kedelmi Bank Rt. fiókjai­hoz, és akkor az eddigi idő­tartamra meghirdetettnél magasabb kamatot kapnak. A bank nem minden ho­zamjegyet vásárol vissza, hanem csak azokat, ame­lyeknek a kiállítás napjától eltelt futamideje megha­ladja a három hónapot, de nem éri el a 11 hónapot, és amelyeknél kamatfizetés még nem történt, azaz a hozamjegy birtokosa egybe­függő szelvényívét mutatja be. Az Állami Bankfelügj'e- let kezdettől fogva azon az állásponton van, hogy a banki részvények kárpótlá­si jegyre történő cseréjéről csak az egyes bankok konk­rét privatizációs elképzelé­seinek ismeretében kellene dönteni. A privatizáció fo­lyamán ugyanis a banki részvények árát nagymér­tékben befolyásolhatja, hogy a kárpótlási jegyekért kapott részvények milyen árfolyamon forognak a pia­con — mondotta az MTI- nek Rusznák Tamás, az Ál­lami Bankfelügj'elet elnök- helyettese. A kárpótlási jegyek ban­ki részvényekre történő át­váltásának problémája az­zal kapcsolatban került na­pirendre, hogy az OTP leg­utóbbi. múlt heti sajtótájé­koztatóján Csányi Sándor, a pénzintézet elnök vezér- igazgatója újságírók előtt elmondta: a kormány azt tervezi, hogy a bankok — így az OTP — állami rész­vényeinek 5 százalékát kár­pótlási jegyek ellenében ér­tékesítenék. A Cukor Terméktanács küldöttgyűlése Emelik o cukor árét Alakuló kiildötlgyűlését tartotta szerdán, Budapes­ten. a cukoralapan.yag-ter­melőket, feldolgozókat és továbbiéi dolgozókat, for­galmazókat tömörítő Cu­kor Terméktanács. * A szervezet képviselője, Uhercsák András, az MTI tudósítójának elmondta: a terméktanács megalakítá­sát tavaly májusban hatá­rozták el a cukorrépa-ter­melésben, illetve, a feldol­gozóiparban érdekelt szer­vezetek. A küldöttgyűlés az alapszabály elfogadásá­val, illetve az elnökség megerősítésével most hi­vatalosan jóváhagyta a Cu­kor Terméktanács meg­alakulását. Alapvető cél­juk, hogy a termékpiacon viszonylag szabályozott, ki­számítható viszonyokat te­remtsenek. Az érdekeltek összefogá­sának első eredménye, hogy a tavalyi veszteséges év után, amikor 13 ezer hek­tár cukorrépa maradt a földben, ez évben 3ö szá­zalékkal, 161 ezerről 103 ezer hektárra csökkentet­ték a termőterületet. 1991­polgármestere. Elmondta, helyi szinten esetleges a kapcsolat állam és egyház között, már a polgárok fe­lekezeti hovatartozását sem tartják nyilván. Ennyiben teljés az állam és az egy­ház különválása, ám emlé­keztetett arra is, hogy 02 állam egyszerűen nem ké­pes az összes probléma megoldására, emiatt Hol­landiában is túl sok embert fenyeget a társadalom vo­natáról való lemaradás. Platthy Iván, a Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium egyházi főosztályá­nak vezetője hozzászólásá­ban elmondta, a kormány­zat a személyi jövedelem- adózás reformjával kap­csolatban tervezi, hogy az szja egy hányadát valamely egyház támogatására maga az adózó polgár fordíthas­sa. A konferencia délután dr. Kulin Sándor országgyűlé­si képviselő A református fiatalság szerepe a helyi társadalomban című elő­adásával folytatódott. B. O. Siklós Csaba miniszter a magyar és holland nép tör­ténelmének hasonlóságát emelte ki megnyitójában. A szabadság Hollandiában is erős hittel meg kemény munkával lett meg. Sze­rencsére ma már újra lehet hinni, s bízni abban, hogy a lelkek egészségessé vál­nak, hiszen országot kell építeni, egy újat és boldo­got. Kiss János, Nagykőrös polgármestere, az önkor­mányzat és az egyházközség kapcsolatáról szólt. Ügy fogalmazott, a helyi önkor­mányzat egyházi ingatla­nokkal kapcsolatos dönté­se példát mutatott arra, ho­gyan lehet konszenzussal eldönteni fontos kérdése­ket. A református értelmi­ség szerepe meghatározó a város életében. Ugyanebben a témában korreferátumot tartott clrs. J. Geersing a hollandiai Fervverderadeel A Nagykőrösi és Duna- mclléki Református Hitok­tató és Tanítóképző Főis­kolán kétnapos magyar— holland konferencia kezdő­dött szerdán. Keresztyének a társadalomban címmel. Nagy István, a tanítókép­ző igazgatója bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Isten népe e világban él, de nem e világ törvényei szerint. Éppen ez adja a kapcsolódási pontokat a hitének megfelelni szán­dékozó, de a világnak is használni akaró keresztyén emberek és a társadalom összessége között. Dr. Hör- csik Richard országgyűlési