Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-10 / 162. szám
VÁCI NEMZETKÖZI KÓRUSTALÁLKOZÓ Ami összeköt, az a Duna és a zene A művelődési központ zárva, ajtaján kis cetli magyarázza, hogy miért. — A XIII. nemzetközi kórustalálkozó propagandaanyagát ugyan a művelődési központ, a Madách Imre nevét viselő, állította össze (nyomtatni a Pest megyei nyomda nyomtatta minden ellenszolgáltatás nélkül) — fogad a Bartók Béla Zeneiskola kórusvezető tanárnője, Brusznyai Margit —, de a tulajdonképpeni szervezők mi vagyunk; mi értesítjük a meghívottakat, mi gondoskodunk az ellátásukról, a mi iskolánk koncertterme ad helyet aztán (tehát ad most is) az egy hétig tartó hangversenyeknek ... Miután tisztázzuk, hogy egyetlen intézmény is felvállalhat ilyen fajsúlyú és országunk zenei életében Igencsak jó nevet szerzett rendezvénysorozatot, azonnal az anyagiakra terelődik a szó. — Mindenki erről faggat, mihelyt a váci nemzetközi kórustalálkozó kerül szóba. Nos. általában őszszel kezdjük el a szervezést; tavaly októberben fölkerestem Vác polgármesterét, Bartos Ferencet, ö Igent mondott, és arról biztosított, hogy a város a maga részéről mindent megtesz a támogatásunkra. Ami annyit jelent, hogy a költségek egyharmadát felvállalta... A többit pályázatok révén szereztük, vagy fogjuk beszerezni. A Művelődési Minisztériumhoz felküldött pályázatunkra válgsz mind ez ideig nem érkezett. Ellenben támogatást kaptunk a Pest Megyei önkormányzattól, szponzorál ugyanakkor a Közép Duna-vidéki Intézőbizottság is (ha jól emlékszem az elnevezésre). — Ez a 13. rendezvényünk. Mikor és hogyan született meg a váci kórus- találkozó ötlete? — Az ötlet, a gondolat már több mint 20 éves. Egykori tanárom, Bogányi Tibor 1964-ben női kamarakórust alakított városunkban. Akkor még ifjúsági kórus voltunk, időközben 100 tagú vegyes kórussá váltunk ... Magam is a kórus tagja voltam. De hogy a rendezvény témájáValentin Stefanof, a görög- országi Armonia kórus vezetője László Attila, a sepsiszentgyörgyi (Erdély) Cantus Firmus vegyes kórus karmestere nál maradjak; évente aztán ifjúsági kórustalálkozókat szervezett a tanár úr. A hajdani ifjak kinőtték a „ikeretet”; felnőttkórussá lettünk — és rendre nemzetközivé. Néhány éve Európa majd minden országából hívunk vendégeket. Lapozgatom az idei váci nemzetközi kórustalálkozó műsorfüzetét. A hatnapos rendezvényt a helyi Harmónia kórus nyitotta meg (vezényelt Brusznyai Margit) Gounod Messe Solennelle című művével. A . nyitó hangversenyt — a hét folyamán — a budapesti Canzone leánykar. a görög- országi Armonia kórus, a finn Vox Nova, a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus és a Belgiumból érkezett Laetare Musica koncertje követte. — Igen — jegyzi meg Brusznyai Margit —, ez volna a „nagy hangversenyének, a közös éneklésnek a repertoárja. Persze nem illik ide a verseny kifejezés, hiszen nem babérokra pályázunk ... az ének szeretete hozott ösz- sze. Amint egy kórus ösz- szeérésének ez, tehát az együtt éneklés nagyszerűsége az alapja, úgy a nemzetközi kórustalálkozóknak is. Én itt egyetlen pillanatra sem tapasztaltam a versenydrukkot, az izgatottságot. Mindenki felszabadult és vidám. Vác ma a felszabadult kórusok városa. „Felszabadult kórus?” A sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus (62 tagú vegyes kórus) karmestere, László Attila mondja; — A diktátor bukása után Romániában egyik napról a másikra változott meg a kórusok repertoárja. A rengeteg belénk sulykolt „hazafias pártének” elkín- lódása után végre igazi kórusdarabokat választhattunk. Ide egyházi énekekkel, magyar és román népdalfeldolgozásokkal, preklasszikus és klasszikus művekkel érkeztünk ... No és egy saját munkával is, az Angyali üdvözlet cíművel. Gondolom, a székely és csángó népdalfeldolgozásokkal (Birtalan Józsej műveivel) egyetemben ez jól mutatja mai erdélyi hangulatunkat. Ügy tűnik, a kórusok dirigensei már ismerik is egymást, beszélgetésünkkor László Attilát finn kollégája, lleikki Halme, és a görög Valentin Stefanof állja körül. Amikor váci élményeire kérdezek rá, a görög Armonia karmestere elismeréssel nyilatkozik a szervezésről és vendégfogadásról — nem kevésbé a magyar kórusok felkészültségéről. (Megtudom, hogy 1985-ben Udinében léptek fel az ottani Kodály Kórus . meghívására, amióta is . rendkívüli vonzalmat éreznek a magyarok iránt.) A finn karmester csomagot tart a kezében. ;— Ezt a fiaskót a rendezvény fő . szervezőjének, Brusznyai Margitnak a tiszteletére — szimbolikusan a vendéglátó Magyarország tiszteletére fogjuk átadni ma este ... ha eljön, meglátjaElmentem. Tapsoltunk a finn „csapat” rögtönzésének, aztán drukkoltunk a sepsiszentgyörgyi együttes meghatóan szép szereplésén. Távozáskor Brusznyai Margit megjegyezte: kár, hogy a zárónapon nem lesz jelen, akkor csakugyan együtt fogunk énekelni .— egy közös Duna-hajózás ürügyén. Magyarországot a Dunán kívül leginkább a zene köti össze a világgal. Kép és szöveg: Bágyoni Szabó István Mi is az a TOK? Az iskolaszék nem nyugágy.. A finn karnagy, lleikki Halme Bár vége van az iskolai tanévnek, mégis igen sok iskolában lázasan dolgoznak a pedagógusok: a szeptemberben kezdődő új tanévet készítik elő. Az elmúlt tanévben a pedagógusaink számos vitát megéltek — a nemzeti alaptantervről, az iskolaszék intézményéről, a területi oktatási központok jövőbeni feladatairól. Sok tanító, tanár gyakran csak kapkodta a fejét, napi munkája során alig tudott időt szakítani az új ismeretek befogadására. A tanév vége felé úgy tűnt, lecsillapodtak a viták, azonban még maradt egy-két nyitott kérdés nagyon sok oktató számára. A közoktatás irányítói végre rögzíteni kívánják a diákok, a szülők és a különböző oktatási intézményekben dolgozó tanárok jogait és kötelességeit. A tankötelezettséget kiterjesztik ötéves kortól tizenhat éves korig. (Ezzel ösz- szefüggésben a szakképzés rendszere is módosul, de ezt részletesebben a szakképzési törvény tárgyalja.) A nemzeti alaptanterv — amelynek legújabb változatát is nemsokára nyilvánosságra hozzák — a törvény része lesz, tehát a parlament határoz majd arról, mit tekinthetünk számon kérhető műveltségnek a gyermekek különböző életkorában. A törvénytervezet koncepciója tár sadalm ásítani kívánja az iskola irányítását. Eszerint az egyhar- mad részt szülőkből, egy- harmad részt a pedagógusok képviselőiből, s végül, ismét egyharmad részt az önkormányzati tisztségviselőkből álló iskolaszék alapvető szerepe az iskola segítése lesz. Nem kívánnak tehát az önkormányzatoktól jogkört elvonni.de a tervezet szerint, bizonyos kérdések elbírálásánál — ilyen például az igazgató kiválasztása — figyelembe kell venni az iskolaszék véleményét. A területi oktatási közvontok a szakmaiság védelmét szolgálják, hatósági jogkörük nem lesz. Ha az iskolafenntartó kéri, a TOK ellátja majd a szakmai felügyeletet, illetve a TOK bírálja el — többek között — például azt is, hogy egy- egy alternatív oktatási-nevelési program abban a régióban betöltheti-e a szerepét. A TOK és a pedagógiai intézet különböző célú szervezetek: a pedagógiai intézetek szolgáltatnak, videotárat, könyvtárat működtetnek, szervezik a pályaválasztási tanácsadó tevékenységet, segítik az alternatív módszerek terjesztését, és így tovább; a területi oktatási központok pedig azokat a szakmai-min őségvédelmi feladatokat látják ei, amelyeket a minisztérium fővárosi apparátusánál pontosabban lehet az érintett régiókban megítélni. A normatív finanszírozás terén is másképpen fogalmaz az új törvénykoncepció, mint az előző. Igyekeztek a szerkesztők olyan finomításokat beépíteni a szövegbe, amelyek kifejezik a településszerkezeti összefüggéseket; illetve amelyek a tanulócsoportok létszámát, összetételét is érzékelik. A pedagógusbér ügyében — mint jó néhány egyéb kérdésben is — alternatív lehetőségeket kell felvetni: legyen-e a normatív finanszírozás összegétől független a pedagógusfizetés? Legyen-e köztisztviselő a pedagógus: államilag garantált bérrel? A tervezet egyik jelentékeny újdonsága, hogy a 9. és 10. osztály kötelezővé tételével nemcsak az ifjúsági munkanélküliség gondját enyhítené, hanem a tanári álláshelyek nagy részét is megmentené. Amennyiben ehhez sikerül minimális parlamenti bérgaranciákat társítani, ha a százszázalékos értelmiségi létmódot nem is, de egzisztenciális biztonságot teremtene a törvény a magyar pedagógustársadalom számára. D. A. Karolina-koncert Ma délután 4 órakor Vácott, a Bartók Béla Állami Zeneiskolában ad hangversenyt a Karolina gyermek- kórus Bódvai Magdolna vezényletével, A hangversenyen fellép egy székesfehérvári gyermekkar is. A váci kis dalosok azt a műsorukat mutatják be, amellyel a jövő héten spanyolországi vendégszereplésre utaznak. Ezt látni, hallani kell Zsámbék: A Zsámbéki szombatok szervezői ezúttal sajátosan megyei témájú rendezvényekkel rukkolnak elő. Hadik Gyula, Törökbálinton élő és alkotó szob rászművész kiállítása a művelődési ház kiállítótermében. (De. 10-kor). Délután 3-kor a biatorbá- gyi Prospero búbegyüttes műsora látható (A rút kis kacsa bábjáték). A romtempiamnál du. 5- kor Pest megyei néptánc- és népzenei együttesek lépnek fel. Este 7-kor a plébániatemplomban Mozart Re- quiemjét adja elő a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar. Közreműködik a Budapesti Ifjúsági Kórus — Strausz Kálmán vezényletével. A rendezvénysorozat keretében belül először kerül sor ilyen nagyformátumú mű bemutatására megyénk zenészeinek közreműködésével. (Mozartnak ez az utolsó műve.) Este 9-kor a romtfemp- lomná) a Kerékasztal Színházi Társulat előadásában A lovagsereg éneke című, Artur királyról szóló darab látható — Kaposi László rendezésében. Ezzel a darabbal 1991-ben a társulat elnyerte a Csurgói Országos Diákszínjátszó Fesztivál fődíját, a legjobb alakítás díját, valamint — megosztva — a közönségdíjat is. Szentendre. Pénteken, július 10-én du. 6-kor nyílik a szentendrei művész- telepi galériában Páljános Ervin szoborkiállítása. Megnyitja Wehner Tibor művészettörténész. A kiállítás augusztus 23-ig tekinthető meg. Ugyancsak pénteken, este 7-től a Nosztalgia Kávéházban talik-show-ra kerül sor. Szombaton este 7 órai kezdettel a Barcsay Múzeum udvara dzsessz- és folkegyütteseket lát vendégül. A Szentendrei Teátrum Fő téri színpadán szombat este fél 9-kor Rossini: A sevillai borbély című operájának előadását láthatják. Vasárnap délelőtt 11-kor a városháza udvarán Kiss Anna—Kis Ferenc—Foltin Jolán zenés mesejátéka (A holdnak háza van) kerül színpadra. I’omáz. A katolikus templomban szombaton este 7-kor a szentendrei Szent Cecília kórus lén fel. Vác. A Váci Nyár rendezvényeinek a sorába illő XIII. Nemzetközi Kórustalálkozó pénteken, július 10-én este 7 órai kezdettel Bednarik Anasztázia orgonaestjével zárul — a váci székesegyházban. Olyan sokféle programot kínálnak országszerte a szabadtéri színpadok, hogy az ember már-már hajlamos azt gondolni: műköny- nyek, álsírások, se nem valódi gondok, amikről a nyári évad kezdete előtt a szabadtéri játszási helyek vezetői beszéltek. önsajnálatról és sajnál - tatásról azonban szó sincs. A gondok valódiak, a nehézségeket nem kell kitalálni, mert léteznek. Létezik például egy igen furcsa pénzügyi szituáció. Korábbi nyarakon is sokan szóvá tették, az idén még több okkal mondogatják: hol éri meg, hogy néhány (három-négy. de több esetben mindössze egy vagy két) előadásért összeszervezzék a színészgárdát, jelmezt. díszletet csináltassanak, heteken át próbáljanak? Hiszen a józan ész azt diktálná, hogy a befektetett pénz és művészi energia akkor térül meg (legalább részben), ha több előadást játszanak. Néhány Színházi lf.vf.i ■ Nyári játékok előadás csak ráfizetést hozhat, mert a „bekerülési összeg” sem jön be. Igen, elvileg ez mind igaz. Csakhogy a dolgok nem ilyen egyszerűek és kézenfekvőik. Vegyük bármelyik nyári produkciót, mondjuk szűkebb pátriánkban. Vác. Duna-pArt, Oidi- pusz király. Érdekes, jó előadás, jó rendezés, jó színészek. Egyetlenegyszer ment a váci városháza udvarában. Mi ebben a ráció? Az, hogy a produkciónak annyi pénzt sikerült szereznie, amennyiből fedezni lehetett a próbák költségeit, a jelmezt, díszleieket, a színészek (igen szerény) gázsiját. a bérleti díjakat, egyéb kiadást (villany például). Egy, azaz egy előadás erejéig. Mivel pedig minden újabb előadásnak megvannak a kikerülhetetlen kiadásai (színészgázsi, energiaárak, bérlet, személyzet stb.), az Oidipusz király nem megy többször a városháza udvarán. Majd játsszák ősztől bent Budapesten, már más pénzügyi „felállásban”. Más példa. Szentendre. Rossini: A sevillai borbély. (Tegnap esti bemutatói). Nagyon jó szereposztás, igen jeles rendező, kiváló jelmez- és díszlettervezők, nagyszerű zenekar és kórus (a Honvéd együttes!). Több támogató, szponzor, segítő alapítvány adja össze a pénzt. Biztos siker, biztos közönségérdeklődés. A nézőtér sem óriási; pár száz ember fér el Esténként. És mégis; Szentendrén hat tervezett előadás, a visegrádi Salamon-toronynál kettő. Futhatna egész nyáron, nem jelentene túl nagy gondot a közönségszervezés, hiszen ráadásul olasz nyelvű előadás, roppant népszerű, közismert mű, külföldi turisták is szívesen jönnének. És mégis: ennyire van pénz, ennyire tudnak vállalkozni a közreműködők. No de ha hirtelen kiderül: még tíz előadás is elmenne? Hát akkor ez amilyen jó hír, olyan rossz is. Mert már ott a következő produkció, lekötve, egyeztetve, s azt akkor hová teszik? Némi túlzással: a siker majdnem akkora baj, mint a bukás. Mert ugye ha van pénz három előadásra, azt a hármat akkor is meg lehet tartani, ha félvagy negyed ház van. Mondhatni: a bukás be van tervezve. Nincs és nem is lehet betervezve viszont a jelenlegi struktúrában a rendkívüli siker. Jó ez? Takács István I
