Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-26 / 150. szám
TÍZEZER ÉV IS KEVÉS LENNE Szergeß nősülni szeretne Értelmes lét, belde&sá® Minden órának megvan a virága Mici, a dámvad kisasszony: én mikor kapok végre egy vőlegényt? Még csepeg az eresz, de már szárítkozik a háztető. A hirtelen jött fergeteg felhőkárpitja felszakad, s a június feltolja a napot az égre. Vihar idején csendes az erdő, a vad remegve lapít a bozótban. A madár a fészkén ül, hallgat a dalolás, a fészekért való aggódás minden más ösztönt elnyom. A fénnyel együtt a hangok is visszatérnek. Öz bóklászik az avarban, fű herseg a szájában. A kakukk húszat kakukkol. s ha igaz a mondás, az utánaszámoló ember még any- nyi évet él, ahányat a lusta madár kiáltott. Hess madár. Minek tudni a halálunk óráját?! SZAFARI PUSZTAVACSON Mondják, a befogott, rabságban tartott vagy rabságban született vad veszít az ösztöneiből. Szerintem nem igaz. Mici, a dámvad tehén a vihar előtt markomból ette a füvet, de az első égzengéskor megugrott, s remegő orrcimpával a villámlást figyelte. Rudi és Zsuzsi — a róka-házaspár — abbahagyta a lakmáro- zást, s Gáspár, a behemót vadkan sem döngeti dü- hödten a karámja ajtaját. Egyedül Robi, a heréit angol csődör nyugodt, sőt egykedvű. De egy heréltnél magától értetődik, ha nem adja jelét az érzelmeinek. Különben Robi nem csupán ló. Robi családtag. Akárcsak Carlos, a labrador. Robihoz hasonló vadászló és Carloshoz mérhető vadászkutya nincs több a környéken. Robi 18 éve kocog, trappul a cséza előtt, amelynek kerekei küllős árnyékot vetnek a homokba, vagy keskeny párhuzamosokat rajzolnak a szűzfehér hóban. Ilyenkor a gazda a bakon, Carlos a hétsó ülésen. Vigyáz a fegyverre, s fülel a vadra. Ember. ló. kutya — egymáshoz tartoznak. Pusztavacs az ország közepe. A geometriai középpontja. Valójában távolesik a világ zajától, kivált a Rá- kóczi-telep, annak is a legszélén a Cserepkeiék portája. A házhoz hatalmas telek tartozik, gazdálkodva egy kisebb család megélne belőle. Csakhogy: ennek a teleknek nagy részét karámok, ólak, kaliekák töltik ki. összességében olyan a kép, mint a pesti állatkert kicsiben. A Cserepkei-féle szafariban megtalálni majd mindent, ami vadon fut, szalad, surran. szökdel, szárnyal Magyarországon. — Jól mondod: majd mindent — mondja a gazda sóhajtva. — Nemrég még volt hiúz is meg túzok. Sajnos, elpusztultak, és még reményem sincs rá, hogy pótoljam. Szergejnek is kéne egy feleség, nézd, milyen búskomor. Szergej valóban bánatos, bár lehet, a honvágy bántja. Az orosz nevű, csavart szarvú fekete bak bajor kő- száli kecske. Hányféle faj él itt és melyik a kedvenced? — Hát... lássuk csak ... Vaddisznó, dámvad, róka. tizenkétféle fácán, a vadrucák minden fajtája, páva, gyöngytyúk, héja. ölyv, mezei és üregi nyúl, a legjellegzetesebb magyar galambfajták, gerle, gerlice, a madarakat túl sok volna felsorolni. Az őzeket, szarvast meg azért nem említettem, mert azok „házon kívül" laknak. Ott a kerítésen túl, ahol az erdő kezdődik. Tudod az úgy van, hogy felszedem, hazahozom az anya nélkül maradt kicsiket, felnevelem őket. aztán kiteszem szűrüket. éljenek a maguk kenyerén. Valójában sohasem szoknak el, itt vannak a közelben, télen megállnak a kert alatt és várják az élelmet. Az őzeknek nevük van. öcsi, Kicsi, Boris, Sarolta. Ha valamelyik sokáig nem jön, elmarad, Cserepkei Istvánnak — bár maga is vadász, hivatásos vadászként vonult nyugdíjba — van néhány rossz napja. Mert az elmaradás csak egyet jelenthet: öcsit vagy Saroltát _ valahol kilőtték. Özsors. És mégis fáj. SZÓFOGADÓ URASÁG Azt még nem mondtad, hogy van-e kedvenced? — Nincs. Mindegyiket egyformán szeretem. Menj csak közelebb Gáspárhoz. Gáspár jó hárommázsás vaddisznó. Ügy áll a sörté- je, mint tüskék az akácon. Megyek feléje, ő is megindul. Akár egy úthenger. Recseg-ropog a tölgyfakarám, mikor dühösen felém repeszt, hogy fellökjön. — Most figyelj — somolyog István, s nyugodtan besétál a vadkanhoz. — No, komám. Állj két lábra, köszönj a vendégnek. Nem hiszek a szememnek. Gáspár felegyenesedik, a két mellső lábát felrakja a karámra. És háromszor bókol a fejével. — Na, látod. Milyen szófogadó az uraság. Mert nemcsak én szeretem őket. ők is szeretnek engem. Mióta űzöd ezt a passziót, István? — Igazad van. Passzió. Űri paszió. A feleségem meg az én nyugdíjamból egy rámegy ezekre. Naponta 20 kiló szemféleség, s ugyanannyi széna, lucerna. Tavasztól őszig rájuk kaszálok. Különben 35 éve csinálom. Amit eddig elköltöttem az állattartásra, abból vehetnék egy szép házat Pesten. Csakhogy én nem cserélném el azt. amit itt látsz, a legszebb házért sem. Komolyra fordítva a szót, nem csak öncélú passzió ez, genetikai kísérleteket végzek az egyes fajokkal. Gáspárt egy korvald nősténynyel pároztattam, a vad nagytestű, a házi gyorsan nő. A két faj jó tulajdonságait szeretném egy új fajba átvinni. Hasonló kísérleteket végzek a fácánokkal, s szép eredményeket értem el a tőkésrécék és pézsmakacsák összeházasításával. Ha sokáig éltet az Isten, egyszer majd mindent leírok. Talán hasznát veszik a kutatók, tudósok. Hé, Carlos, hagyd békén CARLOS TUDJA Kata, a királyfácán, nem fél Carlostól, tudja, hogy nincs miért tartani a játékos kutyától. Pompázatos faroktollát peckesen fennhordja, szeme aranykarikákban ég a nászláztól. De vajon honnan tudja Kata, hogy kitől kell féljen? . Miért kezesbárány Gáspár Istvánnak, és miért dühös, ha engem lát? Miért fogadja el egy idegentől a szénát. Mici, és miért reszket a villámtól? A tudósok ösztönnek nevezik az állatok spontán viselkedését. ösztöntől hajtva tér vissza a gólya, a fecske fészket rakni, költeni, az ösztön tartja távol őket a veszélytől. Gárdonyi azt írja valahol: az állati ösztön szó csak takarója annak, hogy valójában nem tudunk semmit az állatok leikéről. Ügy tűnik, neki van igaza. De vajon miért? Matula Gy. Oszkár Vali néni, Kászony Gá- borné, nyolcvankét éves. Most Délegyházán él, a lányánál. Szemműtétje miatt nehezen tudná magát egyedül ellátni dunavarsányi otthonában. Amiért felkerestem, annak az az oka, hogy hallottam róla: színielőadásokat rendezett. Illetve: nem is a színielőadások miatt, hanem hogy valamit rendezett. Megmozdított egy falut, összehozta az embereket. Neki sem az előadások voltak a legfontosabbak. Hanem a „valamit csinálni” nyugtalansága. — Nagy sportember voltam — ezt bocsátotta előre, mikor beszélgetni kezdtünk. — A futballt szeretem. Mert csodálkozva rákérdeztem: a futballt tetszik szeretni? — megerősítette: — Nagyon. Most a Fradinak szurkolok. Hogy is kezdődött ez? — Annak idején részt vettem a dunavarsányi testedző egyesület megalakításában. Aztán a helyettes ügyintéző lettem. Minden héten mentem Pestre, a labdarúgó-szövetségbe, megtudni, ki kivel játszik. Akkor még nagyon szegény volt az egyesület. Mikor kellett trikó, gatya, akkor a Vali rendezett egy színdarabot, annak a jövedelméből már meg lehetett venni. Csak ezért? Dehogy! — Számomra a színház templomnak számított. Együtt voltak benne az emberek. Szerették egymást és összetartottak. Ezt ma nem lehetne elmondani. Ma azt se tudják, hogy ki a szomszédjuk. Ludas ebben a televízió, meg a hajszolt életmód. A közönség előtt sikerük volt? — örültek . a faluban, hogy történik valami. Két- szer-háromszor is eljátszottunk egy darabot. Volt egy nagyon hálás nézőnk, ő volt az „előnevető”, a kövér Vörös néni. 1930-tól 50-ig tartott az az idő, mikor színdarabokat rendeztem. Rendeztem is, szerepeltem is. Sok mindent előadtunk: Gül Baba, Légy jó mindhalálig, Nótás kapitány, Csókos regiment, Falu rossza, Sárga csikó, Sári bíró . .. Pesten, a Nap utcában volt egy kölcsönző, onnét kölcsönöztem a színdarabokat. Tartottunk belőle olvasópróbát; aztán csináltunk szereposztást. Vajon honnét tudta, hogy így kell csinálni? — Ez úgy jött, adottsággal rendelkeztem hozzá. Fene tudja, honnét szedtem mindenféle bolondságot elő. Van bennem valami kis bolondság. A „bolondságok” közben két gyereket nevelt fel egyedül. Első házassága — annak ellenére, hogy futballista volt a férje — nem sikerült, elváltak. — Megismertem a második férjemet, Kászony Gábort, aki nagy tornász volt, a Ferencvárosban tornázott, és akit imádtam. Végtelenül jó volt. Tőle tanultam, hogy Isten nem a templomban, hanem a szívünkben lakik. Tőle tanultam azt is, hogy minden órának megvan a' virága, csak le kell szakítani. Sajnos, csak nyolc évig éltünk együtt, 49-ben meghalt egy vakbélműtét utáni hashár- tyagyulladásban. A kislányunk ötéves volt akkor, a fiunk kétéves. A vasúttól, ahol az uram a haláláig főmozdonyvezetőként dolgozott, kaptam havi 145 forintot. Kérdeztem: ebből neveljem a gyerekeket? A párttitkár azt felelte: nem kell ebből nevelni a gyerekeket. be kell adni őket intézetbe. — Voltam a postánál kézbesítő. tragacson toltam az állomásról a csomagokat. De nehéz életem volt! A hat elemim mellé az 50-es években végeztem el a hetedik osztályt. Kocsmai pénztárosként dolgoztam a földműves-szövetkezetnél. Az eredeti szakmám mű- és aranyhímző, megtanultam kesztyűt varrni, éjszaka azt csináltam. így nevelgettem a gyerekeket. Fia, Attila, kémia-fizika szakos tanár Szegeden. Lánya, Anikó, a délegyházi önkormányzatnál dolgozik. Beszélgetésünk közben haza is érkezett. — Csodálatos gyerekkorunk volt! — emlékezett. — Még ma is csak á múlunk, hogy a mama menynyi mindennel foglalkozik. Miket olvas! Ö elolvas olyan regényóriásokat, mint a József és testvérei, A fáraó. Bélyeget gyűjt, cserépgyűjteménye van. Nagy levelezésben állt Badár Erzsi mezőtúri népművészszel. Mikor Ady dunavarsányi tartózkodását kutatták, elvitték anyuhoz a kutatót. Levele van Kovács Margittól, Radnótinétól. De Kászony Gábornénak talán ma sem az olvasás a legnagyobb öröme. Nem a levelezés. Ezek is, de nem önmagukért. Hanem változatlanul a „valamit csin 1- ni” a fontos. Nádudvari Anna Eladó Lennon fehér Mercedese Ismét eladó John Lennon 1970-ben gyártott fehér Mercedese: a Londonban kiállított kocsiért kereken egymillió dollárt kérnek tulajdonosai. Az 1980-ban meggyilkolt Beatles-tag kocsija korábban a Supremes együttesben éneklő Mary Wilson, majd egy finn üzletember tulajdonába került, aki mielőtt árverésre bocsátotta a hat méter hosszú 600-as Merőit, az autógyár stuttgarti üzemében elvégeztette a kocsi teljes felújítását — jelentette a Reuter. A gyár történetének egyik legdrágább megrendelése az árhoz méltó eredményt hozott: a kocsi valóban pontosan úgy néz ki, mint ahogy Lennon eredetileg megrendelte. A szuperhangos autósmagnó és a fekete velúrülések is olyanok, mint amilyennek Lennon egykor megálmodta őket. Fertőző járványok gócává változhatnak akaratlanul is azok a tolvajok, akik elkötöttek egy Zsigulit a moszkvai „köjál" épülete elől. A Komszomolszkaja Robi is tud ám köszönni, nem csak Gáspár! Veszélyes vírusok Bűn és bűn Pravda szerint a személy- gépkocsiban röviddel eltűnése előtt rendkívül veszélyes vírusokat tartalmazó konténert szállítottak. Mi több, azon túlmenően, hogy kolerát okozó anyagokat tartalmazó kémcsövek is voltak itt, az autóban széttört egy AIDS-fertőzött vérrel teli kémcső. A lap beszámolója szerint az ilyen veszéfyes szállítmányok után a személygépkocsit általában jó ideig fertötlení teni szokták, de most erre már nem volt lehetőség. Csaknem százsázalékos a valószínűsége, hogy a tolvajok egyszerre mindkét betegséget — a kolerát és az ÁIDS-t is — megkapták, hiszen ehhez elegendő volt kinyitniuk a csomagtartót, így a tolvajok veszélyes és ragályos betegségek hordozóivá váltak — figyelmeztet a moszkvai lap, emlékeztetve arra, hogy a kolerafertőzés jelei már öt nap múlva mutatkoznak az autótolvajokon, míg az AIDS legkorábban két esztendő el- múltával jelentkezik rajtuk.
