Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-19 / 144. szám
Boszorkány verseny és sárkány röptetcs Szent Ivánt ünneplik Szentivánon Mit tudtunk eddig Pilisszcntivánról? Keveset. Tudtunk hagyományőrző együtteséről, cserkészcsapatáról, falumúzeumáról. Az útikönyvben csak ennyi áll: „közelében dolomittörmelékes lejtőn él a világon csak e helyről ismert növényritkaság, a szép, .aranysárga virágú »dolomitlakó len-«.” A szentivániak maguk sem gondoltak a nevükben rejlő lehetőségekre, mint bányászivadékok, Szent Borbálát tartják védöszentjiiknek. Egy nem túl távoli faluból nősült ide néhány évvel ezelőtt az a fiatalember, Sztilkovics Szávó, akit a véletlen egybeesése folytán gyermekkora óta foglalkoztat a napforduló, mint természeti jelenség. Szent Iván napja, a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka. A varázslatok és nagy bolondozások ünnepe. Miért van nyár elején? Miért kell olyan gyorsan következnie a nappalok rövidülésének? Miért csak egyetlen napig tart? — kesergett gyerekkorában. Aztán Pi- lisszentivánra költözött és rádöbbent, hogy ez a falu a legideálisabb hely Szent Iván éjszakájának megünneplésére. Csodálkozott, hogy miért éppen novemberben rendezik a helyi búcsút, amikor — finoman szólva — mindenki odafagy a körhintához. Tavaly kora tavasszal történt, hogy bement az önkormányzathoz, és előadta ötleteit. A hivatal, némi pénzzel is megtámogatva, rábízta Pilisszent- Iván új ünnepének megszervezését. A közelmúlt állami megemlékezéseinek eltörlésével annyira lecsökkent ünnepeink száma, hogy az emberek minden új kezdeményezést örömmel fogadnak, Szávó ötletét is szlvvel-lélekkel támogatták. A programok nagyobbik része jóformán nem is került semmibe. 170 ezer forintból egy kiváló, emlékezetes napot sikerült összeállítania, pedig volt minden: céllövölde és körhinta, tűzugrás és autósmozi, s a koronát Shakespeare Szentivánéji ólomjának előadása tette az ünnepre. Idén nem az egész társulat álmodik, csak egy királyfi — ahogy Vörösmarty Mihály megírta a Csongor és Tündében. Ezt a darabot látja ugyanis a nagyérdemű szombaton délután négykor a Vörös- marty-gimnázium drámai tagozatának előadásában. De ne ugorjunk annyira előre, még nincs itt a tűz- ugratás ideje. A június 20-i program ugyanis már reggel kilenckor kezdődik a buszfordulónál, ahová a vendégeket várják — akár autóval, akár gyalog, akár busszal érkeznek! Aki oda tud érni — és kiskorú! — kap egy léggömböt és egy tombolajegyet ajándékba. Utóbbival, ha szerencsés és nincs tériszonya, megnyerhet egy hölégballonutazást Pilisszentiván felett. A Csongor és Tünde boszorkánya, Mirigy vezeti el a vendégsereget a Szent Iván-napi ünnep helyszínére, a Kucmag néniről elnevezett rétre. Itt aztán egész napos program várja a részvevőket. Lesz piktorverseny, sárkányeregetés, mesesarok, légvár, szalma^Várszínházi esték Kisvárdán Negyven gazfickó és egy ma született bárány Az idén is megrendezik a Byári várszínházi esték előadásait Kisvárdán. Az egykori vár színpadán három darab, tíz előadását láthatják majd az érdeklődők, június, július . és augusztus egy-egy hétvégéjén. Az eseménysorozat június 26 -án premierrel kezdődik, egy nemzetközi társulat Oldrich Danek Negyven gazfickó és egy ma született bárány című vígjátékát mutatja be. A darabban három szomszédos ország magyar színművészei lépnek fel, szereplőt ad a beregszászi, a kassai, a komáromi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és á temesvári társulat. A vígjátékot Kincses Eelemér, a Marosvásárhelyi Nemzet; Színház tagja rendezi. A premiert még három előadás követi június 27. és 29. között Kisvárdán. A hagyományoknak megfelelően a Várszínház alkalmi társulatának a hazai színházak tagjaiból álló művészgárdája két darabbal lép fel. Július 23. és 25. között, a budapesti Arizona Színházzal közösen mutatják be G. della Porta Szolgálólány című zenés, reneszánsz komédiáját. Másik produkciójuk a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal lesz közös, Csiky Gergely—Hajdú Júlia Nagymama című zenés komédiáját viszik színre. A darabot augusztus 20—22. között háromszor játsszák el. báb- és koszorúkötés, népzenei összeállítás, táncbemutató és térzene. Délelőtt fél tizenegykor mutatkoznak be a Japán—Magyar Baráti Társaság sárkány- készítői, akik, azon túl, hogy beavatják az érdeklődőket a távol-keleti hagyomány titkaiba, be is mulatják a különös szépségű sárkányok repülési tudományát. Egy órakor lesz a hőlégballon- bemutató, kettőkor a Maskarás együttes tagjai adjál? elő Szent György és a sárkány viadalát, a már említett Csongor és Tünde- előadást pedig, valamivel fél négy után, a szentivá- ni kórus dalcsokra követi. A sok érdekes műsor és játék közül igen nehéz egyet-egyet kiemelni, hiszen lehet, hogy van, akit nem annyira az eddig felsoroltak, hanem — mondjuk — az Atlasz—Paseczky pantomimduó burleszkjei érdekelnek legjobban. Vagy az éjféltájt fellépő (fél) Bikini. Legizgalmasabb vetélkedőnek a boszorkányverseny ígérkezik, amire a leányok négy fiatalember kíséretében nevezhetnek be, legkésőbb délután két óráig Nem akármilyen feladatok lesznek, de csak egyet említünk, a példa kedvéén egy békából királyfivá változtató varázsigét kell írni. Talán ennyiből is érzékelhető, hogy nem adják ingyen a „Szentiván boszorkánya 1992” kitüntető címet. Sem ezt, sem mást. Mert idén — sajnos — már majdnem kétszer annyiba van a napforduló ünnepe, mint tavaly! Sztilkovics Szávó nyakába vette a környéket, hogy szponzorokat keressen, egyelőre hiába. Pedig egy ilyen ünnep, különösen, ha túlnő a 1'alu határain, jó reklám a támogatóknak! Akit érdekel tehát, a jövő évre gondolva, feltétlenül jelentkezzen!!! Fellépni kívánó előadók, csoportok és együttesekre szintén számítanak a szervezők. A vásározók hasonlóképpen szívesen látott vendégek, őket már idén is várják a helyszínen! Sztilkovics Szávó szavai álljanak itt végül: „Ennyi lészen az ünnep, ha Me- dárd is úgy akarja. Aki több hírt akar, kérdezze meg a szomszédját.” (pachncr) 1 Bud.akcszi. Háromnapos rendezvényre, az Erkel-na- pokra invitálja az érdeklődőket a helyi művelődési ház. Az ünnepi rendezvénysorozatot ígérő Erkel- napok fővédnöke András- falvy Bertalan kultuszminiszter, védnökei az Erkel Ferenc Társaság, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (a KÓTA), valamint a budakeszi önkormányzat. Pénteken, június l!)-én a Magyar Rádió közkedvelt Ki nyer ma? című zenés vetélkedőjével kezdődnek a nagy zeneszerzővel kapcsolatos rendezvények, hogy aztán vasárnap, június 21-én este 20 órakor az Állami Hangversenyzenekar és Énekkar nagyszabású záróhangversenyével (mindeközben egy Vajda János-ősbemutatóval) érjen véget. A három nap fontosabb eseményei közül kiemelendő a fővédnök péntek esti ünnepi köszöntője (19.30-kor), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak a szereplése, melynek során Erkel-operákból hangzanak el részletek. Június 20-án az Erkel-háznál koszorúzásra kerül sor, amit kórushangverseny követ a Plébániatemplomban. Visegrád. Június 20-án, szombaton 14 órai kezdettel Károly Róbert halálának .650. évfordulója tiszteletére a Szent György Lovagrend Egyesület emlékünnepséget rendez a Királyi Palotában (Fő utca 27—29.). Az ünnepség fővédnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. A megjelenteket Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere, a Szent György Lovagrend Egyesület nagymestere köszönti, ezt követően tudományos emlékülésre kerül sor. Előadók: dr. Rázsó Gyula, a Hadtörténeti Intézet főigazgatója, dr. Engel Pál, az MTA Történet- tudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Szőke Mátyás, a helyi, Mátyás kiA Keresztelő Szent János, népiesen „Nyári” vagy „Virágos” Szent János, illetve Szent Iván napja közeleg (június 24.). Az év legrövidebb éjszakáját Európában ősi rítusokkal szokásos köszönteni. Nálunk a fiatalok „tűz- ugrással” és szentiváni énekek dalolásával. Ehhez a nevezetes naphoz számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik — ezek közül talán a leginkább a gonoszűzés gyökeresedett meg tájainkon. A ház elé vagy tűzfalára kötött koszorú egyes helyeken a gonosz tűztől is képes megóvni az udvart. „E nap előtt, ha a kakukk megszólal — tartja a mondóka —: Olcsón adja a gabonát bizonnyal.” rályról elnevezett múzeum igazgatója, valamint Cseke László szakíró és dr. Pusztaszeri László újságíró. Az emlékülést koszorúzás és felvonulás követi, majd késő délután, hangverseny. Jiáx#r Szentendre. A Szentendrei nyár — Szentendrei Teátrum ez évi rendezvénysorozata szombaton, június 20-án kezdődik, két, várhatóan sokakat vonzó programmal. A Bihari Kulturális Egyesület 17 órakor tartja premierjét a városháza udvarán. A holdnak háza van című zenés mesejátékot követi 19 órakor — a hagyományokhoz hí- * 1 Zsámbék. A X. Zsámbéki szombatok e heti műsorán szerepel többek között egy német nemzetiségű lakószoba felavatása, délután 15 órai kezdettel a Vitéz László kalandjai című bábjáték bemutatása, és délután 17 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kórus ünnepi hangversenye — a plébánia- templomnál. Budaörsi vasárnap Emlékművet avatnak A budaörsiek már egy évtizeddel ezelőtt — amikor ez még nem volt igazán divatos — kezdték gyűjteni múltjuk emlékeit, és egyre gyakrabban elevenítették fel a régi szokásokat. 1946- ig csaknem tízezer német ajkú élt Budaörsön. Aztán megtörténtek a kitelepítések, s bizony a múltról sokáig nem szívesen beszélt senki. A hatvanas évek közepétől az egyre gyakrabban hazalátogató rokonoktól azonban kérést, biztatást, de még inkább támogatást kaptak az itt maradottak: ápolják az emlékeket, a szokásokat, sőt létesítsenek egy múzeumot. így került aztán sor a Heimat A kicsiny színház, mely a Teréz körúton található, mozgalmas múltra tekinthet vissza. Tarka Kabaré néven 1899-ben(!) nyílt meg. Évtizedeken át kabaré működött itt, majd újabb huszonöt éven át Terézkörúti Színpadként Nagy Endre és Salamon Béla színháza volt. 1950- ben lett Kamara Varieté, már államosított intézményként. Lényegében kabaré volt s maradt, újabb évtizedekig. Mígnem vagy tizenöt évvel ezelőtt lassan profilt váltott, és végül kialakult az, amit ma Játékszín néven ismerünk: egy önálló társulattal nem rendelkező, úgynevezett befogadó színház, amely eleinte kész produkcióknak is helyt adott, később pedig sok-sok olyan előadás született itt, amelyet válogatott színészcsapatok hoztak létre, a legkülönbözőbb színházakból érkezve. A Játékszín különösen akkor vált a főváros sajátosan egyéni arculatú színházává, amikor Berényi Gábor vette át az igazgaSzínházi lf.vfi Játékszín tását. Herényi igazgatóként és rendezőként is felfedezésszámba .menő bemutatókat produkált. A Játékszín bányászta elő a csaknem teljesen ismeretlen — mindenesetre: sosem játszott — Füpt Milán- vígjátékot. Szép Ernő éppúgy slágerszériát ért meg itt, mint a szintén majdnem elfeledett Zsolt Béla. Üj magyar drámák kerültek itt színre, Korniss Mihály Hallelujájától Schwaj- da György Himnuszáig. De játszottak a kicsiny színpadok Bánk bánt is. A színház az úgynevezett tárcaszínházak közé tartozott, azaz nem a fővároshoz, hanem a Művelődési Minisztériumhoz (a Nemzetivel, a Budapesti Kamaraszínházzal és a Rock Színházzal együtt). Mindez olyan, ami és amilyen volt: válogatott színészcsapatok által létrehozott előadásokat befogadó színház. Nem : lesz a Nemzetié, nem kerül a fővároshoz, nem lesz a Budapesti Kamaraszínházé sem. Egy ilyen típusú színházra igen nagy szükség van — ezt nagy hírű előadásai fényesen bizonyít- ! ják és indokolják. Megnyugodhatnak hát a kedélyek. És mégsem nyugodhatnak meg. Nincsen ugyanis eldöntve az igazgatás kérdése. Nincs egyelőre igazgató, Csak megbízott igazgató (a színház egy régi munkatársa) vezeti az 1 ügyeket. Hogy a végleges igazgató személyét pályázat i vagy kinevezés dönti el, nem tudni. Ebben a szituációban viszont képtelenség előre tervezni és szervezni, nem lehet felkészülni az úi évad új bemutatóira. Túl késő van ehhez, így hát a Játékszín marad a régi „felállásban”, egyelőre a régi darabokat tartva a műsorán. Takács István igen jól működött addig, míg Herényi Gábor a tavasszal be nem jelentette nyugdíjba vonulási szándékát. Ekkor elkezdődött egy minden részletében mindmáig nem világos hadakozás a színház körül s a színházért. E hadakozás lényege röviden: a főváros is szívesen megszerezte volna a Játékszínt, s a minisztérium is szívesen változtatott volna a státusán, méghozzá úgy, hogy a Nemzeti Színházé legyen valamilyen formában. De bejelentette az igényét a színházra a Budapesti Kamaraszínház is. Hosszas huzavona, többszöri nyilatkozatok és állásfoglalások, majd visszavont elképzelések után végül is úgy tűnik e pillanatban: a Játékszín marad az és Museum megalapítására, majd a múlt év végén a meglévő anyag átrendezésére. Wendler András, önkormányzati képviselő, a német nemzetiségi bizottság elnöke, budaörsi lakosokkal és történészekkel karöltve, igen sokat tett a szakemberek által szintén elismert múzeum létesítéséért. De azóta is azon fáradoznak a nemzeti bizottságban, hogy a múzeum ne csak egy „holt anyag” legyen a budaörsiek számára, hanem még inkább adjon keretet és lehetőséget az élő, eleven közösségi létre. A budaörsiek a közelmúltban létrehozták a „Hősi emlékmű” elnevezésű alapítványt, azzal a céllal, hogy a II. világháború idején elesetteknek emlékművet állíttassanak. A település lakói lelkes lokálpatrióták, az alapítvány máris felmutat eredményt: a hét végén, vasárnap kerül sor a budaörsi II. világháborús hősi emlékmű avatására. Ezt megelőzően az egykori hagyományok felelevenítéseként, már reggel 8 órakor virágszőnyeg-bemutatóval egybekötött körmenetet tartanak. A német nemzetiségi bizottság az emlékműavatásra meghívta a kormányfőt, a köztársasági elnököt és számos államtitkárt. Igen nagy számban várnak külföldi vendégeket is, elsősorban a rokonok köréből. A vasárnap 17 órakor kezdődő avatási ünnepség a budaörsi római katolikus templomban szentmisével kezdődik, majd ezt követően kerül sor a templom kertjében az emlékmű felavatására. D. A. PROGRAA1QK EGÉSX HÉTRE | Ezt látni, hallani kell! / i ven — a Barcsay Múzeum udvarán a Vujicsics Együttes és Sebestyén Márta koncertje. Június 21-én, vasárnap délután 17 órakor mutatkozik be a szentendrei, Pen- taton 1. elnevezésű, képzőművészekből álló csoport. (Tagjai: Aknay János, Be- reznai Péter, Kis Tóth Ferenc, Matyófalvy [matyói Gábor és Vincze Oltó). A Pentaton-tárlatot dr. Hann Ferenc művészettörténész nyitja meg. A kiállított munkák agusztus 4-ig tekinthetők meg a Fő tér 6. sz. alatti Szentendrei Képtárban.
