Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
NYOLC ÉV SAJÁT BIRTOKON Harsányzöld paprikatenger Mikor mérettetik meg egy ember először? Nehéz rá választ találni. Előbb következik be annál, aki korán áll a pástra — például egy szakmunkásnál —, és jóval később egy doktornál, aki a húszas évei közepén mondja ki az első önálló diagnózist. Judák Mihály már tizenévesen megmérettetett — az apja által. Idősb Judák nemcsak Bugyi, de az egész dabasi környék egyik legtekintélyesebb zöldségker- tésze. Már gyerekként munkára fogta Mihályt. Nem azért, mert szükség volt a munkájára, hanem hogy megízlelje a verejték sóját, és kitanulja a zöldségtermesztés módját. (Emellett a lakatosságot is kitanulta.) HEL YBE JÖN A VEVŐ Az ifjú Judák azóta többször is megmérettetett, s ma, 35 évesen megbecsült ember a községben. Ezt úgy kell érteni, hogy amikor szóba kerül a személye, tisztelettel mondják ki a nevét az emberek. És ez nagy szó falun. Nyolc éve él a maga kenyerén. A Bugyihoz tartozó Alsóvány nevű tanyavilágban vásárolt egy darab földet, azon felhúzott öt fóliát és épített egy takaros házat. Míg várok rá, kíváncsiságból lelépek egy fóliaházat. Hetven lépés hosszú, tizenöt széles. Nagyjából 850-900 négyzetméter. Kint 25 fok meleg van, bent 40- et mutat a hőmérő. Kereszthuzatban. Az öt fóliamamutban csak paprikát termeszt. (Az apja meg csak paradicsomot.) Édes hó- és banán- meg hegyes erős paprikát. Egy négyzetméteren hat tövet számolok. Nagy valószínűség szerint 25-26 ezer tő terem. (Terem? Ontja a termést!) március elejétől október végéig. (Súlyban nincs adatom, ez szigorúan szakmai titok. Más fóliásokkal ellentétben Judákék nem piacolnak. Szerződésük van a Skálahálózattal, melynek kocsijai helybe jönnek az áruért. Nem vitás, az átutalások összege aligha négy számjegyű. — Az önköltségé sem — mondja a gazda, s körülvezet a telepen. Két darab több ezer literes gázolajtartály, automatizált kazánház a téli és kora tavaszi fűtéshez. Már ez horribilis összeget emészt fel. — ősszel, a pihentetéskor egy szakembercsoport talaj- fertőtlenítést végez. Méregdrága vegyszerekkel. Drága, de szükség van rá. Ezek az emberek vegyészek, naprakészen tudják, hogy mi a legjobb a talajnak. De ez még nem minden. Fajmagok, palántázás, napszám, műtrágya, villanyáram. Soroljam tovább? ERRE SZÜLETNI KELL — Sok műtrágyát, vegyszert használnak? — A kevés segít, a sok csak pluszkiadás. Még a szerves trágyánál is téves az a hiedelem, hogy a túl- trágyázás csodákat művel. — Bugyiban is nő a munkanélküliség, egyre többen kényszerülnek vissza a földhöz. A Judákék sikerén felbuzdulva a fóliázás is hódítani fog. Nem fél a konkurenciától ? — A nagybani fóliázás nagybani beruházást igényel, néhány négyzetméteren nem lehet megélni. Manapság egy négyzetméter fóliaház kialakítása ezer forintba kerül. Ha a föld adva van. (Vagyis egyetlen Judák-féle fólia közel egymilliót ér.) Akinek ennyi pénze van, az nem fóliába kezd. Akinek meg nincs ... Hát ennyit a konkurenciáról. — Valamit kifelejtett. A szaktudást. — Meg a szakma iránti szeretetet. A tanulást jó korán kell elkezdeni. Mint én, kölyökként. De azt, hogy elsősorban ne a forintokat lássuk a termékben, hanem azt a csodát, ahogy egy mákszemnyi magból újra és újra megismétlődik egy faj továbbélése — ezt nem lehet tanulni. Erre születni kell. Szerencsére én örököltem az édesapámtól. — Még mindig nem teljes a kép. A szorgalomról nem beszéltünk. Mennyit dolgozik ön és a felesége naponta? — Órában nem többet, mint más ember. Energiában annál többet. Itt nincs hétvége, vasárnap, a növény nem ismer szünnapot. Nyolc év alatt kétszer voltunk nyaralni. Egyszer négy napot, egyszer meg hetet. NEM CSERÉLNE VELÜK — Az egykori iskolatársak közt akad doktor, mérnök, jogászember. Cserélne velük? — Nem! — mondja rövid töprengés után Judák Mihály. — Lehet, jól hangzik, ha valaki odamondja a ne- ve elé a doktort. De én már csak ezt szeretem — int széles mozdulattal a harsányzöld paprikatengerre. Matula Gy. Oszkár G már csak ezt szereti Az 559-es: Magyarország Csíkozott címkével Magyarországon már a 80-as évek elején történtek erőfeszítések a termékek egységes azonosító és számítógépes nyilvántartási rendszerének elterjesztésére. 1985-ben vezették be nálunk a belföldi használatra rendszeresített egységes termékazonosító kódot (ETK), és az ezen alapuló vonalkódtechnikát, akkor még az Árhivatal által központilag meghatározott ütemben. Az ETK egy kilenc számjegyből álló kód, amelyből az első öt szám a gyártót, a többi négy pedig a terméket azonosítja. Ma már egyre több áruházban találkozhatunk a termékek csomagolásán feltüntetett vonalkódokkal. Elsősorban a kiterjedt kiskereskedelmi hálózattal rendelkező kereskedelmi cégek — például az Alfa Élelmiszer- és Vegyiáruke- reskedelmi Vállalat, a Skála, az Azúr. az Interág, a Kleider Bauer, a Bakony Faszért, a Tisza Fűszert és a gyógyszertárak — alkalmazzák ezt a korszerű termékazonosító rendszert, amely megkönnyíti a raktározást, az árazást és a pénztári munkát. A vonalkód- technika alkalmazásához szükséges eszközök és berendezések forgalmazásával foglalkozó cégek is megjelentek Magyarországon. Az üzletekben az árukon látható vonalkódos címkék azonban nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetközi gyakorlatban egységesen használt úgynevezett EAN termékazonosító számokkal — tudtuk meg a Magyar Gazdasági Kamara EAN- irodájának vezetőjétől, Viszkei Györgytől. A kereskedők többnyire saját igényeik szerint alakítják ki azonosító rendszerüket. A cél viszont az lenne, hogy igazodjunk a nemzetközi szabványhoz, vagyis magukat a gyártókat és vállalkozókat kellene érdekeltté tenni abban, hogy az általuk előállított, illetve importált termékeken feltüntessék a termékazonosító kódot. A világszabványt a Nemzetközi Termékazonosító Szövetség alakította ki. A kamara EAN-irodája 1983 óta tagja a nemzetközi szövetségnek. Feladata, hogy biztosítsa a nemzetközi rendszer működését itthon is lehetővé tevő világ- szabványokat. Viszkei György elmondta: jelenleg Magyarországon mintegy 2000 gyártó alkalmazza az EAN-számo- kat. Legelterjedtebb a rendszer a kozmetikai és háztartás-vegyipari ágazatban, valamint az élelmiszeriparban. Az alkalmazás terjesztésének bizonyos fokig gátat szab az, hogy a hazai csomagolástechnika még nem európai színvonalú/ a vonalkódokat pedig az áru csomagolásán kell feltüntetni. A gyártók számára önkéntes a vonalkódrendszer alkalmazása, aki viszont bevezeti, az ma már köteles a nemzetközi EAN- szabványt használni. A nagy gyártókon kívül egyre több kis- és középvállalkozó ismeri fel a vonalkódtechnika hasznosságát és csatlakozik a rendszerhez — Azt csinál amit akar? Élesedik a konkurenciaharc. Minden fillérért meg kell küzdeni, ez alól természetesen a kereskedelem sem kivétel. Az azonban nem mindegy, hogy milyen módszerrel folyik a harc. Mert hogy az utóbbi időben egyre szemtelenebb, egyre aggasztóbbak lettek a módszerek. Azt még a laikus is tudja, hogy egy mozgó, egy alkalmi árusnak kevesebb a rezsije mint a bérelt állandó üzletnek. így fordulhat elő, hogy egyesek nem restek mások boltja elé állni, s néhány forinttal aláígérve tönkretenni mások üzletét. Valamikor, amikor még működött az iparosok és a kereskedők érdekvédelme, még az is szabályozva volt, hogy két hasonló profilú üzlet milyen távolságra lehet egymástól. Most meg elég megfizetni a helypénzt, mindenki oda áll, azt csinál amit akar, ez lenne a vállalkozók versenye? (Hancsovszki János felvétele) S'INEN A VAGYONNEVESÍTÉS Egységesebb megoldásokkal A Pest Megyéi Teszöv közreadta a kárpótlási- és földalap-kijelölési tapasztalatokat. Ezek szerint a legtöbb problémát a földalap-kijelölés okozta, a létrehozott egyeztető fórumoknak csak alig 50 százalékban sikerült egyezségre jutni. Ráadásul több helyütt a területek nem feleltek meg a követelményeknek. Gyakran fordult elő, hogy a kárpótlásra szánt föld nem az adott szövetmondta az EAN-iroda vezetője. Különösen igaz ez az exportban érdekelt cégekre, hiszen az importőr részéről előírás lehet az EAN-szám feltüntetése az árun. Az EAN-szám egyébként 13 számjegyből áll. Az első három a származási ország kódja, amely Magyarország esetében 559. A gyártót azonosító öt számot az EAN-iroda adja, a terméket azonosító négy számot a gyártó, illetve import termékek esetében a termékinformációs központok alakítják ki. a tizenharmadik szám pedig egy ellenőrző szám. A termékazonosító rendszer alkalmazását a kormány 1991. novemberi rendelete szabályozza. Az egyes minisztériumok témába vágó feladatainak koordinálására az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével tárcaközi bizottság alakult. A konkrét módszertani kérdések tisztázására pedig a leginkább érdekelt tárcák és intézmények részvételével módszertani munkabizottságot hoztak létre. Így remélhetőleg napról napra több lesz a csíkozott címkéjű áru az üzletek polcain. Juhász Éva kezet tulajdonát képezte, azon egyszerű oknál fogva, mert időközben több tulajdonos is jelentkezett ugyanazon területre. Nem egy esetben a természet- védelmi hivatal is késleltette a folyamatot. A megyei Teszövben megtudtuk, hogy a Pest Megyei Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal igyekezett rugalmasan megoldani a felmerült problémákat. Így például a beérkezett és hiányos kérelmeket pótolták — a földhivatalok Igen készségesnek mutatkoztak az együttműködésre. A megye területén a jelenlegi törvények alapján történő állami földek kijelölése kevésnek bizonyult. Ez ügyben a kárpótlási hivatal kérelemmel fordult a Pénzügyi és a Földművelésügyi Minisztérium illetékes vezetőihez a pótlólagos területkijelölések ügyében. A Pest Megyei Teszöv vezetőségének az az álláspontja, hogy a benyújtott igények alapján, az országos állami földterület 20 százalékos kijelöléséből a megyének — minimálisan nyolc százalékkal — kellene részesülnie. Erre azonban nincs fedezet. Sikerült további hasznosítható információkhoz jutnunk a vagyonnevesítés végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről. Feladataiknak a közös gazdaságok eleget tettek. Partneri körükben mindössze három, felszámolás alatt álló téeszben nem került sor újabb vagyonnevesítésre. Ezeknél egyértelműen látszik, hogy a felszámolási eljárás lezárását követően esetlegesen megmaradó vagyon már a korábbi nevesítésre sem nyújtott fedezetet. Részjegyet a mezőgazdasági nagyüzemek korábban nem rendszeresítettek, s így a nevesíthető vagyonból különítettek el minden szövetkezeti tag számára egy azonos névértékűt. Ez utóbbi ezer, és 20 ezer forint között változott. Az elkülönítés technikailag a legtöbb helyen megelőzte a személyre szóló üzletrészek megállapítását, kisebb részben ezek névértékének a terhére történt. A földalapok nevesítése terén egységesebb megoldások születtek, azon egyszerű oknál fogva, mert a törvény nem is nyújtott lehetőséget lényeges eltérésre. A tagi-alkalmazotti földalapot, valamint a megmaradó területeket általában a megszerzett üzletrész arányában kívánják részarány-tulajdonba adni. Ahol az alkalmazottaknak nem juttattak üzletrészt, ott az utánuk képzett területet egyenlő arányban osztották szét közöttük. A megyei Teszövben végül elmondták, hogy előfordult olyan döntés is, miszerint a földalapokat a jogosultak részére egyenlő arányban osszák szét, vagy a tagi-alkalmazotti földalap esetében a képzésnél figyelembe vett személyek tulajdonába adják. Gy.
