Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

ÍGY IS LEHET FEJLESZTENI Hatvan év után ismét önkormányzati kötvények Április 24-ig voltak jegyezhetők azok az egyenként 100 ezer forint névértékű kötvények, amelyeket több mint hat évtized óta először bocsátott ki öt magyarorszá­gi település önkormányzata. A 740 millió forint össz­értékű kötvénykibocsátást a Lakitelek Alapítvány kez­deményezte, de gyakorlati lebonyolításában már nem vesz részt. ESAZSÁGKERESŐ VALÄSZTOPOLSARÖX Apeejfrsbowmiatt pereinek Az értékpapírokat a magyar—koreai MHB— Daewoo Bank forgalmazza a Postabankira! közösen. Az akció védnökei: Boross Pé­ter belügyminiszter és Le­hr. önkormányzatok tes­tületéibe a képviselők a vá­lasztások eredményeként kerültek. Vagy pártok tá­mogatták a jelölteket vagy független képviselőként in­dultak, s közülük nem egyet — különösen a második for­dulóban — a megválasztás reményében egy vagy több párt is támogatott. Előbb szóljunk a függet- len képviselőkről, önma­guk függetlenné nyilvání­tását elsősorban a koráb­bi állampárttól való elha­tárolódás, másodsorban a pártsemlegesség, az objek­tivitás képzetét kialakító szándék motiválta. Sok eset­ben — s ez természetes — a választópolgárok szimpá­tiáját elnyerte a független képviselő, hiszen nem tar­tozott „se jobbra, se bal­ra”, nem pártelkötelezett, tehát nem valamelyik párt érdekeit képviseli a testü­letben, hanem a választó- polgárokat szolgálja. Egy demokráciát tanuló többpártrendszerű ország­ban csak hónapokban, sok­szor egy-két évben mérhe­tő idő után természetes, hogy vannak pártok, a pár­toknak jelöltjei — és füg­getlenek. Ha belegondolunk, való­jában egy képviselőjelölt nem lehet független, mert valamilyen szellemiségnek, eszmének, társadalmi cél szolgálatának el kell köte­leznie magát. S meg kell találnia azt a pártot, amely­nek programjához egyéni hitvallása igazodik. Ha nem, szervezzen új pártot, s majd kiderül, életképes-e. Tehát a független képvise­lők talajukat vesztik, hi­szen „szervezet” nem áll mögöttük a maga súlyával, s így előbb vagy utóbb „védtelenné” válhatnak, kivéve, ha választóik ér­dekeit érvényesíteni is tud­ják. Vélhetően vagy a soron lévő, vagy az azt követő választások előtt a törvény már csak a pártokkal vagy jelölésre jogosult szerveze­tekkel számol majd és nem ismeri a „független képvi­selő” fogalmát. Erről azért érdemes már most szólni, mert így a választópolgá­rok még idejében orientál­hatják képviselőjüket va­lamelyik párt felé. S a kép­viselőnek is van ideje, le­hetősége arról informálód­ni, hogy mely párt politiká­jának eredményeit ismerik el; s a testületben mely párt tagjaival keresse a jobb együttműködés lehe­tőségét. Azt látni kell, hogy a független képviselő nincs könnyű helyzetben, mint •bogy azok a pártok sem, zsák Sándor, a Lakiteiek Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke. A forgalmazó és kifizető cégek tanács­adója pedig az Alapítvány Rt., amely az önkormány­amelyeknek képviselői kisebbségben vannak a tes­tületben. Ez persze nem je­lentheti azt, hogy együtt kell szavazniuk a többség ellen. Mint ahogy fordítva sem helyes. A pártok szabályzatai több-kevesebb szigorral pártfegyelmet írnak elő. Ezt jó néhányan úgy értelme­zik, hogy mindig együtt, egységesen kell szavazniuk. Ha politikai kérdésről van szó. ezt természetesnek te­kinthetjük. Azonban a he­lyi önkormányzatoknál nemigen vannak politikai kérdések, annál több helyi probléma, gond, amelyet szakmai alapon és felelős­séggel kell megoldani. Ilyen esetekben az alapos felké­szülés, információ és lelki­ismeret alapján célszerű szavazni, s nem úgy, ahogy a mellette ülő voksol. Azt hiszem ehhez nem kell koalíció, se nagy, se kicsi, „csak” felkészült szakmai lelkiismeret. S azt a válasz­tópolgárok meg fogják há­lálni a következő választá­sok során, elismerve a kép­viselő — és pártja! — erő­feszítéseit, sikereit. Dr. Klemen! Tamás Dunavölgyi Ferenc alpol­gármester szerkesztősé­günk kérdésére kifejtette, egészen biztos benne, hogy amennyiben teljeskörűen felmérik és megismerik az üdülőtulajdonosok vélemé­nyét, módosítani fognak az adórendeleten. De utalt rá, hogy az adó mértéke a kivethető adónak csupán 66,6 százaléka, és ez csak azokra vonatkozik, akiknek közvetlenül a vízparton van a telkük. Akj távolabb la­zatok tanácsadó szolgálatá­ra is vállalkozik, ha erre igény lesz. így a részvény- társaság ügyvezető igazga­tójától, Hellner Zoltántól kértünk tájékoztatást. — Mi volt az értékpapír­kibocsátás célja? — Szeretnénk a rossz anyagi helyzetben levő ön- kormányzatoknak pénzügyi segítséget nyújtani ahhoz, hogy fontos beruházásaikat megvalósíthassák. Hiszen különösen a vidéki önkor­mányzatok érzik a szükség szorítását. A kötvénykibo­csátás — ha rendszeressé válik majd — nekik kínál elsősorban kitörési ponto­kat. — Első alkalommal öt település — Balatonfüred, Baja, Gödöllő, Balatonke­nese és a főváros egyik kerülete, Terézváros kapott ilyen lehetőséget. Milyen alapon történt kiválasztá­suk? — Mint hivatalos ta­nácsadó cég, elsősorban azt javasoltuk a pénzintézetek­nek, hogy a közel 100 meg­keresett település közül azok jelentkezését vegyék komolyan, akik már kész, kidolgozott fejlesztési, be­ruházási elképzeléssel is alá tudják támasztani, hogy mire kérik a pénzt. — A polgármester párt­állásának volt-e szerepe a jelentkezés elbírálásában? — Abban biztosan nem. A megkeresésben is csak annyira, hogy oda küld­tünk előzetes tájékoztatót, ahol tudomásunk szerint vannak megfelelő elkép­zelések, s ezeket a szemé­lyes kapcsolatok révén is­mertem meg korábban. A legtöbbet így olyan telepü­lésekre postáztuk, ahol független a polgármester. De az elbírálásban párt­szempontok szóba sem jö­hettek. Más megszorítások viszont annál inkább vol­tak. kik. a kivethető adó 50, il­letve 25 százalékát fizeti. Kérdésemre, hogy nem érzik-e törvénytelennek a rendeletet, ha elolvassák az ide vonatkozó törvénynek azt a kitételét, hogy „Az adó mértékét a helyi sajátossá­gokhoz és az adóalanyok teherviselő-képességéhez igazodva kell megáüapíta- ni”, Dunavölgyi Ferenc azt válaszolta: nem, mert a jö­vedelemviszonyok függ­vényében 20 százalék ked­vezmény adható. Azonkí­! — Például? •— Az elsőről már szól­tam: a kész projektekről, amely sok esetben hiány­zott, s ez eleve felezte a mezőnyt. A második rostán azok jutottak túl, akik nemcsak leírták terveiket, hanem meggyőzően bizo­nyították azt is, hogy ön­kormányzatuk saját lehető­ségeihez mérten képes be­szállni a tervezett munká­ba, és vannak elképzelései a visszafizetés módjáról is. Ezután már csak mint­egy 10 jelentkező maradt „állva”. Közülük pedig úgy választottuk ki az első ötöt, hogy legyen köztük nagyobb-kisebb város, község és fővárosi kerület egyaránt. — Beszéljünk a pénzről! Mennyit kap a kötvénye­kért egy-egy település, és mire fordíthatja? — Balatonfüred 100 mil­lió forintos kötvénykibo­csátása egy autós bevásár­lóközpont építéséhez járul hozzá. Kenésén 40 millió­val gyarapodik a kötvé­nyek révén a szennyvíz- tisztító központ beruházá­sához szükséges — össze­sen 70 milliós — tőke. Gödöllőn a kötvényekből befolyó 50 millióval a he­lyi gázközpontot fejlesztik, Baján egy ipari park léte­sítéséhez járul hozzá a 150 milliós kötvénykibocsá­tás. Budapest-Terézváros- ban pedig az égetően fon­tos ingatlan-tömbrehabili- táció költségeihez adódik a 400 millióért forgalmazott kötvények ellenértéke. — Persze ez a pénz nem ajándék... — Nem bizony, öt év után, 1994-ben kell egy ősz- szegben törleszteni a név­értéket, s közben évente csökkenő mértékű kamatot is fizetni kell a tulajdono­soknak. — Pontosan mennyit? — Idén, az indulás évé­ben 26, majd fokozatosan egyre kevesebb, 1997-ben már csak 18, összesítve 22 százalékos átlagkamat jár az önkormányzatoktól. A jegyzés lezárulta után azonnal a számlájukra ke­rülő összeggel viszont a meghatározott célra szaba­don rendelkezhetnek, és annak kamatai is náluk maradhatnak. vül van a rendeletnek egy olyan pontja, hogy az ál­landó lakosok huszonöt négyzetméterig adómen­tességet élveznek. A tiltakozó üdülők jelen lévő képviselői erősen kifo­gásolták, hogy e fontos na­pirendi témát a testület az Egyebek napirendi pont­ban, este fél tízkor kezdte el tárgyalni. Véleményük szerint ez megmutatta, hogy mennyire veszik komolyan a szigethalmi önkormány­zatnál az állampolgárok jo­gos igényeit. Csermák Róbert, az, üdü­lőterületi bizottság elnöke elmondta, hogy az elszán­tan üdülőterület-ellenes testületi tagok semmilyen érvvel nem tudták alátá­masztani. miért ragaszkod­nak korábbi döntésükhöz. Mindössze egyetlen képvi­selő vetette fel, hogy le kel­lene ülni az üdülőterület! Nemrég még képtelen­ségnek tűnhetett volna, hogy a helyi törvényhozó testületet beperelje valaki. Jog szerint ugyan meg­tehette, de ezerszer meg­gondolta volna az állam­polgár. Most viszont elő­fordul, hogy az önkormány­zat képviselőjét idézik a bíróságra. Dr. Kovács Béla, a szentendrei képviselő- testület jogi bizottságának elnöke a jogállamiság ki­alakulásában, az iránta való bizalomban látja en­nek a magyarázatát. Vélt vagy valódi sérelmeit a polgármesteri hivatallal szemben is jogi útra tereli olykor az állampolgár, mert nem tart törvényen kívüli retorzióktól. A város választolt veze­tő testületé pereket örökölt a tanácsi korszakból. Mil­liós nagyságrendű ügyek maradtak vissza, s ahogy a három évtizedes ügyvédi tapasztalattal rendelkező szakember mondja: ezek­ből vagy elmarasztaló íté­letek lesznek, vagy a tisz­tességes kiegyezés útját si­kerül megtalálni. — Milyen ügyek terhe­lik a jogutódot? — Néhány típust említ­hetek. Ilyen például a tör­vénysértő módon elkobzott ingatlanok esete. Jogerős döntés szerint kell ezeket visszaadni. Csakhogy köz­ben ráépített az új tulajdo­nos, minek következtében közös javak keletkeztek. Itt tehát valahogy tisztességes egyezséget kell elérni. Má­sik eset a felerészben el­kobzott ingatlané, melyet viszont teljes egészében ta­nácsivá nyilvánítottak a telekkönyvezéskor. Talán könnyebb lesz megegyezni a sok alvállalkozót foglal­koztató generálkivitelező­vel, aki tornatermet épí­tett, s az új létesítmény be­ázik. Szentendrén beszédtéma a sok vitát kiváltó peep- show megnyitás előtti be­tiltása, amelynek az volt a célja, hogy azon a helyen, ahol két családi ház között jártak volna be a vendé­gek, ne kezdjenek ilyen vállalkozásba. A szexren­delet címén is emlegetett bizottsággal és megtárgyal­ni az ügyet. A május 3-án benyújtott állásfoglalást a testület tagjainak az üdülők kifeje­zett kérése ellenére sem mellékelték, így azt egy­szeri hallásra kellett meg­ismerni és értékelni. Á testület jegyzője érthe­tően a törvénynek azt a pontját hangsúlyozta, amely arra utal, hogy év közben a rendeletet módo­sítani nem lehet. Az üdülő­tulajdonosok álláspontja szerint, mivel a rendelet július 1-jétől lép érvénybe, ez a hozzáállás elfogadhatat­lan. mert nem év közbeni adórendelet-módosításról lenne szó. Arról azonban senki nem beszélt, hogy a testületnek joga van arra, hogy a saját rendeletét olyan indokkal, hogy a tör­vényességet állítja helyre, módosítsa. Ugyanis a tör­vényben előírt környezet- tanulmányt a testület nem végezte el. és nem vonták be az üdülőterület képvise­lőit az adórendelet tárgya­lásába, pedig ez kötelessé­gük lett volna. Az üdülők véleménye szerint ez ön­magában alapos indok lett Tolna a módosításra. Csermák Róbert kifogá­solta. hogy az alpolgármes­ter hazafelé menet, az ajtó­ban adta le a szavazatát, ügy miatt kártérítést köve­telne a vállalkozó. Ezt nem lehet elfogadni, de ugyan­akkor azt is egyértelművé ikell tenni, s ezért az ere­deti határozatot felül kell vizsgálni — hogy nem az egész városra vonatkozik a tiltás. Van még telefonper is, amely abból keletkezett, hogy az önkormányzat vál­lalkozott az új, nagyon kedvezményes igénylések összegyűjtésére, a pénz be- kasszírozására. Ezért kamat járt volna, s a pénzt a vá­ros fejlesztésére irányozták elő. Akadt olyan állampol­gár, aki ezt törvénytelen­nek tartotta, s perre ment a még be sem folyt kama­tok miatt, amelyek soha­sem érkeznek a hivatal számlájára. Az idei év de­cemberéig ugyanis befeje­ződnek a munkálatok, s minden tartozást kiegyen­lítenek az igénylők. A fel­peres első fokon veszített. Kérdés, fellebbez-e a dön­tés miatt. Nem tanácsi örökség már a helyiségek bérleti díjáról kialakult vita, amely szintén bíróságon kerül te­rítékre. A városi tulajdon­ban lévő helyiségekért ki­szabott járandóságokat van, aki sokallja, s nem fizet. Ezt be kell valahogy haj­lani, hiszen költségvetési tétel. A város intézményeit a bevételekből tartják fenn. A hiány zavarokat okozna. — Több vagy kevesebb jogi vita várható a jövő­ben? Nem lehet tudni, meny­nyire nő még ezután a polgárok önérzete és igaz­ságkereső kedve, de egy biztos: dr. Kovács Béla sze­rint a megkötésre váró üz­leti, bérleti és egyéb szer­ződéseket, döntéseket biz­tosabb jogi alapokra kell helyezni. Minden ilyen elő­készítésben szakemberek­nek kell részt venniük. Jogászoknak, ha úgy tet­szik, szakjogászoknak, akik a helyi rendszerváltás ide­jén hiányoztak a hivatali létszámból. Ök foghatják ki a szelet a példa szerinti vitorlából. K. T. I. véleménye szerint ez is megmutatta, mennyire ve­szi komolyan a testület a nagygyűlés határozatát. Az időközben hét főre csökkent képviselő-testület egy tartózkodással utasí­totta el a rendelet módosí­tását. de az üdülők szerint alapos értékelésre nem ke­rülhetett sor, mivel a bead­vány tárgyalására a tör­vényben előírt határidő előtt mindössze egy nappal került sor. Csermák Róbert e rövid vitában nem kapott választ arra a kérdésére, hogy miért kell egy élettől elszakadt rendelettel egy olyan kollektívát eltaszíta­ni maguktól, akik több tíz­milliós fejlesztést hajtottak végre az évek során saját pénzükből. Az a felvetés pedig, hogy a későbbiekben, a jövő évi adórendelet megalkotása előtt e terület képviselőit is bevonják a tárgyalásokba, nem gesztus, hanem a tör­vényben előírt és eddig el­mulasztott kötelesség, és ez sajnos nem segít a mai helyzeten — vélekednek az üdülők. Megtudtuk még. hogy az elutasító határozat kézhez­vétele után az üdülőterületi bizottság közvéleményku­tatás után fogja eldönteni további lépéseit „a törvé­nyesség helyreállítása érde­kében”. H. Cs. mmmÁmmu akadémia A képviselő és pártja NEM CSÖKKEN AZ ADÓ Továbbra sincs béke Szigetbalmon Éjszakába nyúló testületi ülésen tárg'i/alta meg hétfőn a szigethalmi önkormányzat az adóemelés mértéke ellen tiltakozó üdiilőtulajdonosok május 3-án benyújtott, több száz ember által aláírt népi kezdeményezésű állásfogla­lását. A beadvány felolvasása után a képviselőket és az üdülőterület képviselőit is meghallgatták az ügyben, és végül a testület úgy foglalt állást, hogy bár a jelenlegi törvényben nincs rá mód, hogy változtassanak a rende­letén, még ebben az évben újból napirendre tűzik ezt a problémát, hogy a következő adóévben az adórendelet meghozása előtt kellő ismeretekkel rendelkezzen a tes­tület az adó megállapítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom