Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-03 / 130. szám
REMÉNYTELEN SÓDEROLÁS? Szilas menti Önerőből szinte lehetetlen MMS.&GMTÁBBA BBRBÍOLÓBZVA Tetemes banki tartozások. Az ipari és mezőgazdasági ágazat válsága. Kétszázmilliót meghaladó kinnlévőscgek. Teljes létbizonytalanság a dolgozók körében: vajon mi lesz össze:? Még a jelenlegi munkáltatónál maradnak, vagy elbocsátják őket!? E kérdések az egykoron szebb napokat látott kerepestarcsai Szilasmcnti Termelőszövetkezetben hallatszanak. Ez a közös gazdaság a megye több mint hetven mezőgazdasági nagyüzeméből azon szövetkezetek közé sorolható, amelyek öncsődöt jelentettek. Dr. Porgányi Gyula, a S/.ilas elnöke keserű hangon közölte, nincs értelme az időhúzásnak. Vagyis mihamarabb lépniük kell annak érdekében, hogy elképzeléseik szerint a jövőben rt. formájában gazdálkodjanak tovább. Csömöriek sérelmei Ahogy mondani szokás: a szegény embert még az ág is húzza. Mert, ha csak az említettek miatt fájna a Szilas elnökének a feje, az egészet el lehetne ütni azzal a napjainkban gyakran hangoztatott szófordulattal : na és, ez az egész csupán egy dolog! Azonban lényegesen többről van szó. Ugyanis 119 téesztag aláírásával levelet kapott dr. Porgányi, miszerint arról tájékoztatják, hogy Csömörön szeretnének az egykori gazdák, a földek tulajdonosai egy új típusú, a magán- tulajdonon alapuló szövetkezetét alakítani. És ez csak az érem egyik oldala. A másik az már lényegesen bővebb tartalmat takar. Méghozzá csömöri sérelmeket, amelyekről a helyi polgármester számolt be, amikor a közelmúltban telefonon megkerestük. Elmondta, a Szitásnál valójában vagyonátmentés, kiszorítósdi játék folyik. A leendő. kárpótlandóknak alig marad valamirevaló jó minőségű földterület. Sőt a Csömör—Budapest közötti földekért képletes összegeket adott egykor a téesz, hogy majdan azokat jó pénzért értékesítsék. Ezek a földeladások különösen 1988—89-ben voltak számottevőek. Nehezményezte Bátovszki György, a csömöriek polgármestere azt is, hogy a kiaknázott homok- és sóderbányáknál, amelyek egy holdbéli tájra emlékeztetnek, nem megfelelő a rekultiváció. Pedig ezen munkákra a szövetkezet a szükséges összegeket az adott intézménytől felvette. A továbbiakban arról beszélt, hogy a ténylegesen kárpótlandók lényegesen rosszabb földre számíthatnak, mint azok, akik néhány éve kerültek a szövetkezet tagjai közé. Szerinte a helyes sorrend a következő lenne: elsők a részarány-tulajdonosok. Őket követik a ténylegesen kárpótlandók, s a sort az új tagi viszonnyal rendelkezők zárnák. Tehát a lényeg az arányos, a tisztességes vagyonrész-biztosítás. A hivatal majd dönt A fentiekre kértünk választ a másik oldalon. Dr. Porgányi Gyula indulatosan felelte, hogy egyáltalán nincs szó vagyonátmentés- ről. A megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal majd eldönti, hogy a tagok, köztük is elsősorban a csömöriek milyen földterületre és AK- értékre számíthatnak. Föld- vásárlásaik az új tulajdoni szövetkezeti és átalakulási törvény életbelépése előtti időszakban történtek. A homok- és sóderbányát — mondta — folyamatosan töltik. Valóban történtek telekeladások, de ismételten hangsúlyozta: még az új törvények életbelépése előtt. A Szilas elnöke szerint a mezőgazdaságból már nem lehet megélni, s így még véletlenül sem fordult meg a fejükben, hogy egy régi felépítésű, új típusúnak elnevezett szövetkezetben dolgozzanak tovább. Egyébként is a téesz tagságának kell majd a jövőben taggyűlésen eldönteni, hogy szövetkezeti, részvénytársasági, netán kft. formában szádékoznak-e a továbbiakban dolgozni. A valamivel több mint 6 ezer hektáron gazdálkodó Szilas földjeinek ossz aranykorona-értéke eléri a 60 ezret, s ebből, mint hírlik, 10 ezer AK-ra tarthatnak igényt a valós részarány-tulajdonosok. A csömöri polgármesternek volt egy olyan megálÉrvénybert: 1992. június 2. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladást árfolyam 1 egységre forintban Angol font 14244 144,94 Ausztrál dollár 59,24 60,48 Belga frank (100) 235,75 240,41 Dán korona 12,59 12,85 Finn márka 17,81 18,21 Francia frank 14,44 14,73 Görög drachma (100) 40,60 41.44 Holland forint 43,05 43,91 ír font 129,48 132,08 Japán jen (100) 61,30 62,50 Kanadai dollár 64,91 66,31 Kuvaiti dinár 268,70 274,20 Német márka 48,50 49,46 Norvég korona 12,42 12,66 Olasz líra (1000) 64,37 65,65 Osztrák schilling (100) 689,50 703,10 Portugál escudo (100) 58,65 59,75 Spanyol peseta (100) 77,85 79,37 Svájci frank 53,44 54,52 Svéd korona 13,45 13,71 USA-dollár 78,24 79,80 ECU (Közös Piac) 99,67 101,63 lapítása is, miszerint működött egykoron helyben a Haladás Termelőszövetkezet, amelyet az akkori megyei párt első titkára és csapatának akarata a Szitáshoz sodort. Az 1974—75- ös évekről van szó. Aztán jött a nagy területrendezés, a Hungaroring autópálya megépítése, a nagy földkisajátítások időszaka, s legutóbb az „M0"-ás körgyűrű építése. Ők tudják A csömöriek egy része tehát szeretne a majdan visszakapandó földekkel nyugati mintájú, modern szövetkezetei. alakítani. Erre dr. Porgányi azt a tömör választ adta: ők tudják, de ragaszkodik a már említett véleményéhez, miszerint nagy bátorság kell ahhoz, hogy a jövőben valaki vagy valakik a mezőgazdaságból próbáljanak megélni. Vagyis: érdemes jövedelmezőbb vállalkozások után nézni. Gyócsi László Ha a Pestvidéki Gépgyár neve szóba kerül, mindenkinek érthetően a szigethalmi gyár körüli eladási hercehurca jut eszébe. Az már kevésbé kapott nyilvánosságot, hogy a kapun belül más is izgatja az ott dolgozókat. A kívülállók közül talán nem mindenki tudja: a gépgyárban, a repülőgép- és helikopter javításon kívül polgári tevékenységgel — huzalzománcozó gépek gyártásával, gáz- és olajégők készítésével — is foglalkoznak. Nincs adat A kedélyeket pedig az borzolta fel, hogy az egyik polgári ágazat — a huzal- zománcozógép-gyártás — is padlóra került, s emiatt jó néhány dolgozót kellett elbocsátani. Mindezt egy, a szerkesztőségünkbe érkező, anonimitásba burkolódzó illetőtől tudtuk meg. Ö mondta el azt is, az utcára kerülők nehezen tudják elfogadni, hogy e termék iránt már nincs kereslet, elMEGYEI AKCIÓ Kisvállalkozókra számítanak A gazdasági élet mozgatórugója a pénz. Enélkül nincs vállalkozás, ipari tevékenység. A hozzájutás módja többféle lehet ma már, közel 50 pénzintézet, kereskedelmi bank kínálja a hitelfajtákat azoknak, akik képesek a profitból visszafizetni a kölcsönt. Az idei banki árfolyampolitikát az infláció üteme és a külkereskedelmi egyensúly megőrzésére való törekvés szabja meg. Voltaképpen visszaható módon működik az a rendszer, vagyis kényszeríti a gazdálkodói szektort, hogy gyorsabban alkalmazkodjon mind a belső árfolyammozgáshoz, mind a konvertibilis piachoz. — Egy országosan kevésbé ismert, ám Pest megyében az alapító szövetkezetek szerint már bevált bank. az Iparbankház nemrég tartotta évi rendes közgyűlését. A szakemberek úgy vélekedtek, hogy az elmúlt év eredményére az év közben meghozott jogi rendelkezések: a csődtörvény, a pénzintézeti törvény, valamint a tartalékolási kötelezettség összességében kedvezőtlenül hatottak. A hitel- kihelyezések 50,1 százaléka egy éven belüli lejáratú volt. Érdekesség, hogy megnövekedett a magán- vállalkozói réteg érdeklődése a hitelfajták iránt. Főként Isaszeg, Érd, Szentendre, Pomáz és Gödöllő térségéből érkeztek ügyfelek. Dési Ildikó kirendeltségvezető elmondta, hogy rövidesen széles körű akciót szervez a bank a megyében. Hitelpályázatot hirdetnek a III. ipari szerkezetátalakítási programra. Ennek segítségével világbanki hitelhez lehet jutni. Ebben a kisvállalkozókra számítanak. Olyan gazdálkodószervezetek, magánvállalkozók és gazdasági társaságok nyújthatnak be kérelmeket, amelyek összlétszáma nem haladja meg a hatvan főt. Természetesen meg kell felelni a pénzügyi és a gazdaságossági követelményeknek. Az elbírált pályázatra legfeljebb 300 ezer dollárnak megfelelő összegű világbanki kölcsön nyújtható, ezen belül a fejlesztési kölcsön ötven százalékát érheti el a pénz. Ebből forgóeszköz-finanszírozásra is adható kölcsön. Az ősszel újabb hitelfajtákhoz Is hozzá lehet jutni. Tíz bank vesz részt a termék—piac—fejlesztés elnevezésű projektben, amelyet szintén a Világbank finanszíroz, a hazai igénylők a szokásos kamatfeltételekkel kaphatják meg a pénzt. A kondíciós listában kínálnak export-import inkasszót, vagy export-import akkreditívet is. A megyei vállalkozók, ha nem tudják elfogadtatni a külföldi vevővel a devizában járó jutalék kifizetését, akkor a bank átvállalja az ügyintézést. A „klasszikus”, azaz Egzisztencia-,' illetve Start-hitelt szintén kérelmezhetik az érdekeltek. Az Iparbankház a nála vezetett elszámolási számla napi záróegyenlegeinek negyedéves átlaga után évi tíz százalék kamatot ír jóvá minden negyedév végén. A minimális számlaállomány után a tartósnak minősülő összegeknél — az egyenleg nagyságától és a lekötés időtartamától függően — évi 10 százalékig kamatprémiumot fizet az ügyfeleknek. A kölcsönök folyósításakor minden esetben egyszeri kezelési költséget vonnak, ennek a minimális értéke egy százalék. A devizakódex tervezett módosítása nem érinti az ügyfélforgalmat. Urbán Zoltán devizaosztály-vezető szerint ez csak jó hatással lesz a forint árfolyamának kiegyenlítődésére. A megyei vegyes vállalatok érdekei továbbra sem csorbulnak az Iparbankház Részvény- társaságnál. Ilonka Mária utasították azt a véleményt is, hogy ők — úgymond — ócskavasat gyártottak volna, s úgy érzik, a több millió forintot utazásra elköltő vezetők nem tettek meg mindent azért, hogy üzletet szerezzenek. Kívülállóként persze lehetetlen eldönteni, hogy kinek van igaza. Hiszen, hogy a gépgyártás valójában mennyi nyereséget vagy veszteséget hozott a PG számára, arról az elégedetlenkedők sem rendelkeztek pontos adattal, s az természetes, hogy a gazdasági életben nem lehet érzel; mek alapján ítélni. Az objektív véleményalkotáshoz elengedhetetlen a másik fél meghallgatása. A felszámolási eljárás megindítása óta azonban szinte lehetetlen a PG vezetőivel kommunikálni. A vezérigazgatónak — akihez a hírek szerint még a munkatársai is nehezen jutnak be — a titkárnő elmondása szerint manapság sok külföldi vendége van, s eközben annyi ideje sincs, hogy egy visszahívás erejéig felvegye a telefont. Arról nem beszélve, hogy a válaszadásra — az igazgató szerint — amúgy is csak a felszámoló, a Reorg Rt. illetékes. Ahol ugyancsak nem közlékenyek, hiszen az elnök-vezérigazgató megtiltotta, hogy munkatársai a PG-vel kapcsolatban az újságíróknak bárminemű információt adjanak. Piac nélkül A csődbe jutott üzletággal kapcsolatban annyit sikerült megtudnunk, hogy a gépekre csak a Szovjetunió volt vevő. Ez az ágazat is abban a cipőben jár, mint azok a cégek, melyek az