Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
PÓKHÁLÓBAN r--'* ■£P>>#*lrh .. A PARADICSOM r Ä víztükörre boruló fűzfák alatt békák ricsajoznak — mintha az egész világ az övék volna. S talán igazuk van. E senkiföldje visszaszerzése egyelőre csak óhaja az áporkaiak- nak. S mivel a Cseke-sziget jelenlegi kezelőjének, a Pestvidéki Gépgyárnak sokkal súlyosabb bajai vannak — niint hogy a szigetet gondozza —, a környéken lassú enyészet jelei tünedeznek föl. Ez a terület régóta fájó pont az áporkaiaknak. Mindig is magukénak tartották, mígnem egy tollvonással a kezelői jogot másra ruházták: 1959-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóságra, majd 1968-ban a ma már felszámolás alatt álló vállalatra Az őslakók kiszorultak. Csak távolról, de mindig vágyakozva figyelték sorsát: a régi gyárvezetők ellenszenves manővereit. A dolgozóknak szánt üdülő mellett ugyanis sorra szaporodtak a szabálytalanul épített bungalók is: ezeket a tűzközel- ben melegedők kapták... SZABAD STRAND — Nincs olyan képviselő- testületi ülés, amelyen ne szerepelne a sziget jövője — mondja Berényi János polgármester. A falu a kezelői jog visszaszerzését akarja, még olyan áron is, hogy a PG által épített ingatlant megváltja. Nincs pénzünk, nem vagyunk gazdagok, ezért pláne nem hagyhatjuk veszni értékeinket. Áporka azon települések közé tartozik, amelynek hosszú távon az idegenforgalom jelenthet bevételt, a későbbiekben tehát vállalkozásban kívánjuk működtetni a szigetet. Egy ügyes befektető bizonyára — különösen a horgászok számára — kedvelt nyaralóhellyé alakíthatná, s végre az áporkaiak sem szorulnának ki. Szeretnénk a szabadstrandot is megnyitni. Ez a legkevesebb, ami a helybélieket megilleti. Eddig ugyanis volt Kis-Dunánk meg nem is. LÉPNI LEHETETLEN Térdig érő gazban közelítünk a gyári üdülőingatlanhoz: az ajtók lelakatolva, az ablakok betörve, Mállik a vakolat, repedezik az aljzat, pókok szövik hálójukat a hajdan gyerekzsivajtól hangos hinták alatt. Pedig e vadregényes szigeten paradicsomi állapotokat lehetne teremteni — ha gazdája lenne. Így azonban még menthető értékei is korhadnak. — Legalább huszonötharminc épületet húztak fel szabálytalanul — saccol Bánfalvi Sándorné jegyző —, építési engedély nélkül. Ráadásul nincs megoldva a szennyvíz elvezetése sem. Az építéshatósági ügyek teljesen rendezetlenek, ahhoz azonban, hogy egyről a kettőre lépjünk, meg kellene kapnunk a kezelői jogot. A következő fázisban meghirdetnénk a pályázatot a működtetésre. Egyelőre reménytelennek tűnik a helyzet. Hatóságtól hatóságig kilincsel az ön- kormányzat, írja a leveleket, eredmény azonban nincs. A Pestvidéki Gépgyár, mivel felszámolás alatt áll, nem illetékes a megegyezésben, az Állami Vagyonügynökség szintén nem tudja, mit is kell kezdeni a szigettel, a cégbíróság pedig — ahová továbbgurították a labdát — két hónapja még válaszra sem méltatja a felvetést. IDE-ODA GURÍTVA Akadozik az ügyintézés gépezete, kihasználatlanul vár gazdára a sziget. Pedig életképes vállalkozásoknak lehetne terepe, komoly forintokat hozhatna a településnek. S örömteli perceket adhatna az embernek. —vasvári— ELŐNYBEN A HAZA/ Rajt — kedvezményekkel Elkészültek az új vagyon-, politikai irányelvek. Mint köztudott, az év elején visz- szavonták a régit, s a küszöbönálló háromlépcsős privatizációs törvénytervezet plusz az új kormányrendelet talán végre pontot tesz a hosszadalmas vita végére. Nevezetesen arra, hogy végre meggyorsul a modern piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakítása. AKADÁLYOK Kérdés azonban, hogy az új irányelvek miként erősítik a piaci versenyt, s nem érzik-e az érintettek kényszernek a magángazdasági viszonyok kialakulását. Ügy tűnik, pillanatnyilag nincs olyan többlet- forrás a gazdaságban, amely lehetővé tenné a még hiányzó piacgazdasági intézmények megteremtését, az államadósság csökkentését. Számos megyei vállalat. az átalakulás, a privatizálás gondjával küzd, s nem kis akadályt jelent a szükséges tőke megszerzése. Ez többnyire „csak" külföldről érkezik. A magyarok óvatosak, s inkább bíznak a banki ügymenetben, és az egyre inkább csökkenő betéti kamatokban. A magyar lakosságnak 800 milliárd forintos betétállománya van a különböző pénzintézetekben. A privatizációs folyamat általános eljárási szabályai között szerepel, hogy az állami tulajdon értékesítése során a tulajdonosi jogok gyakorlójának, vagyis az államnak versenyeztetnie kell a vételre jelentkezőket. Hazai befektető vagy belső munkavállalói csoport által tett azonos vételi ajánlat esetén — a végső elbírálásnál — előnyben kell részesíteni a magyart. Pest megyéből is jelentős számban vesznek részt a privatizációban, többek között a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat, a budaörsi Ipari Szerelvény és Gépgyár, valamint a Szentendrei Betonárugyár. TÁMOGATJÁK Az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon hasznosítási formái szintén különbözőek lehetnek. A hazai és a külföldi befektetőknek értékesíti, avagy társaságokba, befektetési alapokba, esetleg úgynevezett „portfóliócsomagok- ba” helyezi az Állami VaÉrvényben: 1992. június 16. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 143,36 146,16 Ausztrál dollár 58,41 59,65 Belga frank (109) 238,83 243,49 Dán korona 12,76 13,02 Finn márka 17,99 18,39 Francia frank 14,59 14,87 Görög drachma (199) 40,36 41,2« Holland forint 43,61 44,47 ír font 131,95 134,55 Japán jen (100) 60,96 62,16 Kanadai dollár 64,73 66,13 Kuvaiti dinár 267,15 272,65 Német márka 49,11 50,07 Norvég korona 12,56 12,80 Olasz líra (1000) 64,94 66,22 Osztrák schilling (100) 698,59 712,19 Portugál escudo (100) 59,43 60,53 Spanyol peseta (109) 77,97 79,49 Svájci frank 54,44 55,52 Svéd korona 13,60 13,86 USA-dollár 77,49 79,05 ECU (Közös Piac) 100,66 102,62 Magyarországot a Bala- tonboglári Borkombinát képviselte, de ott voltak standján hazánk történelmi borvidékeinek nemzetközileg is elismert termékei. VÁLLALKOZÓK IS A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete s a Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatala szervezésében Pest megyei agrár szakemberek is ellátogattak Bécsbe, a kiállítás megtekintésére. Lind Elvira megyei főkertész vezetésével számos megyei vállalkozó is ott volt, köztük Lukács László, a töki Egyetértés Termelő- szövetkezeten belül megalakult Nyakas Kft. tagja, valamint Kaiser János, akivel közösen szeretnék megvalósítani nagy álmukat: egy, a bécsihez hasonló, kellemes szórakozó- és kirándulóhely kialakítását Tökön, a híres-nevezetes pincesoron. Ezzel is hozzá kívánnak járulni az egykor nevezetes bortermelő vidék, Buda környéke rangjának visszaállításához. A Grinzingben meggyőződhettek arról, hogy a kellemes környezet, a jó minőség nagy turistacsalo- gatónak bizonyul. Lukács László elmondta, eddig hat pincéje van, s közülük ötöt bérel. Már belekóstolt a vállalkozásba, hiszen az utóbbi^ egy-két évben vásárolt ' szőlőjét, a szövetkezet feldolgozóüzemében „fogyasztották el’’ a feldolgozómasinák. Különösen fontosnak tartja, hogy korszerű palackozóberendezésre is szert tegyen, ha beindul vállalkozásuk. SZÍVÜGYÜK LEGYEN A csoporttal utazott Siket Gábor dömsödi szőlős gazda, régi bortermelő, akinek borai számos me gyei versenyen szerepeltek kitűnő eredménnyel. Ami kor arról kérdeztem, milyen tanulságokat vont le a nemzetközi borászati kiállításon, elmondta: mindenütt minőségre és az esztétikus megjelenítésre, vagyis a palackozásra helyezik a hangsúlyt a termelők és a forgalmazók. Lind Elvira megyei főkertész szintén igen tanulságosnak tartotta a kiállítást, hiszen szerinte is kitűnik ebből, hogy szükség van a hegyközségek rangjának visszaállítására. Olyan egységekről van itt szó, amelyek szívügyüknek tekintik a szőlő- és bortermelők érdekeit. A Vinován külön szalonokat alakítottak ki a kiállítók. Olyan standokat, ahol családias hangulat és jókedv uralkodik. A Bécs- ben háromévenként sorra kerülő borászati kiállításon érthetően jelen vannak a nagy kereskedelmi cégek „utazó nagykövetei’’, akik felvásárolják a cégüknek megfelelő borokat. Remélhetően a magyarországi szakemberek s a bortermelők is tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi piacon csak elsőrangú boroknak, borféleségeknek lehet a jövőben keresnivalójuk. MEGVAN A VÁLASZ Mind többször hangzik el mostanában, hogy a nemzetközi piac telített, s ezért nem kellenek a magyarországi borok. De ez csak részben igaz. Éppen a Vinován kaphattak csatta- nós választ a siránkozók, hiszen azok a borok, amelyek piaci fogadtatása évek óta kiegyensúlyozott, minőségüknek köszönhetik keresettségüket. Gyócsi László gyonügynökség az eladásra szánt tulajdont. A kormány a munkavállalók tulajdonszerzését — a hatályos jogszabályok és az irányelvek keretei között — kedvezmény nyújtásával is támogatja. A munkavállalók és az általuk alapított társaságok, illetve az — immáron megszavazott — munkavállalói résztulajdonosi programban részt vevők számára adott kedvezmények formáit egységesen kezelik. Az állami vagyon terhére adható kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az átalakuló állami vállalat induló vagyonmérlegében megjelölt saját tőke tíz százalékát, pontosabban személyenként a 12 havi bruttó alapbérnek megfelelő pénzt. A kedvezmény mértékét a kettő közül az alacsonyabb összeg határozza meg. Ha a saját vagyon nem éri el a meghatározott összeget, akkor — indokolt kérés alapján — az állami tulajdonosi szervezetek saját hatáskörükben 15 százalékra emelhetik fel. Az állami vállalatból átalakult társaságnak — av tulajdonrésze értékesítése során — az állam tulajdonosi szervezete az eladási árnak legfeljebb feléig adhat árkedvezményt, illetve részletfizetést a munkavállalóknak. TÖRLESZTENEK A dolgozói részvények is részt vehetnek a tőzsdei forgalomban. A részvények értékesítésekor a névértéket kell alapul venni, melynek 90 százalékáig adható árkedvezmény. Az idén a privatizációs hitelkonstrukcióban befolyó bevételek várhatóan elérhetik a 4 milliárd forintot. Ezt automatikusan az államadósság törlesztésére fordítják. I. M. Ha nekünk sok is, százalékban kevesebb Májusban 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az áprilisi adatokhoz képest — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentése. A dokumentumból kiderül az is, hogy az utolsó 12 hónap alatt 22,6 százalékos volt az árszínvonal-növekedés. Tavaly ugyanebben az időszakban 2,2 százalékos havi és 36,9 százalékos éves árnövekedést jelzett a statisztika. A május havi átlagos áremelkedésen belül a legmagasabb értéket a benzin 7,8 százalékos drágulása mutatta. Az utolsó 12 hónapra jellemző 22,6 százalékos áremelkedésen belül a legmagasabb a fűtés, a háztartási energia árindexe, míg ez az érték az átlagosnál alacsonyabb a tartós fogyasztási cikkek, az élelmiszerek, valamint a szeszes italok és dohányáruk esetében. Az egyes kiadási tételek árváltozásai között éves távon jelentős különbségek is tapasztalhatók. Árcsökkenést mutat 12 hónap alatt az étolaj (1,1* százalék), a hántolt rizs (4,5 százalék), a cukor (1,5 százalék), a burgonya (3,5 százalék), a mikrohullámú sütő (5,4 százalék), a motor- kerékpár (5,9 százalék), a sztereó magnósrádió (8,5 százalék), a színes tv (0,3 százalék), a videoképmag- nó (8,7 százalék) árindexe. Az átlagosnál kisebb az áremelkedés a liszt, dara (8,9 százalék), a száraztészta (8,1 százalék), a friss hazai és déligyümölcs (4,7 százalék), az üdítőitalok (11,9 százalék), a lakás-karbantartási cikkek (7,1 százalék), hírközlés (11,8 százalék) körében. Az átlag közelében helyezkedik el számos jelentős kiadási tétel árváltozása : hús, húskészítmény (23,4 százalék), házon kívüii étkezés (25,2 százalék), hűtő- és fagyaszt ókészül ékek (20,8 százalék), edények, háztartási felszerelések (18,7 százalék), mosó- és tisztító- szerek (25,7 százalék), testápolási cikkek (24,9 százalék) és a ruházati cikkek döntő többsége. Ugyanakkor magasan átlag felettiek a diószén (216,9 százalék), brikett (293,6 százalék), központi és távfűtés (220,9 százalék), valamint a taxi (151,8 százalék) árindexei. ÚJRA LEGYEN RANGJA Ami jó, azt viszik öt napon át az osztrák főváros látványosságnak, idegenforgalmi csemegéjének számított a Vinova nemzetközi borkiállítás. Június 11—15. között a szűkebb szakmai és a fogyasztói nagyközönség előtt egyaránt megmérettek a világhírű olasz, francia, spanyol, kaliforniai s az osztrák bortermelők, zömükben magánvállalkozók és egyházi szőlőbirtokok művelői.
