Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
Tudornál! vos ✓ konferencia * - « A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság a TIT Pest megyei szervezetének közös rendezésében tudományos konferenciát tart a TIT Brídy Sándor utcai székhazában 1992. június 17-én, szerdán 10 órai kezdettel. A tudományos konferencia célja a cigány kultúra értékeinek ismertetése ■ és bemutatása minél, szélesebb körben. A konferenciát Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese nyitja meg. A cigányság néprajzáról és aktuális társadalompolitikai kérdésekről szóló konferenciasorozatot Rostás-Farkas György, a CTMT elnöke és Lázár Tibor, a TIT Pest megyei szervezet ügyvezető igazgatója szervezi. A konferenciákra minden etniku- mi, társadalmi szervezet képviselőit várják a közös ismerkedés és megértés jegyében. ERŐ, BÉKE ÉS MEGÉRTÉS Az író feltámadása Somogyváry Gyula nevét hiába keressük A magyar irodaiam története című többkötetes összefoglaló tanulmányban. A nagy sikerű írót, az első világháború utáni korszak egyik legnépszerűbb emberét nem említik az elmúlt évtizedek irodalmi munkái. A fiatalabbak csak az utóbbi cgy-két évben találkozhattak vele, hiszen ismét kiadták bárom regényét, és februárban, mint a kommunizmus üldözöttjeinek méltatlan módon jeltelen sírban clföldclt áldozatát, újra temették a 301-es parcellában. Somogyváry Gyula — írói nevén Gyula diák — sorsa mélységesen összefonódott a magyarságéval. Tizcnki- ' lene évesen önként jelentkezett a frontra, végighar- colta az első világháborút. ■ A Trianon utáni gyászos időkben lelket próbál ver- ni nemzetébe, megírja a Magyar Miatyánk Című versét, amely jelképes eré- jűvé válik. Nem tudja, és nem akarja elhinni, hogy- az Országot szétdarabolták, együtt szenved nemzetével a haza testének megcsonkí■ tása miatt. , Versesköteteiben a leg- núlyosabb sorskérdésekre válaszol, háborús regényei- . ben a magyar közkatonának állít irodalmi emlékművet. Alapvetően a nemzet szegényeinek írója. Volt országgyűlési képviselő, .rádióigazgató, s mint a Magyar Rádió Vezető személyisége, minden szilveszterkor ő búcsúztatta az óévet. Politikusként is a magyar érdekeket képviselte, a független Magyarország létjogosultságát hirdette. Ezért a német megszállás idején letartóztatták " és koncentrációs táborba vitték. A láger borzalmait ugyan túlélte, de az ÁVH börtöneit már nem tudta elviselni. A Fő utcai és a váci börtön után Kistarcsá- ra internálták. 1953-ban halt meg a Mosonyi úti rabkórházban. Bár az elmúlt rendszer ellenségként kezelte az írót, sokan vannak, akik nem feledkeztek meg róla. Egy szigetszentmiklósi cserkész- csapat már 1990-ben felvette a nevét, két hónappal ezelőtt pedig szigetszentmiklósi nyaralójának falán felavatták emléktábláját. — Igen termékeny író volt — mondja Németh István cserkészparancsnok —, versekkel kezdett, még diákkorában. Elég későn fogott regényíráshoz, az első világháborúnak — amelyet végigharcolt — regénytrilógiában állított emléket. A háborús idők történéseit úgy tudta visszaadni, hogy a kisember önmagát találta meg benne. Ez volt sikerének a titka. A Magyar Miatyánk című költeménye politikai hitvallás. amely Trianon után is békét hirdet. Himnuszt adott a határon kívül és belül élő magyarságnak. Nem kíván semmi mást, csak hogy minden ember békében élhessen, és minden nemzet felejtse el alvóinak vétkét. H A cserkészcsapat az ön kezdeményezésére vette fel Somogyváry Gyula nevét. Hogyan jutót eszébe az író emlékének felelevcA cserkészcsapat parancsnoka, Németh István az íróra emlékezik ez a város volt a műhelye. ■ Mikor és mely műveit alkotta itt? — 1929-ben építtette meg a Duna-parton nyaralóját, és 1937-ben készült el a földszintes ház helyén a ma is meglévő emeletes nyaraló. Itt, ebben az épületben élt 15 éven át, és írta legfontosabb műveit. Például a Ne sárgulj, fűzfa, És Mihály harcolt, Virágzik a mandula című regényeit, és megannyi versét. Ügy gondoltuk, én is és a szülők is, hogy Somogyváry Gyula neve kötelez és a példája nyilvánvaló. Ezért tartottuk lényegesnek, hogy a cserkészek alapelvét, az Isten, a haza és az embertársak szolgálutát az ő nevével fémjelezzük. ■ A gyerekek is ismerkednek az életművel? — Természetesen. A So- mogyvúry-napokra egy színdarabját tanulták be. Ez volt a darab ősbemutatója. Az emléktábla-avatás alkalmából adták elő, majd tudományos emlékülésen Nemeskürty István irodalomtörténész részvételével az író munkásságát méltatták: Tízezrek nyaralnak a Duna-parton, sok-sok ezer ember sétál el a húz előtt, hadd váljon számukra tudatossá, hogy a magyar irodalom egy fontos személyisége itt alkotta műveit. ■ Mit jelent ma önöknek Somogyváry Gyula? — Erőt. békét és megértést. Amit a Magyar Miatyánkban megfogalmazott. Sajnos a Szózat nemzet halál-jelképe ma is úgy jelentkezik. ahogy ő azt 1919- fcen megfogalmazta: ,.az ős magyar föld: merülő gálya”. Nagy kérdés, hegy meg tudiuk-e őrizni azt a magyarságunkat, amelyet az egész világ elvár tőlünk, képesek vagyunk-e tudatosítani saját értékeinket, és magához tér-e a nemzet. Ha csak ebben segít Somogyváry Gyula emlékének idézése, életének és műveinek példája, emléktáblája, akkor már elégedettek lehelünk. Halász Csilla Ebben a házban clt és alkotott Somogyváry Gyula 1929—1953 között Lois Viktor hangszerei Facsavaró hárfa Új könyvesbolt Famulus nítése? — Gyermek- és kamaszkori olvasmányaimnak legjavát az ő művei adták. Én 1945 és 1948. között cserkész voltam, és ennek a knrosz-' tálynak a legfontosabb írója ő volt. Már 1986 óta szervezője, voltam az ifjúsági expedíciós diákkörnek, és bíztam benne, hogy ezekből a srácokból egyszer cserkészek lesznek. Aztán eljutottunk odáig, hogy lehetett cserkészcsapatot alapítani, és számukra természetes volt. hogy az 6 nevét vesszük fel, hiszen: zenére „fogható” facsavaró hárfa vagy a palackduda. Lois Viktor 1950-ben Tatabányán született. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, különleges hangszereivel koncertező művész is. A kiállított hangszereket június 14-től kezdődően kéthetente — vasárnaponként — avatott kezek szólaltatják meg koncert keretében. Lois Viktor hangszerei augusztus 23-ig tekinthetők meg a Kiscelli Múzeumban. népszokásokról, így a pün- kösdölőről is. . A kecskeméti Szórakaté- nusz Játékmúzeum a sokoldalú szerző kéziratát feldolgozva döntött úgy egy helyi nyomdai- gazdasági munkaközösség támogatásával, hogy kiadványsorozatban közkinccsé teszik az ünnepekhez fűződő hagyományok, népszokások történetét, verseit, énekeit - és játékait, ezzel is sugallva újjászületésüket. Famulus néven új könyvesboltot nyitott az Akadémiai Kiadó a fővárosban csütörtökön. — Az új könyvesbolt — az egyéni vásárlókon' kívül — várja a kiskereskedőket, viszonteladókat is. Szeretnénk. ha a Famulus a határon túl keletkezett magyar irodalmi és tudományos művek .,találkozóhelye”, valamint közvetítője is lenne — mondta megnyitóbeszédében Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója. Hozzátette: „ez nem csak jó üzlet”, hanem nemes feladat is. A Famulus könyvesbolt címe: XIII. kerület, Újpesti rakpart 5. Tanévzáró — színészeknek: A Színház- és Filmművészeti Főiskolán szombaton. rendezték meg a tanévzáró. ünnepélyt. Az Ódry Színpadon hét frissen végzett dramaturg, három színházi rendező és tizenöt színész vehette át oklevelét. Az ünnepélyen az operett-musical szakon végzett színészek adtak műsort. Lkohík büszkesége Fiatalok versenyben Minden évben több száz diák várja izgatottan és ugyanakkor remegve az országos tanulmányi versenyeket. Idén sem volt másképp, rengeteg közép- iskolás vett részt a valóban erős megmérettetésen, nem kevés sikerrel. Pest megyéből szépen szerepeltek a jelentkezők, nem egy diák aratta le a babérokat és foglalta el a „pódiumot”. Az elért eredmények nemcsak a tanulókat, hanem a tanáraikat is dicsérik, hiszen odaadó munkával készítik fel őket. Biológiából első díjat nyert az érdi Vörösmarty M. Gimnázium negyedikes tanulója, Szerényt Júlia, akit dr. Szerényt Gábor készített fel. Ugyancsak biológiából 5, helyezett lett Sipos Katalin, az ácsai Bolyai János Gimnázium negyedikes növendéke, aki Jarábikné Kulla Krisztina kezei alatt tanult. Magyar irodalomból 5. helyezett Nagy Krisztina (IV.), Monor, József A. Gimnázium, 6. helyezett Erdősi Csaba (III.), Monor. felkészítő tanár dr. Kreutz Raymundné. Földrajzból 4. helyezett ■Nemes Nóra (IV.), 5.- helyezett Lencsés Barna. 8. helyezett Csató Szilvia (III.), mindhárman a gödöllői Török I. Gimnázium és Szakközépiskola növendékei, szaktanár dr. Fábri Mihály. Ceglédről, a Kossuth L. Gimnáziumból érkezett a 7. helyezett Kis- Péter Idikó (III.) és a 10. helyezett Pap József (IV.), szaktanár dr. Kürti György. A dunakeszi Radnóti M. Gimnáziumot képviselte a 9. helyezett Windháger Károly (III.). akit Kárpáti Zoltán készített föl. Matematikából harmadik díjat nyert Székely Ferenc (IV.), Dunakeszi Radnóti M. Gimnázium, szaktanára Szabados Miklósáé. Negyedik helyezett Pomozi István (IV.), Szentendre, Ferences Gimnázium,, tanára Luchterhend Irén. Hetedik helyezést ért el a Váci Ipari Szakközépiskola diákja, Mázló Attila, felkészítette Újvári IstváiG Kémiából harmadik díjat nyert Szakács Zoltán Mo- norról, felkészítette a József A. Gimnázium tanára, Szende Zsuzsanna. A német nyelv harmadik díját érdemelte ki Szekér Bálint (IV.), Szentendre, Ferences Gimnázium, szaktanár P. Tóth Béláné. Angol nyelvből első helyezettként nagykátai gyerek végzett, a IV. osztályos Szabó Marianna, akit a Damjanich J. Gimnázium tanára, Kurunczi István készített föl. P. A. 6 A Somogyváry Gyula cserkészcsapat emléktáblája, leleplezték 1992. április 21-én (Hancsovszki János felvételei) Kamaszkorom utolsó nyara címmel nyílt kiállítás Lois Viktor hangszereiből a Kiscelli Múzeumban, pénteken. Lois Viktor hangszerei gépek. Gépek, szériagyárt- mányok alkatrészeinek funkció-eltéréses egymásba kapcsolódásával létrejövő alkotások, amelyek zenére is képesek. A különleges tárlaton hetven Lois-mű tekinthető meg, többek között a látogatók által is Egyházi ünnepek és népszokások Pünkösd alkalmából jelent meg Kecskeméten annak a füzetsorozatnak az első kiadványa, amelynek célja az egyházi ünnepekhez kapcsolódó több ezer éves hagyományok megismertetése, a népszokások széles körű felelevenítése. Az egyházi ünnepek, népszokások címmel indított füzetsorozat forrása az 1895-ben elhunyt kecskeméti születésű Dékány Rafael mese- és népszokás- gyűjteménye, amelynek eredeti kéziratát a Néprajzi Múzeum őrzi. A hajdani szabadságharcos, orvosdoktor, történelemtanár és szakíró több mint háromszáz oldalas feljegyzésben rögzítette a felvidéki és az alföldi községek, illetve a „hírős város” köznapi és ünnepi népéletéről szerzett ismereteit, benyomásait, részletes leírást adva a Önismereti tábor .Nyári önismereti tábort szervez Bugyi nagyközség népfőiskolája július 22— 30-a között. A helyszín Gencsapáti — egy Kőszeg melletti település —, ahol az őspark közepén álló kastély fogadja a bentlakásos kurzus részvevőit. A szabadidős elfoglaltságok mellett naponta más-más vendégek — iparművész* énekes, drámapedagógus, természetgyógyász és pan- tomi.mművész .— segítik majd az önismereti program megvalósítását. Pályázaton nyert támogatási- összeg teszi lehetővé, hogy a táborba jelentkező fiataloknak a részvételi díj teljes ellátással személyenként ezerötszáz forintba kerül. Az érdeklődők jú- nius 20-ig, a helyi Bessenyei- . György' Művelődési Házban jelezhetik utazási szándékukat, Jozsa Lászlónál. a népfőiskola szervezőjénél.
