Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-18 / 143. szám
Koncepciós perek a magyar történelemben Koncepciós perek a magyar történelemben címmel tudományos ülésszakot rendezett szerdán az ELTE Bölcsészettudományi Kara történelem segédtudományai tanszéke és az Országos Nemzeti Kaszinó az egyetem aulájában. Az ülésszakot dr. Balsai István igazságügy-miniszter nyitotta meg. A miniszter szólt arról, hogy a történelemkutatás régóta ismer olyan büntetőügyeket, amelyekben a politikai hatalom — az igazságszolgáltatás helyett — csupán eszközül használta fel a felelősségre vonást egy meghatározott politikai cél elérése érdekében. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás eszközeivel, sajnálatosan, minden korban történtek visz- szaélések, azonban a koncepciós perek tömeges alkalmazása tipikusan a legújabb kori diktatúrák „csodaszere”. A továbbiakban kijelentete, hogy Magyar- országon ezt a járványt az emberiség egyetemes értékeit megsemmisíteni törekvő bolsevizmus terjesztette soha nem látott méretekben. A hatalom a kitervelt perekkel hidegvérrel gyilkolt százakat, s százezreket juttatott, börtönbe, miközben megrendítette az embereknek a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett hitét és bizalmát. Balsai István rámutatott: a koncepciós perek igazi kárvallottja a magyar társadalom, ezért joga, hogy megismerje megkínzásának teljes történetét. A megnyitó után a bevezető előadást dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tartotta. Történészként elemezte és határozta meg a koncepciós perek lényegét, azok létrejöttének általános és speciális körülményeit. Többek között kijelentette, hogy a koncepciós perek veszélye jelenleg a diktatúrákban áll fenn, a parlamenti demokráciákban ellenben nincsenek esélyei. Füzessy miniszter lehet Az Országgyűlés nemzet- biztonsági bizottsága szerdán tartott ülésén nyolc igen szavazattal, négy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta Füzessy Tibor tárca nélküli miniszterré való kinevezését. A Kereszténydemokrata Néppárt jelenlegi frakcióvezetője miniszterként a polgári titkosszolgálatok felügyeletét látja majd el. Füzessy Tibor a bizottság előtt hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági kérdésekben nemzeti és nem pártérdekekről van szó, ezért működése során azon lesz, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben konszenzus nélkül semmi ne történjen. Bizottsági ülések a parlamentben Hankiss feljelenti Csurkát? Tegnap folytatta Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének meghallgatását az Országgyűlés kulturális bizottsága. Az elnöklő Prepeliczay István (35-ös frakció) tájékoztatta a testületet, hogy levelet kapott Jeszenszky Gésától, aki beszámolt arról. hogy amerikai körökben megdöbbenéssel értesültek Hankiss Elemérnek az előző bizottsági meghallgatáson az amerikai elnökre vonatkozó dehonesztáló megjegyzéseiről, s ez ügyben a külügyminiszternek személyesen kellett elnézést kérnie az Egyesült Államok budapesti nagykövetétől. A Novofilm és a Magyar Televízió kapcsolatára vonatkozó kérdéseket tettek fel a kormánypárti honatyák, mert feltehetően az a gyanújuk támadt, hogy Nagy László, aki korábban a kizárólag külföldre dolgozó Novofilm Vámszabad Kft. gazdasági tanácsadója volt, hónapokkal később pedig munkát váltva az MTV gazdasági vezetője lett, a tévé számára előnytelen szerződést kötött a Novofilm Stúdió Kft.-vel A reggel című műsor elkészítésére. Hankiss Elemér s Nagy László együttesen megvilágították, hogy a két Novofilm elnevezésű kft. tevékenységi köre egészen eltérő. Csurka István (MDF) igaztalannak minősítette Nagy László azon állítását, hogy nem állt kapcsolatban a Novofilm Stúdióval. E közjáték igencsak felkavarta az ellenzéki .kedélyeket, s kérték a levezető elnököt, hogy utasítsa rendre a kormánypárti honatyákat. Hankiss Elemér pedig kilátásba helyezte, hogy helyre- utasítás hiányában kivonul a meghallgatásról. Hozzátette: Csurka István eddig is több alkalommal elkövette ellene a rágalmazás vétségét, s jogászai vizsgálják, hogy indítsanak-e becsületsértés! pert a képviselő ellen. „EZ A MŰBALHÉ KIPUKKAD, MINT A LUFI" Merre megy a gazdaság szekere? A Dunára néző egykori pártpalotában Aczél György valaha használt irodájába a rendszerváltás után dr. Szűcs István százhalombattai vegyészmérnök, országgyűlési képviselő, a parlamenti gazdasági bizottság titkára nem költözött be, csak tárgyalónak használja. A gazdaság jelen állapotáról, az elmúlt két év eredményeiről, és a privatizációt elősegítő törvényekről ott beszélgettünk vele. ■ Ahhoz, hogy kellő kiindulási alapunk legyen az elmúlt két esztendő eredményeinek értékeléséhez, kérem, vázolja fel az előző rendszertől kapott örökséget! — A magát szocializmusnak nevező társadalmi forma elképesztő módon átformálta az emberek gondolkodásmódját, erkölcsileg tönkretette a polgárokat. Ugyanilyen mértékben tették tönkre hazánk gazdaságát is, amely nélkülözte a piacorientáltságot és a jó minőség iránti igényt. Hiányzott az innovatív gondolkodásmód. A gazdaságban nem sarkalltak valós eredményekre. — Ne feledjük, hogy az a gazdaság nagyon energiaigényesen termelt. Miután elszakadtunk a piac- gazdaságtól, olyan vákuumba kerültünk, hogy nem volt reális értéke a termékeinknek, sem az energiának, sem az alapanyagnak, sem a munkaerőnek. Az örökségünk korszerűtlen, energiaigényes, igénytelen termékeket előállító könnyű- és nehézipar. — Az elmúlt évtizedekben, de különösen a Kádár-rezsim utolsó öt évében iszonyú méretű külső devizaadósságot és belső költségvetési hiányt gyűjtöttünk össze. Amikor a választások után hatalomra kerültünk, a konvertibilis devizatartalékokat hetek alatt elvesztettük, mert a nyugati államok kivették betétjeiket a Magyar Nemzeti Bankból. Meggyőződésem, hogy erről az örökségről tudnia kell az egész magyar társadalomnak, hiszen eredményeinket ennek figyelembevételével lehet reálisan látni. ■ Megvilágítaná néhány friss adat tükrében a változást? — 1992 első negyedévében a folyó fizetési mérleg négyszázmillió dollár pluszt. mutat. Az ország devizatartalékai elérik az ötmilliárd dollárt. A külföldi tőkebefektetések értéke 1991-ben kétmilliárd dollár volt. Ugyanakkor gyorsan nő az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok száma. A piacváltás eredményeképpen 1990- ben és 1991-ben is évente mintegy 17-18 százalékkal nőtt a konvertibilis export. Ezek a valós adatok biztatóak, figyelembe véve. hogy az ipari termelés ez év tavaszától kezdődően növekvő irányzatú. Az eddigi romlás, majd a stagnálás után kimutatható a növekedés. Mindezek törvény- szerű velejárójaként nőtt a munkanélküliség, ami áprilisban elérte a kilenc százalékot. ■ Önökre most a parlamentben hatalmas teher nehezedik, hiszen új törvények egész sorát kell sürgősen megalkotni. Mit tesznek a gazdasági átalakulás, a tulajdonviszonyok megváltoztatása érdekében? — A privatizáció lassúbb, mint eredetileg gondoltuk. Ennek az az alapvető oka, hogy hiányzik a mobilizálható hazai tőke, és nehézkes a külföldi tőke befogadása. Nincs gyakorlatunk a privatizációban, hiszen ezt még sok elavult rendelet akadályozza. Most készül három törvény és egy országgyűlési határozat. Az egyik törvény a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon sorsát rendezi. Ebbe a kategóriába tartoznak azon ipari üzemek, gyárak, létesítmények, amelyeket stratégiai megfontolásból, államérdekből szükséges központi kézben tartani, vagy csak részlegesen privatizálni. Ez esetben is állami többségi tulajdonban maradnak. — A másik törvén)' az időszakosan állami tulajdonban maradó vagyonról intézkedik. Ebbe a kategóriába kerül, amit belátható időn belül privatizálni lehet hazai vagy külföldi érSZÖVIRÁG. Juhász Judit személyében kedves, mosolygós hölgy tölti be a kormányszóvivői posztot. A tanácsterem asztalán, ahol a sajtótájékoztatók alkalmával nyilatkozik, mikrofonok sorakoznak. Hogy ne legyen a tévénézőknek annyira „hivatalos” a látvány, ezeket a kellemesebb összhatás kedvéért egy csokrétával álcázzák. Ez az ikebana — jobb, ha bevalljuk — művirágokból áll. Azt azonban állíthatjuk, hogy nem az elődök hervadhatatlan szóvirágaiból. NYELVBOTLÁS. Az vesse ránk az első követ, akinek még soha nem botlott meg a nyelve. Bocsánatos bűn ez, különösen olyan nagy terhet cipelő embernél, mint az Országgyűlés elnöke. Szabad György pénteki szokásos sajtóORSZÁG-HÁZI SZŐTTES tájékoztatóján az össze- seregiett '. újságírókat imigyen köszöntötte: „Tisztelt Országgyűlés!” Á leplezetlen vidámság okát nyomban megfejtve kivágta magát: „Tisztelt jelenlévők, úgy akartam kezdeni, hogy az Országgyűlés . . A LÁTOGATÓ. Kedden délután hangzanak el az interpellációk. A sajtópáholyban egy idős . hölgy tűnik fel. Szalonból származó . kosztüm, frissen bodorííott frizura, diszkrét megjelenés. Halkan érdeklődik, hol tart a napirend tárgyalása. Egy kicsit vár, majd körbehordozza a padsorokon figyelő tekintetét! Megállapodik á piliántása az egyik honatyán. Megkönnyebbülten szól egy alkalmazottnak, aki elsiet. Kisvártatva megjelenik a jóVágású, idős képviselő, és együtt vesznek irányt a folyosói kényelmes kanapé felé. FÜGGETLENEK FOGADÁSA. Campari, barackpálinka, vodka. Ez a belépő. A függetlenek frakciójának vezetője házigazdaként fogadja a vendégeket, benn, a teremben képviselőtársai. Fodor István vala- mennyiük nevében köszönti az újságírókat. „Mi nem szoktunk sajtótájékoztatót tartani, állófogadás keretében lehet háttérbeszélgetést folytatni. Ha valaki mégis hozott papírt, ceruzát, kamerát, az sem baj.” A kis csapat bámulatos bravúrral veszi be a büféasztalt. Aztán, ahogy ki-ki elverte az éhét, jöhet a beszélgetés. Nem rossz politika. HÁZPÁSZTOR. A bársonyszékek többsége üres a plenáris üléseken. Általában csak azok a miniszterek ülnek a teremben, akik a napirenddel kapcsolatban érintettek. Nem hivatalos statisztika szerint a legtöbb időt Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter tölti a teremben. Kisgazda körökben ezt úgy mondanák, hogy ő a házpásztor. Tamasi Tamás dekeltségekkel, és amelyeknél nem kívánjuk fenntartani az állami tulajdonarányi többséget. Ezek teljesen magánkézbe mehetnek. — A harmadik törvény az előző kettővel, az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos, és a fenti két törvény jogszabályi hátterét alkotja. ■ A vagyonpolitikai Irányelvek néven megszületendő országgyűlési határozatnak mi a szerepe? — Ebben fogalmazódik meg az a tartalom, stratégia, taktika, célrendszer és technika törvényi, jogszabályi összessége, amely instrukciókat ad, hogy az állam vállalkozási vagyonát miként működtessük, értékesítsük. Ezen túlmenően irányt mutat, hogy az állami vagyon értékesítése során befolyt összeget milyen célokra szabad fordítani. ■ Mostanában sok sző esik arról, hogy a gazdaság élénkülésére vagy élénkítésére van-e szükség. Valójában mi az igazság? — Az említett négy dokumentum hosszú távra é« tartósan meghatározza a magyar gazdaság fejlődési irányát, amelyekkel a gazdasági folyamatok élénkülését és élénkítését akarjuk elérni. Ahol már kezdenek kialakulni a piaci mechanizmusok, ott, a piac szabályozza önmagát, a termelést, az árakat. Ez az élénkülés fogalomkörébe tartozik. Nálunk azonban még nem működik a piac minden tekintetben, élnek á régi tudati beidegződések, sok vállalat elvárja az irányítást. Egyengetni kell ezt az utat. Ezt a beavatkozást nevezem élénkítésnek, ahol a később kialakuló természetes piaci folyamatokat segítjük. Akik ellenzéki körökben felfújják, hogy élénkülésre vagy élénkítésre van-e szükség, azok tulajdonképpen mű- balhét csinálnak. Ez csak egy lufi, ami elpukkan, mint a többi. — Meggyőződésem, hogy az adott gazdaságpolitikai folyamatokban a két irányzatnak együtt kell helyet kapnia. Ami jól megy, abba ne beszéljünk bele, de segítsük azokat a folyamatokat, amelyek még nem tökéletesek. I Képviselő űr, ön személy szerint mennyire elégedett a törvényhozásban végzett munkájával, a közreműködésével született eredményekkel? — Engem a munkám alapján szakmailag . mindig elismertek, most viszont lépten-nyomon azt hallom, hogy semmi sem jó, amit csinálunk. Nehezen élem meg, hogy csupa elégedetlenség, elfogult kri-: tika vesz körül. Hatalmas igazságtalanságnak érzem, ami körülöttünk történik. Látni kellene, hogy — gyakorlatlanságunkkal együtt is — hatalmas munkát végez a parlament — mondotta dr. Szűcs István. T. T. 3 A HONVÉDSÉGTŐL NEM LEHET PÉNZT ELVONNI vezérkar főnökét a terület- védelmi rendszer tervezett korszerűsítéséről, a terület- védelmi honvédelmi alalcu- latok létrehozásáról. Sem a honvédelmi tárca, sem pedig az Országgyűlés honvédelmi bizottsága nem támogatja, hogy a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány miatt a honvédségtől az idén az év végéig 4-6 milliárd forintot elvonjanak — egyebek között ez derült ki a. honvédelmi bizottság szerdai ülésén. A képviselőket Turján Sándor, a HM helyettes államtitkára tájékoztatta a tárca előzetes, 19.93-as költségvetéséről. A- minisztérium az idei- 59,5 milliárdos költségvetéssel szemben jövőre 75 milliárd forintot tart szükségesnek a honvédség működőképességének fenntartására a megfelelő szintű hadrafoghatóság érdekében. A fejlesztésekre külön terv, s külön költségvetés készül. Mint elhangzott, a tárca idei költségvetéséből az államkassza már 1,5 milliár- dot visszatartott a tervezettnél jóval nagyobb mértékű költségvetési hiány miatt, s nem kizárt, hogy elvonás az év végére eléri a 4-6 milliárdot, de ehhez módosítani kell a költségvetési törvényt. A bizottság zárt ülésen hallgatta meg Deák János altábornagyot, a honvéd