Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

,1 iharkároh Megrongálódott vezetékek — A város felett vasár­nap délután végigvonult vi­har nagy pusztítást végzett a villamos berendezésekben — erről tájékoztatott ben­nünket Ferenczy József, a Démász művezetője. Tíz transzformátorál­lomáson keletkeztek hibák, közülük kettő teljesen tönk­rement. Harminc kisfe­szültségű szakaszhibát és közvilágítási hálózati hibát is találtak a lakossági be­jelentések nyomán. Vasárnap éjfélig a Dé­mász szakembereinek si­került a károkat nagyjából helyreállítani, hétfőre csak az XJgyer 19-es számú dű­lő környékén maradtak egyes lakások sötétben. A transzformátorok cse­réje folyamatban van. Az Áramszolgáltató Vállalat munkatársai ezúton köszö­nik a lakosság türelmét és megértését. Mozi A Szabadság filmszínház­ban ma délután fél 6 órakor: Hófehérke és a hét törpe (rendkívüli előadás). Este 8 órakor: Véres játék (ame­rikai akciófilm). A kamaramoziban 18.00 órakor: Az utolsó cserkész (amerikai bűnügyi akció­film). Minden bizonytalan Itt áll pőrén a Kossuth Tsz Röviddel azelőtt, hogy' az APEH megindíthatta volna a fölszámolási eljárást, a ceglédi Kossuth Tsz öncső­döt jelentett. A több mint 50 millió forintos tartozás kiegyenlítésére semmi re­mény sincs. Az ok: végleg összeomlott a hajdanán so­kat ígérő szakcsoporti rendszer. A szövetkezet ez,zel elve­szítette egyetlen ütőkártyá­ját, hiszen a nyereséget már a homályba vesző időkben is ezek a (nem Cegléden működő) ipari egységek szállították. A ki­mondottan mezőgazdálko­dással foglalkozó helybeli tsz-részlegek ehhez, inkább csak a veszteségükkel já­rultak hozzá. A szakcsoportok bukása évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a napnál is világo­sabbá vált, hogy a geszto­rukként nyilvántartott ter­melőszövetkezetet minden különösebb erőlködés nél­kül a padlóra küldhetik, ráadásul számukra fájdal­mas következmények nél­kül. Na ja, hiszen a tsz csupán gazdasági felelős­séggel tartozik, és a szak­csoportok ténykedése fölött ennél sokkal több joggal már nem is bír. A Kossuth Tsz nemigen használta ki a mégoly kicsinyke ellen­őrzési lehetőségeit sem, így aztán a csoportok habozás nélkül verték bele magu­kat utólag már teljességgel megindokol hatatlan kiadá­sokba, emellett viszont az adófizetéstől mereven el­zárkóztak. így hát megszű­nésüket követően a tarto­zás természetesen a téeszre maradt örökül. Itt áll tehát pőrén a Kossuth: állattenyésztés nélkül, egy kisebb faüzem­mel és jó pár hektár szán­tóval, aminek a zöme gyat­ra minőségű. Az eleve veszteséges gabonater­mesztésre jelenleg aligha lehet távlati terveket épí­teni. A százhúsz aktív dolgo­zóból mára hatvan maradt, s az idők múlásával szét­széledtek a szakemberek. Mostanában a téesz bevé­teli mutatója a nulla körül mozog. Folytonos gyötrő­dést okoz a havi bérek elő­teremtése is. Voltaképp a szövetkezetnek tartozó cé­gektől nagy nehezen be­gyűjtött pénzekből telik az emberek fizetésére. Ezek­ben a napokban minden bizonytalan. V. S. CEGLÉDI Labdarúgás A vereség ellenére megtapsolták őket Az utolsó fordulóra ke­rült sor a labdarúgó NB Ill-ban, ahol a tavasszal bravúrosan szereplő Kos- suth-Honvéd — a csapat az utolsó helyről a középme­zőnybe küzdötte fel magát — a bronzérem várományo­sát. a Hódmezővásárhelyt fogadta. A találkozót a vendégek nyerték, de a vereségtől függetlenül a közönség lel­kes tapssal köszöntötte a mérkőzés végén levonuló hazai fiatalokat. Bizonyára ezzel a tavaszi kiemelkedő teljesítményét honorálták. Kossuth-Honvéd—Hód­mezővásárhely 2-4 (1-2) Cegléd: Szabó L. — Kor- pácsi, Farkas, Vágó (Lőrin- czy), Ványi (Valter), Kiss, Pálfi, Palla, Paulik, Majer, Kecsmarik. A védelem az első két percben két hatalmasat hi­bázott, s így ekkor már 2-0- ra vezetett a Hódmezővá­sárhely. Ezután is a vendé­gek maradtak támadásban, s mintegy 20 percig irányí­tották a játékot. A 25. perc szomorú történése, hogy Ványi egy szerencsétlen mozdulat következtében sú­lyos térdsérülést szenvedett, a kórházba szállították. ■ Fokozatosan javult fel a Kossuth-Honvéd játéka, s a 30. percben Paulik nagy lövéséből szerzett góllal szépített az eredményen. Később a gólszerző elhibá­zott egy nagy helyzetet, majd Majer közeli fejesét védte bravúrosan a koráb­ban Nb I-ben is védő Le- boniczki. Fordulás után Is a ceglé­diek rohamoztak, eredmény nélkül. Ugyanakkor a véde­lem túlzottan is „szellössé” vált, amit a rutinos vendé­gek újabb két gyors góllal használtak ki. Továbbra is a hazaiak próbálkoztak, s Kiss révén, szabadrúgásból meg is szerezték második góljukat. Izgalmas, jó mér­kőzésen nyertek a vendé­gek. Az ifjúságiak a Fájsz biz­tos legyőzése után két pont előnnyel várták a második helyen álló vásárhelyieket. A Kossuth-Honvédnek már egy döntetlen is elég lett volna az első hely megőrzé­séhez, de ők nem elégedtek meg ennyivel, nyertek, s így négy pont előnnyel baj­nokok lettek! Fájsz—Kossuth-Honvéd 0-6 (0-1) Cegléd: Ács — Török P., Máté, Kecskeméti, Török I., Sárközi, Stummer, Simon, Bakonyi, Pintér, Farkas. Az, első félidő gyengébb produkcióját szünetben edzői „fejmosás”, majd már jobb követett. Így már gó­lokban is megmutatkozott a két garda közötti nagy tu­dáskülönbség. Góllövők: Kecskeméti (3), Simon, Farkas, Török P Jók: Kecskeméti, Török P., Simon, Pintér, Farltas. Kossuth- Honvéd—Hód­mezővásárhely 2-0 (2-0) Lényegében már az első félidőben eldőlt a találkozó, s ezzel a bajnoki cím sor­sa. A vendégek többet tá­madtak, de a ceglédi kont­ratámadások mindig gólve­szélyt jelentettek, s két ilyen akció végén Farkas. majd Bakonyi is betalált az ellenfél kapujába. Nagy P. remekül védett, a 75. perc­ben még egy büntetőt is há­rított. Az eredmény értékét növeli, hogy azt a hazaiak 87 percen át 10 emberrel játszva érték el, hiszen Pin tér már a 3. percben a ki­állítás sorsára jutott. Kiválása megsokszorozta a többiek erejét, akik sok­sok futással észrevétlenné tették hiányzását. Az egész bajnokságban kiegyensúlyo­zottan, s főleg kitűnően ját szó Kossuth-Honvéd ifjúsá­gi gárdája megérdemelten nyerte nem csak ezt az ösz- szecsapást, hanem a bajnoki címet is! U. L. Illem Ha a vendéglős ad ma­gára, igyekszik, hogy a ke­vésbé látványos helyiséget is kulturálttá tegye. Elemi igény, hogy megtalálható legyen bizonyos papiros, törülköző, szappan. Pár napja szívhez szóló, három pontban megfogal­mazott, gyöngy betűs felhí­vást pillantottam meg egy helyi presszó mosdójában, íme: — Kérem, hogy a szap­pant szíveskedjék itt hagy­ni! — önnek sem esne jól, ha valamijét elemelnék. — A becsület többet ér egy szappannál! (Legyenek kedvedre va­lók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előt­ted!) t. á. ^aíifqp XXXVI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1992. JÜNIUS 23., KEDD Ez nem szalmaláng-próbálkozás Senkinek sem kell szemlesütve járni A múlt esztendőben megvalósult Tatán az Orbán Balázs „Híd” nemzetközi magyar ifjúsági tábor, amelyet dr. Réti Miklós, országgyűlési képviselő álmodott meg. Jú­nius 29-től július 26-ig ismét népes gyereksereglet lesz a tábor lakója. Az előkészületek kapcsán beszélgettünk a honatyával. — Az a cél és szellemiség, amiért ezt az elképzelést létrehozta, napjainkban mit sem veszített aktualitásá­ból. Alighanem ez önt iga­zolja, hogy szükség van er­re a táborra. — Örülök, hogy ez nem egyetlen, szalmaláng-pró­bálkozás lett. Természete­sen a cél nem csupán Or­bán Balázs eszmeiségének felelevenítése. Hanem a je­lenlegi európai kohéziós összetartó erők fokozása. Kelet-Közép-Európa térsé­gében észlelhető egyfajta széthullás-; előtérbe kerül­tek túlfűtött nemzeti érzé­sek; népek egymásnak fe­szülnek, háborúk dúlnak. Mindez teljesen ellentétes a jelenlegi európai folya­matokkal. Pontosan a ki­sebbségi problémák azok, amelyek szétfeszítést indí­tanak el. Pedig a különfé­le konferenciák, a helsinki okmány, és sorolhatnám, na­gyon világosan leszögezik a kisebbségek saját kultúrá­hoz, nyelvhez való jogait. Nem feltétlenül ellenségnek kell tekinteni azt, aki más nyelvet beszél. — Ezért tartom jelentős­nek e tábort, amely a ma­ga szerény eszközeivel pró­bálja kulturáltan egy kicsit előrevetíteni — a jövőbe nézve —, mintegy példaként megoldani, hogy különféle nemzetek fiai igenis, tudnak békében, egymást becsülve együtt dolgozni, kikapcso­lódni, szórakozni. Ugyan­akkor itt lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék egy­mást, s a kisebbségben élők találkozzanak az anyanem­zet gyermekeivel. Ez vo­natkozik a nálunk, a hatá­ron belüli nemzetiségekre, és a szomszédos országok­ban levő magyar kisebbsé­gek fiataljaira is. — Magyarán szólva: ha ők a tábor szellemiségét ha­zaviszik magukkal, az va­lószínű, hogy meghatározó lehet a későbbiekben a gon­dolkodásukban. — Feltétlenül hatással le­het rájuk. Ezek a fiatalok, akik innen hazamennek, ta­lán nem hisznek túlfűtött nacionalista szólásoknak, hogy egy-egy népet ki kell irtani vagy elzavarni, netán erőszakosan beolvasztani. Ök aligha válnak könnyen játékszerévé holmi dema­góg, ordas eszméknek. Úgy gondolom, ezért jó hagyo­mány elővenni Orbán Ba­lázs szellemiségét. Mert ő a több nemzetiségű Erdély­ben mindig a testvéri egy­más mellett élést és a kö­zös cselekvést szorgalmazta. — Az ideális körülmények megteremtése igen sok pénzbe kerül. Hogyan si­került ezt előteremteni? — Míg tavaly „csak" öt­százötven gyereket láttunk vendégül, addig most mint­egy ezerszáz fiatal látogat el Tatára. A parlament an­no a költségvetésből tizen­Mindennapi kenyerünk kétmillió forintot szava­zott meg erre a célra. Tu­domásom szerint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Ala­pítvány körülbelül három­millióval segít. Ugyanak­kor az utóbbi partner a szervezés, lebonyolítás, program-összeállítás orosz­lánrészét is vállalja. Külön köszönöm a kemény mun­kát Rókusfalvi Pál elnök úrnak és Gergely Amália szervező titkárnak. — Igényesnek ígérkezik a program. Gondolom, nem volt nehéz megnyerni né­hány neves személyiségeit hogy előadást tartson. — A felelős magyar kor­mány tisztségviselői vala­mennyi európai fórumon hangoztatják a kisebbségek jogait. A gondolkodás ha­sonló: felelősség a hatá­rainkon túl élő magyar,ki­sebbségekért, a hazai nem­zetiségiekkel is megfelelő bánásmód. A miniszterek, államtitkárok örömmel fo­gadták a felkérést. Egyál­talán nem érzik rangon alulinak a tábori szerep­lést. Előadást tart többek között dr. Katona Tamás államtitkár és Makovecz Imre építész is. — Hogyan és mivel telitl el a tábor lakóinak ideje? — Két turnus, két-két he­tet tölt majd Tatán. Az el­ső csoporttal tíz-tizennégy, a másodikkal tizennégy-tl- zennyolc éves fiatalok jön­nek. Megtekintik majd az Ors^ágházat — Szabad György elnök úr fogadja őket. A budai Várban meg­csodálhatják a koronázási ékszereket. Színházi elő­adásra is elvisszük őket. A táborban lesz képzőművé­szet, zene, táncház. Minden csoport bemutatja a műso­ros estjét. — Fontos, hogy minden­ki büszkén vállalhatja nem­zetiségét, hovatartozását Senkinek sem kell szemle­sütve járni. Valamennyi fiatal megtanulhatja, hogy tisztelni és becsülni kell a másikat. — Önnek milyen felada­tai lesznek Tatán? — Mindkét turnusnál én fogom megnyitni a tábort. Előadást is tartok majd a népek együttéléséről — a kossuthi eszmék világá­ban. Ugyanakkor — ha időm engedi — ?segy-egy mi­niszter látogatásakor is el­megyek Tatára. Mindennapi kenyerünk címmel gyermekrajzpá- lyázatot hirdetett az Aranygallér Sütőipari Rt. Több mint hatszáz munka közül választotta ki a szak­mai zsűri a legjobbakat, s igen értékes dijakat kap­tak a nyertesek. A ceglédi galériában bemutatott anyagból Pető Tibornak, az abonyi Somogyi-iskola diákjának díjazott képét mutatjuk most be olva sóinknak (Apáti-Tóth Sándor felvétele) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth* tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tibay Agnes. ® Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. @ Telex: 22-6353. ® Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom