Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

A kőié! volt a bizonyíték iafefás a vasútállomáson Földvári Csaba, a városi rendőrkapitányság főhad­nagya, lapunknak beszá­molt arról, hogy K. B. M. orosz állampolgár június tizenhetedikén éjfél körül lefeküdt aludni a vasútádo- más várótermében. Az egyik táskáját a feje alá tette, a másikat a pad alá. Valaki felkeltette, és közölte vele, hogy ellopták a táskáit. Kifutott a váróból, de már nem tudta utolérni a tette­seket, annak ellenére, hogy látta őket. Ezt követően visszatért az állomásra, de nemcsak ő, hanem egy óra múlva az egyik elkövető is. Egy ott tartózkodó nő fel­ismerte a tettest, szólt az orosznak, aki rendőrt hí­vott. A járőrök kijöttek, és elfogták az egyik illetőt. — Másnap délelőtt kide­rült a társ személye is. A szembesítés igen ritkán szó kott eredményes lenni, de ezúttal az volt. Az orosz á1- lampolgár felismerte az el­követőket, így H. F. és L. I. beismerte a tettét. Ha nem tették volna ezt, akkor sem ússzak meg, mert előkerült tárgyi bizonyíték is. Ez pe­dig egy szárítókötél volt, amit megtaláltak a tette­seknél, és ami a kárvallott tulajdona volt. Az elköve­tők megvannak, az ügy vizs­gálata még folyamatban van — fejezte be a főhad­nagy. (k. e.) A Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ június 25-én, csütörtökön és 26-án, pénteken, 17 órai kezdettel az abonyi Somo­gyi-iskola tornacsarnoká­ban részközgyűlést tart. A két tanácskozáson arról kell a nagyközség jelenle­gi szervezeti tagságának dönteni, akarnak-e önálló ÁFÉSZ-t Abonyban vagy sem. Az ügy előzménye, hogy az elmúlt hetekben aláírás- gyűjtést szerveztek a tele­pülésen, és háromszáz­nyolc tag kézjegyével is megerősítette: Abony „vál­jon el” a mostani, ceglédi székhelyű ÁFÉSZ-től, s mint régen, legyen önálló fo­gyasztási szövetkezete. Az aláírások elegendők ahhoz, hogy a szövetkezet rész- közgyűlést hívjon össze. A fórumon megjelenők tájékoztatást kapnak a szö­vetkezet elnökétől és kivá­lást szervezők képviselőjé­től; az önállóság várható következményeiről. Majd a részvevőknek szavazással kell dönteni, támogatják-.e a kezdeményezést, vagy sem. Családban szerzett seb A gyermeket szúrták meg Gyermekbalesetekben és testi bántalmazásokban bő­velkedett az elmúlt hét. A ceglédi mentősöknek nem­egyszer kellett megrendítő eseményhez kivonulniuk. A legkirívóbb példákról Vá- czi László mentőtiszttől kértünk tájékoztatót. Június 19-én, pénteken, a helybéli Orgona utcába riasztották az esetkocsit. Pusztító villámlás Megperzselodöft csibék A múlt heti tűzesetekről Józsa Jcinos tűzoltófőhad­nagy tájékoztatta lapun­kat. Pénteken, június 19-én, egy széna- és szalmakazal lett a lángok martaléka Abonyban. A kár értékét tízezer forintra becsülik. Ugyanezen a napon, a délutáni órákban, Nyárs­apáton, a polgármesteri hi­vatal szénraktárában ön­gyulladás miatt kapott lángra a körülbelül nyolc­van mázsa szén. A tüzet si­került időben eloltani, így az anyagi kár nem jelen­tős. Szombaton hajnalban há­rom órakor az Albertirsá- ról Mikebudára vezető út mellett, a Juhász-tanyával szemben, egy lakóház mel­letti 3X2 méteres sufniban ötven kiscsirke melegedett egy infralárhpa alatt. A fényforrás meghibásodása miatt lelték tűzhalálukat. A keletkezett kár tízezer fo­rint. KÖZLEMÉNY Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, barátoknak, * művelődési ház dolgozóinak, volt munkatársaknak, szomszédoknak és .ismerősöknek, akik felejthetetlen drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, BÖBIS LASZLÖ temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratban együttérzésüket fejezték ki. A gyászoló család. (114 522/2K) Június 20-án, nem sokkal 15 óra után, Cegléden, egy Kazinczy utcai zárt konté­nerben szemét gyulladt ki. A tüzet eloltották, kár nem keletkezett. Június 21-én Ceglédbercel határában, a 40-es számú út mentén — villámcsapás következté­ben — egy tanya tetőtere égett. A kár felmérése még folyamatban van. Szintén vasárnap, Ceglé­den, a Makács-dűlőben gyulladt ki egy hétvégi ház tetőszerkezete. Itt is a vil­lámok okozlak pusztítást. A 10X6 méteres, panorá­más, nádtetős házban két­százezer forintos kár ke­letkezett. Az anyagi veszte­ség jelentős, de személyi sérülés nem történt. —y— Családi „verekedés köz­ben” egy ötesztendős kis­lány késszúrást kapott. A megszúrt gyermeket a ceg­lédi kórház baleseti sebé­szetére vitték. Június 20-án Nagykőrö­sön, az Edit presszóban „állt a bál”, ismét vereke­dés miatt kellett három il­letőt kórházi ellátásban ré­szesíteni. Szintén szombaton tör­tént: egy kisgyermek mo­gyorót evett és félrenyelt. A légcsövébe került idegen test miatt fulladás! tünetek jelentkeztek. A kicsit sür­gősen Budapestre szállítot­ták. Június 21-én, vasárnap, Albertirsán ketten szen­vedtek kutyaharapást. A mentősök kezelésére volt szükségük, és ők is a kór­házban kötöttek ki. Vasárnap délután Tápió- szelén történt egy súlyos baleset. A gépkocsival fá­nak ütközött sérülthöz az ottani ügyeletes orvos kér­te a ceglédi kollégák segít­ségét. A beteget bordatö­réssel kellett kórházba jut­tatni. —y— Autósmozi Az autósmoziban: Ice baby (amerikai film). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. CEGLÉDI xJvMa XXXVI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1992. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Az olvasók nem szűkmarkúak' A könyvtárlátogatás reneszánsza Manapság, amikor egyre drágábbak a könyvek, újsá­gok, folyóiratok, óhatalanul felvetődik: aki az írott szavakat, gondolatokat szomjazza, a könyvtárba megy. Persze némiképp ellentmond ennek a hipotézisnek az, hogy a sokasodó gondok miatt kinek van kedve és ide­je efféle „passzióra”. Erre és hasonló kérdésekre voltunk kíváncsiak, így Jakab Bélánéval, a városi könyvtár igazgatójával beszélgettünk. eltulajdonít&i — Van-e újra reneszán­sza a könyvtárlátogatás­nak? — Én azt hiszem, hogy igen. Nagyon összetett kér­dés, hogy mi ennek az oka. Talán azzal kezdeném, hogy könyvtárunk a város mű­velődési alapintézménye. Ahová nemcsak olvasmá­nyért, hanem információ­ért is bemennek az embe­rek. Az intézmény mint egy közhasznú ismeretek tára segíti a betérő olvasót, is­mereteket gyarapít és szol­gáltat. Amellett, hogy ki kell elégítenünk a szépiro­dalmi igényt, megnőtt a közlönyök forgalma. Az év­tizedek alatt következete­sen, szakmai igényességgel kialakított gyűjtemény ki­szolgálja a magasabb elvá­rásokat A múlt esztendő­ben ötezerötszázötven be­iratkozott olvasónk volt — minden hetedik ceglédi pol­gár. NINCS MEGOLDÁS — A korábbiakban a vá­ros egy szép létesítmény építését tervezgette. Aztán be kellett érni egy szeré­nyebb megoldással. Vajon mennyire ideálisak a kö­rülmények a színvonalas munkához? — Nagyra értékeltük az átalakítást és korszerűsí­tést. Ennek ellenére — a könyvek és könyvtárosok elhelyezése szempontjából — nem ideálisak a munka­Rendszeresen visszatérnek CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth* tér 1, • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tibay Agnes. • Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. • Telex: 22-6353. © Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közöuiségszolgálata. Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek .9-től 12-ig, szerda lO-r-17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. Van, aki divatból diétázik, van, aki egészségi okok miatt, s azokról most ne essék szó, akik anyagi kényszerből. A Szabadság tér sarkán lévő gabonaipari szakboltba rendsze­resen visszatérnek a reformtáplálkozás követői étkezési kölest vagy lenmagot, bio­tésztát vagy szójakészítményeket vásárolni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) körülmények. Arra töre­kedtünk, hogy legyenek megfelelő helyiségek a ki­adványok válogatására, s az olvasóterem kialakításá­val az intézményben való olvasásra. Sajnos — hiába a kedvező változások —, továbbra is több épü­letben működik a gyer­mek-, a felnőtt- és a moz­gókönyvtár, a külső raktá­rak. Mi tagadás, hosszú ideig így kell majd tevé­kenykednünk. — Megoldódik-e az égető raktározási gond? — Egyelőre nincs megol­dás. A folyóiratokat — be­kötött évfolyamokat ■— az újvárosi, a szabadpolcra elhelyezett kölcsönözhető állományunkat pedig . az alig száz méterre lévő fa- há'zraktárban tároljuk. Na­ponta sokszor kell átmenni a kollégáknak a kért köny­vekért. A folyóiratokat he­tente kétszer hozzuk be. — Immár második éve, hogy megszüntették a tag­sági, és bevezették a pár­tolói díjat. Szűkmarkúak-e az olvasók? — Örömmel mondhatom, hogy olvasóink kedvezően fogadták ezt a változtatást. Alapítványunkkal éppen az volt a szándékunk, hogy a felajánlásokból és egyéb támogatásokból megpró­báljuk azokat a kiadásokat finanszírozni, amelyekre a költségvetésből már nem jut pénz. Igen változatos az adakozás. A középiskolá­sok tíz-húsz, a felnőtt ol­vasók száz-ötszáz, időnként ezer forintot ajánlanak fel. A pártolói díjakból a múlt év végén számítógépet, az idén színes televíziót, vi­deomagnót, folyóiratokat vásároltunk. ITT HAGYOMÁNY — Miféle nehézséget okoz az állomány gyarapítása, pótlása? — A könyv, folyóirat és egyéb dokumentumok vá­sárlására fordítható csak­nem egymillió forint ki­mondva nem kevés. Ám, ha azt nézzük, hogy ezért az összegért mit vásárol­hatunk, korántsem kedve­ző a kép. Hiszen 1990-ben ■ a. könyvre fordítható mintegy hatszázezer fo­rintból — négyezer-nyolc- száz, 1991-ben háromezer- százhatvannégy példányt vehettünk. Attól tartok, hogy ebben az évben újabb ezerrel apad ez a szám. Itt említeném meg, hogy április végén a francia nagykövetség kulturális osztályának bizottsága háromezer frankot szava­zott meg intézményünk­nek francia nyelvű köny­vek vásárlására. Nagyon örültünk ennek a nemes gesztusnak. — Napjainkban gyako­ri-e a könyvek, folyóiratok rongálása, sa? — A könyveknél ritkáb­ban fordul elő. Inkább a drága, színes folyóiratok­nál akad arra példa, hogy egy-egy oldalt — amelyen éppen a kedvenc énekes­sztár látható — kitépnaia vagy kivágják zsilettpen­gével. Ha ezt észrevesz- szük, azonnal figyelmez­tetjük az illetőt. Amennyi­ben másodszor, esetleg harmadszor is megismét­lődik az efféle csonkítás, az olvasóval megtéríttet­jük a dokumentum árának kétszeresét. — Az önök rendezvényei szinte mindig telt házat vonzottak eddig. Mi lehet ennek a titka? — Az irodalmi esteli író-olvasó találkozók — egyáltalán a könyvünne­pek — szervezésének ná­lunk hagyományai vari­nak. Régebben többek kö­zött vendégünk volt Nagy László, Berek Kati, Jan- cső Adrienne —, hogy csak néhány nevet említsek. A közelmúltban Jókai Anna járt itt. Ugyanakkor fel­újítottuk a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság összejöveteleit. Lehetősé­get adunk a helybéli szer­zők, fiatal alkotók bemu­tatkozására. Azt hiszem, a könyvtár miliője, hangula­ta talán vonzóbb, mint esetleg egy kamhra- vagy nagyobb színházteremben megtartott előadás. Ráadá­sul alkalom’ nyílik a köz­vetlen, meghittebb beszél­getésre, dedikálásra is. KICSIT JOBBAN — Mit illik tudni azok­ról, akik naponta szolgál­ják az olvasókat? — Örömmel mondhatom, a kollégáim vallják — és a gyakorlatban is alkal­mazzák —, ez a tevékeny­ség az emberi tudás és ér­tékek közvetítésének a szolgálata. Tisztelik az ol­vasót, előzékenyen, türel­mesen foglalkoznak vele, hogy újra visszatérjen hoz­zánk. — Az intézmény a jö­vőben képes lesz-e meg­felelni az általa megjelölt magas elvárásnak? — Ahhoz, hogy a mun­kánk színvonalát szinten tarthassuk, elengedhetet­len az önkormányzat költ­ségvetési támogatása. Mi­vel tudjuk, hogy ez sajnos egyre zsugorodik, ezért hoztuk létre ~ az alapítvá­nyunkat, és persze sok helyre beadjuk pályáza­tainkat. Bízunk a helybé­li kezdeményezésekben, a polgárok erkölcsi és. anya­gi támogatásában. Csak így végezhetjük a megszokott színvonalon vagy egy ki­csit jobban, a szolgáltatá­sainkat. Reméljük, hogy olvasótáborunk továbbra is hűséges lesz hozzánk. Fehér Ferenc :,<&£írtan 1 Abony Önállósági törekvés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom