Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
A megvalósulás lehetősége Alapítványok támogatásával kólát és az 18-13—49-es szabadságharcot. Ehhez az amerikai, a kanadai s a nyugat-európai magyarság anyagi támogatására is számítanak. A harmadik alapítvány neve: Nagykörös Műemlék Városért. Ennek számlaszáma 769-030-170. devizaszámlaszáma pedig B 015-166. Ezen alapítvány pénzeszkö- 'zeinek támogatásából szedetnék felújítani és rendbe 'hozni a Cifrakertet, a cifrakerti arénát, a csónakázótavat s a városközpontot. Mint az köztudott, januártól csak az APEH által engedélyezett alapítványok befizetésével lehet az adóalapokat csökkenteni. Ezek mind megkapták ezt a lehetőséget A Nagykőrösi Hírlap megtudta. hogy az alapítványtevő tlr. Novák László, s a kuratóriumoknak neves városi személyiségek a tagjai, vezetői, így Kiss János pol- ■gármestér.' Kladács Györgyi városi főépítész, Deák György iskolaigazgató. Olvasóink figyelmét külön felhívjuk arra, hogy mindegyik alapítványt az OTP nagykőrösi fiókja vezeti. tehát szükséges a fiók MNB-száma is. MNB 217-98 175 ez, s ezt követően kell az írásunkban említett csekkszámlaszámokat megjelölni. (b) Vásárlás esőben Ä legutíbbi garabós ünr népén igen kemény próbatétel elé állított a a vásárlókat az időjárás, ugyanis a helyi esőfellegek kifejezettén a piac környékét pé- céztók ki. így legalább a vásárlók egy-egy kofa standja előtt, megálltak, és ott szörnyű lkod tek tovább az árakon. Az árakról állítólag .csak jót írhatnánk, ugyan sokak szerint ezek a tavalyihoz képest csökkentek. Most az uborkát 30-40, a paradicsomot 80, az újkrumplit 32-40, a paprika darabját 7-12, a vöröshagymát 50*60, a karfiolt 50, az idei répát 30, a gyökeret 40. a karalábé darabját 10, a zöldbabot 100, a -fehér káposztát 15, a kelkáposztát 20, a sóska rakását 10 forintért tartották. A piszkét 35, a meggyet 35-40, a cseresznyét 25-40. a szamócát 70-80, a ribizlit 70, az őszibarackot 100. a dióbelet 460 forintra tartották. Ügy tűnik, a tojás ára kezd megállapodni, a. legkisebb kemény pénz értékén : ő forintért kínálták. Ezúttal is árultak halat, s baromfikat is. de a vásáriók ezeket mint afféle attrakciókat nézegették csak, mivel útba estek a konyakokat megnézendő. NAGY£°ROS| *z/£iírta XXXV í. ÉV FOLYAM, ISO. SZÁM 1992. JÜNIUS 15., HÉTFŐ Vita után döntöttek Új térítés; díjak Mindössze kétoldalas előterjesztés foglalkozott a legutóbbi képviselő-testületi ülésen az önkormányzat intézményeinek nyersanyagköltség-meghatározásával. Mint a vitában kiderült, ez a két oldal számtalan munkaóra tapasztalatait rögzítette, hiszen egyfelől az összes intézmény komoly számításokat végzett, másfelől ezt két ön- kormányzati bizottság is ellenőrző számításokkal látta el. Ebből aztán azonnal kisebb vita is keletkezett. rdesi díjak a következők. A bölcsődében tízórai, ebed és uzsonna: 40 forint. Szociális otthonban: 82 forint. Óvodai napközi otthon: 38 forint. Általános iskolai napközi ótthon: 43 forint; általános iskolai diákotthon: 75 forint; tanítóképző: 79 forint; ifjúsági tábor: 105 forint; a bírósági konyha vendégebédje: 70 forint: az Arany János' Gimnázium diákotthona: 78 forint; a Toldi Miklós Szakközépiskola diákotthona: 78 forint; a Toldi vendégebédje: 59 forint, s a kórház: 86 forint. B. O. Ingyen használatra Tanya állatvédőknek Vélhetően nem sokan tudják, hogy a nagykőrösi tanyavilágban olyan ingatlanok is vannak, amelyeknek tulajdonosa a magyar állam, kezelője pedig az önkormányzat vállalata, a Vagyonkezelő Rt. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az adott tanya városi, önkormányzati tulajdon. A Nyárkútrét dűlő 18. alatt mintegy 1200 négyszögöl területtel szoba- konyhás, rossz állapotú tanya található, amelyből a bérlő kihalt. Többen jelezték, hogy hasznosítani szeretnék ezt a tanyát, közöttük volt a Dollv Állatvédő Alapítvány is. Ök ideálisnak tartanák ezt az ingatlant kutyamenhely céljára. Éppen ezért arra kérték .az önkormányzatot, hogy térítésmentesen és lehetőleg alacsony bérleti díjjal kapják használatba ezen említett területet. Az önkormányzat rövid vita után támogatókig döntött az ügyben azzal 'érvelve, ha az állatvédők akciója nem sikerülne, akkor még mindig dönthetnek az értékesítés mellett. A két — ugyanabból a képviselő-testületből választott —•, nyilván egyenlő hatáskörű bizottság ugyanis nem azonos következtetésekre jutott. A mezőgazdasági, kereskedelmi és ellenőrző bizottság vezetője, Gulyás Lajos, az ő metódusukat indokolva rámutatott arra, hogy célként tűzték ki az intézmények elé: gazdálkodjanak! Az önkormányzatnak kötelessége erre rákényszeríteni a napközi otthonokat, a konyhákat, diákotthonokat — általában az önkormányzat intézményeit —, hiszen nem lehet az megoldás, hogy az árakat automatikusan az inflációval emeljék fel. Éppen ezért kérte, hogy ezt a bizottsági számsort fogadja el a testület. A másik illetékes bizottság Kovács Sándor vezetésével úgyszintén alapos vizsgálatokat végzett, és sok más szempontot is figyelembe vett. Természetesen ők is azt mondták, hogy az általuk megadott számsor az elfogadandó. Jó néhány tételen azonban pillanatokon balül eltérő vélemények csaptak össze. Tóth István szerint a bíróság alatti konyhán étkezőket elriasztaná, .ha az eddigi 51 forintról túlságosan magasra emelnék az úgynevezett vendégebéd árát. A Gulyás Lajos vezette bizottság ugyanis ezt az intézményi számítás szerinti 04, illetve pénzügyi ellenőrző bizottság szerinti 62.10 forinttal szemben 70 forintra kívánta felemelni, Nagyon sokan nyugdíjasok, s más. szociálisan rossz helyzetben levők is innen hordják az ebédet, mondta el a képviselő. Huszar Kálmán megfő- - galmazta, egy-egy ilyen nyersanyagköltség kiszámítása nem pusztán szorzás kérdése. Tapasztalata szerint a tavalyihoz képest jelentősen zuhannak az árak. sokkal olcsóbb a hús, a hagyma, az újkrumpli, a paradicsom, így tehát nem indokolja semmi az automatikus' inflációkövetést. Ezek után kisebb eljárási probléma keletkezett, majd végül sorról sorra szavazva végeredményben minden esetben a Gulyás Lajos vezette bizottság álláspontját szavazták meg. Érdekes mozzanata volt azonban a szavazásnak, hogy kiderült; van olyan intézmény, amely a most megszavazott díjat április 1-jétől alkalmazza. (Gulyás Lajos bizottsági elnök egy közbevetésével sejtetni engedte, hogy bizottságuk hallgatólagos támogatásával.) Ezt most a pénzügyi ellenőrző bizottság majd kivizsgálja. Ezek után az elfogadott, július 1-jétől fizetendő téAz öt kicsi unoka fáradtan pihegett az eperfa alatt. Már bebarangolták a tanya környéket: bogarat gyűjtöttek a réten, nádszálat törtek a zsombékok között, nyulat lestek a nyárfásban, vagyis ami a városi gyereknek érdekes, mindent megnéztek. Most a nagyanyó körül ültek fáradtan. — Mesélj valamit! — kérlelte a ráncos, töpörödött öregasszonyt egyikük. — De hát mit, lelkem? — Azt, amikor még kiesi voltál. — Azt, amikor a nagyapa udvarolt neked! — lódította Esztike, a legidősebb unoka. Fehér Ambrusné elmosolyodott. Ha a ráncok nem takarták volna el, talán azt is lehetett volna látni, hogy elpirult. — No jó — egyezett bele —, elmesélem, hogyan választottak meg ölvén évvel ezelőtt pünkösdi királynőnek. Fehér Ambrus, a nagyapa, aki a fiaival meg a vejeivel borozgatott az udvaron terített asztal mellett, felkapta a fejét, s olyan volt, mintha egyetlen pillanat alatt ő is átélte volna azt a régi-régi királynőválasztást. — Tudjátok — kezdte a nagymama —, valamikor itt a tanyákon minden pünkösdkor megválasztották a pünkösdi királynőt, vagyis azt, akit a legények a legszebbnek tartottak. Hű! Nagy dolog volt ez! Aki elnyerte ezt a címet, az nemcsak a legszebbnek számított, hanem a pünkösdi bálon, amit mindig a régi ta— Minden legény, aki udvarolt valakinek, a maga babáját szerette volna pünkösdi királynőnek választani. Így aztán, aki épp nem udvarolt senkinek, azt a többiek nagy becsben tartották, mert egy-két liter borral meg lehetett nyerni a szavazatát. nyai iskolában rendeztek, kapott egy csodálatos virágkoszorút is. Minden lány erről a vlrágkoronéról álmodozott egész májusban. — És te hogyan lettéi pünkösdi királynő, Nagyi? — kérdezte tágra nyílt szemmel Esztike. A felnőttek is elhallgattak, mindenki az öreg nagymamát nézte, s nem vették észre. Fehér Ambrus milyen zavarban van. — A pünkösdi királynőt a legények választották. Minden fiatalember felírt egy lámynevet egy papírra, s azt odaadta a tanító úrnak. Aki a legtöbb szavazatot kapta, az lett a pünkösdi királynő. De hogy mi előzte meg ezt a szavazást! — Micsoda? Esztike megint közbekérdezett. — És a nagyapó is vett bort a legényeknek? A vendégek, vagyis a rokonság, amely összegyűlt a tanyai vendégségben, mindmind Fehér Ambrusra néztek, az öreg meg csak mosolygott. — Nagyapátok tíz liter bort is vett volna mindenkinek, hogy rám szavazzanak, de szegény volt, nem volt pénze. — Hát akkor? — Odament sorra a legényekhez, és titokban azt mondta nekik, hogy megveri őket, ha nem engem választanak meg. — Hűha! — mondta izgatottan az egyik fiú unoka, és kis kezét ökölbe szorította. — Nem is lett volna semmi baj, de egy másik tábor is kialakult, ahol majdnem annyian voltak, mint nagyapa támogatói. Azok egy Illés Mari nevű lányra ígérték a szavazatukat, akinél; nagyapátok legjobb barátja, Solti Ferkó udvarolt. Ök ketten aztán megbeszélték, hogy megverekednek az iskola mögött. Senki nem mehetett oda. Megegyeztek abban, hogy aki a verekedés után elsőnek lép be az iskolába, azé valamennyi szavazat. Olyan csend volt a tanya- udvaron, mintha most várták volna a verekedés végét. — Vagy fél óra telt el — folytatta a nagymama. — Majd meghaltam az izgalomtól. Végül nagyapátok nyitotta be az ajtót. Az inge szakadt volt, a szeme alja véres, az egész arca csupa por. Odafutottam hozzá, és átöleltem. Az volt az egyetlen pünkösd, hogy mindenki egyetlen királynőre szavazott: énrám. Esztike megsimogatta a nagymama öreg, ráncos kezét, és megcsókolta az arcát. — Biztosan nagyon szép lehettél. — ö volt a legszebb lány ötven éve a tanyákon — szólalt meg hirtelen Fehér Ambrus, és egy hajtásra kiitta a poharából a bort. Tóth Tibor Döfködnek, beködnek A bakok ilyenek Hirtelen átvillant az agyán, biztosan a pöcöki pinkától megszédült biciklis kapta telibe a kérésztútnál. Bár nem érzett nagy ütést, az oly váratlanul jött, hogy egyensúlyát vesztve elterült a csalánosban. Ű jobbra, a tejes- kanna balra. Aztán pár pillanatig csend, csak egészen távolról jövő hangfoszlányok jutottak fülébe. — „Berci, Berci, Berci .. Nyirkos leheletet érzett tarkóján. A nedves valami egészen a fülénél szuszogott.. Aztán egy döfést érzett bot dái közt. Nem volt fájdalmas, csak furcsa. Mintha valaki puszta szereiéiből bököd te volna valamilyen tompa hegyű késsel. Megint egy szúrás. Ez már fájt. „Berci Berci, megyek már’' ... — hallotta ismét jóval közelebbről. Felemelte fejét a szúrós levelek alól. Egek! Két hatalmas fekete szem meredt rá. A barna pofa lent fújtató gombocskában, fent két hegyes szarvacskában végződött. Odaért végre a szomszéd is. — Nem esett baja? Már úgy szégyellem. Ha kiszabadul, mindig beleköt valakibe. Jaj, dehogy vettem volna magamhoz. de mit tehet ez ember egy törött lábú kis jószággal? Róka ette volna meg. Aztán a bakok mind így viselkednek, ha megszelídülnek. Játszanak, de gorombák mint a pokróc — foglalta össze az előzményeket a még mindig lihegő tanyásgazda, majd rántott egyet a kötél végén. Berci kényszeredetten követte. Rosszallásának nyoma- tékot is adott egy nagy puffanás kíséretében gazdája hátsó fertályába. Miként az egy felnőtt, bátor őzbakhoz illik. —ay Régi térned játszótérre kutyát? A kutyatartóknak valószínűleg sokáig vívniuk kell még polgárjogi harcukat a közönséggel. Békére nemigen leltek még sehol a világon. Nemrégen olvasóink is panaszkodtak a körösi kutyásokra. A Cifrakertet, a múzeumkertet emlegették megint, ahová az egészség- ügyi sétáltatások miatt már ki sem merik engedni játszani a gyerekeket. Kutyaügy, régi téma. Százféle javaslat elhangzott már enyhítendő a feszültséget. Füstbe ment mind, egy sem szolgáltatott mindenkinek igazságot. Igazságot itt is csak megértéssel, belátással, toleranciával képes az ember tenni — mondja állatorvos ismerősöm. rátapintva a lényegre, bár úgy tűnhet, ez így nagyon általános bölcselet. Egy dolog bizonyos: hozhatunk szankciókat ki-, és betilthatunk, hosszú távon a kulturált kutyatartás hozhat megoldást. Ennek érdekében már munkálkodik nálunk is állatvédő egyesület, tehát remélhetőleg többről van itt már szó, mint egy gondolat. NAGYKOROS! IUKAP Nagykörös, Széchenyi tér 17, • A szerkesztősig ve- zeteje: Ballai Ottó. Munkatárs: Miklay Jenó. © postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (53)-51-308. Q Hirdetésfelvétel kedden 10—13, csütörtökön 14—15 óra között. © Híreket, információkat munkanapokon s-túl 10 óráig várunk. Mint arról olvasóinknak korábban már beszámoltunk, a nagykőrösi polgár- mesteri hivatal több tervet — egym ássál összefüggésben — készített az 1936-os világkiállítással kapcsolatban, a várost abba bekapcsolandó. Természetesen ezúttal is emlékeztetünk arra. hogy ezek a tervek még nem a végleges valóságot tükrözik, mivel egyelőre a szükséges pénz gyűjtésének időszakában vagyunk, Éppen ezt szolgálja több alapítvány: megtámogatni a fejlesztési, városrehabili,- tációs célokat. Az egyik ilyen neve: Nagykőrösi Ifjúsági Sport- .telep Alapítvány. Számlaszáma: 679-090-163. A devizaszámlaszám B 015-167, Ezen alapítvány támogatásával kívánják a város sportcentrumát úgy kialakítani. hogy egyfelől a régi o b j ek t u m ok a t felújítják, .másfelől új pályákat építésnek. Ezek helye a csónakázótó .melletti sporttelep. A következő: az Arany János Múzeum — Nemzeti Emlékhely Alapítvány, -melynek számlaszáma 769-090-169, devizaszámlaszáma: B 015-157. Szeretnék ebből rekonstruálni a múzeumot. s megépíteni a múzeum előtti s mögötti területén a nemzeti emlékhelyet. Ennek szobrai reprezentálnák az 1100 éves honfoglalást, az ezeréves magyar ispünkösdi királynő
