Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
Bírósági végzés nélkül Kilakoltatás Kolozsvárott? Koszorúzás A Magyar Köztársaság követségének koszorúját helyezték el kedden a párizsi Pere Lachaise temetőben Nagy Imre jelképes sírján, kivégzésének évfordulóján. 1956 miniszterelnökének a párizsi magyarok akkor állítottak emlékművet, jelképes sírt, amikor Magyarországon még a 301-es parcella jeltelen sírjában nyugodott. Megkoszorúzta az emlékművet több párizsi magyar szervezet is. Mindenki kitelepít A boszniai helyzetről az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára készített legújabb jelentésében Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára egyebek mellett rámutatott: mind Zágrábban, mind Belgrádban cáfolják azt, hogy Boszniában egyetlen katona is az ellenőrzésük alatt lenne. Ugyanakkor alapos ok van azt feltételezni, hogy a szerb és a horvát harcosok továbbra is kapnak pénzügyi és logisztikai támogatást Bosznián- kívülről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához közel álló források elmondták, hogy a főtitkári jelentésben — amely kedden jelenik meg hivatalos okmányként — Butrosz Gáli hangsúlyozta: Horvátországban a Szerbek által ellenőrzött területeken topábbra is folyik a horvá- iok kitelepítése, a horvátok ellenőrizte részeken viszont szerbeket telepítenek ki lakóhelyükről. Kolozsvárott kedden megpróbálták kényszerrel összeköltöztetni a magyar diákszövetség, a MADISZ irodáját a Korunk című magyar lap szerkesztőségével, hogy helyet kaphasson egy román lap irodája a Korunk helyén: a régi vár- megyeházán. Két nappal korábban utasította Gheor- ghe Funar polgármester a MADISZ-t, valamint a Korunk szerkesztőségét, hogy „csoportosítsák át” irodáikat, mert szüksége van a Korunk helyiségeire a Mesagerul Transilvaniei című román helyi lapnak, a polgármesteri hivatal szócsövének, Erre az átcsoportosításra Funar polgármesternek mellesleg nem volt bírósági felhatalmazása. A bírósági végzés nélküli utasítás azért keltett nyugtalanságot, mert az eseményekkel párhuzamosan — a Királyhágó melléki református egyházkerület tájékoztatási szolgálata szerint — a polgármester kilakoltatást helyezett kilátásba a Szabadság című lappal, . valamint az RMDSZ-szel szemben is. ★ Kolozsvár ultranacionalista polgármesterének, Gheorghe Funarnak lemondását követelték két romániai emberjogi szervezet vezetői. Az AP szerint szemére vetették, hogy visszaél a hatalommal, és megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a magyar és a többi nemzeti kisebbséget. Ina Bardan, az emberi jogok védelmére alakult román liga vezetője hangsúlyozta, hogy Gheorghe Funar le akar számolni minden másként gondolkodóval, és a cenzúra újbóli bevezetését készíti elő. Renata Gavrila-Weber, az emberi jogok védelméért küzdő romániai szövetség részéről kijelentette: — A hátborzongatóak; olyan, polgármester rendelkezései mintha a kommunista párt központi bizottságának utasításai éledtek volna újjá. Václav Havel csehszlovák elnök szerint a föderáció két szubjektummá történő átalakulása során meg kell őrizni a nyugalmat. „A HZDS küldöttsége ezzel teljes mértékben egyetértett” — közölte Havel újságírókkal, miután többórás megbeszélést folytatott hétfő este Prágában Vladimír Meciarral, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetőjével. A tanácskozás és az azt követő „munkavacsora” után előbb Meciar jelent meg a közös sajtótájékoztatóra összegyűlt tudósítók körében, majd — távozása után — Havel lépett a terembe. Ez a tény is jelzi, hogy a két politikusnak kevés közös mondandója volt. Meciar tájékoztatta az államfőt a szlovákiai parlamenti választásokat megnyert mozgalomnak az államjogi berendezkedés kérdéseit illető — változatlan •— elképzeléseiről. A HZDS nem támogatja Václav Havel újbóli szövetségi elnöki jelölését, és kitart amellett is, hogy mind a Szlovák, mind a Cseh KözCousteau szerint óriási siker volt Óriási sikernek minősítette a riói környezetvédelmi csúcstalálkozót Jacques Cousteau, a világhírű francia óceánkutató. „Azt hiszem, hogy ezen esemény után Földünk meg fog változni, és az emberek kevésbé lesznek önzöek” — mondta nagy optimizmusról tanúbizonyságot adva Cousteau, aki kedden egy környezetvédelmi szabad- egyetemet avatott fel a brazíliai Curitibában, Parana állam székhelyén, az ország mintavárosában. társaságnak saját nemzetközi jogalanyiságot kell kapnia. „Ez valami más, mint a közös állam” — konstatálta Havel. Václav Havel csehszlovák elnököt terheli a felelősség, hogy a csehek és a szlovákok eddig még nem tudtak megállapodni Csehszlovákia jövőjéről '--- vélekedett kedden, Bécsben tartott sajtóértekezletén Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetője. A szlovákiai választásokon győztes párt irányítója egyben hozzátette: ha a csehek miatt nem sikerül Prágának és Pozsonynak megegyezni» az eddigi csehszlovák állam további sorsáról, akkor a szlovákok „egyoldalú lépéseket lesznek kénytelenek megtenni”. A HZDS vezetője bécsi sajtóértekezletén rendkívül hevesen bírálta a csehszlovák elnököt. Mint mondta, a választások után Havel elveszítette politikai súlyát, mivel eltűntek azok a pártok, amelyek támogatták őt. Külföldi események - egy mondatban OROSZORSZÁG lett a Világbank 159. tagja, miután Jegor Gajdar orosz miniszterelnök kedden Washingtonban aláírta a csatlakozási okományokat — jelentette a DPA. „Kővel elveszítette politikai súlyát" AZ EURÖPAI KÖZÖSSÉG szocialista pártjainak vezetői kedden Lisszabonban kijelentették, hogy Dániát nem szabad elszigetelni Európától pusztán azért, mert a dánok elutasították a maastrichti szerződést. UKRAJNA is csatlakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerződés párizsi chartájához. Az okmányt kedden látta el kézjegyével Párizsban Leonyid Kravcsuk ukrán államfő. SALI BERISIIA albán államfő hétfőn a Bush amerikái elnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Jugoszlávia Koszovó elleni esetleges lépése Albániát és Macedóniát is belesodbrhatja a konfliktusba, s így akár egy balkáni háborút is kirobbanthat. OLASZ ÉS SPANYOL egységek is részt vesznek azon a nagyszabású francia hadgyakorlaton, amelyet a francia fegyveres erők három haderőneme kezdett meg hétfőn, a Földközi-tenger térségében. Brit egységek pedig támogató feladatokat látnak el. Már csak a madarak szállnak Irak kedden leállította az összes belföldi légijáratot meghatározatlan időtartamra, mert az ENSZ-em- bargó miatt nem jut repülőgép-alkatrészekhez — jelentette a Reuter az INA iraki hírügynökségre hivatkozva. Mindössze két járatot érint a teljes leállás, már csak ennyi közlekedett az utóbbi időben az arab országban. Az iraki légitársaság vezérigazgatója közölte, hogy immár egyetlen alkatrész sincs az országban. Elmondta, hogy vállalata 200 millió dollárt veszített az embargó miatt, 4 ezer alkalmazottjának pedig jóformán nincs semmi dolga, mivel nemzetközi járatok sem érkeznek Irakba az embargó miatt. Javuló kapcsolatok Katona Tamás magyar és Teodor Melescanu román külügyi államtitkár májusi budapesti tárgyalásain egyetértett abban, hogy egy sor területen lehetőség van a kapcsolatok javítására. A pozitívumok mellett a tárgyalásokról készült dokumentumban ezúttal sikerült írásban is rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyekben eltér Budapest és Bukarest véleménye. Ilyen például a kisebbségi vegyes bizottság felállítása, egy közös kisebbségi nyilatkozat kidől-, gozása, a főkonzulátusok visszaállítása, az aradi vértanúk emlékművének felújítása, illetve az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos dokumentumok feldolgozása. A magyar fél ennek ellenére reméli, hogy előbb-utóbb ezekben a kérdésekben is sikerül közös nevezőre jutni. A dokumentum megállapításairól Herman János külügyi szóvivő adott tájékoztatást keddi sajtókonferenciáján. Ellentmondásosnak tartják a kárpótlási törvényt A magántulajdonossá vált szövetkezeti tagok érdeke ne legyen alárendelhető a kárpótlási szempontoknak — vélekedik a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége. A szervezet vezető testületé szerint erre a mezőgazdaság struktúraváltása és az ágazat működőképességének megőrzése érdekében van szükség. Ezért követelik, hogy a parlament tűzze napirendre a mezőgazdaságot hosszabb távon orientáló törvényeket. A MOSZ elnöksége eljuttatta az MTI-hez azokat a javaslatokat, amelyeket a kárpótlási törvény módosításának tervezetéhez állított össze. A javaslat szerint a törvénynek határozottan ki kell mondania, hogy azoknak a földvásárlóknak, akik az árveréses megoldást részesítik előnyben, a kárpótlási földalapból csak olyan nagyságú földet kell kijelölni, amilyen aranykorona-értéket képvisel a kárpótlási jegyük. A szerveket szerint egyértelműbbé kell tenni azt is, hogy csak a kibocsátásköri névérték fordítható földvásárlásra. A MOSZ úgy véli, ellentmondás van a tervezet két, alapkoncepciót érintő paragrafusa között. Az egyik szerint az árverésre csak a bejelentett igényekkel megegyező értékű terület bocsátandó és ennek alapján az árverési vételi árak átlaga nem csökkenhet aranykoronánként 1000 forint alá. Egy másik pont viszont azt sugallja, mintha ez bekövetkezhetne. A szervezet javasolja a két paragrafus közötti feszültség feloldását. ALKOTMÁNYOSSÁGI KONTROLLT SZERETNE AZ MSZOSZ Ellentétes az alkotmány- bírósági döntéssel a szak- szervezetekkel kapcsolatos múlt évi 28-as törvény módosítására előterjesztett törvénytervezet. Az MSZOSZ ezért levelet intéz Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, hogy a törvény aláírása előtt kérjen alkotmányossági kontrollt. Ezzel az MSZOSZ szerint megspórolható lenne az alkotmánybírósági eljárás, mert ha az előterjesztett módon hagyja jóvá a parlament a törvénymódosítást, akkor annak kihirdetése után az MSZOSZ haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Alkotmánybíróság előírta, hogy június 30. után a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet jelenítse meg valamennyi szakszervezet érdekeit. Az előterjesztett törvénytervezet ezzel ellentétes módon a legnagyobb tulajdonosi kört, az ágazati, szakmai szakszervezeteket kirekeszti a részvételből — mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. WM HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ MÍÍM MÚLÓBAN A SOKKHATÁS? Az egészségügy és a rendszerváltás A TIZENEGYEK első reakciói a maastrichti szerződésre nemet mondó dán népszavazásra az elkeseredettségé és a mély pesszimizmusé voltak. Miközben Koppenhágában az ezredfordulóra szorosabb politikai együttműködést és a tizenkettek Európájában közös pénzt megteremtő szerződés ellenfelei örömtáncot lejlettek a parlament épülete körül, a többi fővárosban az első sokkhatás nyomán vezető politikusok vélekedtek úgy, hogy az oly keserves tárgyalások során, a múlt decemberben létrejött megállapodás lényegében halottnak tekinthető, hiszen az alkudozások kezdődhetnek elölről, s ki tudja, mi lesz az eredményük. Azután következett a jelzés Koppenhágából: a kormányfő szerint nincs szükség semmiféle újratárgyalásra, hiszen voltaképpen egy négymilliós szavazótáborból alig 50 ezerrel többen mondtak nemet az unióra vonatkozó decembe2 P Jfírínn ri megállapodásra, mint akik igennel voksoltak. Későbbi időpontban, ha a kételyeket eloszlatják — hangzott az üzenet Koppenhágából — meg lehet ismételni a most negatívan végződött népszavazást, s az eredmény bizonyára pozitív lesz. Az európai fővárosokban is hasonlóak voltak ezután a nézetek, hiszen egy ötmilliós nép voksa nem akadályozhatja meg, hogy egy 340 milliós közösség tovább haladjon az egység útján. Ez a véleménye John Major brit miniszterelnöknek is, akinek országa július 1-jétől fél évre átveszi az EK elnöki tisztét. Az Európai Közösség — mondotta az angol kormányfő — már nézett szembe hasonló nehézségekkel,* de mindig sikerült felülkerekednie rajtuk, és folytatta útját egyenesen előre. A Time című amerikai hetilapnak nyilatkozó Maj'or már előretekint a június végi lisszaboni EK-csúcsér- tekezletre, amelynek csak egyik megoldandó kérdése lesz a dánok ügye. Napirendjén olyan problémák szerepelnék, mint az, hogy mikor nyissa meg a közösség kapuit a korábban felvételét. kért Svájc, Svédország, Ausztria és Finnország előtt, és milyen biztatót mondjon a csatlakozását kérő közép-kelet-euró- pai volt kommunista országoknak. El kell fogadni túl ezen Lisszabonban az öt évre szóló közös költségvetést, amelynek összege már meghaladja a 114 milliárd dollárt, ami tetemes summa. Lisszabonban áttekintik majd azt is, hogy Dánián kívül a többi 11 tagállamban hogyan áll a maastrichti egyezmény decefnber végi határidőig esedékes ratifikálási eljárása. Valamennyi tagország törvényhozásbeli jóváhagyása szükséges ugyanis ahhoz, hogy 1993. január 1-jén elkezdődhessen a fokozott integráció folyamata. Ügy tűnik, hogy a dániaihoz hasonló problémával másutt nem kell számolni. A világlapok által adott előrejelzések szerint 10 ország parlamentjében egyértelműen jóváhagyó voksolás várható. Az egyetlen helyszín, ahol néhány nap múlva népszavazás dönt majd a szerződésről, Írország’lesz, de itt sem várható a koppenhágaihoz hasonló meglepetés. PERSZE NEM LEHET azt mondani, hogy a „koppenhágai eset” azért nyom nélkül maradt volna. Legutóbb például, amikor De- lórs, az EK bizottságának elnöke azt javasolta a közösség pénzügyminisztereinek, hogy 30 százalékkal emeljék meg az Öt évre szóló költségvetést, hogy a szegényebb tagok nagyobb támogatást kaphassanak, az indítványt elutasították. S ezt a brüsszeli központban a dániai szavazás miatti nagyobb óvatossággal magyarázták ... Árkus István Nem kevés kritika érte a jelenlegi egészségügyi kormányzatot azon a szakmapolitikai tanácskozáson, amelyet Volt-e, van-e, lesz-e rendszerváltás az egészségügyi alapellátásban címmel kedden este rendezett a Magyar Szocialista Párt. A nagyszámú érdeklődő előtt ' Andréka Bertalan, népjóléti helyettes államtitkár adott áttekintést a tárca elképzeléseiről, az egészségügyi reformkoncepcióról. Elmondta: a kormány célja az egészségügyi alapellátás 100 százalékos privatizációja. Ezt követi a járóbeteg-, majd a fekvőbeteg-szakel- iátás reformja. Mindez — mutatott rá — a tárca cselekvési programjára építve folyamatos rendszerváltásként úgy valósul meg, hogy az ezredfordulóra már egy korszerű egészségügye legyen az országnak. Ebben a munkában a tárca csak koordinatív szerepet vállal, és csupán szakmai szempontból kíván jogszabály- alkotóként fellépni — mondta Andréka Bertalan. Kovács Pál, az MSZP országgyűlési képviselője ugyanakkor úgy vélekedett: megfelelő törvényi háttér híján a népjóléti vezetés rendeletek útján kézi vezérléssel irányítja a rendszerváltást. Mint az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságának alelnöke pedig kétségbe vonta, hogy a tárca törekedne a döntéselőkészítésbe bevonni a szakmai közvéleményt, hiszen — mint mondta — még a bizottság is csak legfeljebb utólag értesül egy- egy jogszabály megszületéséről.