Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
Augusztusban avatják A MINERVA SZED ES RE VÁR Kényeimesebb a segély Ez év januárjában alakult meg a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezeten belül a Duvél Kft. A név mögött a közös gazdaság hosszú évek óta jó hírű élelmiszerüzeme húzódik meg. Ügyvezetője az a Gyóni Lajos, aki mint az élelmiszer-feldolgozó egykori irányítója az új szövetkezeti és átalakulási törvény biztosította lehetőségeken nekibuzdulva szerette volna ezt a feldolgozó egységet családi vállalkozásban üzemeltetni. A létesítmény privatizálcióját szorgalmazta, de ez az elképzelése eddig nem vált valóra. Amint elmondotta: a szövetkezet rossz pénzügyi helyzete, s a tagok tétovázása — a többség nem döntötte el, mi volna a helyesebb: bennmaradni a szövetkezetben, vagy a visszakerülő földeken gazdálkodni — még erősen rányomják bélyegüket az élelmiszer-feldolgozó tevékenységére. Ami tény, a Duvél Kft.-nek 48 tagja van, köztük egyszerű tsz- dolgozók, valamint a gazdaság vezetői. Fellélegezhetnek a hivatalok Minden bizonnyal sokak számára hozott megköny- nyebülést az Országgyűlés által elfogadott, a kárpótlási I—Il-es törvényekkel kapcsolatos módosító javaslat. miszerint azokon a településeken, ahol a gazdák meg tudnak egymással egyezni, ott nincs szükség árverezésekre. Ezáltal fellélegezhetnek a helyi ön- kormányzatok, de a kárpótlási és kárrendezési hivatalok is. Dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője a témával kapcsolatban elmondotta, ebben a régióban 182 településen kell végrehajtani a földdel kapcsolatos hivatali teendőket. Nagy a valószínűsége annak, hogy a kisebb falvakban — ez 70-100 települést érint — a gazdák egymás közötti megegyezéssel elkerülhetik az árverezésekkel járó procedúrákat. A megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal az utóbbi 10 napban 6000 határozatot hozott, s ezekből 5400 kimondottan a földdel kapcsolatos. A Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője szólt arról is, hogy munkatársai a közelmúltban Veszprémben részt vettek egy az árverésekkel kapcsolatos regionális tájékoztatón, amelynek során megismerkedhettek a munkájuk során alkalmazandó technikai eszközökkel. Dr. Sztáray, aki vezetője az Árverezéseket Előkészítő Operatív Bizottságnak — s ebben a fővárosi és megyei földhivatalok, valamint az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatala vezetői vesznek részt —. elmondta, hogy a hét elején fórum keretében vitatják meg az árverésekkel kapcsolatos teendőket. Gy. L. Az élelmiszer-feldolgozóban javában tartanak a belső felújítási, csinosítási munkálatok, melyek azonban nem zavarják a mustárkészítők tevékenységét. Nagyobb gondot jelent, hogy az uborkaellátást biztosító földterületek művelésére — ahol a támrend- szeres, csepegtetős módszert alkalmazzák, s a Minerva fantázianevet viselő uborkát termesztik — nincs elegendő vállalkozó. A 130 sorból még harmincnak nincs művelője. Erre a tevékenységre a Duvél Kft. vállalkozókat keres. Hiányzik legalább tíz fizikai dolgozó is, akiket a szezon be-> indításánál már az üzemben szeretne látni a kft. vezetője. Keserű hangon beszélt Gyóni Lajos arról, hogy Mustártöltcs a Duvél Kft. dunavarsányi üzemében (Erdősi Ágnes felvétele) képtelen vállalkozókat és munkásokat felvenni, pedig mód nyílna 15-18 ezer forintos keresetekre is, bruttóban. Elmondása szerint egyedül Délegyházán legalább 40 nő van munka nélkül, közöttük gyesen és gyeden lévők is, akiknek minden bizonnyal jól jönne egy kis mellékkereset. Mégis elegendő nekik a szociális juttatás, illetve a kényelmesebbeknek a munkanélküli-segély. A Duvél Kft-.nek 40 millió forintot kitevő állóeszköze és 30 milliós forgóalapja van. Ez utóbbihoz 18 millió forintot a szövetkezet biztosított. Már maga az a tény, hogy az élelmiszer- feldolgozó önfenntartó, egyúttal azt is jelzi: lényegében eredményes gazdálkodás történik. Az egyébként bőnek ígérkező uborkatermés lehetővé teszi, hogy a kft. exportminőségű terményt forgalmazzon. Egyelőre csak belföldre, de kilátás van német exportra is. Gyóni Lajos szerint az uborka literjéért 80 pfe- ninget kérnek, de a vevő nem szándékozik 60-65 pfe- ningnél többet adni. Eny- nyiért pedig nem hajlandóak üzletet kötni. Inkább kerüljön a belföldi fogyasztókhoz, mert itthon is túl tudnak adni a termésen. (gyócsi) Egyre nagyobb érdeklődés Van, akinek igy is megéri Százezer az új telefonból A Start-hitelhez immáron nemcsak a Start-hitel Garancia Alap támogatásával lehet hozzájutni. Mint kiderült, az OTP Pest Megyei Igazgatóságán már el is fogyott az idei évre szánt 27 millió forintos keret. A bank saját kockázati terhére adta a hitelt a vállalkozóknak. Nagy Kálmán vállalkozási osztályvezető felmérései szerint elsősorban a vendéglátás és a kereskedelem vitte el a pálmát: ebben a két ágazatban indul több üzlet. A tizenhárom „szerencsés” vállalkozó közül egynek már a központi, tartalékkeretből utaltak mintegy négymillió forintos hitelt. Az átlagos futamidő 3-4 esztendő, így középlejáratnak felel meg. Érdekesség, hogy a legnagyobb igény 7 millió forint, míg a legkisebb csak félmillió forint volt. Mivel rendkívül nagy az érdeklődés, várhatóan pótkeretet is kapnak. Ennek összegét még nem tudják az OTP-nél. A Budapest Banknál nem megyére „leosztott”, hanem központi Start-hitelkeretösszegről beszélnek, amely az idén 450 millió forint. Pest megyében 114 millió forintot helyeztek ki; volt, ahol igényelték a Start-hitel Garancia Alapítvány támogatását. Az illetékes szakember szerint ez az arány megegyezett azzal, amikor a bank saját kockázatára adott hitelt. Ez a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, amely 13,5 százalékot jelent. A bank saját haszonként két százalékot rá tesz, tehát a vállalkozó 15,5 százalékos havi törlesztőkamatot fizet a kölcsöne után. Van, akinek még így is megéri. I. M. TRIFON 200 néven új típusú telefon gyártását kezdtek el a napokban a péceli Triton Rt. üzemében. A korszerű elektronikus készülékből az idén százezer darab készül majd, s jellemző megbízhatóságára, hogy a gyártó öt cv garanciát ad telefonjaira. Az sem utolsó szempont, hogy ezek a készülékek olcsók, így könnyebben cserélhetik ki a telefontulajdonosok a már recsegő hangon szóló, elöregedett készülékeiket (Hancsovszki János felvétele) Menteni a menthetőt A csőd réme fenyeget — Az a vesztünk, hogy nincs forgótőkénk. Banki adósságunk eléri a félmil- liárd forintot, kinnlévősé- geink 300 milliárdra rúgnak, a velünk partneri kapcsolatban álló kft.-k és egyéb társaságok zöme szintén fizetésképtelen. Hirtelen szakadt ránk a piacgazdaság minden követelménye. Ugyanakkor olyanoknak adtunk árut, akik elfelejtettek fizetni, tehát szabadon rabolnak bennünket. Ha nem történik csoda, nem privatizálják a vállalatot, akkor az esztendő végén beállhat a csőd! Ezekkel a keserű szavakkal ecsetelte a Dunakeszi Konzervgyár tragikus helyzetét Sági Lajos, a vállalat igazgatója. Olyan, egykor jól teljesítő részlegek, mint például a tésztagyártó üzemrész, már a padlón vannak. Lisztjük nincs, mert a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak 10 millió forinttal tartoznak, s ameddig a számlát nem rendezik, nem kapnak lisztet! Befuccsoltak a tavasszal beharangozott rostosbébi- itál-gyártással is. Ugyancsak anyagi okok miatt képtelenek az áru töltéséhez csomagolóanyagot, dobozokat beszerezni. Ezek a kellékek ráadásul méregdrágák. Csupán az Óceán nevű meggyből készült gyümölcslevet készíthetik és szerelhetik ki a Compack dobozokba. — Ha nem érdeklődik a gyár iránt valamely tőkés cég, és nem fordít az anyag- beszerzésre legalább 200- 250 millió forintot, valóban tragikussá válhat a helyzetünk. — Jórészt a nagyzási hóbort áldozata lett ez a társvállalat. Olyan nagyságrendű gépeket, technológiát telepítettek Debrecenbe, mintha a gyárnak kínai, vagy orosz piacot kellene ellátnia áruval. A DEKO, mint a közvélemény arról értesülhetett, rendezetlen villanyszámlái miatt kényszerül elsősorban leállni. A Dunakeszi Konzervgyár még talán megmenthető. Bár az előjelek baljóslatúak, hiszen az idén már 120 dolgozó kényszerült elhagyni a gyárat, s az esztendő második felében minden bizonnyal újabbak kerülnek sorra. Javában tart Vecsésen a helyi termelőszövetkezet káposztafeldolgozójában annak az 1 millió márka értékű komplett berendezésnek a telepítése, amelyet az augusztusi szezon kezdetére üzemképes állapotba kívánnak hozni a szerelők. A technológiai berendezések telepítésén kívül elvégzik az üzem belső padozati és csinosítási munkálatait is (Hancsovszki János felvétele) AZ ÁRVERÉSEK ELKERÜLHETŐK
