Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

Ajánlatokat gyártanak Lényegesen kisebbek a feladatok CEGLÉDI ^aigiqp Az aligha vitatható, hogy a mostani idők egyáltalán nem kedveznek az építőiparnak. Egyre kevesebb a be­ruházás. Ezért lassan már az is tisztes eredménynek számít, ha egy cég talpon marad. Az, hogy ez miként sikerült az elmúlt csaknem hat hónapban a Cegléd és Környéke Építőipari Kisszövetkezetnek, erről beszélget­tünk Szabó Béla elnökkel. — Elmaradtak-e a vára­kozástól? — Voltaképpen a vára­kozásunknak, de nem a kí­vánságunknak megfelelően alakult az első félév. Nem­csak a téli időjárás, hanem a vállalkozási nehézségek is fenyegetik az építőipart. Utóbbiról köztudott, hogy rohamosan leszálló ágban van. Kemény verseny — Egy-egy beruházásra tizenöt-húsz pályázó je­lentkezik. Kemény verseny alakult ki, amely egyik­másik szervezetet szinte már lehetetlenné teszi. A korábbi esztendőkhöz ké­pest lényegesen kisebb fel­adatok akadtak. Az ötezer, a száz-kétszázezer forintos munkákra is volt példa. Ugyanis a megrendelők csak a legszükségesebb teendőket kívánják elvé­geztetni. A bonyolítás nem könnyű — éppen a szűkös anyagiak miatt. Az sem lényegtelen, hogy az átál­lásoknál rengeteg időt ve­szítünk. — Foglalkoztatási gon­dok? — Voltak és sajnos vannak is. A lakatosaink­nak szinte folyamatosan nincs, a vízvezetékszere­lőinknek is csak eseten­ként van teendőjük. Elő­fordul, hogy ezeket a kol­légákat néhány hétig más munkaterületre irányítjuk. Viszont lényegesen kedve­zőbb a kép a festőinknél, akiknek mindig jutott any- nyi feladat — nem sok —, hogy még télen is dolgoz­tak. — Javult-e a munkafe­gyelem? — Azért, mert kevesebb a megbízatás, még igazából nem lett lényegesen jobb a munkaidő-kihasználás. Ezt szinte naponta emle­getjük. Néha már talán azt hiszik, hogy fenyegetőzünk, holott szó sincs erről. Italozással kapcsolatos probléma nagyon régen nem fordult elő. Végül is nem vagyok elégedetlen a fegyelemmel, de lehetne jobb is. Azt hiszem, az ál­talános munkamorál egy hozott örökség. Évek kelle­nek, hogy kedvezően meg­változzon. — Milyenek a kilátá­saik? — Körülbelül két-három hónapos előrelátásunk van. Rövid távra lehet gondol­kozni. A műszaki állomá­nyú szellemi dolgozóink munkaidejének jelentős ré­sze azzal telik el, hogy ajánlatokat gyártanak. Tíz- tizenkétszer annyit, mint amire a szövetkezetünk ka­pacitása elég lenne. Ez a tevékenység hihetetlen energiát és időt emészt fel. Ráadásul semmiféle fi­zetség nem jár érte. Min­denesetre, ha ezeknek a megbízatásoknak csak a tíz százaléka befutna, nem fájna a fejünk. Elzavarna bennünket — Ma már egyáltalán nem meglepő, ha egy-egy cég arra kényszerül, hogy hetente négy vagy három napot dolgoznak, önöknél elképzelhető-e efféle? Ügyeletek A Rákóczi úti rendelőin- Június 20-án, szombaton főzetben: központi orvosi ügyelet hétköznap 13-tól 15 és 17-től 19 óráig. Az éj­szakai 19-től reggel 7 óráig. Hétvégén, pénteken 17-től hétfő reggel 7 óráig. Tele­fonszám: 11-200. A Reiner utcai rendelőben: központi gyermekorvosi ügyelet szombaton, vasárnap, vala­mint munkaszüneti napo­kon 7-től 9 óráig. Telefon­szám: 11-994. Fogorvosi ügyelet szombaton 7.30-tól 14 óráig, míg munkaszüne­ti napokon 9-től 15 óráig. (Csak sürgős esetben ve­hető igénybe!) Ceglédi apróhirdetések Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazonkalc .. a kedves rokonoknak, barátoknak, • Művelődési Ház dolgozóinak, volt munkatársaknak, • szomszédoknak és Ismerősöknek, akik felejthetetlen drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, BÓDIS LÁSZLÓ temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratban együttérzésüket fejezték ki, A gyászoló család. (114 522/1K) 8-tól 22-én, hétfőn 8-ig az alábbiak tartanak állator­vosi ügyeletet: Cegléden, Ceglédbercelen dr. Csapó István, Cegléd, Alkotmány u. 21., telefon­szám: 11-920. Abonyban, Jászkarajenőn, Kőröstetét- lenen, Törteién dr. Retkes Lajos, Abony, Zalka M. u. 13., telefonszám 92. Albert- irsán, Dánszentmiklóson, Mikebudán, Csemőn dr. József András, Albertirsa, Táncsics utca 2., telefon nincs. KÖZLEMÉNY Köszönetnyilvánítás» Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik felejthetetlen drága, ;jó férjem, édesapám, nagyapánk, Temesi József te­metésén megjelentek, öt utolsó útjára a tisztelet és szeretet sok-sok virágával elkísérték. Köszönet a családoknak, a ro­konoknak, ismerősüknek, ba­rátoknak, szomszédoknak. Kö­szönet a Budapesti Tűzoltóság­nak, a Ceglédi Tűzoltóságnak, a Magyar Aszfalt Ütépítő Vál­lalat, az Elegant Mode Rt. 266- os szalag dolgozóinak, mostani és egykori munkatársainak, akik a sírjára helyezett koszo­rúval fejezték ki részvétüket és mély gyászunkban osztoztak, özv. Temesi Jözsefné és csa­ládja, (U4 521/1K) XXXVI. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1992. JÜNIUS 19., PÉNTEK Ha már költöznie kell Duplán híres vidék — Nem valószínű. Annál is inkább, mert a kis fel­adatok éppúgy határidő­sek, akár a jelentősebb be­ruházások. Ha például egy húszezer forintos munkát két hétig elhúznánk, a megrendelő elzavarna ben­nünket. Nyilván az ő érde­ke az, hogy minél előbb végezzünk a kivitelezéssel. — A csempék, burkoló­lapok forgalmazásával fel­hagytak? — Az az igazság, hogy a Terranova-termékek for­galmazásával megpróbál­koztunk, vajmi kevés si­kerrel. Ezért aztán nem éri meg — mivel számunk­ra nem jelent gazdasági előrelépést —, hogy egy te­lepet külön e célból üze­meltessünk. A burkolólapo­kat a gyártó cég általában bizományba nem adja ide. Nekünk pedig nincs arra pénzünk, hogy készletre vásároljunk. Annál is in­kább, mert esetenként volt megrendelés. Ilyen termé­keket értékesítő kereske­delmi egység több műkö­dik a városban, amelyek­nek ugyancsak nem megy fényesen. Velük nem ve­hetjük fel a versenyt. Ügy gondoljuk, hogy a profi­lunkhoz tartozó . tizenkét szakma valamelyikéből meg tudunk élni. Azt sejtetik... — Miféle érzésekkel várják a második félévet? — Optimisták vagyunk. A korábbi „jobb eszten­dőkben” nullával vagy né­mi veszteséggel zártuk az első hat hónapot. Ez most sem lesz másképp. Az elő­rejelzések és néhány meg­kezdett tárgyalás azt sejte­tik, hogy ha nem is jelen­tős, de elfogadható ered­ménnyel zárhatjuk az évet. F. F. A csomói Iskola-dűlő most már duplán is híres. Nem elég, hogy a borharapó haj­lamairól ismert lírikus, La­dányi Mihály valamikori működését, azazhogy fo­galmazzak pontosabban: cscmői sínylődését emlék­ház idézi fel. A roppantul szerényen, bár az eredeti állapotához képest fejedel­mi módon berendezett köl- tömúzcumtól alig pár száz méterre kinőtt a földből egy másik nevezetesség is. Na ebből aztán hiányzik mindenfajta fennköltség, mi több a poézis színes vi­lágával szemben ez egysze­rien csak szürke. Szürke, mint a cement. Alig három éve, hogy a gyümölccsel meg szántó­földi növénnyel sűrűn be­táblázott fertály termelési szerkezete némiképp meg­változott. A homoki szőlő, az apró szemű meggy meg a kukorica között hirtelen kinyílt a cement. Egy élel­mes válalkozó, Szellő Béla határozott úgy, hogy az ős­idők óta gyümölcsöt termő homokon ipari-szolgáltatói munkába fog. Gyorsan ki­derült, hogy a cementtelep­re viszonylag kedvező árai és a vállalkozó megbízható­sága miatt nagy szükség van; és az is kiviláglott, hogy a minden ízében me­zőgazdaságra hangolt táj nem fogadja be az ipari kezdeményezést. A portékát szállító gép­kocsik rövid idő alatt föl­szabdalták, tönkretették az addig háborítatlan dűlőt. Az önkormányzat hiába igyekezett agyag- és ho­mokborítással segíteni. Az út esős időben járhatatlan, s ez természetesen fölbor­zolta a környékben lakók és a kertjeikbe tartók ke­délyét. Emlékezetes pilla­nat volt, amikor a tisztele- tes úr autója úgy beragadt a sárba, hogy moccanni se tudott. Szellő úr, hogy enyhítsen a feszültségen, 200 ezer fo­rintot ajánlott föl az út rendbetételére. Ám az ön- kormányzati terv szerint itt csakis az aszfaltozás adhat megoldást, annak meg több mint 1 millió forint az ára. Ráadásul a kész utat súly­korlátozó táblákkal látnák el, ami azt jelenti, hogy a cementes vállalkozó jár­művei rá sem tehetnék a kereküket. Sportszerűtlen­ség volna tehát elfogadni a 200 ezer forintot. A szőlősgazdák idegeit persze nem csak a föltran- esírozott út tépázta meg. Többen arra lettek figyel­mesek, hogy a gyümölcsök leveleire lassanként ráte­lepszik a cementpor. Szellő Béláról nem pergett le ez a panasz sem, beszerezte A seregélycsapatok már nagyon jól tudják, érik a cseresznye és sok más ap­ró gyümölcsfinomság, így érdemes portyára indulni szerte a határban. Viszont a nádasok területének csökkenése miatt egyre na­gyobb méretekben kény­szerülnek a rovarhúsfo­gyasztásról áttérni a gyü­mölcsre. Erre a kutatásra és fölszerelte a szükségei szűrőt. De hát ez sera nyújt tökéletes védelmet., Aztán a legutóbbi meg­figyelések szerint a szállí­tókocsik keltette rezgés­hullámok megrepesztik a dűlőbeli házak falait, hull a vakolat. Bár ez utóbbit semmiféle vizsgálat nem támasztja alá, mégis na­gyon valószínű, hogy a cé- menttelep helyzete tartha­tatlanná vált. Az önkormányzat kész­séggel ajánlott föl egy olyan' területét, ahol a ce­mentüggyel járó kellemet­lenségek senkit sem zavar­nának. Szellő Béla persze nem kapott az ajánlaton. Egyelőre habozik. Azt fon­tolgatja, hogy ha már köl­töznie kell- akkor inkább egy nagyvárosba teszi át a székhelyét. Annál is in­kább, mert úgy érzi, az Is­kola dűlői vádak többsége nem valós bajokból, hanem a szépen cseperedő vállal­kozást övező irigységből táplálkozik. V. S. mostanában nemigen telik pénz, nemigen akad ember, aki vállalná, hogy leül a füllesztő nádasba — szú­nyoginvázióba és néz, fi­gyel, jegyzetel, és a látot­takat rendszerezve — ősz-, szegez. A természetre, a környe­zetre és a mezőgazdaságra fordított költségeket még a valós bevételek szerint is másként kellene értékelni. A távhatásban, a hosszúi távú kihatásaiban esetleg a mostani drága vizsgálati és kutatási eredmény akár egyszerűbb módszerek el­terjedésében, akár jobb termékek létrejöttében, vagy jobb népegészségbea is megnyilvánulhatnak. Vízilabda ÜB l-be került a Ceglédi VSE Gyümölcsre szorítva Seregélygondok Két nap alatt két mér­kőzést játszottak az OB I/B csapatai, s ezzel be is fe­jeződött a bajnokság. Az első helyen álló ceglédiek hibátlanul oldották meg a két utolsó feladatot. így megőrizték előnyüket az élen, s a ceglédi vízilabda történetében először az OB I-be kerültek. Ybl—Ceglédi VSE 6-1» (2-3, 1-3, 1-1, 2-3) Cegléd: Pintér — Laka­tos, Kiss, Németh (5), Bó- bis (1), Veres, Hovanecz, Tóth (1), Hasznos (3), Op- ra, Csendes, Bíró, Szemes. A ceglédiek már az első negyedben magukhoz ra­gadták az irányítást, majd a vezetést, s a játékidő vé­géig nem is adták azt ki a kezükből. Ceglédi VSE—Szentes 16-9 (4-2, 2-2, 4-1, 6-4) CVSE: Pintér — Lakatos (1) , Kiss (3), Németh (5), Bóbis (3), Tóth, Hasznos (2) . Csere: Veres (1), Varga (1), Hovanecz, Csendes, Bí­ró, Szemes. 2-1-re vezetett a Cegléd, amikor Hasznos 4 métere­sét a kapus kivédte. A szögletből játékba került labda előbb-utóbb újra Hasznoshoz került, aki gyö­nyörűen ejtett a kapuba. A következő találat sem volt akármilyen, amikor Lakatos ritkán látható csa­vargóit lőtt a felső sarok­ba. A második negyed nem jól kezdődött, mivel a ven­dégek kiegyenlítettek. En­nek viszont nem sokáig örülhettek, mert előbb Kiss, majd Németh — aki ezen a napon is rendkívül gólerős volt — újra előnyt szer­zett. A harmadik játékrész Pintér hatalmas bravúrjá­val kezdődött. Úgy tűnt, ki­szolgáltatott helyzetben van. Nem tudni hogy, de a kapu egyik sarkától indul­va kivédte- a másik, felső sarokba tartó labdát. A befejező negyedben is folytatta kitűnő játékát a hazai gárda. Fokozatosan növelte előnyét, s végül nagy különbséggel' nyert. Sokáig emlékezetes marad az utolsó mozzanat, amikor Pintér lábbal védte a ven­dégek 4 méteresét. Egy évvel ezelőtt csupán 3 másodpercen múlt a baj­noki cím, amikor a MAFC- tól bekapott gól a második helyre „taszította” a CVSE-t. Most viszont már nem volt mese, a mindvé­gig bajnoki elsőségre törő CVSE realizálta esélyessé­gét; megelőzte az OB I-ből kiesett Tatabányát, s úgy nyerte a bajnokságot, hogy abban végig az első helyen állt. Az utolsó sípszót köve­tően nagy ünneplés követ­kezett, amit a nézők tisz­tes távolból figyeltek. A já­tékosok nem kegyelmeztek a szakosztályvezető- Szent- pétery Kálmánnak és a, technikai vezető Tankó Zol­tánnak sem, akik fürdő­zéshez túlöltözve, kerültek be — s nem véletlenül — a medencébe. Kis idő múl­tán követte őket a csapat játékosedzője, Hasznos Ist­ván is. Esetében az volt a fondorlat, hogy játékostár­sai, tanítványai megvárták, hogy felöltözzön, s már rö­pült is a nagy medence vi­zébe. — Természetesen vállal­juk az indulást az OB I- ben, s ezzel nemzetközi já­tékosokat is Ceglédre „ho­zunk”. Ez pedig igazi sport­élményt jelenthet a sport, a vízilabda kedvelőinek. Óriási sikernek tartanám a benn maradás kiharcolását. Remélem, hogy sikerül, — mondta a vízből kikászá­lódó Szentpétery Kálmán. U. L. Mindez akkor alkalmas eszköz, ha annyi s elemi korrektséget feltételezünk, ami a pontos számítások­hoz elégséges. Különben az történik, hogy lényegtelen elemek kiragadásával* hely­telen következtetéseket vo­nunk le, amely miatt a Végrehajtott gazdasági kor­rekciók a költségeket a többszörösére emelik. A seregély is így járt, el­veszítve fontos élőhelyét, a nádasokat, a kényszerű ve­getáriánus életmód épp az ember gyümölcstermesztő tevékenysége kárára volt. «1 rí CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth- tér i. • A szerkesztőség vezetője?: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tíháy Agnes. • Posta­cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd, teleki u. 30.: kedd. csütörtök, péntek 9-tŐl 12-ig. szerda 10-HL7 óráig. Tele­fon: (53) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom