Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
CSRK ÖSSZÉFoeássat Spárgagubanc KŐ- ES HOMOKSIKER TitoSc az arany körül Rövidesen pont kerül egy hosszú évek óta folyó vita végére. Köztudott,' milyen erőket mozgatott meg tavaly a bányászok harca azért, hogy késleltessék a bányák bezárását. Az országban 1238 működő és 420 leállított bányát tartanak nyilván. Nemcsak a működtetés, hanem a bezárás is pénzbe kerül. Ez évente több milliárd forintot von el az ország gazdaságától. Érvényben: 1992. június 4, VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 142,22 145,02 Ausztrál dollár 59,52 60,76 Belga frank (100) 236.86 241,52 Dán korona 12,61 12,87 Finn márka 17,89 18,29 Francia frank 14,47 14,75 Görög drachma (100) 40,46 41,30 Holland forint 43,26 44,12 Ír font 129,90 132,50 Japán jen (100) 61,08 , 62,28 Kanadai dollár 61,98 66,38 Kuvaiti dinár 267,75 273,25 Német márka 48,74 49,70 Norvég korona 12,48 12,72 Olasz líra (1000) 64,45 65,73 Osztrák schilling (100) 692,44 706,04 Portugál escudo (100) 58,74 59,84 Spanyol peseta (100) 77,80 79,32 Svájci frank 53,15 54,23 Svéd korona 13,51 13,77 USA-dollár 78,07 79,63 ECU (Közös Piac) 99,89 101,85 Kivételezett helyzetben? Senki nem tud semmit Lapunk május 20-i számában Utazó pénzek nyomában című írásunkban arra igyekeztünk fényt deríteni, hogy a magánszemélyek által postautalványnyal befizetett OTP-hitel- törlesztések összege miért ér olyan sokára célba. Nyomozásunk során sokfelé eljutottunk, legutóbb az OTP vezérigazgató-helyettesét, Kalocsai Tamást kerestük — lévén a probléma gyökerei eddig is ide mutattak —, aki viszont Szecskó István főosztály- vezetőhöz irányított. Kér- désünkr-e/azt a választ kaptuk, miszerint csupán félreértésről van szó, a pénz „utaztatásáról’’ a posta tehet. Részletesebb felvilágosításért azonban Gyárfás Róbert ügyvezető igazgatóhoz irányított a főosztály- vezető. Innen Bodnár Jánosáé doktorhoz, majd Magyar Borbála pénzforgalmi osztályvezető-helyetteshez küldtek — eredménytelenül. És a sor talán a végtelenségig folytathatódott volna, ha fel nem bukkan egy ismeretlen fiatalember az egyik főnöki előszobában. Elmondása szerint számítástechnikai szakember — nem pénzügyes —, akinek az a magánvéleménye, hogy a bajok forrása az adatok lassú áramlása, ennek oka pedig az OTP belső kommunikációs rendszere elmaradottságában keresendő. De hát ez országos jelenség. Valamire azonban így sem derült fény. Ha már a postai pénzküldemény az OTP egyszámlájára nyolc- kilenc nap alatt ténylegesen be is folyik, hogyan lesz ebből két-három hét? Vagy talán a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalomról szóló rendelkezése az OTP-re nem vonatkozik? Boronkay Péter ják” a magyar arany kitermelési jogát. Az új törvénytervezet legális feltételeket biztosít arra, hogy aki eddig a kutatásban részt vett, az akár tovább is folytassa a bányászatot. Kösd közelében néhány évszázada még szenet bányásztak. A függőleges aknák még ma is megvannak; ha koncesszióba adják, főként kisvállalkozók jelentkezésére számít az ipari tárca. Ismerve azonban a bányászat ráfizetéses voltát, most már csak az a kérdés, a befektetők látnalc-e kellő fantáziát a termelés megindítására. Ha más nem jut, akkor lehet a homokbányászattal is foglalkozni: Abonyban, Dunakeszin, Foton, Gödön, Érden, Diósdon eredményesen üzemelnek az építőipar fontos alapanyagát kitermelő bányák. Az elképzelések szerint az évi kitermelt ásványi nyersanyagok árának 12 százalékát fölözné le az állam a szénhidrogénekből. A homokból és kavicsból származó bevételből 5 százalékot kellene befizetni a költségvetésbe. A szén „csak” 2 százalékot ér. Indokolt