képviselő élményeit sorol- la a szervezőmunkával kapcsolatban, majd megfo­galmazta: a keresztyén po­litizálásnak nem ideologi­kusnak, de a konkrét ügyekre irányúidnak kell lennie. • __ FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ET PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE „Szerdán a késő délutáni órákban Göncz Árpád köz- társasági elnök levélben tá­jékoztatta a miniszterelnö­köt arról, hogy nem menti fel dr. Gombár Csabát, a Magyar Rádió és dr. Han- kiss Elemért, a Magyar Te­levízió elnöki tisztéből. A felmentés megtagadásának indokaival kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk a következőket: A köztársasági elnök a Magyar Rádió elnökének felmentését az Országgyű­lés bizottsága általi meg­hallgatást igazoló okirat, mint törvényi feltétel hiá­nyára hivatkozva tagadta meg. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eddigi gyakorlat szerint a kinevezésre vagy felmen­tésre irányuló javaslatokhoz a köztársasági elnök nem igényelte a jogszabályok által előírt illetékes ország- gyűlési bizottság általi meghallgatást igazoló ok­iratot. így volt ez a kor­mányzat több mint kétéves működése során minden egyes kinevezésnél vagy felmentésnél (például a miniszterek, közigazgatási államtitkárok, nagyköve­tek, valamint Hankiss Ele­mér és Gombár Csaba ki­nevezésekor is). Ugyanis a meghallgatások ténye és tartalma — a médiaelnö­kök meghallgatása is — kellő nyilvánosságot ka­pott. A köztársasági elnök az elutasítás további indokául az újbóli bizottsági meg­hallgatás hiányát is felve­ti. Ezzel szemben a jelen­leg hatályos jogszabályok nem írják elő — még egy megismételt előterjesztés esetében sem — egy meg­történt meghallgatás újbó­li kezdeményezését. Ezen természetesen az sem vál­toztat, hogy — mint köz­ismert — a Magyar Rádió elnöke erről a meghallga­tásról jogellenesen távo­zott. A köztársasági elnök ko­rábbi elutasító döntése után megszületett alkot­mánybírósági határozatok igazolták, valamint meg­erősítették a kormánynak az ügyben kialakított ál­láspontját. A felmentésre irányuló javaslat tehát mindenben megfelelt az alkotmány, illetőleg az er­re vonatkozó törvényi elő­írásoknak. A miniszterel­nök ennek alapján ismé­telte meg a Magyar Rádió elnökének felmentésére irányuló javaslatát, vala­mint kezdeményezte a Ma­gyar Televízió elnökének felmentését. A köztársasági elnök in­doklása szerint a két mé­dium alelnökének személyé­ben is olyan ok áll fenn. amely az elnökök felmen­tése esetén az intézmények alapvető működését lehetet­lenné tenné, a tájékoztatás szabadságát és az állam­szervezet demokratikus mű­ködését súlyosan veszélyez­tetné. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a köztársasági elnök a két al- elnököt annak tudatában nevezte ki, hogy az elnökök akadályoztatása esetén ál­talános helyettesítési jog­kört gyakorolnak. Tehát á kinevezéskor erre is alkal­masnak találta őket. Határozott és tényekkel megalapozott véleményünk, amelyet az Alkotmánybíró­ság elöntései is alátámaszta­nak, hogy a médiaelnökök felmentésének kérdése sem­miféle kapcsolatba nem hozható a sajtószabadság­gal, amely a kormány meg­ítélése szerint maradéktala­nul érvényesül hazánkban. Meggyőződésünk az is, hogy a médiaelnökök felmenté­sével kapcsolatos vita sincs összefüggésben az ország nemzetközi megítélésével, gazdasági helyzetével, és legkevésbé a munkanélküli­ség súlyos problémájával. A kormány holnapi ülé­sén állást foglal a kérdés­ben ... ben nemcsak a termelőket érte tetemes kár. A forgal­mazókat kivéve az egész vertikumban nem volt nye­reség. A feldolgozó iparág például — állításuk szerint — több mint 1 milliárd fo­rint veszteséggel zárta az évet. Mindezek szükségessé tették a cukor árának eme­lését, amelyet a szerdai na­pilapok tettek közzé. Fá­bián Károly, a Cukor Ter­méktanács elnöke azonban a tanácskozáson hangoztat­ta: az áremelés nincs sem­miféle összefüggésben a ter­méktanács megalakulásá­val. A szervezetnek nincs beleszólása az árakba. leg­feljebb irányárakat jelöl­het meg. elsősorban a cu­korrépa felvásárlásánál. Tegnapi korai lapzártánk miatt a cukoráremelésről már nem tudtunk beszá­molni. A kristálycukor ára mintegy tizenöt, az egyéb cukorféléké tizenhárom szá­zalékkal emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom