Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1992. JÚNIUS 1_ HÉTFŐ A szomszédvárban kíváncsibbak Adj neki, orchideák?! AZ ISMERETLEN SZÁLKÁI MIKLÓSRÓL „Egy fontos csak: az élet” Szálkái Miklós Cegléden él, régóta nem veszi kezé­be a tollat; kiütötte kezé­ből az idő, görcsössé for­málta ujjait a rossz sors, mert bizony volt belőle — neki is — épp elég. Életé­ben voltak publikusabb, voltak csendesebb idősza­kok, hisz 1928—32 között 22, 1933-37 körül 82, 1944-ig további 17, s 1962-ig bezá­rólag!!) csak 32 verset írt a poéta. Legalább három rövidebb-hosszabb hallga- tási-elhallgatási korszaka akadt, már eddig sem rö­vid életében. 1910. október 5-én született, földműves szegényemberek gyermeke­ként. Az ész és szív jogán Több mint száz költe­ménynek nem sikerült a keletkezési időpontját ki­deríteni. Tehát a költőként lezárt életmű mint egy fél­ezer alkotásból áll, számta­lan becses levél eredetije bukkant fel a gyűjtemény­ben, így például több Kár­páti Aurél vagy Kom­játhy Aladár aláírásával. Az asztaltársaság névadójával többször találkozott, sőt egyik Kárpáti Aurél-lálo- gatás során maga Szálkái Miklós köszöntötte. Akik az idős költő múlt­ját ismerik, nem lepődnek meg rajta, mert az Egysze- ■ rűen című Szalkai-kötet elé is a híres esztéta írt előszót. „.. .Nem kenyerem a mértéktelen lelkesedés. Hosszú kritikusi pályám inkább mérsékletre és tar­tózkodó óvatosságra taní­tott. Most mégis azt kell mondanom: ez az »ész és szív jogán« megszólaló köl­tő nemcsak Cegléd városé, hanem az egész magyarsá­gé, az egész magyar iroda­lomé. Olyan jelentős vala­ki, akinek helye és rangja van az új magyar költészet legjobbjai sorában ... Bol­dog vagyok, hogy Szálkái Miklós ceglédi költőt ké­zenfogva, íme, most én ve­zethetem be a jelenkori magyar irodalom nemzeti közösségébe...” Figyelmet kért Kárpáti Aurél a költő számára, amelyet azonban az egyre gyérülő publikációs lehető­ségek, no meg a szeren­csétlen történelmi körül­mények csak kevéssé ad­tak meg Szálkáinak. Képviselői fogadóórák Június 3-án, szerdán dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában, a 9-es választó- körzetnek hízik Zoltán, a 10-es választókörzetben élők részére Károly Ferenc Sándor képviselő tart fo­gadóórát. wsbb Mozison A Szabadság filmszínház­ban délután 6 órakor: Kit­ty salon (olasz—francia— német film). Este 8 órakor: Huncutka (amerikai film). Az autósmoziban este 9 órakor: Kitty salon (olasz— francia—német film). CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. G A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. # Posta­cím: Cegléd. Pf- I». 2701. Te­lefax és telefon: (20) U-400. • Telex: 22-03*3. • Hirde- t esi elvet el: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u. .10.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-7CJ, Megkezdődhet a termelés Tart a Laing Külső Kátal úti új telepének átadása. Szerelik a gépeket, s június kö­zepétől megkezdődhet a termelőmunka a jelenleg legnagyobb ceglédi beruházás 17X91 méteres épületében (Apáti-Tóth Sándor felvétele) 1951. február 6-án írt önéletrajza igazolja, hogy még a Kákosi-rendszer ide­jén is képes volt míves biográfiával gazdagítani káderlapját, amit persze, nem a maga jószántából készített. Nem volt neki magas hivatala, mégis jobb­nak látta csendben ma­radni. A férfikor delén Újrakezdem címen írott költeménye a tragikus hó­napok ismeretében teljes mértékben érthető. 1956. október 10-én ugyanis ezt így fogalmazta meg: „Ma megszólított egy barátom, / — Nem érti, csak érzi a verset — / S azt kérdezte: Hát te nem írsz már? — / Azt se tudtam, hogy mit feleljek. / Nagy kár — mondta — szép versek vol­tak, / S hangjában szem­rehányás csengett... / Hát újrakezdem! Nem magán­ügy, / Hogy írok, vagy nem írok verset.” Az Új magyar Március című verse a reménykedés csúcspontján (október 30-án) már a rendeződést remélte, pedig már novem­ber 4-ig csak 120 óra volt hátra ... „Vagyunk az Igaz­ság, / A százszor megcsú­folt, / Vagyunk a Szabad­ság, / Vágóhídra hurcolt, / Vagyunk örököse / Törté­nelmi jussnak, / Mit vér­ből, sziklából / Most új Március rak! / ... És ha nem lesz erőnk / Győze­lemre mégsem, / Csillagok lesznek a / Vértanúk az égen. / S mikor már sí­runkon / A szél zöldet rin­gat, / Űj harcra buzdítják / Növő fiainkat!” E két vers- szakkal zárul a költemény, mintha tegnap keletkezett volna. A Gyíkbőr értéke­sítő R. T.-ben olyan emberi kapzsiságot figuráz ki, ami­lyet naponta láthatunk a környezetünkben. A költő régen született versei fiatalos, aktuálisan gondolkodó Szálkái Miklóst állítanak elénk. Nem pöí- feszkedően idézi, hogy Aranymosók vagyunk.. mégis a költő férfikorának delén kényszerült összegez­ni, megvonni a mérleget, így maradt ideje, hogy szép hangon írjon verseket, még szebb sorokat a szerelem­ről, feleségéről, a gyerme­keiről. Keveset tudunk Életmű tornyosul elénk; amelyről talán nem eleget tudunk, mégis a korrekció lehetőséget adott számunk­ra, legalább olyan egysze­rűen, mint ahogy Szálkái saját szerepét látja hasonló című költeményében. „Egy fontos csak: az élet, / S tudom magam már nézni / Parányi eszközének. / Is­tennek mind a fontos, / Külön nem gondol rám sem, / Láncszem vagyok s a dolgom, / Hogy jól fogjon a láncszem.” — A lánchoz azonban a versértők tu­dását is hozzá kell számí­tani, ami azonban munkát és felelősséget követel. Ennyiben lehet csak kelle­metlen kortársunk Szálkái Miklós, aki bántónak so­sem szeretett mutatkozni. Romló egészségét is türe­lemmel viseli. Surányl Dezső Magasugrésiker Külhonban a cselgáncsozók A megyei középiskolás atlétikai viadalon kitűnően szerepelt a Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközép- iskola tanulója, Öcsai Do- lóresz, hiszen versenyszá­mát, a magasugrást, 170 cm-es teljesítménnyel meg­nyerte. Remek ez az ered­mény, mellyel vezeti kor­osztálya országos ranglistá­ját. s a 170 cm-rel a jobbak közé kerülne nemzetközi viszonylatban is. •k Párizsba, annak egyik külvárosába, majd Svéd­országba utaznak a Ceglédi VSE cselgáncsozói. — összesen húszán ke­lünk útra. Versenyzők, va­lamint az albertirsaiak edzője. Nagy László, vala­mint jómagam, mondotta a CVSE vezető edzője. Ká­roly Antal, akitől ezután az utazás céljáról érdek­lődtem: — Franciaországban az 1978- és 79-ben született fia­talok vetélkednek majd. A csapatban a ceglédieken kívül néhány albertirsai és újszilvás! legény is helyet kapott. Szeretnénk jó ered­ményeket elérni. Ezután Svédországba megyünk. Annak, hogyan kerülünk oda is, külön története van: egy budapesti versenyen beszélgettem a kecskemé­tiek dzsúdószakosztályának edzőjével, altivei rájöt­tünk. hogy közel egy időre mi (Párizsba), s ők is (Svéd­országba) külföldi meghí­vást kaptak. Gondoltuk, megpróbáljuk összekötni a két eseményt. Ezért fel­hívtuk meghívóinkat, akik nem gördítettek akadályt elképzelésünk elé, vagyis mindkét gárdát fogadják mindkét rendezvényen. U. L. KÖZLEMÉNY A Magyar Gazdasági Cégmu­tató szerkesztősége felvesz a megye területén önállóan dol­gozni tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, Juta­lékos rendszerben. Jelentkezni levélben: PMS Kft.. Budapest. Pf.: M8. 1519. Személyesen: Bp. III., Kaszásdűlő u. 1—3. Tel.: ltíO-5505. 1»0-*1W. (102 899/9011) Szigorúbb követelmények Vannak alkalmi árusok, akik a zöldséget, gyü­mölcsöt és egyéb élelmi­szert kínálnak — közterüle­teken, parkolókban, ABC- áruházak előtt, s különös­képpen a KGST-piac kör­nyéki parkolóknál — a föl­dön lévő ládából, kosárból. Az önkormányzat ezen kí­ván változtatni. Az elkép­zelések szerint szigorodnak a követelmények, a lakóte­lepeken vagy egyéb közte­rületeken sátor, illetve er­nyő alatt pultról árusíthat­nak majd az alkalmi áru­sok. Az előbb említett elvá« rásoknak meg kell felelni. 7 Cegléd város közigazgatási határán belül és a környező települések környékén az elmúlt másfél évtizedben szá­mos fontos növény- és állatfajt találtakamelyeknek a jelentőségét az adja meg, hogy fokozottan védelemre szoruló fajok. A tudatlanság és a szándékos rosszakarót buktatói közepette, változó sikerrel folyik a küzdelem a nemzeti értékek megmentéséért. Igaz, olykor nehéz optimistának maradni, hisz egyesek úgy vélik, ha az or­szágosan védett terület tábláit elpusztítják — a védett­ségi kritérium megszűnik a Csíkosszélen. Akkor jöhet­nek a mama kedvencei, a három-négyszázezer forintos krosszmatorokkal és adj neki, orchideák! Nem gyakori jelenség, de van ilyen is. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy a természet- védelem a jövőben szintén sikeres lehessen, szükség van például arra, hogy a védett területek iratanya­gai és térképei rendben le­gyenek. Ennek fontosságát látva, az önkormányzati városfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottság a mi­nap áttekintette a város környéki és városbeli vé­dett értékeket, területeket. Érdemes a kérdéses fajo­kat felsorolva, felidézni azokat, amelyek méltán tették híressé Cegléd váro­sát az elmúlt években. El­sőként a pókbangó, agár­kosbor, poloskaszagú kos­bor, ujjas kosbor, mocsári kosbor, réti kardvirág, kor- nis tárnics, tavaszi hérics, csomorika, szártalan bába­kalács, törpemandula, rit­ka sáfrány és nőszirom fa­jok, továbbá szártalan csűdfű és számtalan más mellett szalakóták, réti barna héják, fekete gólyák, gólyatöcspár. igen sok gyurgyalag, egy túzokcsa­pat, valamint különleges talajtani és geológiai kép­ződmények a Gerje-patak védett részei mellett — elégséges illusztrációk a vi­dék fontosságára nézve. Az Országos Természet- védelmi Hivatal illetékes munkatársa, a Búzakalász Tsz birtokszakértője, az önkormányzati szakembe­rek és bizottsági tagok részvételével sikerült egy­séges szellemben az orszá­gos jelentőségű terület, a megyei védettségű terüle­tek, továbbá a városi vé­dettséget elnyert területek térképi és telekkönyvi azo­nosítási számát a régiek alapján a mostanihoz kor­rigálni. Igen lényeges munka volt, hisz a kárpótlás ürü­gyén bizony a természeti értékek is kárvallottak le­hettek volna, bár erre van­nak jó példák Cegléden: akceptálták korábban is a mezőgazdasági nagyüze­mek, az akkori városi és megyei tanács, hogy pótol­hatatlan értékekről van Június 3-án, szerdán es­te 6 órakor közvetíti kö­vetkező kísérleti adását a Ceglédi Városi Televízió. A műsor: — Városvédők, város­építők Ceglédért — Pünkösdölő — Aranygyűrű ajándék­ba — Nyársapáthoz csatla­kozó ceglédiek — Verseskönyvét Kár­páti Aurél ajánlotta — Képek a jövőből szó. De azóta is azért nem kaphatott egy vállalat te­lephelyet adott réten, mert az éppen a mocsári kosbo­rok termőhelye —- és vé­dett. Nyilvánvaló, hogy min­dig akadnak kisebb-na- gyobb nehézségek, de azok jó szándékkal megoldható­vá válnak. A Magyar Pál természetvédelmi tábor s a nyomdába került kiad­vány a legjobb példa ar­ra, miként lehet a flóránk és faunánk számára „terra incognitá”-X felszámolni. Ahhoz azonban kellenek, kellenének a képzett fiata­lok is, mint ahogy ennek jelentőségét a szomszéd­várban jobban felismerték: mintegy negyven nem ceg­lédi cserkész volt kíváncsi a ceglédi orchideákra, egy hónapja pedig az amerikai Susan Kalis nézhette meg a nagy jelentőségű pókban gós rétet. Mindenképpen jó, hogy a hivatali asztalok, egyéni érdekek nem osztják meg — e tekintetben legalább — a tenni akaró embereket... ESDÉ — Jaj, úgy élvezem én a strandot... — Szorobánt használnak az elsősök a Várkonyiban — Hogy le ne rágjuk a (körmünket... — Bessenyei Ferenc a Pódium-portré vendége — Kulturális ajánlat — Sport. Az adást a városi könyv­tárban minden érdeklődő megnézheti. Ismétlésére csütörtökön este 10 óra után, a TV-Tévé adását kö­vetően kerül sor. Városi tévéműsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom