Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
Nyár végén árverés Hz jár jói, mki mem siet Mind gyakrabban hallani, hogy a kárpótlásban részesülő idősebb generáció értékpapír helyett inkább pénzt szeretne, ezáltal is javítva megélhetési körülményeit. Ugyanakkor elterjedt a híre annak is, hogy egyes cégek — köztük kft.-k és betéti társaságok — az értékpapírok névértékének mindössze 50-G0 százalékát kínálják vételárként. Vajon mi a helyzet Pest megyében? — dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője elmondta, a kárpótlási jegyek értékét a kamat eleve növeli, s éppen ezért egyik igénylő sem kerül hátrányos helyzetbe. Ettől azonban eltér a kárpótlási jegy tényleges piaci értéke, s bizony a hivatalban sem örülnek annak, hogy a kárpótlási jegyek jelenlegi árfolyama nem éri el a névértéket. — Meggyőződésem, hogy azok a károsultak járnak jól, akik kivárják — a feltételek megléte esetén — a termőföld árverést vagy az állami privatizációhoz kapcsolódó részvényvásárlást, mert ezek az igazán értékálló vagyontárgyak. Ezért türelemre intek mindenkit: kár elfecsérelni a kárpótlási jegyet! A beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy a főváros V. kerületébe, a Kecskeméti utcába költözött megyei kárpótlási hivatalban miként haladnak a kárigények elbírálásával? — Eddig több mint ötezret, tehát a kárigények nyolc százalékát bíráltuk el, de most ebben a korszerű környezetben, a jobb technikai feltételek mellett, heti 800-1000 határozatot szeretnénk meghozni. A megyei kárpótlási hivatal vezetője kitért arra is, hogy lassan befejeződik a termőföld-elkülönítések elbírálása, s minthogy nem jelentős az érdekegyeztető fórumok által benyújtott fellebbezések száma, így ez nem akadályozza az árverések előkészítését. — A Pest Megyei Földhivatallal és az FM megyei hivatalával szoros együttműködést alakítottunk ki. Vezetőkből álló operatív bizottság állapítja meg a földkijelölések, -mérésekés ehhez kapcsolódóan az árverések időpontját. Szeretném felhívni a figyelmet arra, . miszerint korábbi ígéretünknek megfelelően augusztus végén és szeptemberben legkevesebb 25 községben megkezdjük az árveréseket. A témához kapcsolódóan felvetődött a továbbiakban, mi a véleménye a megyei kárpótlási és kárrendezési hivatal vezetőjének a közelmúltban az egyik Fi- desz-es képviselő által kezdeményezett, úgynevezett IV. kárpótlási törvényről? — Csak sajtóértesüléseim vannak az említett tervezetről. Bár a javaslat feltétlenül jó szándékú,. mégsem biztos, hogy minden tekintetben végrehajtható. Gyócsi László erősítésével két éven belül további exportnövekedést érhetnének el. Ez szükségeltetik — a vállalat szakemberei szerint — ahhoz, hogy ne zsugorodjanak tovább, s a pénzügyi helyzetük se forduljon rosszabbra. Kelemen Ernő úgy véli, a tervezett részvénytársasággá alakulás egyelőre nem jár majd létszámleépítéssel, hiszen a feleslegesnek tartott munkaerőtől már korábban megszabadultak. A változást az igazgató úgy ítélte meg, az ugyancsak segíthet — gondolva például a bankhitelekre — gondjaik megoldásában. Az érdemi előrelépést azonban vélhetően csak a tényleges privatizációtól, a valódi tulajdonos megjelenésétől lehetne remélni. Kérdés azonban ennek kimenetele, hiszen azzal a ténnyel a budaörsieknek is számolniuk kell, hogy a külhoni befektetők — hangzott el éppen minap a II. országos privatizációs konferencián — a kicsi, és gondokkal küszködő magyar vállalatok iránt nemigen érdeklődnek. H. É. Rongyos, piszkos, de kemény Kisdezsőre éhes a világ Mindenki anyagi biztonságot akar. Ki így, ki úgy. A módszerekben senki sem válogatós. Az emberek rákényszerülnek erre a lépésre a gazdaság ellentmondásos helyzete miatt. Pontosabban arra, hogy értékálló befektetési formákat keressenek. Éppen ezért manapság meglehetősen nehéz a honpolgár élete; főként azoké, akik becsületes úton akarnak sok valutához jutni. Érvényben: 1992. június 19. VALUTAÁRrOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 143,97 146,77 Ausztrál dollár 58,32 59,56 Ilclga frank (100) 239,10 243,76 Dán korona 12,78 13,04 Finn márka 18,04 18,44 Francia frank 14,62 14,90 Görög drachma (100) 40,26 41,10 Holland forint 43,72 44,58 ír font 132,03 134,63 Japán jen (100) 60,91 62,11 Kanadai dollár 64,43 63,83 Kuvaiti dinár 265,65 271,15 Német márka 49,25 50,21 Norvég korona 12,59 12,83 Olasz líra (1000) 64,98 66,26 Osztrák schilling (100) 699,44 713,01 Portugál escudo (100) 59,42 60,52 Spanyol peseta (100) 78,09 79,61 Svájci frank 54.42 55,50 Svéd korona 13,63 13,89 USA-dollár 77,27 * 78,83 ECU (Közös Piac) 100,97 102,93 MOSZ-TANULMANY Érthető ó vafossággeeS A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a közelmúltban tanulmányt állított össze a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatban. Sajnos ez a mezőgazdaságban még mindig nehézkes. Sehogy sem tudt ják elfogadni az emberek, hogy igenis vége van a szocialista tervgazdaság időszakának, s ezt felváltja a szociális piacgazdaság szakasza. A törvényes alapok mindenképpen megvannak ehhez, hiszen a parlament már elfogadta a kárpótlási, az új szövetkezeti és az átmeneti törvényt. A tanulmány szerzői elöl- áróban megállapítják: csak az intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozók számíthatnak arra, hogy önálló vállalkozóként megélhetnek ebből a tevékenységből. A jelzálogkölcsön, mint az agrárágazat közép- és hosszú távú fejlesztési és finanszírozási formája, elfogadhatatlan azoknak, akik a hagyományokon nevelkedtek. A 5 rolni, s ott derül ki, hogy hamis volt a pénz. Az átverés százszázalékos. A váci KGST-piacon „körben áll egy kislányka” helyett a nepper. A kézje- lek és a száinjegyek nemzetközisége megkönnyíti a Kommunikációt. Az árfolyamot maguk szabják meg. USA-dollárt 90-ért, makit 55-ért, a schillinget 12 forintért mérik. Tódor felvilágosít: létezik egy érdekes, ám utcán nem látható árfolyam. Ez jól öltözött urak és hölgyek között az ágyban lelhető fel. Ruha sem kell hozzá. Csekket is elfogadnak mind a hölgyek és az urak — a kifejezett fizikai teljesítmény arányában. így is forog A távolsági buszon (Vác- ról Pestre visszafelé) egy „igazi” Dezső magyaráz: a dollár 200-ért is elkel a szállodában. Ö csak tudja, mert portás. Szól a kedves vendég, hogy váltani szeretne. A haver „szállítja” az ügyfelet. A vendég 120-ért kapja, a portások hatvanat tesznek zsebre. A közvetítőnek jár a legkevesebb: csak húsz forintot kap. „Maga nem kér? Mert tudok adni fontot és kanadait is”. Köszönöm, most nincs nálam annyi. Még emlékszem azokra az időkre, amikor forintra váltásnál igazolni kellett a deviza származását. Később engedtek a szigorból a pénzintézetek, fejet hajtottak a nyugati pénz előtt. Ma, amikor 60 bank működik és váltja a pénzt, a fekete pénzpiac érdekeltjei sokkal gazdagabbak, mint maguk a banktisztviselők, vagy (netán) a vállalkozók és , a politikusok. A jövőben útlevél kell a devizaszámlanyitáshoz. Csak az a bökkenő, hogy utazásnál ettől még a zsebben vagy a melltartóban jól elfér a valuta. A pénz úgy is forog. A legjobban mégis a zsebes jár. Neki van egy képessége: a nepper kabátja alól is kilopja, a dollárral „kitömött” tárcát, senki sem veszi észre. Ilonka Mária nálja. Ezt is viszik, mivel nyereségesebb, ha ezt váltják át keresztárfolyamon. A magyar forint ezt a megbecsülést, Vagyis a -konvertibilitást, egyhamar nem fogja elérni, csupán a volt utódköztársaságok képviselőinél. A rubel jelenleg 30 fillért ér. Mellettem a régi szép időkön kesereg valaki: valaha 1 rubelért 1 dollárt lehetett kapni. Ezzel szemben ma 1 dollár 400 rubelnél tart. Vajon mekkora lehet ott a nyomor? Ukrajna fontolgatja, hogy saját valutát vezet be, elege van a rubelből. A zloty, a lej, a cseh korona a kutyának sem kell. Ez mutatja a nullára redukálódott árfolyamértéket. Szilvek nyereségét mégsem kell irigyelnünk: nagy a kockázat, a pénz mégis forog. Háromnaponta százezer forint a nettó „árbevétele”. Hogy honnan szerzi be az eladandó valutát? A honfitársait „kopasztja" meg, akik úgy gondolják, szintén jól járnak az üzleten. Ruha sem kel1 Dunaharasztiban az afrikai Mulid kiigazít: bolond az az ember, aki először az utcai vagy a vásári árfolyammal próbálkozik. Szerinte „olcsóbb” a baráti árfolyam. Ha jön a haver, az lusta elmenni a bankba. (Ez már eleve fél egészséget jelent.) Így kerül a de- zső 90-be, a maki csak 53- ba. Mulid francia nyelvterületről jött hozzánk tanulni, neki tehát francia frankból van több, amelyet 20-ért ad el. A nyeresége 6 forint az „ügyletből”: ezért schillinget vásárol, azt megint továbbadja — ezúttal sötét bőrű magyarjainknak, tízért. Ök is értik a módját! Nyolcvanért megveszik a dezsőt, majd 160-ért továbbadják a mit sem sejtő Józsi bácsinak. Aki ezután boldogan rohan ki vele Bécsbe vásáA Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama naponta változik. Ezt a napilapokban is közzéteszik. Vajon mi a helyzet a fekete valutapiacon ? Ott mitől függ az árfolyam? Kőrútunk első megálló ia a gyáli KGST'S'ac. Vasárnap reg6 óra. A korai ><Jő ellenére fáradtságot nem ismerve jönnek a hajnali busszal a fővárostól alig néhány kilométerre lévő „hangyabolyba” az olcsó cdccot vásárolni akarók. A kocogástól elszokott városi ember még azt is vállalja, hogy több kilométert gyalogol a szántóföldön, az olcsó vásárlás öröméért. Jogos. Legalább tízezer Ricsaj, tülekedés, tolakodás. Ezen a „maradvány” KGST-piacon jobb, ha az ember a hóna alá csapja a retiküljét. Ha nem vigyáz, meglehet, hogy rövidesen gazdát cserél — a vásárlásra szánt pénze. Szilvek azok közé tartozik, aki jól ismert a gyáli forgatagban. (Ha kell, olyan gyorsan eltűnik a pénzügyőr elől, mint a fergeteg.) Szinte akcentus nélkül beszéli nyelvünket a lengyel fiatalember. (Magyar barátnője van.) Nála is — a hivatalos nemzetközi árfolyamnak megfelelően — ingadozik a valuta ára. Egy köteg USA-dollárt mulat: rongyosak, piszkosak, de „kemény”. Nem úgy, mint a forint. Ebből legalább tízezer kell, hogy legalább egy 100 dollároshoz jussunk. Szilvek garanciát vállal a valuta valódiságáért. Nyugodtan betehetjük a deviza- számlára. Nem kell félni a lebukástól. Más van-e még? Tudvalevő, hogy a dollár létezik még kanadai és ausztrál változatban: előbbit 80-ért adja (hivatalosan 67 forint), a kengurupénzt 70-ért méri, amelyet a bankban 60 forintért lehet megvásárolni. Az USA-dolcsi még mindig a dezső névre „hallgat”. Csak úgy kis d-vel, és ezt a „csúfnevet” egy darabig nem fogják levakarni róla. A lengyel fiú kizárólag a legnépszerűbb valutákkal foglalkozik. Imádja a márkát, mert azt keresik a legtöbben. Ezért 50 forint helyett 60-at is megad az utazni vágyó magyar. Az osztrák schilling a legolcsóbb: 7 helyett 10-ért kíföldművelők csak olyan beruházásokba fognak bele, amelyeknek adottak a visszafizetési feltételei. Az óvatosság érthető, hiszen az emberek nem akarják elveszteni a fedelet a fejük fölül. Az érdek-képviseleti szervezetek véleményét is ösz- szegzi a tanulmány. Az átalakuláshoz szükséges tőkebevonás szövetkezeti útja a részjegy. A szakemberek szerint ez az igény csökkenthető a saját számlás vállalkozások bővítésével (akár egyéni, akár társas), vagy a bizományosi kereskedelem fejlesztésével. Várhatóan az összes tulajdonos közötti jövedelmi érdekeltség az üzletrészek arányában alakítható ki. Az alkalmazottak számára így megvalósul a teljesítményelv. I. M. Rt. lesz a Porkorit Valódi tulajdonost várnak lú cégűkkel, a budaörsieknek olcsóbban kell szállítaniuk, mint a versenytársaknak. A külhoni piac „megdolgozását” azonban tovább folytatják, s szeretnék, ha a marketingmunka {Folytatás az 1. oldalról.) Ezek a megrendelések azonban a gyár kapacitásának egyharmadát kötik le, s ahhoz, hogy a Porkorit konkurálni tudjon a nyugat-európai hasonló profiSTARTOL A RONCSDARABOLÓ Csáberő és tarolás marosan szükség is lesz erre. Pest megyéből Érd és Vác térségéből kaptak nagyobb mennyiségű vashulladékot. Mivel rögtön kifizetik a vételárat, az ügyvezető igazgató úgy gondolja, ez megfelelő csáberőt jelenthet a magán-hulladékgyűjtőknek, hogy velük kössenek üzletet. Harminc embernek van új munkahelye. Hogy félnek-e a konkurenciától? Mivel megbizonyosodtak róla, hogy pillanatnyilag csak nekik van az országban fémőrlő gépük, ezért biztosak abban, hogy két-három évig tarolni tudják a környezetvédelemnek. fezt az ágazatát. A jövőben egy új géppel is bővítik az eszközparkot: nevezetesen egy Schreddel típusú berendezéssel. Ez kizárólag autó- roncsokat dolgozna fel, az értéke megközelítően 13 millió márka. Hogy mennyi vámot fizetnek majd utána? Ha törzstőkeemelést hajtanak végre, akkor a behozatal vámmentes, s talán hozzá a magyar környezet- védelmi minisztériumtól — pályázat útján — némi anyagi támogatást is. I. M. Fürstenfeldbruck cég. Létrehoztak egy • társaságot - Müller—Gruttenbrunn Hulladékanyag Kereskedő és Feldolgozó Kft. néven, 50- 50 százalékos tőkerészesedéssel. Ezt márkában, illetve schillinghen fizették be a magyar államnak. A törzstőke 270 millió forintnak felel meg. Máthé József ügyvezető igazgatótól tudjuk, hogy ebből vásárolták meg a la- pályos ingatlant és ebből valósult meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra: mivel közmű sem volt a területen. A legfontosabb eszközöket, a hidraulikus dara- bolót és az őrlőmalmot a 2,7 hektáros területen állították fel. A telep arra alkalmas, hogy évente 25-30 ezer tonna vas- és fémhulladékot munkáljanak ott meg a korszerű berendezésekkel. A jövőben szeretnének roncs autókarosszériák darabolására szakosodni. A feldolgozott vashulladékból külföldön válogatják ki a színesfémet. A tervek szerint évente 12 000- 15 000 autóroncsot tudnak majd feldolgozni. Ismerve a hazai gépkocsik élettartamát, minden bizonnyal haVasútállomásolc mellett utazva elvétve még ma is látni, amint hatalmas markológépek — vasszörnyek módjára — szinte „beleharapnak” az apróra vágott rozsdahalmazba. Ezt a látványt továbbra sem nélkülözzük. A környezetvédelem korszerű módszereihez tartozna, hogy egyre kevesebb fémhulladék keletkezzék. Erről azonban álmodni sem lehet. Egyre több autót bocsátanak ki az autógyártók, mert még mindig jó üzletnek számít. Azzal persze senki sem törődik, hogy a megnövekedett benzinfogyasztás miatt gyorsabban szennyeződik a légkör. Hatékony ötletekkel, úgy tűnik, minden hasznosítható — persze, ha van hozzá földterület. Soroksáron, Budapest közigazgatási határán, az Öcsai úton az egykori lápos mezőt évek óta sittlerakó helynek használta a közeli vasöntöde. Az értéktelen területtől a felszámolás alatt levő cég értelemszerűen meg akart szabadulni, s kapóra jött két külföldi vevő: a német Sommer Metallwerke GmbH, valamint az osztrák
