Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

A város kínálata GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1992. JÚLIUS 8., SZERDA Nevelési-oktatási intézmények A tanév végén a képviselő-testület tájékoztatást ka­pott a Közoktatási Irodától a városban működő nevelési- oktatási intézményekről, azok jellemzőiről, sajátosságai­ról. Mivel a szakmai minősítés nélkül készült kör­kép egyfajta kínálatot jelenthet a szülők számára, főbb vonásaiban összefoglaljuk és közzétcsszük. Ezen a héten a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ad otthont a IV. nemzet­közi családóvó nyári egye­tem rendezvényeinek, me­lyet a helyi Petőfi Sándor Művelődési Központ és a TIT Pest Megyei Egyesüle­tének munkatársai szervez­lek. A meghívó tapasztalat- cserét és tájékozódási lehe­tőséget, pszichológiai tré­ninget és információkat kí­nál mindazoknak, akik az emberi kapcsolatok, az egyéni és családi élet prob­lémáinak megoldásában előbbre szeretnének jutni. Száznál is többen vállal­ták, hogy a nyári meleg el­lenére időt és pénzt áldoz­nak a program kínálta té­makörök megismerésére. A megnyitón dr. Gelencsér Katalin, a nyári egyetem soros elnöke elmondta: a mai világban a munka, a család és az életstratégiák aktuálisabbak, mint valaha. Dr. Gémest György pol­gármester a szociálpolitikai gondokat emelte ki, melye­ket meglévő lehetőségeik­hez mérten próbálnak meg­oldani. A munkanélküliség megjelenésével olyan kor­szak vette kezdetét, mely­ben a szociálpolitika fogal­mait, tartalmi változásuk miatt gyakran át kell érté­kelni. A nyári egyetem első előadója Ancsel Éva filozó­fus, akadémikus volt, aki a modernizáció veszélyeiről szólt. A tradíciók mellőzése a XX. századi Európa kul­túrájának egészét veszé­lyezteti, mert a gyorsan fej­lődő technikai civilizáció eredményeként az elavult eszközök mellett egyéb ér­tékeink kidobására is sor kerül. Ma már nem csupán a tömegcikkek olcsó előál­lítására törekszünk — a sietség emberi kapcsolata­inkat is veszélyezteti. Az idő önmagában nem gyor­sul, a fejlődés tendenciái hitetik el velünk, mérőink egyre róják a köröket; mindez GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. • Posta­cím: Gödöllő, Pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. 9 Szerkesztőségi foga- dőóra: hétfőn 10-től 13 érá­ig. • Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 éráig a szerkesztőségben. türelmet a csalad es az em­berek szférájától. Pálhegyi Ferenc pszicho­lógus és Debreczenyi Ká­roly István lelkész, teológus a személyiség értékeiről be­szélt. A lehetőségek aktua­lizálására törekvő 'embert kreativitása, életkoronként másként tagozódó érték­rendje és énképe alapján, illetve a Biblia korszerűsé­ge kérdésének tükrében mutatták be. A nyári egyetem céljairól dr. Gelecsér Katalin el­mondta: azokat a humán szakembereket szeretnék segíteni, akik napi munká­juk során fel tudják hasz­nálni a szaktudományok legfrissebb eredményeit embertársaik ellátásában és támogatásában, a velük kialakítandó kapcsolat ápo­lásában. Az orvosok, jogá­szok, szociális munkások, lelkészek és a többi részt­vevő számára jó fórumot jelent e rendezvény, hiszen rácsodálkozhatnak egymás munkájának a hasznossá­gára és eredményeire. A vendégek megérkezé­sük után kérdőíven jelöl­ték meg az őket leginkább érdeklő témaköröket, illet­ve az általuk hozott kipró­bált lehetőségeket, melyek­ről tájékoztatni kívánják kollégáikat. A nyári egyetem befeje­zésekor megismételt fel­méréssel azokat a kérdése­ket, észrevételeket is ösz- szegyűjtik, melyek a heti programok során fogalma­zódtak meg a hallgatóság­ban. A válaszokat az utolsó napon ismertetik, az egye­temen hallottak írásos ösz- szegzését pedig elküldik a résztvevőknek. A héten a hazai előadók mellett a Csíkszeredái Kom­munikációs Antropológiai Munkacsoport tagjai is képviseltetik magukat A mindennapi élet antropoló­giai jellemzői című előadá­sukkal. -hiszi­Gödöllőn jelenleg 1121 óvodáskorú, 3133 általános iskoláskorú és 2097 közép- iskolás korú gyermek intéz­ményes nevelése folyik 8 óvodában, 5 általános isko­lában, 2 középfokú intéz­ményben, 2 háttérintéz­ményben és a zeneiskolá­ban. Az oktatást-nevelést 88 óvónő, 264 általános iskolai pedagógus, 127 középiskolai tanár és 53 zenetanár vég­zi. A város nevelési-oktatá­si intézményei — az ATE és a Waldorf óvodát, vala­mint a Waldorf és az Élet­iskolát kivéve — önkor­mányzati fenntartásúak. Az 1992/93-as tanévtől két alapítványi és egyházi fenntartású iskola kezdi meg működését: a hatosz­tályos Református Líceum és a négyosztályos gimná­zium, illetve a nyolcosztá­lyos, reál irányultságú Pre­montrei Gimnázium. Az óvodák az 1989-ben jóváhagyott, úgynevezett továbbfejlesztett óvodai ne­velési program alapján dol­goznak. E nevelési prog­ram lehetővé teszi a vegyes életkorú csoportok szerve­zését. A szülőknek egyes óvodákban választási lehe­tőségük van az azonos élet­korú és az eltérő életkorú csoportok között. Az óvodák tevékenységi rendszerében meghatározó szerepet kap a gyermekek testi nevelése. Ebben az óvónők segítségére van a gyermekorvos-hálózat s a védőnők. Az idén először ortopédiai szűrés is tör­tént az óvodákban, erre épül jövőre az óvodai gyógytorna bevezetése. A mostani nevelési évben ke­rült bevezetésre a nagycso­portos gyermekek úszásta­nítása is. Az óvodai tevékenység ma már túlnő az intézmé­nyek falain. A gyerekek rendszeresen látogatják a művelődési központ, a mú­zeum, a könyvtár, a mozi és a környezetvédelmi ok­tatóközpont rendezvényeit. Az óvodák állandó kap­csolatot tartanak fenn a beszédjavító állomással és a nevelési tanácsadóval. Nyitottak a szülők irányá­ban is: lehetőséget biztosí­tanak számukra az óvoda belső életének megismeré­sére. Nézzük röviden az egyes óvodák jellegzetességeit! A Martinovics-óvoda megte­remtette annak lehetőségét, hogy a gyerekek — főisko­lai hallgatók segítségével — Két lelkes vállalkozó ember, egy fiatal Volán­buszvezető és egy idős ide­genforgalmi szakember za­rándokutat hirdetett autó­busszal. Az első napon Pan­nonhalmára. este Szombat­helyre utazva, majd diák­szálláson megaludva, haj­nalban Kőszegen, Semme- ringen át utaztak Maria- zellbe. Mindkét helyen a látnivalók, nevezetességek megtekintése után szent­misén vettek részt. Az első csoport Vácboty- tyánból indult helyi és vácrátóti hívekkel teli busszal, világi vezetővel, igen nagy erkölcsi sikerrel, pénz is jócskán maradt, ezt alapítványi célra fordítot­ták. A második utat a veres- egyházi katolikus egyház- község szervezte helyiek, erdőkertesiek, szadaiak, váckisújfaluiak számára. Farkas József plébános nagy lelkesedéssel jött az útra: Pannonhalmán misét celebrált, másnap Maria- zellben pedig a kegytemp­lom zarándokkápolnájában a saját hívei és kőszegi za­rándokok előtt mondott szívhez szóló szentbeszédet. Ausztriai paptársa, a ma­gyar Schuler atya — aki mind az előző, mind a kö­vetkező, pap nélkül érkező csoportnak misét mondott, bemutatta a Mindszenly- emlékházat. A sírhelyet, játékosan megismerkedje­nek az angol és a német nyelvvel. A János utcai óvoda — amelyben az óvó­női szakközépiskola tanu­lóinak gyakorlati képzése folyik — szintén játékos angol nyelvtanítást kínál. A Mosolygó-óvodában az anyanyelvet kezelik kiemelt nevelési területként. A Stromfeld-óvoda — elhe­lyezkedésénél fogva — a természet, a környezet szépségének felfedeztetésé­re, megszerettetésére nyújt lehetőséget. A Tisza úti és Vörös-óvo­da figyelemre méltó törek­vése az anyanyelvi kommu­nikáció és a szociális tanu­lás segítése az egyéni bá­násmód eszközével. A volt Ganz-óvoda az épületében lévő beszédjavító állomás s a két tornaterem előnyeit tudja kihasználni. Az ATE- óvoda pedagógiai igényes­séggel kialakított tevékeny­ségrendszerében a népha­gyományőrzés dominál. A gödöllői Waldorf-ala- pitvány által két eszten­deje működtetett Waldorf- óvoda szemléletében, cél- és feladatrendszerében egy­aránt más elvekre épül, mint a felsorolt intézmé­nyek. ahol a bíboros nyugodott, mind a három csoport tisz­telegve felkereste, és a har­madik gyönyörű szegfű­kosarat helyezett egykori nyugvóhelyére. A felemelő, szép lelki él­ményt, valamint az útközi és helyi látnivalókat a két­napos zuhogó eső sem tudta úgy megzavarni, hogy ne élményben gazdagon térje­nek haza a résztvevők. A harmadik csoport Gal- gamácsáról indult, eleve nehéz körülmények közt; érthetetlen okoknál fogva a templomi szervezést letil­tották (Veresegyházon a plébános úr szószékről hir­dette, majd méltatta ...). Ettől azonban a lelkes hármas: a világi vezető, a busz bérlője és a szervező­idegenvezető mindent meg­tettek az út sikeréért, ugyanúgy, mintha teli lett volna a busz. Az idő most gyönyörű volt: mindkét na­pon hét ágban sütött a nap. Így kitárult előttünk mind a Dunántúl, mind másnap a Keleti Alpok, Semmering, a Schneeberg és a Rax minden szépsége és az utat megkoronázó Mariazell. Mind a három csoport sokat imádkozott, a mise Mariazellben mindhárom csoportnál a Boldogasszony anyánk eléneklésével vég­ződött. A zarándokok megtisztul­va, boldogan értek haza. (Fazekas) Költözés után Amióta Kerepestarcsán áthelyezték a HÉV-megállóból az úgynevezett lengyel piacot, jelentősen visszaesett a forgalom. Igaz, kevesen tudják, hová került. Eddig az ide utazók már a vasútról láthatták a zsibvásárt. Most egy maszek jelölt ki helyet az egyik vendéglátó egység mellett. Kis tábla jelzi: itt a piac (Erdősi Ágnes felvétele) A körzetben több iskola áll kapcsolatban az Acroearitasszal. Így például a gödöllői Maúáeh-szakmunkásképző és a túrái általános iskola. Mindkét tanintézethez el is re­püli már egy helikoptere a mentőszolgálatnak. Legutóbb a túrái vidám tanévbúcsúz­tatóra, ahol a magasba vitte a bátrabbakat (Balázs Gusztáv felvétele) CSALADOVO NYÁRI EGYETEM T apasztalatcs ere elvonja az odafigyelést és a Zarándoklat Mariazellbe Felszállás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom