Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27 / 151. szám
Felújított üvejpiázak CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1993. JÜNIUS 27., SZOMBAT Hasonlóság és különbség Nálam részeg ember nem rúg labdába Az újvárosi virágkertészetet a múlt év végén árverésen vásárolta meg az Opál Kereskedelmi Rt. Az elhasználódott üvegházakat felújították, a szabadföldi részen fóliasátrat építenek. A termesztés mellett nagybani virágértékesítést kezdtek. Képünk a felújított üvegházaJk egyikében készült (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Piaci körkép « Á ceglédi piacon kora reggel nagy a zsibongás. Hűvösben kellemesebb bevásárolni, mint rekkenő hőségben. A háziasszonyok kosárral a karjukon készülődnek a hétvégi ebédhez valókat beszerezni. Egy kilónyi karfiolt már negyven forintért is lehet kapni, de a legtöbb helyen még ötvenért mérik. A leveszöldség csomója és a zeller húsz forintba kerül. A termetes sárgarépa csokor - ját huszonötért kínálják. A vajbab ötven-hatvan, a borsó kilója harminc, a tök tizenöt, a patisszon húsz forint. A cukkinit lelkesen ajánlotta egy termelő, sőt: különféle receptekkel is megtűzdelte a portékáját. A paradicsom harminc, illetve ötven forintba kerül. Az uborka huszonötharminc, az új krumpli húsz, a káposzta tizenöt, a kelkáposzta pedig harminc forintért „mérettetik”. A gomba kilója száznyolcvan, a sóskáé ötven forint. Az újhagymát és fokhagymát tízért kínálják. A János napi sörretek csokor- ja tizenöt, a kaporé öt forint. Júniusban már a gyümölcskínálat is látványos. A cseresznyét és a meggyet huszonöt-harmincért, a ribizli t hatvanért, a piszkét negyvenért adják. Az aprószemű — szörpnek való — málna nyolcvan forintot ér, a mutatósabb (de kevésbé illatos) százhúszat. Hétfőn Véradás Mikebudán A városi Vöröskereszt és a véradóállomás június 29- én — hétfőn — reggel 9- től déli 12 óráig véradónapot szervez Mikebudán, a művelődési házban. Véradásra várják a község 18 és 60 év közötti lakosait, mindazokat, akik egészségesnek érzik magukat. A jelentkezők véradás előtt étkezzenek és fogyasszanak bőséges folyadékot! A véradók a Vöröskereszttől sorsjegyet kapnak, amit a novemberi véradók ünnepségén sorsolnak ki. Ne feledjék: a véradás szűrővizsgálat is! Amikor — bármilyen vonalon — profi szolgáltatással állunk szemben, azt hiszem, elégedettek lehetünk. Az alábbi cikk két főszereplője a szakmájában a legjobbra törekszik. Hasonlóság és különbözőség egyaránt fellelhető bennük. — Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a Nádas panziónak híre van Cegléden. Hogy sikerült ezt elérni? — kérdeztem Juszkó József vezetőt. — Már elég régen dolgozom a vendéglátásban ahhoz, hogy tudjam a siker titkát. Jóllehet csak általános dolgokat sorolhatok. Kell a szakma szeretete, szükség van jó minőségű ételre, tisztaságra. Nálam részeg ember — hogy sportos kifejezést használjak — nem rúg labdába. Mégis jönneki a vendégek — Mivel a panzió Cegléd és Csemő között van, nem félt-e attól, hogy kevesen fogják látogatni? Jegyzések anyanyelvűnkről Ür(hatnámság) Plakáton: „Ünnepi beszédet mond X. Y. úr”. Meghívón: „A kiállítást megnyitja Y. X. úr”. Újságban: „Városunkba látogat Y. Z. államtitkár úr”. Sok az úr. Sőt: fölösleges. Megszólító forma ez. („Fáradjon be. Kovács úr!” Levélben: „Tisztelt Kiss Ür!”) Tehát akkor használjuk. ha valakinek mondjuk, valakihez szólunk. Ha viszont valakiről beszélünk vagy írunk, akkor ő, illetve a neve említéseként jelenik meg. Ilyenkor nem szükséges a megszólítás, mert nem nyitunk kapcsolatot, nem üdvözlünk. (Ez a megszólítás két fő szerepe.) Időnként persze élhetünk ezzel a formával, kifejezzük vele tiszteletünket. De a most már állandó, szinte kötelező, formálissá merevült ilyen úrázás egyrészt modoros, másrészt túlzott szolgalelkűséget, hajlongást fejez ki. (Így jártunk az elvtárs-sal is...) Egyszerűbb korrektebb így: Városunkba látogat Y. Z. államtitkár. Kalarábé vagy karalábé? Így is mondják, úgy is mondják. Nem könnyű a hasonló alakú szavak (alakváltozások) közül kiválasztani a helyes (ebb)et. Régebben a kalarábé volt a köznyelvi, az egykori szótárak is így írták. Németből való átvétel ugyanis: Kohlrabi, tehát 1-r. Később azonban elterjedt a karalábé (r-1) ejtés, s az 1954-ben megjelent helyesírási szabályzat „szentesítette” ezt a formát. Ma is így kell helyesen írni és mondani. Az alakváltozatok magánhangzóban (csend — csönd, csorog — csurog, hova — hová), mássalhangzóban (bicikli — bicigli, karambol — garambol) és hangcsoportban (verejték — veríték, veszejt — veszít) térnek el egymástól. Jelentéskülönbség nincs közöttük, — hangulati másságuk lehet jellemző. Például: a „felvettem ezt” egyhangúságát oldja a „fölvettem”; a Mi a csuda? tréfásabb, mint a Mi a csoda? kifejezés. Hasonlóan: a mennykő mellett népies a ménkű. Az állandó szókapcsolatokban, szólásokban azonban csak ez utóbbi változatot használjuk. (A ménkű üssön bele! A ménkűbe is!) Hivatalos „bolti” szó a rizs, de gyakori az „utcai” rizsa is. Ebből a kettősségből adódik a két melléknévi változat: rizses, rizsás. Szóösszetételekben viszont csak a rizs fordul elő. (Rizsföld, rizsporos, rizsfelfújt.) Ám milyen érdekes — új jelentésben a rizsa lett a „győztes”. Az Ifjúsági nyelvben rizsa = szöveg, duma; rizsái, nyomja a rizsát s szövegel, dumál. Nehéz a csomag? Többen bírálják a csomag (= csomagterv) és a csúcs (= csúcstalálkozó) szavakat. Az jelent zavart számukra, hogy ezeknek már „foglalt” a jelentésük. (Poggyász, orom) Igen ám, de a szavak jelentése bővülhet! Például — mint itt — tapadással. Ez úgy jött létre, hogy az összetétel (csomagterv, csúcstalálkozó) egyik tagját (csomag, csúcs) a két szó együttes jelentésében használjuk. Gyakori és helyes szóalkotási mód ez. Ilyenek: lábas fazék — lábas, pörkölt hús — pörkölt, tokaji bor — tokaji, kocsi szekér (Kocs községben készült) — kocsi, levélbélyeg — bélyeg; s az újabbak: napközi otthon — napközi, feketekávé — fekete, üdítőital — üdítő, takarékpénztár — takarék. Kiskegyed Furcsa ez az újságcím? Pedig jó szolgálatot tett kitalálója az érintkezéskultúrának. Megjósolható ugyanis, hogy a népszerű képeslap visszahozza, újra elterjeszti ezt a megszólítást. S ez árnyalná, színesítené kapcsolatainkat. A kegyelmed a 16. században született meg a ke- gyelmes-ből. Ezt alacsonyabb rendű férfiak mondták a rangban magasabban állónak. Az ebből rövidült kegyed 1820 táján jelent meg, inkább a hölgyeket illették vele. A kishegyed fiatal nőknek, kisasszonyoknak járt. A szó tovább csonkult: kelmed, kend, kéd. Ezek népies alakok. Érdekes, hogy a 19. század elején milyen nagy harc folyt a kend körül. Táncsics szerette volna általános, demokratikus megszólítási formává teni — Kazinczy- nak, Széchenyinek viszont nem tetszett az ötlet, az ön-t javasolták helyette. (Innen ered a „Hallja, kend, Táncsics!” gúnyos szállóige.) Szavak sorsa Mint az emberek: születnek, élnek, meghalnak. Van, amelyik népszerű lesz, s van, amelyik a szélre szorul. Emberek és szavak: úgy tartoznak egymáshoz, oly elválaszthatatlanok, mint nap és fény, virág és illat, gyökér és ág. Falumban jártam. Szülőfalumban. A régi utcában. Ott áll még a ház kopott, roggyant, öreg csendességében — szülőházam. Szülőház? Használják-e ezt a szót a modern világ gyermekei, akik a fehér, fémes klinikán érkeznek övéikhez? S akik onnan az egyforma ábrázatú lakótelepi lyukakba térnek haza. Én ott születtem, a kis földes szobában, a bábaasszony kezeibe ordítva a vért. Nekem van még szülőházam, amely szülőhazámat is adta. Kohói Ádám — Sokan mondták, hogy ezen a helyen nem lehet forgalmat csinálni. Mára sikerült elérnem, hogy a vendégek kijönnek hozzánk, mert tudják, hogy kulturált körülményeket tudunk nyújtani. Kulturált körülmények között — Voltam fent a szobákban, és patyolattisztaságot találtam. Mennyibe kerül egy éjszaka eltöltése? — Gyakran jártam külföldön, és szinte minden ragyogott a tisztaságtól. Valami hasonlót szerettem volna elérni. Remélem, sikerült. Egy szobáért egy éjszakára 1500 forintot kell fizetni. A másik beszélgető- partnerem Fekete György, a SZEVO Kft. igazgatója. — Bemutatná néhány szóban magát és a vállalkozást? — Régebben magánfuvarozó voltam, majd 1989- ben autókereskedést nyitottam. Jelenleg nemzetközi fuvarozással foglalkozom. Európa számos országában megfordulnak járműveink. — Ügy hallottam, hogy önnek meghiúsult egy jó kezdeményezése. Igaz ez? — Igen. A Budai úton az egyik tónál szerettem volna Kísérleti adds egy szabadstrandot létrehozni. Véleményem szerint mindenkinek kedvező lett lett volna, beadtam írásban a tervemet a polgármesteri hivatalhoz, ahol sajnos leszavazták. Sajnálom, hogy a város elmulasztotta ezt a lehetőséget. Sokan azt állították, hogy önös érdekek vezéreltek, azért, mert itt van a Viktória panzió, ami az én tulajdonom. Természetesen nekem sem lett volna mindegy, hogy a panzióban megszálló emberek kulturáltan tölhetik el a szabadidejüket. Ha csak a saját érdekemet nézném, akkor nem támogatnám a kézilabdát, nem fizettem volna be jelentős összeget a gyógyászati eszközök bankszámlájára. Egyébként a panzióban egy éjszaka 2000 forintba kerül, és állíthatom, hogy a vendégek kulturált körülmények között vannak. Talán megvalósul az elképzelés — Milyen elképzelései vannak a jövőt illetően? — A jövőben talán megvalósul egy orosz elképzelés. Szeretnénk Moszkvában valamelyik élelmiszer- boltot megvásárolni és Magyarországról feltölteni áruval. Kóbor Ervin Városi tévéműsor Július 1-jén, szerdán este 6 órakor jelentkezik a következő kísérleti adásával a Cegléd Városi Televízió. A műsor: — Ünnepség a magyar szabadság napja alkalmából — Megkezdődött a volt szovjet lakások felújítása — Egy sikeres cég, a Laing — Egy sikertelen pártalakítási kísérlet A Szabadság filmszínházban június 27-én és 28-án, szombaton, vasárnap délután 6 órakor: Tini nin- dzsa tcknöcök 2. (amerikai sci-fi). Este 8 órakor: Rendőrakadémia 6. (amerikai vígjáték). Az autósmoziban június 27-én, 28-án, szombaton, vasárnap: Tini nindzsa tek- nőcök 2. (amerikai sci-fi). Az előadások este fél 10 órakor kezdődnek. — Kuckó-tábor a Putrisarki erdőben — Mit rejt a virágos rét? — Üjabb telefonhír — Kulturális ajánlat Az adást szerdán este a városi könyvtárban bárki megnézheti. A műsor ismétlése másnap, csütörtökön este 10 óra után, a TV- Tévé adását követően kerül sor. CEGLfiDl HÍRLAP Cegléd, Kossuth- tér 1, $ A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munkatárs: Tibay Ágnes. $ Postacím; Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (53) 11-400. • Telex: 22-6353. ® Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata.. Cegléd, Teleki u. 30.: kedd. csütörtök, péntek í)-től 12-ig. szerda lO-r-17 óráig. Telefon: (53) 10-763. wr*
