Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1992. JÜNIUS 23., KEDD Fórum az abortuszról Az egészet kell szabályozni Az élve születések és a halálozások kedvezőtlen aránya miatt évente félszázezerrel kevesebben tekinthetünk egy boldogabbnak remélt új esztendő elébe. Körülbelül ki­lencvenezer magzat különböző okoknál fogva esélyt sem kap arra, hogy belekóstolhasson hétköznapjainkba. Az MSZP isaszegi szervezetének fórumán az abortuszkér­désről, a népesedéspolitika és a családtervezés problé­máiról és lehetőségeiről volt szó. Körösfői László ország- gyűlési képviselő bevezető szavai után bemutatta a fó­rum vendégeit: dr. Czeizel Endre genetikust, dr. Ko­vács Pál országgyűlési kép­viselőt, a parlament egész­ségügyi, szociális és család- védelmi bizottságának tit­kárát, valamint dr. Kökény Mihályt, a Kardiológiai In­tézet igazgatóját, a Szocia­lista Párt szociális és egész­ségügyi ügyvivőjét, aki a szakmai vitát vezette. NEM AKTUÁLIS Dr. Kökény Mihály há­rom kérdést tett fel a ven­dégeknek, melyekre az or­vos, illetve a politikus ál­lásfoglalását várta. A kér­dések a következők voltak: — Miért aktuális kérdés Magyarországon az abortu­szé; egyáltalán jó-e, hogy aktuális? — Milyen szabályozást tartanak szükségesnek? — A tudomány, a politika és a társadalom folyamatai fejlődésének tükrében mi várható öt, illetve huszonöt év múlva e kérdésben? Dr. Czeizel Endre szerint az abortuszkérdés aktuali­tására nemet kell mondani, mert egy társadalomnak akkor van joga törvényt hozni a nemkívánt terhes­ségekről, ha előzetesen megteremtette a körülmé­nyeket azok elkerüléséhez. Egészségkultúránk még nem tart ott, hogy a véde­kezés lehetőségeit minden­kivel megismertethesse, pedig a törvény csak a tel­jeskörű ismeretterjesztés eredményességét követően, aktuális. A genetikus-professzor elfogadja az egyház és a fe­ministák álláspontját; az emberek felvilágosításában szerepet tulajdonít nekik. Az abortuszok magas szá­rmának mintegy tizedrésze orvosi okokból végzett be­avatkozás (az anya veszé­lyeztetettsége vagy a mag­zat károsodása miatt kell GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1». • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 21M. Telefax és telefon: (28) 20-796. G Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. 10 elvégezni), hiszen az anyá­nak joga van egészségesen szülni, a gyermeknek egészségesen születni. Véleménye szerint min­den szigorítás a nők jogai ellen szólna, ezért a jelen­legi gyakorlat törvényerőre emelését tartja célszerűnek. Az abortuszt betiltani nagy bűn lenne, hiszen a gazda­gok Bécsbe, a szegények pedig a kuruzslókhoz men­nének, ami — az utóbbiak nagyobb számából követke­zően — a romániai helyzet­hez vezetne, ahol ugrássze­rűen megnőtt a fiatal nők halálozási aránya, miután megtiltották a terhesség­megszakítást. A jövőről az orvos csak optimistán nyilatkozhat, derült ki Czeizel doktor szavaiból. öt év múlva mindenképpen kevesebb abortuszra számít, s talán lehetőség nyílik olyan gyógyszerek alkalmazására, melyek a nemkívánt mag­zat felszívódását eredmé­nyezik. Előnye, hogy ve­szélytelenebb a műtétnél — inkább morális hátránnyal bír, hiszen a védekezést so­kan félvállról fogják ven­ni, holott a tabletták nem helyettesítik azt. JOG AZ ELETHEZ Hosszabb távon a csa­ládsegítő központoké a jö­vő, jelentette ki a geneti­kus. Nem szabad elhanya­golni az oktatást sem, ezért az orvosok, a pedagógusok és az egyház összefogásának jelentőségét emelte ki. Bár futurisztikusnak tűnik, nem tartja lehetetlennek az amerikaiak 2010-re terve­zett lombikbébi-programjá- nak majdan haza; beveze­tését: e megtermékenyítési móddal minden betegség és torzulás kiküszöbölhető. Dr. Kökény Mihály hoz­zátette: vigyázni kell a magzat jogi státusának megítélésénél, hiszen nem mindegy, hogy a foganta­tástól vagy az azt követő 72. órától számítják-e az embrió élethez való jogát. Dr. Kovács Pál leszögez­te: az élve született mag­zat a fogantatásig vissza­menőleg jogképes, így az érvényben lévő miniszteri szintű szabályozás felül­vizsgálata szükségessé vált; ez ügyben bizottsága az Al­kotmánybírósághoz for­dult. Az utóbbi évtizedekben harmincöt ország dolgozta át a terhességmegszakítást szabályozó paragrafusokat, ezek általában liberálisabb törvények voltak. Minden ilyen esetben felmerül az állam beavatkozási jogának kérdése. A képviselő sze­rint ezt a jogot csak abban az esetben lehet alkalmaz­ni, ha az anya megtelelő lehetőségek közül választ­hat. Minimális programként a jelenlegi állapot törvény­erőre emelését jelölte meg^ de ennél többre van szük­ség: a családtervezés egé­szét kell szabályozni, je­lentette ki dr. Kovács Pál. A kormány októberben, az új egészségügyi törvényter­vezet részeként kívánja tárgyalni az ügyet — a kép­viselő szerint ez rossz meg­oldás lenne, az abortusz- törvényt önálló egységként kellene kezelni. SíETSEG NÉLKÜL A jövő távlatait dr. Czei­zel Endréhez hasonlóan az idén megalkotásra kerülő törvény tartósságával, va­lamint a családi életre ne­velés iskolai oktatásával és a tanácsadói hálózat ki- szélesítésével jellemezte. Dr. Kökény Mihály hangsúlyozta: bár az MSZP nem készített olyan részletes tervet, mint az SZDSZ, pártja felelősséggel liberális nézeteket vall az abortusz kérdésében. Nem szeretnék, ha a tervezet tárgyalásakor az idei költ­ségvetés elfogadásához ha­sonlóan kicsúsznának az időből, ami elhamarkodott törvényalkotáshoz vezetne. A fórum befejező részé- ben'a vendégek a hallgató­ság kérdéseire válaszoltak. Dr. Kovács Pál az egyik kérdésre válaszolva megje­gyezte: sajnálatos, hogy a parlament padsoraiban ke­vés képviselőnőt találni, de a férfi képviselők igyekez­nek minden nő számára megnyugtató törvényt al­kotni. Hídi Szilveszter A TÚRÁI OVODABAN Vácegresi gondok Gyermeklakodalom Amikor arra kértem Er­délyi Sándornét, a túrái II-es számú óvoda vezető­jét, hogy a minap megren­dezett óvodás gyermeklag- ziról beszélgessünk, egy fénymásolt papírlapot terí­tett elém, és magyarázatul hozzáfűzte: — A gyermeklagzi szer­ves része annak az egész éves hagyományápoló prog­ramnak, amelyet immáron közel egy évtizede alkal­mazunk munkatársaimmal. Március idusán nagyszabá­sú huszárjátékot adunk elő, amely a toborzóval ve­szi kezdetét. A kisgyerme­kek korhű jelmezekben vo­nulnak a ’48-as emlékmű­höz, ahol elhelyezik virág­csokraikat. Ezután a hús­véti népszokásokkal ismer­kedünk. A tojásfestéstől a locsolóversek megtanulá­sáig sok minden szerepel programunkban. Nem fe­ledkezünk meg a májusfa- állításról sem, valamint a tél búcsúztatásáról is ter­vezünk hangulatos foglal­kozást. A nyári terveink között szerepel a gyermek­lakodalom, de ilyenkor te­szünk látogatást a falu­múzeumban, sor kerül a rongybabakészítésre is. Ősszel a nád- és szárkuny­hó építése teszi hangulatos­sá mindennapjainkat, a szüret környékén megren­dezzük hagyományos szü­reti felvonulásunkat és bá­lunkat is. Nagy izgalom kíséri a töklámpa készíté­sét és annak „beüzemelé­sét”. Az ősz a nagy vásá­rok időszaka is, ez sem marad ki programunkból. Téli rendezvényeink kö­zéppontjában természete­sen a Mikulás-várás és a karácsony bensőséges elő­készítése áll. — A gyermeklagzi napján Túrán sokan kémlelték a reggeli órákban aggódva az eget. A szántóvetők és kertészek kiadós, egész na­pos esőt reméltek, míg a mi kisgyermekeink szerették volna, ha a napocska mu­togatná magát, mivel a la­kodalomhoz kell a jó idő is — emlékezett az óvoda­vezető. — Végül is mind a a két kívánság teljesült, mert bár borús volt az idő egész nap, és néha esege- tett is kissé az eső, de a lakodalomnak ez nem je­lentett akadályt. Csorba Krisztián, a vö­Eskiivőrc megyünk most! (A szerző felvétele) fély vette át az esküvőre induló násznép irányítását, miután a jól ismert rigmu­sokkal elbúcsúztatta a menyasszonyokat és vőle­gényeket, szüleiktől, test­véreiktől, rokonaiktól és az ismerősöktől. A lakodalom két összeházasulandó ifjú párral büszkélkedhetett Megyeri Ricsi és Kókai Laci határozta el, hogy „ol­tár elé vezeti” e napon Pásztor Erzsikét és Boda Bettit. A „pap”, Svehla Norbert nagycsoportos már várta az ifjakat a diófa alatt, ahol évek óta zajlanak az esküvői szertartások. Na­gyon izgalmas volt a gyű­rűváltás, majd „átvette a szót” a muzsika, mindenki táncra perdült. Ezután ke­rült sor a lakodalmas ebéd­re. — A sok-sok népi ruha honnan került elő? — Általában a gyerme­kek zömének o szülők megvarrják a ruhákat, hi­szen többször is szükség van annak használatára. A falumúzeum is segít raj­tunk: az egyik menyasszo­nyi ruhát onnan kölcsönöz­tük. A felöltöztetésnél is segítenek a szülők, és ter­mészetesen a kolléganők is. Szinte valamennyien tu- raiak, jól ismerik a nép­szokásokat. Maguk is ren­delkeznek népi ruhákkal, és be is öltöztek a lako­dalomra. A nagymamák pótolhatatlanok voltak a menyasszonyok szakszerű felöltöztetésében, az utolsó ránc elsimításáig. Takács Pál Június 23-án: Városi filmszínház: Sznperman I. Színes, szinkronizált amerikai sci- fi. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Kipurcant a bébicsősz. Színes, szinkronizált ame­rikai vígjáték. Este fél tíz­kor. Ugye lesz segítség? Nemrégiben Vácegresen jártam. A falu italbolt­ja előtti téren nyúlfelvá- sárlás miatt sorakoztak a tenyésztők. — Kell a mel­lékes, és a nyúlnak jó ára van. Nálunk nem válogat­hat senki a munkában, hi­szen a világ végén élünk! — mondták az asszonyok. Benyitottam a kocsmába. Meglepett az üzlet rendje. Kávét kértem, és mint mindig mindenütt, itt is beszélgetést kezdeményez­tem a reggeli után kávézó, söröző polgárokkal. Pilcács János vitte a szót. A keménykötésű, hangos férfi szavainak iga­zát felesége és hallgatói bizonygatták. Arra biztat­tak, jegyezzem, amit hal­lok, aztán írjam meg az új­ságban, mert a szavaikat nem értik, vagy nem akar­ják érteni az illetékesek. Talán ha olvassák, a pa­naszt, orvosolják a bajt. Szaporán jegyeztem Pi- kács János szavait. — Nyolc hónapja csalá­di okok miatt Versegről költöztünk Vácegresre. Verseg sem nagy falu, de ott az üzletben mindent kaptunk. Jó volt az ellátás, gazdag a választék. És mit találtunk Vácegresen? Egyetlen üzletet, ahol min­den drágább, mint más falvakban. Á kereskedő megteheti. Ma már szabad­áras minden termék. Kon­kurencia nincs, ezért köny­nyen hozzánk vágja a szót: — Menjetek máshová! Ke­ressetek másik boltot! Megfogadnánk a taná­csot, mennénk, de hát ho­vá? Hétfőn rákényszerü­lünk az utazásra, mert ez az egyetlen üzlet sem nyit ki. Bizony, lehúzzák a redőnyt szombat délben, és csak kedden nyitnak. Iiyenkor aztán nincs ke­nyér, nincs tej. Mehet az asszony,, vagy mehetek én Galgamácsára vagy Erdő­kertesre, esetleg Veresegy­házra. Az autóbusz oda- vissza 52 forint. Ha egy hó­napban csak négyszer — ennyi hétfő van! — kény­szerülök buszra ülni, 208 forintot fizettem ki fölösle­gesen. Pedig nálunk négy gyerek meg öt unoka ellá­tásáról kell gondoskodni. Minden fillérbe kapaszko­dunk, hogy tisztességgel megéljünk, ne szoruljunk segélyre. Azt mondják, vegyem meg a tejet szombaton. Ilyen időben — ha hűtőbe rakom, akkor is — meg- savanyodik, összemegy. Es a kenyér? A szombati friss, ropogós héjú kenyér hétfő­re beszárad, morzsálődik. Nyolcszázan élünk Vác­egresen. Az itt lakók közül senki nem akar másodren­dű állampolgár lenni. Miért büntetnek minket? Nincs üzletünk. Nincs is­kolánk se. Nincs rendsze­res húsellátása a falunak. Különben nekem mind­egy. Már árulom a házam, s megyek tovább. Mit te­hetnék? És a társaim mit tehetnek ? Reménykedünk a megoldásban. Bizakodva néznek felém. A tekintetük kérdezi: — Ugye lesz segítség? Fcrcsik Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom