Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

Kívül kerültek az Isten markából BOTRÁNY UTÁN KORREKT TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról.) ■ még nem látott. Az érnek is kicsi Lélek-patak medre pillanatok alatt megtelt a zavaros, hömpölygő árral, s néhány perc leforgása alatt másfél-két méter magas árhullám zúdult végig a pa­tak körüli utcákon. — Uram, tizenhat éve la­kom itt, de ilyet még nem tapasztaltam! Trabant sod­ródott a vízben, tévé libe­gett ki a nyitott ablakon. Amit a víz a hátára vett, felért egy perzsavásárral. Dr. Benkovics Gyula ön- kormányzati képviselő nem­csak megélője, de kárval­lottja is a katasztrófának. .Sárközi utcai házának alag­sorát teljesen elöntötte a víz, benne egy majdnem új Daciával. Az összkár mint­egy félmillió forint. Sze­rencsére van cascója. Arrébb, a Zsigmond ut­ca 31-ben Varga Lászlóék- nál, még siralmasabb a helyzet. Valamennyi szo­bában iszap borít mindent, a bútorok, ágynemű, sző­nyeg nagyrésze totálkáros, ráadásul nincs biztosítá­suk. Az udvaron hatvan centi magasan áll az isza­pos hordalék, kis fejszámo­lással ötven-hatvan köb­méterre becsüljük azt a mennyiséget, amit el kell majd fuvaroztatni. De hogy mikor és miből, azt csak az Üristen tudja. — Kívül kerültünk az Is­ten markából — mondja egy ősz hajú, idős asszony. — A három társközségben, — Mindent elöntött az iszap — mondja sírva Varga Lászlóné Rákoscsabán, Isaszegen, és Maglódon egy szem eső nem esett, csak velünk bánt el ilyen komiszán az Üristen. — Hatvan éve élek ugyan­itt — tördeli a kezét a Mag- lódi út 51. szám alatti ház előtt Gertner Istvánná. — De ilyennek még sohase láttam ezt a semmi kis vi­zet — mutat a ház mellett „ártatlanul” csörgedező Lé- lek-patakra. A polgármesteri hivatal­ban viszonylag helyreállt a nyugalom. Teleki Gyula polgármester az Állami Biz­tosító kárszakértőjével, Tóth Zoltánnal tárgyal. — Már tájékoztattam a belügyminiszter urat, a kár megközelítőleg százmillió forint körül van. A legrá- szorultabbakat kiköltöztet­tük szükséglakásba, eddig negyven családnak utal­tunk ki tízezer forintos gyorssegélyt. Valamennyi biztosítótársaság , azonnal kiküldte a képviselőjét, már mérik a károkat. Még a kétcolos vascsövet is meghajlította az áradat Kocsitengelyig ér az iszap (Hancsovszki János felvételei) Gyorsmérleg: két hidat elsodort az áradat, több ki­lométeres szakaszon „fel­hajtotta” az aszfaltot. A vízlevezető- és csatorna- rendszer nagy része tönk­rement, vagy feltöltődötl sárral. A péceli nyári ár­víznek egy másfajta méi'le- ge is van, vagy ha úgy tet­szik, az árvizet elszenve­dők mérleget készíthettek arról, mennyire felkészült a tűzoltóság és a katasztró­faelhárítási szervezet egy ilyen váratlan eseményre. — A jó szándékhoz, szor­galomhoz nem fér kétség, mindenki tette a dolgát. Vi­szont azt még egy laikus is felmérte, hogy nincs meg a kellő technikai háttér, pél­dául hiányoznak az olyan nagy teljesítményű szivaty- lyúk, melyek a híg iszap­pal is képesek megbirkózni. A fentieket Teleki Gyula polgármester mondta, hoz­zátéve: a péceliek nevében ezúton is köszönetét mond mindazoknak, akik a nehéz percekben segítségükre siettek. Matula Gy. Oszkár Itt a kártya, hol a kártya... Botrányszagra gyűlt ösz- sze a közönség Nagyková­csiban pénteken. Az iskola nagyterme zsúfolásig meg­telt, így sokan már csak az ajtóból követhették azt a vitát, amelyet a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete a faluszerte már csak Molnár-ügyként is­mert és a körzeti orvos el­bocsátásával végződő ese­ménysorozatról tartott. Pe­dig valójában nem is ez a botrány volt az, ami a fó­rum igazi értékét jelentet­te. De hát kit érdekel ma­napság egy szakszerű, és rendkívül informatív tájé­koztatás például az egész­ségügyről, ha valami jó „balhé” is van kilátásban. Szerencsére a rendezvé­nyen mégis azok voltak többségben, akik nem tájé­kozatlanságukat leleplező közbekiabálásokkal zavar­ták a rendet, hanem azok, akiket érdekelt egészség­ügyünk jelenlegi helyzete. A programot a szervezők meglehetősen szerencsétle­nül indították. A faluban szóbeszéd tárgya volt, hogy az önkormányzat megszün­tette az egyetlen körzeti orvos, dr. Molnár János munkaviszonyát. Utánpót­lásról is gondoskodtak dr. Solymoczki Katalin szemé­lyében, aki épp ezen a fó­rumon mutatkozott be a település lakosságának. Molnár doktor körül nem most kezdődtek a viharok. Annak idején a régi taná­csi vezetéssel sem volt fel­hőtlen a kapcsolata, s most az önkormányzat a mun­kaviszony megszüntetésével akart pontot tenni az elhú­zódó ellentétekre. A falu két pártra sza­kadt. Voltak, akik Molnár doktor mellé álltak, már VALAKI VIGYÁZ A RENDRE Községi területgazda 4 sM£Mao Vödrökkel merik ki a sarat • lakásokból Inárcs területileg megle­hetősen nagy, annál kisebb, vagy legalábbis véges — az önkormányzat költségveté­se. Arra mindenesetre nem futja, hogy tovább növeljék a polgármesteri hivatal lét­számát. Pedig szükség van egy emberre, aki időközönként végigjárja az utcákat, szemrevételezi a köz- és magánépületeket, közterü­letek állapotát, számba ve­szi a „kint felejtett” sóder­halmokat, épületanyago­kat — egyszóval gazda- szemmel járkál a község­ben, s a tapasztalatokról je­lentést tesz az önkormány­zatnak. Dr. Krenkó József pol­gármester régen tudja, hogy kell egy ilyen ember, csak arra nem volt elképzelése, miként oldja meg a kérdést — pénz nélkül. Aki keres, talál megol­dást. Ki is rukkolt vele . a képviselő-testületi ülésen. — Javasolom egy újabb tisztség beiktatását, neve­zetesen válasszunk meg egy községi területgazdát, akit megbízunk azzal, hogy nyitott szemmel járja a fa­lut. Krenikó József okkal mondott még nyitott fület is. A lakossági észrevételek olykor jól jönnek. Példa rá, nemrég a polgárok fe­lülbíráltak egy építkezésre kiadott területi döntést. A bírálat jogos volt, a határo­zatot visszavonták. Túlzás lenne azt monda­ni, hogy a képviselők két kézzel kapkodtak volna az új stallumért. Nem túl há­lás dolog az ilyen feladat, így aztán Krenkó József kénytelen volt javasolni. Egyrészt személyt a tiszt­ségre, másrészt egy szerény tiszteletdíjat a benzinkölt­ségre. Mit mondjak? Ez az ösz- szeg valóban nem rendíti majd meg Inárcs költség- vetését, sőt van egy olyan sanda gyanúm, Kulcsár Jó­zsef képviselő ennél jóval többet költ majd üzem­anyagra. Becsületére legyen mond­va, zokszó nélkül vállalta a területgazda szerepét, s ez­zel jókora terhet vett le a polgármester válláról. (—matula—) csak azért is, mert társada­lombiztosítási kártyájukat már átadták neki, lévén, hogy nem volt valódi vá­lasztási lehetőségük. Mol­nár doktor ugyanis mint egyedüli körzeti orvos a te­lepülésen „monopolhelyzet- ben” volt. Mások viszont — és a fórumon részt ve­vők közül ők voltak több­ségben — elégedetlenked­tek a körzeti orvossal. Örömmel fogadták azt a le­hetőséget, hogy konkurens­ként másik orvos is színre lépett. Bonyolult és nehe­zen kezelhető jogi helyzet alakult ki a körzeti orvos munkaviszonyának meg­szüntetése után. Az aggá­lyoknak a közönség hangot is adott. Mi lesz, ha Mol­nár doktor nem adja visz- sza azoknak a kártyáját, akik az új doktornőt vá­lasztanák? Mi lesz, ha a munkaügyi vita nyomán a bíróság visszahelyezi Mol­nár doktort eredeti állásá­ba? Egyáltalán, indokolt volt-e az elbocsátás? Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a körzeti orvos és az önkormányzat kapcsolata végérvényesen megromlott, hiszen Molnár doktor még az előre meg­beszélt tárgyalásokon sem vett részt. Ugyanakkor két­ségtelen, hogy a fegyelmi ügyet a nyilvánosság előtt megvitató fórum időzítése nem volt szerencsés. Bár a fegyelmi elbocsátás a jú­nius 30-ig érvényben lévő jogszabályok szerint végre­hajtható, tehát jelen eset­ben az orvost az önkor­mányzat állásából felfüg­gesztheti, de a jogorvoslati lehetőségek teljes kimeríté­séig feltehetőleg nem kel­lett volna ilyen széles nyil­vánosság előtt ismertetni az ügyet. Nem tartjuk sze­rencsésnek, hogy dr. Mol­nár Jánost feltehetőleg meg sem hívták a fórumra. Bár jogi képviselője állítólag kapott meghívót, ez még­sem ugyanaz, mintha az érintettet invitálták volna meg. Bizony gondot okozott a fórumot vezető Janisch Bélának a rend fenntartá­sa. A Molnár doktor párt­ján állók még Andréka Bertalan helyettes állam­titkár magyarázatára sem figyeltek, közbekiáltásaik­kal nemegyszer megzavar­ták a rendet. Pedig az ál­lamtitkár az ügyben egyál­talán nem foglalt állást, sőt a lehetséges megoldásokat igyekezett felvázolni. Ezt követően igen jól si­került tájékoztatót tartott a helyettes államtitkár, amelyen nagy létszámban vettek részt a környező te­lepülések orvosai is. Beszá­molt az egészségügy finan­ciális gondjairól. Jelenleg az egy lakosra jutó egész­ségügyi ellátás értéke Ma­gyarországon 150 dollár, ugyanez Ausztriában 1200, Németországban 1600, az Egyesült Államokban 24 500 dollár. A nem kismérték­ben demagóg kérdésre, amely szerint a múlt rend­szer szép új kórházakat épített, elmondta: a háború után 9 kórház épült, egy részük bauy i tbetonból, és az összeomlás határán áll. Kórházaink hatvannyolc százaléka a háború előtt épült. Az egészségügyi el­látásra fordítható összegek­ből azonban az előző kor­mányok sok mindent fi­nanszíroztak, csak éppen az egészségügyi ellátás ja­vítását nem. A kórházak fenntartásá­ra már nem futotta, hiszen éppen az egészségügyi alapból egy ízben 17 mil- liárdot, egy ízben 24 mil- liárdot vontak el lakásépí­tésre, egy ízben pedig 20 milliárdot repülőgép-fej­lesztésre. Ennek következ­ménye az, hogy 12 kórház­ban még csatornázás sincs. A jelenleg rendelkezésre álló 117 milliárd forint még az időközben esedékessé vált felújításokat sem fe­dezi. Andréka Bertalan el­mondta, hogy Magyaror­szágon régi hagyományai vannak az orvosválasztás­nak, hiszen már a XII. szá­zadból származó írásos em­lék is említi ennek lehető­ségét. Az 1868-as törvény pedig 6000 lakosra egy or­vost irányzott elő az ország egészségügyi hálózatában. Szauter Rudolf ország- gyűlési képviselő tájékoz­tatójára már jóval keveseb­ben voltak kíváncsiak. A Molnár doktor mellett tün­tetők — a résztvevők ki­sebb, ám annál nagyobb hangú része — ugyanis idő­közben eltávozott a fórum­ról. őket nem érdekelte sem az államtitkár színes tájékoztatója, sem a hon­atya informatív előadása a kárpótlási ügyekről. — (e — Ingyen Tahiban Nyolc gyerek üdülni megy Szegények mindig voltak és mindig lesznek, függet­lenül a rendszerektől. A társadalomnak az a fel­_Ö sssssiSsESJ ÉSZAK-KVCflOORSZAGI 1 Hozzánk érdemes benézni! Cseh, colos fűrészáru, 14 000 Ft/m3 -j- áfa. Cseh fűrészelt gerenda, 3-tól 8 fm-ig, 19 000 Ft/m3 + áfa. Ukrán hullámpala, 175XH25 cm, 280 Ft/db Olasz fehér csempe, 20X20 cm-es, 370 Ft/m2 Amíg a készlet tart! 322. Sz. Tüzéptelep, Hatvan. Tel.: (38)-11-276, áfa. áfa. adata, hogy enyhítsen a rászorultakon. A fenti aranyigazságot egy régi angol politikustól idézzük, a vele való egyet­értést pedig az olyan in­tézkedések igazolják, ami­ről most kaptunk hírt, Ürömről. Az önkormányzat és a helyi Vöröskereszt anyagi összefogása eredményeként nyolc rászoruló g,yermek üdülhet ingyen ez évben a Tahiban levő Printing gyereküdülőben. Elismerés a szervezők­nek és mecénásoknak, a gyerekeknek pedig jó nya­ralást kívánunk. Pécel ilyet még nem látott

Next

/
Oldalképek
Tartalom