esetben — az ipari és a pénzügyminiszter közös döntése alapján — a termelés függvényében csökkenthetik, illetve emelhetik a befizetés összegét, A jövőben arra is lehetőség nyílik, hogy az állam garanciákat kérhessen a bányakárok megtérítésével és a tájrendezéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen műszaki és biztonsági körülmények között termelik ki az ország ércvagyonát. Ha mindenképpen károsítaná a környezetet egy bánya megindítása, akkor semmiképpen sem adnak engedélyt a működésre. Ilonka Mária nyi nyersanyagok tulajdon- és az adott terület ingatlanjoga két egymástól elkülönülő elemet képez. Az érc- és szénvagyon, valamint a szénhidrogének részei az állam vagyonának. A jövőben bizonyos ágazatokban megszűnik a monopolhelyzet. Pontosabban, a paragrafusok kimondják (a • koncessziós törvényre hivatkozva), hogy • ezentúl az ipari miniszter dönt arról, mely bányászati területeket adja vállalkozásba. Pest megyében több bányát tartanak számon, kétharmaduk az építőipart szolgálja. Gödöllő környékén betonkavicsot termelnek ki. Veresegyház, Túra, Pomáz, Szentendre, Piliscsaba,-Solymár, Pilis- borosjenő kőbányáiról ismert helységek. Vácról cementet, Szokolyáról és Ze- begényből krétakori mészkövet szállítanak az építőiparnak. Bármilyen hihetetlen, de a kőolaj-feldolgozásáról ismert Százhalombatta városa is foglalkozik téglagyártással. Már a középkorban leltek aranyat Nagybörzsönyben. Az elmúlt esztendőkben újra feltárták a helybeli aranybányát. A kutatásban többféle érdekszempont ütközött: részint gazdasági, részint vállalkozói érdek. Minden nemesfémbánya fölött a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja a felügyeletet. Korábbi érdeklődésünkre — üzleti titokra hivatkozva — a bank- szakemberek nem árulták el, ki az a szerencsés magyar származású külföldi vállalkozó, akinek „odaadA törvény, amely a maga nemében kuriózumnak számít, vállalkozási alapokra helyezi a bányászati tevékenységet, különös figyelemmel az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmére. Csak azok kaphatnak ezentúl termelési engedélyt, akik az illetékes szaktárcáktól elnyerték a koncessziót. Az ásválatos gondok megoldását is, beleértve a tárolást, piackutatást, értékesítést,, sőt, még a feldolgozást is. (Ügy hírlik, a szomszédos megye lépéselőnyben van, Lajos- mizsén jövőre megépül az ország első spárgakonzervgyára.) ALKALMAS LENNE Görögország után Magyarország talajviszonyai és éghajlata a legalkalmasabb a spárgatermesztésre Európában. Tudjuk, és mégsem élünk a lehetőséggel. Vagy ami még rosszabb, a kevés és nehezen megtermelt spárgát nem márkára váltjuk, hanem, mint Táborfalván, a disznó elé lökjük. Piacpolitikánk dicsőségére! Matula Gy. Oszkár mérői csak a két keze árulkodik. Vörös, érdes, a körmei tövig lekoptak. Mert a spárga felszedéséhez még nem találták fel az alkalmas szerszámot, csak az emberi kéz képes kitapogatni a homok alatti gyökerek beérett hajtását. — Haszon?! — kérdez vissza Szabóné fáradtan. — A spárga soha nem volt nagy üzlet, de ilyen rossz, mint ez évben, még tán sohasem volt. Tavaly 90 ezer forintot kerestem vele. az idén jó, ha lesz ötvenem. Nem az időjárás miatt — bár az is közrejátszik —, hanem, mert nincs biztos kereslet, az árak is úgy ingadoznak, hogy nem győzzük követni. Szabóné két számlát tesz elém az asztalra. Az egyiket április 23-án, a másikat 30- án bocsátották ki. Az elsőn az I. osztályú spárga kilóját 342 forintért, a II. osztályút 171-ért i vették át. Ugyanez hét nappal később: 171 és 72 forint. Vagyis 50 százalékkal esett az értékük. Hogy miért? Szabóné húzza a vállát, nem tudja. FEHÉR FŰLT A spárgát az Örkényi Béke Tsz. szentgyörgyi kirendeltsége veszi át, és nagyon minimális kezelési díj ellenében továbbadja a kecskeméti Mezőker Vállalatnak. (Emellett a tsz, biztosítja a magot és szervestrágyát.) A KMV csak exportál, belföldi értékesítést nem folytat. Abból következtetve, hogy az átvétel és az árak alakulása rapszodikus, a kecskemétieknek sincs állandó piacuk. Ez is egy fehér folt a magyar mezőgazdasági termékek glóbuszán, melyet évtizedek bölcs mezőgazda- sági politikája sem volt képes feltérképezni. Amiért is joggal mondják a termelők: aztán majd osodálkoznak, ha a szentgyörgyi spárga is a szentgyörgyi szőlő sorsára jut. Kiszántjuk és erdőt ültetünk a helyébe. Miként lehetne ezt a ritka kultúrát megmenteni, van-e egyáltalán elképzelése a község vezetőinek arról, hogy mivel enyhíthető a spárgatermelők gondja? Gazdik Lajosné: — Túl a termelés nehézségein, a spárgát csak hűtőházakban lehet tárolni. Ezt helyben aligha lehet másként megoldani, mint nagyon komoly összefogással. Én bízom benne, hogy végül sikerül kiválni az Örkényi téesz- ből, s a szentgyörgyiek megalakítják a saját, új típusú szövetkezetüket, amely felvállalja a spárgával kapcsoA Kis növényhatározóban hiába kerestem, mindössze egyetlen mondat erejéig van benne utalás a spárgára. Végül is egy régi, 1927-ben kiadott lexikonban bukkantam az alábbi szövegre: „A spárga a liliomfélékhez tartozó konyhanövény. Latin neve Asparagus affi- cinalis. Ha ennek a felszínre törni akaró hengeres hajtását földkupaccal borítva sötétben tartjuk, ezek nedvdúsak és húsosak maradnak. A spárga a legdrágább és legkeresettebb zöldségféle, melyet tavasszal csemegeként fogyaszthatunk.” Érdeklődésemtől távol állnak a gasztronómiai gondolatok, és nincs.szándékom ban spárgát termelni. Viszont ha vállaltam, hogy szószólója legyek egy kis térség problémájának, minimum illik ismerni azt a dolgot — esetünkben növényt —, mely a problémát kiváltja. A spárgáról még azt is tudni kell, hogy speciális talajadottságokat igényel. (Felül homok, alul agyag, mely nem engedi elszivárogni a talajvizeket.) Ez a fő oka, amiért Pest megyében csak Tatárszentgyör- gyön és Táborfalván van hagyománya a termesztésének. Az itt megtermelt spárga kivált Németországban keresett. Az persze más kérdés, hogy a termelőnek is kedvező értékesítés mai napig sincs megoldva. A termelő termel, nyűvi magát a földeken, de nincs semmi biztosítéka. Nevezetesen olyan szerződése, mely garantálja a mindenkori átvételt, rögzíti a szállítandó mennyiség súlyát és árát. KÖVETHETETLEN Elsőnek a szentgyörgyiek polgármester asszonyától hallottam panaszt spárgaügyben, majd ugyanezt mondta el a táborfalvi polgármester is. A lényeg: a nehezen megtermelt spárgát többnyire áron alul kell elkótyavetyélni. Sőt van, aki még így sem tudja eladni, a disznókkal eteti fel. Azt a spárgát, ami az átlag magyar asztalára soha nem jut el! Élve Gazdik Lajosné polgármester asszony meghívásával, együtt kerestük fel a szentgyörgyi spárgatermelők egyikét, Szabó Pál- nét, aki fél holdon mintegy 500 bálványt gondoz, (bálványnak hívják a spárgafészkeket). Szabóné középkorú, még ma is csinos asszony, s spárgával folytatott küzdőihez. Á Tanácsköztársaság idején Lajta néven harcolt a cseh intervenciósok ellen. A békeszerződés előírta a leszerelését és polgári alkalmazását. Így lett elevátorhajó. 48 éves szolgálatra a Lajtán kívül nincs példa a haditengerészet történelmében. Ez a hajó rendkívül becses, nemzetközileg is számon tartott hadtörténeti emlékünk. 1996-ban világkiállítás lesz Budapesten. Ekkorra a Lajta 125 éves lesz. Jubi- lálásra alkalmas kor és alkalom! Nem kerülne túl sokba eredeti tonnájában helyreállítani. A hajótest még úszóképes, az elevátort le lehet bontani róla, az eredeti tervek megvannak, a felépítmény (persze nem páncélból) rekonstruálható. A világkiállítás területén, a Duna partján kiállítva óriási szenzáció lehetne. Megmutathatnánk, hogy 125 évvel ezelőtt világszínvonalú ipari terméket tudtunk előállítani. Tulajdonképpen abban az időben kezdődött meg a Nyugat-Európához való technikai felzárkózásunk, amely fejlődés sainá- latos módon hosszú időre megszakadt. Világkiállításunknak éppen ez az egyik üzenete a Föld népeihez, hogy minden erőnkkel folytatjuk ezt a fejlődést OtTT. Press) Dr. Margitay Bccht András i ..... iirím Va n tehát egy páncélos hadihajónk, amely jelenleg 121 éves! Ez önmagában is egyedülálló világszenzáció! De nemcsak erről van szó. Ez a hadihajó az éppen csak megszülető magyar ipar terméke volt, amely épülésének idejében, és még hosszú évekig a világ legmodernebb folyami hadihajója volt. Régi tengeri nagyhatalmakat sikerült annak idején lepipálnunk vele. Nagybecsű ipari műemlék tehát. Technikai újdonságnak számított a két hajócsavar alkalmazása. Ezzel vált lehetővé. hogy vontatás nélkül hajózzon fel Bécsig. Csavarhajtású hajónak addig ez nem sikerült. így hajózástechnikai szempontból is jelentős emlék. Részt vett az 1873-as bécsi világkiállításon, ahol nagyszámú külföldi szakértő elismerését is kivívta. Elmondhatjuk tehát róla, hogy világkiállítási múltja is van. Első hadi bevetésére 1878- ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor kedült sor. Többszöri modernizálás után végigharcolta az első világháborút, számos sikeres haditett fűződik nevéezért hozom most szóba. Ez a gépeitől, eredeti felépítményeitől megfosztott, kirabolt, megcsúfolt vén hajótest egykor igazi hajó, mi több, hadihajó volt, az oly rettegett néhai dunai monitorok legidősebbje! A monitor hadibajótipus, mely nevét első képviselőjéről, az 1862-ben Észak- Amerikában épült Monitor nevű hajóról kapta. Fő jellemzői: igen erős páncélzat, alacsony, kis célpontot nyújtó felépítmény, csekély merülés, forgatható, páncélozott lövegtorony, nagy tűzerő, gyors haladás, és nagy hatótávolság. Az európai kontinensen először az Osztrák—Magyar Monarchia építtetett monitorokat. Hat évvel az amerikai előd vízre bocsátása után 1868-ban már megindult Pesten, az Első Magyar Pest—Fiumei Hajógyár Rt. telepén az első dunai monitorpáros építése, 1871-ben pedig már vízre Is bocsátották őket. Az egyik neve Maros, a másiké Leitha lett. És bármilyen hihetetlen, ez az S 71. május 17-én vízre bo- átott monitor azonos az FK 201 jelű elevátorhajó testével! Á Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnak (a FOKA-nak) van egy öreg elevátorhajója, az Fk 201- es. Az elevátorhajók egy űszótestből és egy arra rászerelt szállítószerkezetből, az elevátorból állnak. Homokot, sódert lehet a szállítóhajókról a partra juttatni, vagy fordítva. Ránézésre semmi különös nincs az FK 201-en. 50 méter hosszú, 8 méter széles, igen alacsony felépítésű hajótest rajta a ronda szerkezet. Viszont 16 mm-es compound páncélból készült a hajótest! Történelmi emlék: a világ legöregebb páncélos hadihajója ez! v Az öreg elevátorhajó gazdasági értéke már szinte semmi. 1948 óta a FOKA tulajdona, igazán ledolgozta már az „árát”. Eredetileg sem került sokba: csupán a Delmár és Walter folyamszabályozó céget kellett hozzá államosítani, és a talányos József Lajos nevet a rideg, leltáriszámszerű FK 201-re változtatni. Azt hiszem, hogy az FK 201-es, alias József Lajos szolgálati ideje abszolút világrekord: 1921 óta (tehát 71 éve) járják vele a vizet. Am nem A monit és a világkiállítás
