Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-10 / 162. szám
Kamatcsökkentéssel Inüádós prognózis Jövőre a fogyasztói árak az idei 20-22 százalékká! szemben már csak 17-18 százalékkal emelkednek — ezt állapítja meg az 1993-as gazdasági program, amelyet a pénzügyi kormányzat nemrégiben készített el. Az előrejelzés szerint nemcsak a fogyasztói, de a termelői árak is lassabban emelkednek. A termelői árak növekedési szintje már csak 12-13 százalék lesz az év folyamán. A szakértők szerint az inflációs várakozások hatása egyre kisebbé válik. Általában olyan időszakban, amikor a gazdaságban erősödik a recesszió, nő a bizonytalanság, a fogyasztók és az üzletemberek várakozásai fontos gazdasági tényezővé lépnek elő. A piacgazdaság kiépülésével, a piaci törvények egyre szigorúbb érvényesülésével azonban ezek a hatások mérséklődnek. A pénzügyi szakemberek szerint az inflációs várakozások alapján a fogyasztói áremelkedés elvileg 10-12 százalékra is csökkenhetne. A kormány tudatosan is elő kívánja segíteni az áremelkedések ütemének mérséklődését. Ennek egyik feltétele, hogy a kamatok tovább csökkenjenek. Mivel az állam jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik a legnagyobb kereskedelmi bankokban, így befolyással bír üzletpolitikájuk alakítására. Az elképzelés szerint a jövőben az államnak, mint tulajdonosnak, arra kell ösztönöznie a kereskedelmi bankokat, hogy mérsékeljék az általuk alkalmazott kamatrést, vagyis közelítsék egymáshoz a hitel- és betéti kamatokat. Olyan intézmény- rendszer kialakítását is tervezik, amely hozzájárul a banki hitelezés kockázatainak mérsékléséhez. Ameny- nyiben pedig csökken a pénzintézetek kockázata, úgy kisebb lesz a tartalékolási kötelezettségük, s ez szintén lehetővé tes*i a kamatcsökkentést. alkotmánybírósági határozatok Mindent lelybenhagytak Az Alkotmánybíróság csütörtökön tartott teljes ülésén négy ügyben hozott határozatot. Az Alkotmánybíróság határozatban utasította el azt az indítványt, amely szerint az adótörvény diszkriminatív módon nem minősíti adómentesnek a vállalatok és az érdekképviseletek által adott szociális támogatást. Az indoklás rámutat arra: a törvény több munkáltatói támogatást részesít mentességben, amellyel összefüggésben nem az azonos szociális helyzetben lévő személyek, illetve a támogatást nyújtó különféle intézmények, hanem a segélyfajták között tesz különbséget. A testület égy másik indítvánnyal kapcsolatban — egy különvéleménnyé] — úgy foglalt állást, hogy nem alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a részben állami tulajdonú ingatlan eladása esetén az elővásárlási jog először a bérlőt illeti meg, s csak utána a tulajdonostársat. Az alkotmánybírók szerint alkotmányosan nem kifogásolható egyik elővásárlási jognak a másik elé helyezése. Az Alkotmánybíróság szerint nem megalapozott az az indítvány sem, amely szerint alkotmányellenesen terhelik a szövetkezeti tagot az eljárás költségei, ha a tulajdoni részét kiveszi a szövetkezetből. A határozat szerint a tag, ha nem kíván a szövetkezetben maradni, nem „elvett” földjét kapja vissza, hanem meglévő földtulajdonával rendelkezik. A testület szerint a jogalkotó tehát alkotmányosan járt ei, amikor e költségek viselését nem hárította a költségvetésre vágy a szövetkezetre. A testület nem tekintette alkotmányellenesnek azt a rendelkezést sem, amely a nem önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérének megállapítását az ön- kormányzatok hatáskörébe utalta. Az indoklás szerint a központi szabályozás megszüntetésével a kifogásolt jogszabály lehetővé tette, hogy a helyi viszonyokat ismerő testület határozza meg azt a maximális bérösszeget, amely arányos a bérlők teherbíró képességével is. (MTI) Magyar Menedzsment Intézet alakult A magas színvonalú gyakorlati menedzserképzés hazai megvalósítása az elsődleges célja a Magyar Menedzsment, Intézetnek, amely csütörtökön délután tartotta alakuló közgyűlését Budapesten. Magyarországon számos szervezet foglalkozik menedzserképzéssel — mondta Kösz Ágota, az MMI ügyvezető igazgatója a közgyűlés előtti sajtótájékoztatón. Vállalkozásukban mégis újszerű, hogy az intézetet nonprofit alapon, tagsági jelleggel szervezik. Ez azt jelenti, hogy a tagvállalatok, intézmények egyben tulajdonosok, irányítók és felhasználók is lesznek. A Magyar Menedzsment Intézetnek 50 induló tagja van. Az MMI létrehozására és működtetésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 100 ezer forintos induló tőkével alapítványt hozott létre. Az alapítványhoz csatlakozó tagok 2,7 millió forintot jegyeztek, amelyből eddig 1,5 milliót fizettek be. Ki menti meg a mentéket? Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) többletköveteléseinek kielégítésére a Társadalombiztosítási Alap nem rendelkezik pótlólagos forrásokkal, a fejlesztési tervek elbírálására pedig az érvényes kormányrendelet értelmében a Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosítási felügyelőbizottság jogosult — tartalmazza egyebek mellett az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak az az állásfoglalása, amelyet az OMSZ sajtóban megjelent finanszírozási gondjaival kapcsolatban juttatott el az MTI-hez. Az OTF az Országos Mentőszolgálat fínánszírozásával összefüggésben utal az 1992. évi költségvetés kidolgozásának szigorú feltételeire. amelyektől a Társadalombiztosítási Alap előirányzatai sem térhettek el. Ennek ellenére — emeli ki az állásfoglalás — az Országos Mentőszolgálat idei költségvetési előirányzata összességében 10 százalékot meghaladó mértékben, a tavalyi 2652 millió forintról 2937 millió forintra, tehát csaknem 300 millióval emelkedett. Az előirányzat 1/12 részének megfelelő összeget pedig — a többi egészségügyi intézményhez hasonlóan — havonta bocsátja a Mentőszolgálat/rendelkezésére a társadalombiztosítás. Ezen Az ÉT szociálpolitikai bizottságának ülése Elufasífotiák Ritkán tapasztalható egyetértés jellemezte az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottságának csütörtöki ülésén a munka- vállalói és munkaadói oldalt: mindkét fél elutasította azt a rendelettervezetet. amely jelentősen megváltoztatná a társadalom- biztosítási ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati, illetve méltányossági eljárások eddigi rendjét. A testület kéri a rendelettervezet kidolgozóit: terjesszenek be törvénymódosítást, annak érdekében, hogy 1993. január 1-jéig fennmaradhasson az eddigi jogorvoslati forma. A társadalombiztosítási törvény alapján ez év szeptember 1-jétől megszűnnének a megyei, illetve a munkahelyi társadalombiztosítási tanácsok. Az e szervek szerepét is felvállaló tb-ön- kormányzatok azonban a jogszabályok szerint csak jövő év elején kezdik meg működésüket. Annak érdekében, hogy a társadalom- biztosítási tanácsok tevékenységének fontos részét képező jogorvoslati és méltányossági ügyintézés a továbbiakban is működik, a Népjóléti Minisztérium, illetve az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság rendelettervezetet dolgozott ki a négy hónar pos átmeneti időszakra. Ezt azonban az ÉT szociálpolitikai bizottsága több szempontból is kifogásolta. túlmenően — mutat rá a közlemény — az üzem- anyagár-emelkedés, a kötelező felelősségbiztosítás, valamißt a légi mentőszállítás miatti többletkiadásokra még csaknem 30 millió forint nyújt többletfedezetet. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság állásfoglalásában kiemeli, hogy a Mentőszolgálat tevékenységét már hosszabb ideje súlyosbodó gondok jellemzik. Az OMSZ önköltségét — amely a hasonló feladatokat végzi _ vállalkozások ráfordításait csaknem 50 százalékkal haladja meg — a társadalombiztosítás indokolatlanul magasnak tartja. Ezért az OTF az elmúlt két év gazdálkodásáról részletes elemzést kért a Mentőszolgálat vezetőitől. A stratégia kialakításához is fontos elszámolást azonban az OTF még nem kapta me& ezért az üzemanyagárak emelkedése okozta többleteket csak egyszeri előirányzatként kezelhette. Mindezek alapján az OTF véleménye szerint a Mentőszolgálat követelései mögött nem finanszírozási probléma, hanem vagy as előzőeken is túlmutató gazdálkodási gond, vagjr fejlesztési többletigény húzódik meg — tartalmazz* az OTF közleménye. TÖBBEN ELZÁRKÓZTAK Érdemes várni, lehet alkudni Útra készek a kenyérgabonával leli szállító járművek (Ilancsovszki János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) keztek, hiszen a gabonafor- galrni vállalat 10 ezer tonnára kötött szerződést a gazdaságokkal, 5100 forintos tonnánkénti áron. A megye déli részén már javában tart a búza kombájnozása. s eddig a termőterület 10 százalékáról takaríthatták be a kenyérnekvalót. Rendkívül szórt képet jeleznek a várható terméseredmények, hiszen a 2,7 tonnától 4,8 tonnáig alakulnak a hektáronkénti hozamok. A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat több mint 120 ezer tonna kenyérgabonára kötött szerződést a közös gazdaságokkal, amelyek 20 százalékára előleget is kifizetett. A fennmaradó pénzt a termény átadását követő egy hónap alatt, illetve a termelőkkel kötött megállapodás értelmében rögzített időszakban fizeti ki a szövetkezetnek. A Gabonatermelők Országos .Választmányának ülésén is elhangzott, s ez Pest megyére is érvényes, hogy rendkívül mérsékelt az érdeklődés a tavaszi árpa iránt. A söripar ugyanis -csak a termés felére tart igényt. Az országos tavaszi árpa átlagminősége is jószerivel takarmányminőséget jelez, így pillanatnyilag azon fő- a fejük a nagyüzemeknek, hogy majd hogyan adjanak túl a betakarított termésen. A tegnapi ülésen a továbbiakban elhangzott, hogy az országos választmány szükségesnek tartja: a terméktanács tekintse át a termelés és értékesítés helyzetét, valamint saját működésének tapasztalatait, s ennek alapján vonja le a megfelelő következtetéseket. Javasolja továbbá, hogy a sütőipar képviselői helyet kaphassanak a Gabona Tanácsban. Az országos gabonaképből az is kitűnik, miszerint a megyei gabonaforgaimi és malomipari vállalatok nagyjából azonos árkategóriák szerint vásárolják fel az őszi árpát, az étkezési és takarmánybúzát. Az országos választmány felhívta a termelők figyelmét, hogy mindazok, akik nem kényszerültek alacsony áron szerződést kötni, vagy pénzügyi helyzetük lehetővé teszi, várjanak, hiszen az aratást követő hónapokban nagyobb eséllyel számíthatnak kedvezőbb értékesítési feltételekre. Mivel a búza hozama és az ebből fakadó értékesítési árbevétel-kiesés országos adatok alapján 15-17 milliárd forinttal csökken, ilyen helyzetben rendkívüli jelentősége van a termelők számára az áralkunak. Ugyanis már megjelentek a termelők háza táján a különböző cégek, kereskedelmi kft.-k ügynökei, akik esetenként többet kínálnak a még tétlenkedő termelőknek, mint , a malomipar. Értesülések szerint akadnak olyan szövetkezetek, amelyek a tőzsdén kívánnak szerencsét próbálni, s ott várnak olyan vásárlókra, akik gyorsan vagy számukra kedvező határidőn belül fizetnek a gabonáért. Gyócsi László Hűtlen kezelés gyanúja Feljelentették a polgármestert A Pest Megyei Hírlapban június 29-én megjelent Fel- íüggeszteit békesség c. cikkükhöz nr, alábbi kiegészítést szeretetik fűzni: Az 1990. március 6-i ülés döntött a vízköziműtársu- lat szervezőbizottsága létrehozásáról, és egyben pályázatot írt ki az építési munkák elvégzésére. Ez a pályázat törvénytelen volt — állapítja meg az Állami Számvevőszék, mert a beruházás fedezetével nem rendelkeztek. Ugyanezt a képviselő-testület ellenzéki csoportja elmondta 1990-ben, az első önkormányzati képviselői ülésen. A képviselők nem helyeselték, de tudomásul vették a tényt, és a pályázat elfogadásában már részt vettek. A pályázatot a Közép-Duna Menti Vízgazdálkodási Társulat (Po- máz) nyerte el. éppen azért, mert olyan feltételei voltak, ami kedvező volt az önkormányzatnak, ill. a lakosságnak. Ezek voltak a kikötései: 1990. évre 3 millió, 1991-ben 5 millió és 1992-ben 7 millió, összesen 15 millió előleget kért. Ezzel szemben mi történt? Németh Gábor szigethalmi polgármester lehívta és átutalta az állami cél- támogatást, valamint az önkormányzati támogatást, pluszhitelt, összesen 59 milliót 1991. november 21- en, amikor a beruházás még el sem kezdődött. A terület átadása csak 1992. február 27-én történt meg. Mindezekről nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Ugyanis a polgármesternek csak a képviselőik előzetes hozzájárulásával van joga szerződni, illetve pénzeket átutalni, ennek határösszege 200 ezer forint. Jó lenne, ha a polgármester nem a személyeskedésben jeleskedne, hanem a munkáját végezte volna becsülettel. Azt nyilatkozta, hogy milliókat spórolt meg a községnek. Szeretnénk, ha megmagyarázná, hogy ai átutalt 51 millióból származó kamatot végül Is ki kapta meg: a lakosság vagy' a kivitelező? S ha az utóbbi, akkor miként szolgálta ez a lakosság érdekét? A kötelező 8 millió helyett 51 millióval többet átadott a kivitelezőnek, elvesztettünk 6 havi kamatot, ami kb. 6 millió forint, és ez polgár- mester úr magyarázata szerint a községért történt! Furcsa indoklás, nem?!!! Az ellenőrzést megakadályozta tanácselnökként is és polgármesterként is. Ezért ezekről csak a felfüggesztés után szerzett tudomást a testület. A képviselő-testület a* 1992. június 8-án összehíf vott rendkívüli ülésen fegyelmi eljárást kezdeményezett Németh Gábor polgármester ellen. Az állásából a fegyelmi eljárás lefolytatása idejére (egy hónapra) felfüggesztette. A fegyelmit az Állami Számvevőszék összefoglaló jelentése, a BAUSZER BT független szakértő által lefolytatott vizsgálatok alapján indították meg. A képviselő-testület ezen anyagok birtokában ügyészségi feljelentést tett „Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt”! Az összeférhetetlenséget kimondó nyolc képviselő nevében: Galambos Józsefné