elmúlt évtizedekben csak egy piacra — s ennek megfelelő minőségre — szakosodtak, s most, hogy ezek a kapuk bezáródtak, önerőből szinte lehetetlen a váltás. A gyárban állítólag még a mai napig is négy gép vár eladásra, s a remény legfeljebb annyi, hogy közülük egy talán hamarosan elkel. Piac nélkül pedig ma már egyetlen gazdálkodó szervezet sem ölhet a gyártásba pénzt. Az üzletszerzés a hírek szerint pedig azért nem sikerült, mert a nyugati konkurencia magasabb árért ugyan, de jobb minőségű terméket kínál. Az előbbrelépéshez a PG-nek is fejlesztenie kellene, erre azonban a gyár ismert helyzetében nincs esély, s a gépgyártól szállingózó híreket hallva most nem is ez a legégetőbb gondjuk. (A másik polgári tevékenység egyelőre még jobban prosperál, s a gáz- és olajégők gyártására van nyolcvanmilliós megrendelésük.) Le kell épite ni Az elbocsátottakat persze a felsorolt okok aligha vigasztalják meg, hiszen mindenki úgy van ezzel, elismeri, hogy a veszteséges ágazatokat le kell építeni, de ha emiatt a saját egzisztenciája kerül veszélybe, már más megvilágításban látja az eseményeket. A kapun kívülre kerültek közül egyéként száz ember sorsa korkedvezményes nyugdíjba küldéssel rendeződött. A kétszáz embernek pedig akik felmondólevelet kaptak, a felszámolók igyekeznek állást keresni, közülük ötvennek munkalehetőséget is kínáltak. Most már rajtuk múlik, elfogadják-e azt. — hargitai — A fizetések változatlanok Vége a monopóliumnak A parlament már kétszer elnapolta a postatörvény megvitatását.Az egyik legnagyobb állami cég, a Magyar Posta tevékenységét egy 1964-ben kelt törvény szabályozta, melyet az idők folyamán többször is módosítottak. A gazdasági-társadalmi változások a kilencvenes évek elején felgyorsultak. Előtérbe került az állami monopóliumok körének szűkítése, a magántőkére épülő tulajdonosi rendszer kialakítása — a versenyhelyzet megteremtésére, □ Á jövőben változtatnak-e a Pest megyei postai alapszolgáltatásokon? — kérdeztük Szathmári Gézától, a Posta Vállalat forgalmi vezérigazgató-helyettesétől. — Az államnak a jövőben is kötelessége, hogy biztosítsa a lakosságnak a legminimálisabb postai alapszolgáltatásokat (levél- továbbítás, pénzforgalom). Ez a tevékenység két formában bonyolódhat: részint egy e célra alapított állami vállalat, nevezetesen a Magyar Posta közreműködésével. Viszont, ha valamelyik területen hiányosság tapasztalható, akkor az illetékes miniszter koncessziót írhat ki. Ha megfelelően hitelképes vállalkozók jelentkeznek, akkor a postaszolgáltatások is vállalkozásba adhatók. A törvény rögzíti, milyen feltételek mellett lehet a koncessziót benyújtani. Ügy vélem, ez mindenképpen irreális és gazdaságtalan lenne, hogy az alapszolgáltatásokat az állam végezné, s a vállalkozó csak a hasznot fölözné le. □ Kell-e félnünk a leveleink felbontásától? — Ez örökzöld téma, de határozottan nemmel felelek. A levéltitkot kötelességünk megőrizni. Vannak kivételes esetek, amikor az igazságügyminiszter engedélyével — egy-egy bűn- cselekmény felderítésekor — bontják fel az arra felhatalmazott szervezetek a küldeményeket. Ugyanez érvényes a külföldről jövő csomagokra. Ezeket vámrendészeti szempontból ellenőrzik a pénzügyőrök. □ A Pest megyei falvakban tevékenykedő postásoknak továbbra is tudnak munkát adni? — Munkaerőhiánnyal küszködünk, ezért nem tervezünk létszámleépítést sem. Az agglomeráció kézbesítői nyugodtak lehetnek. Sajnos a lelkiismeretes, és megbízható embereinket nem tudjuk anyagilag úgy megbecsülni, ahogyan magunk is szeretnénk. Bízunk abban, hogy kevés panasz érkezik hozzánk. I. M.
