Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

KÉPES VAGYOK RÁ' Befűzöm, átdugom, leveregetem —. Nem. És egy kicsit ügyetlenebb vagyok. „Képes vagyok rá” — így hívják itt az értékelést. Kü­lönböző tevékenységek sze­repelnek az értékelőlapon, s a pedagógus aszerint ér­tékel, mennyinek az elvég­zésére képes a gyerek azok­ból. De mi lesz „kint az élet­ben”? ■ A szakképzésük ho­gyan történik? — fordulok Novák Lászlónéhoz. — Mindig is az volt a legjobb, ha magánvállal­kozókhoz, kis műhelyekbe kerülhettek gyakorlatra. Ott oda tudnak figyelni rájuk. Nagyüzemek már nem is fogadják őket, de koráb­ban sem vált be a nagyüze­mi gyakorlat. Pillanatokon belül ők lettek a segéd­munkások alatti segédmun­kások. A fiúk a következő szakmákban dolgoznak: kő­műves, ács-állványozó, bur­koló, szobafestő, pék. A péküzemek szívesen fog­lalkoztatják őket. Most né- hányan kertészkednek a gödöllői arborétumban. Gyakorlat végén betanított- munkás-bizonyítványt kap­nak. Vannak, akik éppen a munka során kinyílnak, ügyesednek. A legügyeseb­beket megpróbáljuk felké­szíteni a szakmunkásvizs­gára. Nehezebb a lányok elhelyezése. Örülünk, hogy tizenhat lányunkat sikerült bejuttatni segédápolónőnek a Dózsa György úti Fővá­rosi Szociális Otthonba, s be is váltak ott. Minden gyereknek biztosítottuk még eddig a szakmatanulás le­hetőségét. Szerencsére a mai munkaerőpiaci helyzet­ben is van a mi — mások­nál kevésbé esélyes— gye­rekeinknek munkájuk. Nádudvari Anna GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1992. JtlNIUS 1„ HÉTFŐ RISZ-SZER VEZET TURAN Rendezik soraikat Azt hiszem, kevesen tud­nák Túrán megmondani, hogy mit is jelent a fel­eimben szereplő rövidítés, a RÍSZ. Osztja-e véleménye­met erről Lakatos Gyula tanár űr? — Még sokan nem talál­koztak az új cigány szerve­zettel, teljes nevén a Roma Ifjúsági Szervezettel. Ehhez a tömörüléshez az ország­ban közel 20 alapszervezet tartozik és céljait, program­ját ismerve egyre több ér­deklődés mutatkozik meg munkája iránt. ■ Túrán kinek jutott eszébe a szervezet létreho­zása? — A fő kezdeményező Mityu, azaz Farkas Mihály volt. aki jó kapcsolatban állt már korábban is a szervezet országos elnöké­vel, Grósz Jánossal. Köze­lebbről megismerve a szer­Fel vételi meghallgatás Az aszódi állami zeneis­kola felvételi meghallga­tást tart az 1992—93. tan­évre június 1-jén, 13—17 óra között. Választható tanszakok: zongora, hege­dű, gordonka, fuvola, kla­rinét, trombita, tenorkürt, népi hangszerek. KÁBELTÉVÉ Helyi műsor A gödöllői kábeltelevízió információs csatornáján jú­nius I-jén 19 órakor je­lentkezik a Gödöllői STV közérdekű műsora. A tarta­lomból: nyugdíjas-találkozó, vállalkozók klubja. Chal­lenge Day, rendőrségi hírek. Elmarad az előadás Technikai okok miatt el­marad a Veszprémi Petőfi Színház június 5-ére meg­hirdetett gödöllői vendégjá­téka: A szabadság vendége című darab bemutatása. A jegyek az említett időpontig a vásárlás helyszínén visz- szaválthatók. 10 »wn TJ TÍZ EV UTÁN Felnőtt lett a gyerekből TÜNDI. Nagyszemű, pi­ci orrú, copfjában piros bogyóik. Ruhája, minden felszerelése tiszta, gusztu­sos. Pedagógusok álma: kedves, udvarias, szorgal­mas. Osztálytársai között is népszerű. Kitűnő tanuló, 'könnyedén az. Ideális csa­ládban él, értelmiségi szü­leivel. rosszcsont öccsével. Fogalmazásaiból melegség árad, akár hétvégi családi kirándulásról, akár a ka­rácsonyról, akár édesany­járól ír. Amikor váratla­nul meghal fiatal apja, Tündi szomorú, de tovább­ra is összeszedett, tartja jó tanulmányi eredményét. Csinos, okos, vidám, biz­tosan sikeres lesz az élet­ben — gondolom, amikor felső tagozatba bocsátom. Húszévesen is kedves ar­cú, pisze orrú, mosolygós. Középiskoláját egy han­gulatos diákvárosban vé­gezte, ahol lubickolt a hir­telen jött szabadságban, önállóságban. Fiúk. va- gánykodások. kimaradozás a kollégiumból, majd az is­kolából is. Ki ákarják csap­ni mindkettőből, ám ek­kor — az utolsó pillanat­ban — anyja közbelép, s határozottságával. szigo­rával észhez téríti. Most a Zeneakadémiára jár. Nem szereti Pestet, de kihasz­nálja a főváros adta lehe­tőségeiket: sokat jár kon­certre, színházba, múzeu-, moikba, a társaságot is kedveli. Zenetanár lesz ha­marosan az egykori ugri- bugri, copfos kislány ... ANNA. Nem szép gye­rek, határozott vonásai felnőfctessé teszik arcát Komoly, fegyelmezett, rit­kán nevet, ha mégis, szin­te elszégyelli magát. Na­gyon jó kislány, ezért min­dig hátul, s a legrosszab­bak között tül: remek vil­lámhárító, szigetelő. Idősö­dő szülei kiegyensúlyozott, őszinte légkörben, kissé felnőttesen nevelik. — An­na biztosan diplomát sze­rez majd, orvos lesz, vagy pedagógus. hivatását a magánélete elé helyezi. Talán nem is alapít csa­ládot — gondolom róla. Húszévesen jobban „meg­felel” a k«rúnáik. Arcvo­násai lágyabbalk, egykor mindig kócos, erős szálú haja rendezett. Csöndesés zárkózott. Nem végzett egyetemet. Középiskolát sem. Elkezdte ugyan, de beleszeretett egy fiúba, és attól kezdve nem érdekel­te a tanulás. Fokozatosan romlott az eredménye, vé­gül kimaradt. Férjhez ment, hamarosan szült. A kisba­ba meghalt. Átmenetinek szánt kényszerlakásban laknak. Férje betanított munkás egy gyárban, le­het. hogy elküldik. Neki nincs állása, nem talál. Anna húszévesen fáradt, kedvetlen asszony. Pedig még diák lehetne, gondta­lan, vidám... ATTILA, Szép vonású, szemtelen arc, élénk sze­mek. lapátfogak. Fantasz­tikusan értelmes! Szivacs­ként issza magába az is­mereteket. Mindenre fi­gyel, mindent elraktároz, vág az esze, a kötelező tananyagot a kisujjából rázza ki. Mindent ő tud elsőként. így a többiek már nem is sitrapálják ma­gúikat. Minden választ le- happol, s méltatlankodik, ha mást szólít a tanár. Fél perc alatt végez a felada­tokkal, számára külön kell újakat gyártani. A szakfelügyelő elájul tőle, hogy micsoda zseni, a pe­dagógus elájul, mert olyan kérdéseket tesz fel, ame­lyekről neki fogalma sincs. — Attilából nagy ember lesz, egyszer büszke leszek rá, hogy tanítottam — gondolom, amikor némi megkönnyebbüléssel a fel­ső tagozatba bocsátom. Húszévesen jókedvű, va­gány srác. Divatos szere­lés. csinos -arc, rövidre nyírt, égnek álló haj. Nem tudós, nem is egyetemis­ta. — Jaj, tanár néni, mi­kor kerestem volna ilyen jól, ha továbbtanulok?! — vág vissza kérdésemre praktikus gondolkodással. Autószerelő. Látszik rajta: elégedett. Legalábbis egye­lőre ... Tündi, Anna. Attila ... és a többiek. Vigyázzunk rájuk! Vigyáztunk rá­juk?,.. , P. É. vezetet, Szénási Kálmán és jómagam Is részt vettem az előkészítő munkában. G Mikor volt az alakuló összejövetel? — Március közepén. Na­gyon örültünk annak, hogy negyvenhat fiatal jelent meg, másodszor pedig an­nak, hogy a szervezet orszá­gos vezetői közül hárman vendégünk voltak. Itt volt Szénási Kálmán, az ellen­őrző bizottság elnöke és Radios Mihály alelnök is, az országos elnök társasá­gában. A fő feladatunk a vezetőség megválasztása volt. de beszélgettünk prog­ramunkról és gondjainkról. Többek között szó esett ar­ról, hogy a cigányságnak nincs képviselője a helyi önkormányzatban, pedig je­löltjeink voltak. A cigány lakosság közel ötödét teszi ki az összlakosságnak, jó volna, ha közvetlen képvi­selőnk lenne. Sajnos sok ember a mi községünkben is még így jellemzi a cigá­nyokat: „Tolvaj cigány, hü­lye cigány”. Egyik felada­tunknak éppen azt tekint­jük, hogy ezt a szemléle­tet megváltoztassuk. Ezt megvalósítandó, elsősorban saját sorainkat kell rendez­nünk és elkerülni mindent, ami miatt a cigányság a fenti jelzőkkel megbélye­gezhető. G Melyek a kézzelfog­ható elképzelések? — Támogatni szeretnénk a túrái szakiskola létreho­zását. ez sok cigány gyerek pályaválasztási gondjain tudna segíteni. A szövetség lehetővé teszi számunkra azt, hogy külföldi cégekkel léphessünk kapcsolatba és olyan bedolgozói munkákat végezhessenek cigány fiatal­jaink, mint a varrás, kosár­fonás vagy állattenyésztés. Ezt indokolná az is. hogy nagyfokú a cigány lakosság körében a munkanélküliség. Támogatni szeretnénk az esti ifjúsági tagozat, vala­mint a dolgozók iskolájának működését is. Szeretnénk hamarosan egy nógrádi kirándulást megszervezni. A községi sportkör egyik vezetője, Zséli István közölte velünk, hogy a sportkör várja a ci­gány fiatalokat valamennyi szakosztályába. Van ered­ményes focistánk is, Vidák Zoltán nyolcadikos , tanuló, aki sportköri tagként ered­ményesen, rendszeresen ját­szik. Tervezünk rendezvé­nyeket is, szeretnénk mű­vészeket és együtteseket meghívni koncertekre. Gon­doltunk arra, hogy kiemel­kedő cigány művészekkel is szervezünk találkozókat. Rendezvényeink nyitottak, azokra természetesen vá­runk nem cigányokat is. Szeretnénk pályázatokon részt venni, amelyeknek egy új, korszerű művelődési otthon létrehozása volna a célja. Gondoltunk arra is, hogy még élnek nagy­apáink között egykori ki­váló muzsikusok, soknak a hangszere is megvan. Érdet mes volna a tudományukat átörökíteni. Nagyon szomorúan vet­tük tudomásul, hogy már több esetben megrongálták a Honvéd-erdőben a ’49-es szabadságharcos. Szele An­dor síremlékét, feltehetőleg cigány fiatalok. Mi szeret­nénk védnökséget vállalni az emlékmű felett, és meg­szervezni annak rendszeres védelmét. Jó munkát kívánunk az ifjúsági szervezetnek, mely­nek elnöke Szénási Kálmán lett, gazdasági felelőse Far­kas Mihály, kultúrfelelőse Lakatos Gyula. Takács Pál Időszerű növényvédelmi teendők Uborkaperonoszpóra Az uborkaperenoszpóra már hét éve rendszeresen, minden évjáratban súlyosan veszélyezteti az uborka ter­mesztését. A betegség a leveleket tá­madja meg. Kezdetben az erekkel körülhatárolt, szög­letes sárga foltok láthatók, majd később a folt fonáki részén ibolyás színű penész­gyep jelenik meg és a fol­ton a levéllemez elpusztul. A foltok szaporodnak és ezt az egész levél elszáradása követi. Igen sok goanbaölő szer engedélyezett az ubor­kaperenoszpóra ellen, de nem mindegy, hogyan és mikor alkalmazzuk ezeket. A feltételes forgalmú nö­vényvédő szereket csak vizsgával rendelkezők vá­sárolhatják és használhat­ják fel. A szedés előtti idő­szakban a három napnál hosszabb élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejű szereket ajánlatos alkal­mazni. Jó. ha váltogatjuk a sze­reket. A szedés alatt — ha szük­séges — Bravo 500-zal. il­letve Previous N-nel oldha­tó meg a védekezés. Kon­zervgyári célra termesztett uborkánál a réztartalmú ké­szítményekkel is lehet per­metezni a szedés előtt há­rom nappal. A permetezé­seket 8-10 naponként kell megismételni, de esős idő­ben eseitleg gyakrabban. Esős időjárás esetén a szisztemikus (felszívódó) szerek (Mikál C 64 WP, Galben M. Galben R. Ri- domil Z 58 WP, Rimodil Z (72 WP) felhasználását ja­vasoljuk. Dr. Szakái Mihály Pest Megyei NT A GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1#. 9 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 9 Szerkesztősé­gi fogadóéra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól U óráig a szerkesztőség­ben. Némely gyerek más, mint a többi. Illetve: természetesen minden gyerek más és más. Hogy mi érdekli, mihez van kedve, tehetsége, aszerint is. Eredményeit, tudását csak megközelítően — s jobb híján — értékelik az osztályza­tok. Akiknek a képességeit még megközelítően sem fejez­hetnék ki osztályzatokkal, azok járnak a gödöllői Montágh Imre Általános és Szakiskolába. Itt az érték háromféle: nagyon jó, jó, és megfelelt. Novak Lászlóné ügyveze­tő igazgató mutatja be az iskolát: — Gödöllő körzetéből, Kerepestarcsától Ikladig, Erdőkertestől Valkóig mind­azokról a helyekről járnak ide gyerekek, ahol nincs az általános iskola mellett speciális tantervű képzés. Mivel messze vagyunk Gö­döllő központjától, sokan a gödöllőiek közül is busz- szal jönnek. Előkészítő osz­tályunk van, nyolc általá­nos iskolai osztály és szak­képzés. ■ Milyen létszámúak az osztályok? — Kilenc a legkisebb, ti­zennégy a legnagyobb lét­szám egy osztályban. De nem annyira osztályonként, hanem képességcsoportok­ban tanulnak a gyerekek. A pedagógusok a gyerekek képességei szerint tervezik meg a tevékenységüket. Le­het, hogy az osztály egyik fele ének-zene foglalkozá­son vesz részt, a másik fe­le matematikával foglalko­zik. Egy gyerek pedig ez­alatt beszédfejlesztő gya­korlatokat végez. El Hány és milyen képe­sítésű pedagógus dolgozik itt? — Harmincegy. Alap­vetően gyógypedagógusok, de van logopédus is. Itt nem a tantárgy a lényeg. Minden másról szól, mint más iskolában. Még a tíz­óraizás, az ebéd sem csak evésről, hanem másról is. Mikor megterítenek, alakul a térismeretük, fejlődik a gondolkodásuk. ■ Hogyan telik a gyere­kek napja? — Hatodik osztályig egész napos az oktatás. Dél­után nem a más iskolákban szokásos napközi otthonos foglalkozás folyik, hanem ugyanaz, ami délelőtt, s ami az itteni oktatás lénye­ge: képességfejlesztés kü­lönböző tevékenységeken keresztül. Ha kötéssel, szö­véssel foglalkoznak, az a fontos, hogy ezáltal a moz­gáskoordinációjuk fejlőd­jék. Ha néprajzzal, hogy az ünnepek iránti érzékük ki­alakuljon. Elindulunk az épületben. A mozgásterem egyik falát tükör borítja, hogy a gye­rekek maguk is láthassák, hogyan mozognak. Feltű­nik, hogy minden milyen színes, változatos: a falak, a tárgyak, a képek. Bizo­nyára sokat jelentenek a gyerekek számára azok a fotók, amelyeken azt örö­kítették meg, ahogyan jel­mezben, a tanáraikkal együtt mesejátékokban sze­repelnek. Mindenki jön-megy, nem kell hátra tett kézzel ülni. Akiket éppen nem gyűjt maga köré pedagógus egy meghatározott feladat el­végzésére, önállóan cselek­szenek. Azok a termek, amelyek­ben Bucsyné Prém Katalin foglalkoztatja a gyerekeket, különösen látványosak. Itt vannak azok a tárgyak, amelyeknek készítésére a tanárnő oktatta őket. Agyagedények, hímes tojá­sok, s — a legcsodálatosab­bak — a szövőszékeken szö­vött faliszőnyegek. Novák Lászlóné odahív egy kis­fiút. (Tíz-tizenkét éves le­het.) Két egymás melletti szövőszéken levő szőnyeg is az ő műve. Kérjük, magya­rázza el, hogyan csinálta. Zoli — így szólították — villámgyorsan magyaráz: befűzöm, átdugom, levere­getem ... Követni sem tu­dom. Megkérdezek egy másik kisfiút: ■ Te is tudsz ilyet sző­ni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom