Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
Mindenről van véleményük Társas hétköznapok Amint a képen látható, az asszonyok többsége varr. Türelemmel, nyugalommal, szépen, ahogyan csak bizonyos korban lehet, amikor van idő a míves munkára Az újság körbejár — délutánig mindenkihez odaér. A reggeli hírek itt később is értékesek; nem sürgős senkinek, bőven van idő megtárgyalni az eseményeket. A szigetszent- miklósi idősek klubjában kedélyes nyugdíjasok töltik napjaikat az 1984-ben felújított családi házban — összesen harmincketten. — ötvenhárom a legfiatalabb és kilenevenhárom esztendős a legöregebb társunk — mondja Láncos Pálné, -a gondozási központ vezetője —, s tizenketten közülük éjjeli szállást is nálunk kapnak. Valameny- nyien egészségesek, csak a közösség nélkül magányosak. Sokat jelent számukra a nálunk biztosított sokféle szolgáltatás — háromszori étkezés, orvosi ellátás, ruhatisztítás —, a legfontosabb azonban a társaság. A szociális rászorultság mellett a legtöbben mégiscsak az egyedüllét miatt jönnek, hiszen közösen a gond is kevesebb. Beszélgetéssel, olvasással, kézimun- kázással és videózással telik az idő, de közös programokat is szervezünk: elmegyünk a falumúzeumba, megemlékezünk az ünnepekről, s jó időben sokat sétálgatunk, összeszoktak ezek az emberek, régóta vannak együtt. A gondozónő a társalgóba kísér — kényelem, tisztaság és jókedv fogad. A férfiak kártyáznak, az asszonyok többsége varr, s akinek mindehhez nincs kedve, olvas. S persze ezt-azt mondanak. Mindenről van véleményük, minden iránt érdeklődnek. Mert ebben nem számít a kor. Az öreg is lehet — szellemében — fiatal. Va. É. (Erdősi Ágnes felvétele) Egy hannoveri öregotthonban szalmonellás fertőzés következtében heten meghaltak — közölte a Népjóléti Minisztérium szóvivője. A 70 és 85 év közötti bennlakók, nők és férfiak vegyesen, május 27. és június 1. között hunytak el, miután néhány nappal korábban 54-en betegedtek meg szalmonellafertőzésben. A hivatalos jelentés szerint a fertőzést nyers tojással készített eperkrém okozta, amelyből minden bennlakó és a teljes személyzet fogyasztott. A minisztérium szóvivője közölte továbbá, hogy az elhunytak egyikénél sem a t Történelmi emlékidéző ■ j: Honvédek a háborúban i---------------------------------------------------------------------------------------------------------------_ A Bernben elő magyar hadtörténész, Gosztonyi Péter hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadba indulásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál megjelent könyvből ismét részleteket közlünk. A magyar királyi hon- véd.ség 1942 tavaszán 225 525 katonát tartott fegyverben. A tervbe vett, módosított hadrend alapján a meglevő hadműveleti egységeket 1942 márciusától kezdve úgynevezett könnyű hadosztályokká szervezték át, egyenként két gyalogezreddel és egy felduzzasztott létszámú tüzérezreddel. Eközben állították fel a keleti frontra küldendő 2. hadsereget is. A honvédség vezetői, Bartha és Szombathelyi vezérezredesek már 1942 februárjában megszerezték a kormányzó jóváhagyását, hogy a 2. hadsereg mozgósításra kerülő három hadtestének állományát ne a hadtestek területéről — mint különben történnék —. hanem az egéisz ország területéről egyenletesen állíthassák össze. A behívásoknak ez a módja elsősorban politikai meggondolásból eredt. A tábornokok a kormányzóval egyetemben az egész ország lakosságára arányosan kívánták elosztani a külhoni hadviselés terhét. Másrészt viszont az új módszer arra is jó volt, hogy a honvédség rendelkezésére álló élő erőt és felszerelést az illetékes szervek úgy osszák el, hogy a felállítandó 2. hadsereg minél kisebb mértékben érintse a magyar királyi honvédség legértékesebb emberanyagát, és ne akadályozza a honi hadsereg mo zgós it h at óság át. illetve akcióképességét. Ez össze* függött a feszült magyar— román viszonnyal is. Horthy nem engedélyezte például a román határ mentén levő VI. és IX. hadtest igénybevételét. A 2. hadsereg parancsnoka az ötvenkilenc éves Jány Gusztáv vezérezredes volt. Vezérkari főnöke Ra- kovszky György vezérőrnagy lett. Öt váltotta fel a fronton később Kovács Gyula vezérkari ezredes, aki egyébként Jány tanítványa volt a hadiakadémiáin. A 2. hadsereg összlétszá- ma az utolsó kijelölt csapáitoknak a frontra való kiérkezése után, szeptember elején meghaladta a 200 000 főt. E szám azonban sem erőben, sem harci-erkölcsi értékben nem mutatta a valóságot. A magyar hadosztályokban — a három ezredre tagozódó német és szovjet hadosztályokkal szemben — egyenként csak két gyalogezred volt. Ezért is hívták őket könnyű hadosztályoknak. Ezt a megkülönböztetést azonban a német felső vezetés az arcvonal méreteinek kijelölésekor nem vette figyelembe: a kát ezredből álló és így csökkentett értékű ma- , gyár hadosztályok olyan feladatokat kaptak, amelyek a német felfogás szerinti teljes értékű, tehát háromezredes hadosztályokhoz voltak szabva. Mindamellett az elvonuló alakulatók. a Magyar Királyi Honvédségben addig soha nem látott mértékben, igen jól fel voltak szerelve a nem mozgósított egységektől elvett fegyverekkel. Persze ez a magyar viszonylatban jelentősnek mondható felszereltség korántsem volt olyan nagyon erős — sem mennyiségben, sem minőségbein 1— a Vörös Hadsereggel szemben. Akadtak egyéb problémák is: a Magyar Királyság területén élő nemzeti* B ff 0 0 0m " • Cf/crl buzgó szepvtoa JUTALOMBARANGOLÁS Gyálon a kertbarátok köre nem azonos a nyugdíjasok klubjával, mindazonáltal — ez az igazság — több köztük a hatvan éven felüli, mint a fiatal. Jól érzékeltette ezt a közelmúltban lezajlott debreceni kirándulás is. A 45 résztvevő többsége már a fehér hajúak korosztályába tartozott. „feredőztek a hévízforrásban”. A községrendezésért kijáró következő, második kirándulás helyszíne Szeged lesz augusztusban, s ha szegedi boszorkányt nem is, de egy jó halászlét biztosan kapnak a Tisza-parti városban. Tanulságos Látványosan csökkent fi forgalom Washington egyik nagyáruházában. Az igazgató az eladókban láita az okot. Közölte, ha így dolgoznak, kicseréli a személyzetet. A bizonyítékot az új elárusítótól vélte, .aki: korábban profi labdarúgó volt. Megkérdezte hát, mi történik, ha a csapat 'állandóan csak veszít, ugyebár új játékosokat szerződi étnek? A válasz: Ha a csapatnak rosszul megy, szinte mindig leváltják az edzőt; A jutalomkirándulás során az egyik csoport megtekintette Debrecen nevezetességeit — a református templomot, a kollégiumot és persze a Nagyerdőt —, a másik csoport viszont Hajdúszoboszlót választotta, Nevek és arcok az agyban Kicsoda is ön? Gondolom, sokunkkal — az idősekkel gyakrabban — előfordul, hogy találkozunk valakivel, aki olyan ismerős, de sehogyan sem sikerül rájönnünk, hol és mikor találkoztunk vele. Akkor most köszönjünk vagy ne, ő vajon tudja-e, hogy mi kik vagyunk, és egyáltalán olyan kínos az egész. Legalább ilyen kellemetlen, ha olyan valakivel találkozunk, vagy beszélgetünk, akiről tudjuk, hogy egy kollégánk férje, tudjuk, mivel foglalkozik, hol lakik, de a neve nem ugrik be. szalmonellát tüntették fel a halál okoként, hanem szívbénulást vagy más betegséget adtak meg okként. Ennek ellenére egyértelmű az összefüggés az elhalálozások és az ételmérgezés között. A szalmonellás fertőzés volt a pont az „i” betűn, amely a más betegségek következtében már az elgyengült öregek halálához vezetett. — Ez az eset is megmutatta — hangsúlyozta a szóvivő —, hogy a szalmonellás fertőzés idős emberek (akárcsak gyermekek) részére súlyos veszélyt jelent, és nagyon komolyan kell venni. ségek az ország összlakosságában képviselt számarányuknak megfelelően, tehát mintegy 20 százalékos arányban kerültek a 2. hadsereghez. így a csapatoknál elég sokan voltak — igaz, hogy főképpen az ellátó és kiszolgáló részlegeknél — észak-erdélyi románok, délvidéki szlávok, kárpátaljai ruténok és Kassa-Eperjes vidéki szlovákok. Vajon milyen érdekük fűződött ezeknek ahhoz, hogy egy magyar hadseregben, távol otthonuktól, orosz földön német célokért harcoljanak? Aat hisszük, hogy nem sok! Egyébként a Kárpátmedencéből 1945 után erőszakkal kitelepített németség vezetői is vizsgálták eZt a kérdéskört, többek között egy hosszabb értekezésben, amelynek ezt a már megfogalmazásával is sokatmondó címet adták: „Nem elvéreztetni akarta Magyarország a nemzeti kisebbségeit a Szovjetunió elleni háborúban?” A honvédekből is hiányzott az, amit a katonai szakirodalom találóan harci szellemnek mond. A német hadvezetés rendelkezésére bocsátott 2. hadsereg katonái abban a tudatban indultak a harctérre, hogy bizonyos idő múlva felváltják őket. Amikor aztán a felváltás ideje kitolódott és bizonytalanná vált, úgy éreztiék, hogy őket a halál mezsgyéjére száműzték. Az egyszerű honvéd ilyenfajta érzéseit számos tapasztalat erősítette: például az, hogy milyen sok idősebb — harmincöt évesnél öreMiért vannak ezek a bosszantó feledékenységek, mi okozza ezeket? A pszichológusok alaposan elemezték e kérdést. Megállapították, hogy az ilyen jellegű felismerések, névazonosítások során az emberek három típusú hibát szoktak elkövetni. Az egyik, amikor nem ismerünk meg egy ismerőst. A másik hibalehetőség, tudjuk az illetőről, hogy ismerős, de nem emlékszünk rá, hogy honnan. A harmadik lehetőség, hogy nem jut eszünkbe az ismerős neve. Meglepő módon olyan soha nem fordul elő, hogy tudjuk a nevet, de semmi mást. gebb — bajtársa van, hogy hány nincstelen földműves és szegényparaszt szolgál az egységében, vagy hogy a magyarországi szabadsága alatt megbetegedett katonát nem odahaza, hanem Oroszországban, hadműveleti területen ápolják —, mert ilyen eset is előfordult. Nem volt jobb a tisztikar harci szelleme sem. A 2. hadsereg tisztikarának elég jelentős részét, főhadnagyig bezárólag, tartalékos tisztek alkották. Őket, érthetően, nem nagyon uralta a katonai szolgálat iránti érdeklődés vagy a hadsereghez való ragaszkodás. Leszerelésük napját várták, és, ha mód volt rá, még sürgették is. E tényezőket még súlyosbította a 2. hadsereg felszerelése és szegényes anyagi helyzete. A tüzérségi lövegek egy része elég korszerűtlen volt. Különösen sanyarú helyzet mutatkozott a páncélelhárításban. Valamivel jobb volt a helyzet a páncélosoknál. Mivel a keleti arcvonalra kiküldött rögtönzött 1. magyar páncéloshadosztálynak 1942 elején nem állt rendelkezésére megfelelő számú közepes harckocsi, a németektől jött a pótlás. Az 1. magyar páncéloshadosztály a 2. magyar hadsereg elit alakulatának számított. Ez igaz, ha felszerelését összevetjük a magyar hadsereg többi alakulataiéval. Viszont minőségileg és mennyiségileg a felszerelése alatta maradt egy 1942-es német vagy szovjet páncéloshadosztályénak. Ezek alapján a pszichológusok feltételezik, hogy az emberi agy valahol máshol tárolja a neveket, mint az egyéb információkat. Ráadásul a név elérése elég rossz, azaz sok idő kell ahhoz, hogy eszünkbe jusson. Ezt például úgy lehet bizonyítani, hogy kísérleti személyeknek képeket mutatunk, egyszerre kettőt. A képek híres embereket ábrázolnak, és a kísérlet alanyának el kell döntenie, hogy a két látott híresség, mondjuk, magyar-e, vagy popsztár-e, vagy a keresztnevük János-e. Ez utóbbi eldöntése tart a legtovább. Sőt mi több! Könnyebben és gyorsabban tudjuk megtanulni valakinek a foglalkozását, mint a nevét. Ha ismeretlen emberekről egy kísérlet során elmondjuk, hogy a foglalkozásuk ács, szabó vagy kovács, ezt könnyebb megjegyezni, mint azt, hogy a nevük Ács, Szabó vagy Kovács. A pszichológusoknak van még egy nagy érvük arra, hogy az agyunk máshol tárolja a neveket, mint az ismerős arcokat. Egy, a hatvanas éveiben járó, művelt férfit agydaganat miatt meg kellett műteni, agya egy részét eltávolítani. A műtét után a beteg senkinek sem tudta a nevét, de az arc alapján el tudta mondani, hogy az illető, akit nem tud megnevezni, melyik országnak mikor volt a külügyminisztere. Mindez nem is olyan meglepő, ha meggondoljuk, csak az utóbbi időben van szükség arra, hogy nevek alapján különböztessük meg embertársainkat. Az őseinknek valóban arra volt nagyobb szükségük, hogy tudják, ki az, aki jó kenyeret tud sütni, vagy ki tudja megjavítani a lábbelijüket. Ne mérgelődjünk tehát feleslegesen, ha nem jut eszünkbe főnökünk neve. Neki is meg kell értenie, igazán nem udvariatlanságról van szó. Várjon néhány ezer évet, amíg az evolúció helyére teszi a neveket az agyakban! B. K. xJftritni13 Nem játék a szatmonetfa Legyen óvatos!
