Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27 / 151. szám
'ÁTSZERVEZÉS KÖZBEN A HATÁRŐRSÉG Megnyitják a letkési hidat A héten sajtótájékoztatót tartott Nováky Balázs tábornok, a határőrség parancsnoka. Elmondotta, hogy jó másfél éve kezdtek hozzá a magyar határőrizet átszervezéséhez, elsősorban azzal a céllal, hogy a sorállományt a mindennapi munkában váltsa fel egy magasabban képzett, hivatásos határőrökből álló testület. HIVATÁSOSOKKAL A balassagyarmati határ- Crkerület 1990. október 17- én alakult át határőr-igazgatósággá. Ez természetesen nehicsak címváltozást jelentett, hanem azt is, hogy ebben a közel 200 kilométeres határellenőrző kerületben megkezdődött a hivatásos szolgálatra való áttérés és mindazon átszervezés, amely a megújuláshoz szükséges. Éli Zoltán alezredes, a határőr-igazgatóság vezetőjének rendészeti helyettese a következőket mondja az átalakulásról: — Vegyes érzelmekkel fogadtuk azt a kormányzati döntést, hogy a határőrség alakuljon át hivatásos testületté. Nehezen tudtuk elképzelni, hogy ez ilyen hamar végbemehet, gyakorlatilag kudarcmentesen. Négy-öt évvel ezelőtt már az volt a rendszer, hogy a sorállományba a közeli településekre való fiúkat hívták be. így aztán nem volt nehéz őket visz- szacsábítani a testületbe. Nagyon hamar kétharmados feltöltöttséget értünk el, ami igencsak biztató a jövőre nézve. A sorállományra a továbbiakban is szükség lesz valamiféle formában, még abban az esetben is, ha a mindennapi munkát végző határőrök valamennyien hivatásosak lesznek. Szinte lehetetlenség nagyobb határlezárást, határsértők nagyobb csoportját egy-egy századnyi, szakasznyi fegyveres nélkül végrehajtani. Ügy gondoljuk, hogy akcióegységek ezután is kellenek. Ez csak a sorállománnyal oldható meg. •— Alezredes úr! Magyar- országnak államhatárral bíró megyéi közül Pest megye az egyetlen, amelynek nincs átkelője, csak vasúton a szobi. Ügy hírlik, hogy a közeljövőben megnyitják a letkési hidat. — A következő két évben közel húsz állomást nyitunk meg, közülük az egyik a letkési. Azt augusztus 1-jén 4 T^M«b 63 szavazatból 63 igen akarjuk átadni a forgalomnak. Ügy tervezzük, hogy Letkésen személygépkocsival és annál kisebb járművekkel lesz majd átjárható a határ, tekintettel arra, hogy az 1950-ben épített Ipoly-híd teherforgalomra alkalmatlan. Négy minisztérium — a külügy, a pénzügy, a közlekedési és a bel- ügy — előkészítő munkája képpen már megkaptuk a határozott utasítást a határátkelő személyi állományának és technikai berendezésének kialakítására. Ügy vélem, hogy a bős- nagymarosi kudarcból csak a letkésiek húznak hasznot az egész országban, mivel a határátkelőt egyelőre abban az épületben rendezzük be, amit az OVIBER épített, a csehszlovák bedolgozó partnerek kiszolgálására. Biztos vagyok benne, hogy jó forgalmú hely lesz, mivel évente néhányszor már nyitva volt, s a tapasztalatok erre utalnak. Letkésen Kovács István polgármestertől érdeklődtünk az iránt, hogy mit vár ettől az intézkedéstől? ROKONOK, KOMÁK — Községünk és az Ipo- lyon túli, légvonalban mindössze 600 méterre lévő Ipolyszalka lakóinak körülbelül 60 százaléka rokoni kapcsolatban áll. 1947-ig egy, a helyhatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal akár naponta tízszer is lehetett jönni-men- ni a két ország között. A párizsi béke után megszűnt a szántóföldek kettős birtokossága, és három év múlva hiába újították fel a hidat, átjárni már nem lehetett. Tavaly 28 napig volt nyitva az ideiglenes átkelő, közmegelégedésre. Legutóbb, május 30-31-én a két napon összesen mintegy 1500 ember ment át egyik országból a másikba. A Komárom-Esztergom Megyei Idegenforgalmi Hivatal esztergomi kirendeltsége hamar ébredt, a kőépület mellé letelepített egy fémkonténert, pénzváltót rendeztek he abban, és igen jó forgalmuk volt. Községünknek manapság 1200 lakója van. Reméljük, hogy augusztustól a vállalkozók is hamarabb felfedeznek bennünket. Arra is számítunk, hogy hamarosan 'kereskedelmi lerakatok telepszenek meg nálunk. Az ön- kormányzat felkészült arra, hogy ezeknek területet adjon. HAGYOMÁNY LESZ Szent László királyunk a XI. század utolsó évtizedeiben királyi diplomával szabályozta az akkori ország határainak védelmét. Hagyományt kíván teremteni a határőrség azzal, hogy a László-napot június 27-én a határőrök napjává nyilvánította, s ezt ma ünnepeljük először. Hegyes Zoltán A határátkelő leendő épülete ma még néptelen. A történelem által a vidékre kényszerített Csipkerózsi- ka-álomnak augusztus 1- jén vége lesz (A szerző felvételei) Amilyen bőgős, olyan a bandája A kiskunlacházi Fáy András Takarékszövetkezetnél esedékessé vált a tisztségviselők újraválasztása, s az ezt megelőző hetekben szárnyra kapott a hír: a tagság betelt Sörös Mihályné sokéves „tündöklésével”, nyugdíjba küldik az elnöknőt. Sörösné valóban nem tegnap került a „falu bankja” élére, már az alapítók közt is ott volt a hatvanas évek elején. Sörösnét pedig nem kell meneszteni, ő maga jelentette ki: fáradt, szeretne elmenni nyugdíjba. A végén mégsem ment. De ez nem rajta múlott. Az igazgatótanács, a jelölőbizottság és a küldöttek együttesen kapacitálták, vállaljon el még egy „fordulót”. Végül is kompromisszumos megegyezés született, öt évet ugyan nem vállalt Sörösné, de ez év december 3I-ig ő irányítja a szövetkezetét. Hogy utána ki ül majd a székébe? Nem tudni. Tény: manapság nem tolonganak az olyan helyekért az emberek, ahol anyagi felelősséggel tartozik a vezető. A napokban lezajlott küldöttgyűlésre a _ 70 meghívottból 63-an jöttek el. Az általános hangulatról s az elhangzott felszólalásokról csak annyit: tízhúsz embert lehet manipulálni, de 63-at aligha. A küldöttek a szövetkezet eredményei alapján mondtak véleményt mely valóban figyelemre méltó a mai labilis gazdasági helyzetben. A szövetkezetnek 84,7 millió forint a vagyona, ennek alapján az országos elsők közé tartozik. Az elmúlt évben 33 milliós nyereséget produkált, mely úgyszintén nem jellemző az ágazatban. Ehhez tudni kell azt is, hogy az elmúlt évet fekete évnek jegyzik ebben a szférában, a több évtizedes gyakorlattól eltérően nagyon sok takarékszövetkezet tönkrement. A Fáy András azért maradt fenn és azért prosperált sikerrel, mert nem lépett be abba a sötét alagútba, amelynek a végét nem látták. Nevezetesen arról van szó, Sörösné és az igazgatótanács rendre megtagadta a gomba módra szaporodó kft.-k hitelkérelmét, s bizonytalan kimenetelű vállalkozásokba sem szálltak, be, mint sok más testvérintézmény. A délibábra, homokra épült kft.-k összeomlottak, s maguk alá temették a hitelezőt is. A Fáy Andrásról elterjedt a térségben, hogy „szőrösszívűek”, Vecsés Nagyközség Önkormányzati Képviselö-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — legalább kétévi, államigazgatási területen szerzett gyakorlat — büntetlen előélet — magyar állampolgárság. A pályázat tartalmazza a jelentkező önéletrajzát, szakmai tevékenységének részletes bemutatását. Lakásmegoldás lehetséges. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot július 15-éig lehet benyújtani Molnár Imre polgármesterhez, cím: Vecsés, Szent István tér 1. 2220. nem támogatják a vállalkozókat. Ezért is érte Sörösnét annyi támadás. Az események viszont őt igazolták, az óvatosság jogos volt. A vállalkozók egy jelentős része vagy felelőtlen, vagy nem ért az üzlethez. A fentieket a hozzászólások tükrözték, kivált Molnár Mihály és Pfendert Mihály fogalmazták meg szakszerűen a küldöttek véleményét, amely egyben értékelés is volt, a vezetők munkáját minősítette. Mendold Pálné — nagy derültség közepette — kevésbé szakszerűen egy népi mondással adott hangot véleményének: amilyen a bőgős, olyan a bandája. A titkos szavazás tehát megerősítette tisztségében Sörösnét, aki pluszként — rábeszélésre — még vállalta, mandátuma leteltével marad egy fél évig, hogy betanítsa az utódot. Igazgatóhelyettesnek Kiss Jó- zsefnét és örsi Gábornét választották, valamint egy 15 tagú igazgató tanácsot. Ezek munkáját a hétszemélyes felügyelőbizottság ellenőrzi. Nemcsak a vezetőség újult meg, az alapszabály is módosult, szem előtt tartva a gazdasági életben végbement változásokat s a tagság érdekét. A jövőben még jobban megszorítják a hitelfeltételeket. Több kezes kell, nagyobb összeg esetében hitelfedezet. Szigorú, de jogos védő- intézkedések. A kisemberek pénzével nem szabad játszani. (—matula—) Perelnek a hársfák miatt Ez lesz az első ilyen per. A Bud,akörnycki Bíróságon majdan megszülető ítélet talán tanulságul szolgál mindenkinek. A történet ez év áprilisának végén kezdődött. Karait Mátyás, solymári lakos Vasút utca 23. szám alatti háza előtt hat, valamivel több, mint hatvanesztendős hársfa áll. Árnyat adóan, lombosán, mélyebb lélegzetvételre ösztönözve az arra járót. S az említett tavaszi napon arra a látványra ért haza, hogy a fákat — az elektromos vezetékeket védendő — megnyesték. Ágak, galy- lyak hevertek az úton. Mivel egy korábbi (még a tanács illetékeseivel kötött) megállapodás értelmében a munkálatok elvégzését vállalta, s annak eddig eleget is tett, ugyancsak meglepődött a dolgon. Majd, látva azt, hogy nem „szakértő” kezek végezték el a metszést, összegyűjtötte a lombmaradványokat, bevitte kertjébe, és tollat ragadott. Először az Elektromos Művek karbantartási csoportja vezetőjének írt. Az pedig nem volt rest. Kiment Solymárra, megnézte, mi történt. A — nevezzük így — helyszíni szepile után kijelentette, a munkálatokat nem az ő felkérésükre végezték el, valóban nem volt indokolt a vastag ágak levágása. Kiderült, az önkormányzat bízott meg vállalkozókat e fontos teendő ellátására, bár az nem valószínű, hogy ilyen kivitelezésre számítottak. Következő lépésként Ka- rall Mátyás szakvéleményt kért Halász Gábor okleveles erdőmérnöktől, aki egyben környezetvédő és tájrendező szakmérnök, erdészeti és vadgazdálkodási szakértő. Ebből kiemelnénk néhány gondolatot. „Ha meg akarunk felelni a fejlett, müveit világ kihívásainak, ki kell irtanunk az ilyen beidegződéseket, mely a kontármunkát megtűri. A kár összértéke 49 600 forint.” A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium is megkapta Karall Mátyás értesítését az esetről. Válaszukban azt tudatták, nem illetékesek az ügyben, de a panaszt továbbították a helyi önkormányzathoz. Marad megoldásként a per. Amit szándékos károkozás, birtokháborítás és magánlaksértés — a munkálatokat végzők ugyanis a kertbe belépve is vágták, metszették — címén nyújt be az érintett a területi bírósághoz. Várva a folytatást, azt, mi lesz a vége. A hangsúly nem is annyira a kártérítésen, inkább azon van, hogy máskor csak szakértők nyúljanak a fákhoz. —jisz— Vác Város Önkormányzatának Képviselö-testülete pályázatot ír ki piacfelügyelői munkakör betöltésére Feltétel: szakirányú (legalább középfokú), mezőgazdasági, élelmezésipari, kereskedelmi, közgazdasági végzettség, ötévi szakmai gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: az érvényben levő közalkalmazotti törvény szerint. A pályázatokat Vác város polgármesterének címezve, július 2-áig lehet benyújtani a személyügyi főelőadónál, cím: Vác, Március 15. fér 11. 2600. Telefon: (27)-15-033.^ Részletes felvilágosítás a (27)-15-020-as telefonon.
