Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-02 / 129. szám
SZERENCSÉBE A CSALÁD VELEM VAN! Az ember, aki rossz lóra tett — Holnaptól már csak havi négyezer forint szociális munkanélküli-segélyt kapok, de össze kő! — A rezignált mondat G. 1. pi- lisvörösvári 52 éves férfitől származik, és hol máshol hangozhatna el, mini a munkaügyi irodából kifelé jövet. Ott épp most nyomták a kezébe a szociális segélyhez kellő papírokat, és hasznos tanácsokkal is ellátta az angyali türelmű ügyintéző kisasszony. Ilyen meg olyan pecsét kell még a jogosultsági könyvecskére — mondta neki. — Másnap reggel, de azonnal menjen ide meg oda elintézni, nehogy pénz nélkül maradjon a jövő hónaptól a családjával együtt. A létezés alap fa Aikérges kezű, ősz férfinak ezután azt kell felélnie, amit eddig megteremtettek. Sőt azt is, amit öreg apja-anyja, az ugyancsak szorgos sváb szőlősgazdák félreraktak. Ucsörgünk a pilisvörös- vári munkaügyi iroda előtt a járdaszélen, a kockakő szegélyen, mert pad nincs errefelé. Presszóba hat lóval se lehetne bevonszolni G. I.-t a beszélgetés kedvéért. Kocsmába meg talán mégse mennénk, megbeszélni, hogy jutott ide ... Nézi, forgatja maga előtt összerepedezett kezét. — Egy neves pesti gépipari gyárban kezdtem technikusként — mondja sóhajtva. — Aztán itt. Vörösváron meg a környéken különböző téeszeknél üzemgazdász, anyagbeszerző is voltam. Látástól vakulásig hajtottam, gyűjteni akartam és ki kellett taníttatnom a két gyerekemet. Hála istennek, sikerült is összehozni egy saját házat. A nagyobbik lányom kül- keres, több nyelven beszél, a kisebbik sorsa is sínen van. A benti munka mellett persze virágüzlettel is foglalkoztam, meg szőlővel, hogy minél több pénzt tartalékoljak öreg koromra. De sose hittem volna, hogy valóban így lesz: azt kell fölélnem, amit eddig kerestem Havi négyezer forint szociális segélyből tényleg nem lehet megélni. Se egy felnőtt férfinek; se a csal ládjának. Az öreg szülőket nem tudja támogatni az ember. G. I. csak legyint, amikor az összeg kicsiségére terelem a szót. — Ha kapom, hát kapom, jól jön az, de nehogy azt higgye, ebből fogok megélni. Először eladom a mama szőlejét, s ha azt feléltem, akkor a magamét. Ha az is kevés lesz, akkor az aranyaimat. Itt elakad a hetyke, ke- •erű nevetés, majd szomorúságba csap át. Mert mi lesz, ha még az is kevésnek bizonyul? Ha végül a tízmilliót érő házát is dobra verik, hogy jusson a mindennapi kenyérre? G. I. azért vált munka- nélkülivé, mert utolsó munkahelyén rossz lóra tett. A Magyar Hajó- és Darugyár, mint tudjuk, lehúzta a rolót, ő pedig az utcára került. Egy évig kapta a munkanélküli-segélyt, ami csaknem tízezer forint kö4 Z&ÚdS Kezek — munkához idomult, kifinomult mozdulatokra valók. Vajon lcsz-e még teremtő hivatásuk? (Erdősi Ágnes felvétele) rül volt. Mostantól csak négyezer forint jár havonta. Egy kevés szerencse 6 még a szerencsésebbek közül való. Van dolgos felesége, milliókat érő saját háza, szőlője, és a család anyagi háttere se éppen rossz. De mit csináljanak azok, akik úgy kerültek az utcára, hogy az előző évtizedekben nem tudtak any- nyi vagyont gyűjteni, hogy abból most megéljenek? Mit csináljanak azok a mamlasz és túlzottan becsületes bolondok, akik eddig sose ügyeskedtek, s legföljebb egy vacak tanácsi lakást kapartak össze? És mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik még bele sem kóstolhattak a munka örömébe? Mert igazán nekik kezdődik rossz világ. — Én már nem tanulok ki semmiféle új szakmát — állítja határozottan a beszélgetőtárs. — Majd permetezem a szőlőt, foglalkozom az unokákkal. Megjavítom a tyúkketrecet, meg hasonló ház körüli aprósággal bíbelődök — mondogatja. Ötvenkét esztendős férfinak még nem kellene mindenről lemondania. Ö mégis megkeseredett, dacos és fáradt. Néhány napja a bordája is eltört, az egészsége -általában is megrokkant. ' Élni kell — Isteni szerencse, hogy a család mögöttem áll — mondja —, mert a komám, aki ugyanígy járt mint én, munkanélküli, de elvált, most gyomirtót ivott. Nem akar élni, azt mondja. Ha kiengedik a kórházból, megint megpróbálja. Hát én nem leszek öngyilkos, az biztos — néz rám helyeslést várva. Kocsis Klára FANYAR ILLATA FALU SZÉLÉN Tápió menti sörmesterek Palotai János és Bíró József sörfőzdét alapítottak Tápiószecsőn. A két társ- tulajdonos egyike 37 éves, a másik még 30 sincs. Eddig csak fogyasztóként ismerték az árpa levét, ám felmérve a sörfőzésben rejlő lehetőségeket, gondolkodás nélkül belevágtak a kockázatos kalandba! — Kockázatos, de azért mi sem mentünk fejjel a faltrak. Mindenekelőtt azt térképeztük fel, hogy menynyi a sörigény a nagykátai körzetben. Ennek alapján nyújtottuk be a pályázatunkat a Clasic Europa Kft.-néU majd ültünk le tárgyalni a Budapest Bank Kf.-vel — magyarázzák. A Clasic Europa Kft. a bajor Blander Bier magyarországi képviselője. Ök szállítják a teljes berendezést és ők gondoskodnak a malátáról, valamint a liechtensteini licenc alapján készült sörélesztöről.. (Ez adja meg a bajor sörök jellegzetes ízét és aromáját.) A Clasic a forgalmazásba nem szól bele, de szigorúan ellenőrzi a minőséget. Ez a feltétele a Blander Bier név használatának. A Szecső szélén megépített kisüzem nemcsak a vállalkozói kedvet és bátorságot példázza, hanem a rugalmasságot és gyorsaságot is. Az első kapavágástól számított hat héten belül felépült, és be is rendezték. — Ha nem titok, honnan a tőke? A szülők, rokonok is beszálltak? —■ Az építkezéshez ketten adtuk össze a pénzt, a berendezéshez 12 millió bankkölcsönt kaptunk 25 százalékos kamatra, hatéves visszafizetési kötelezettséggel. A garancia: ingó és ingatlan vagyonunk. Mindent egy lapra tettünk fel. Ha belebukunk, mindenünket elveszítjük, amit eddig ösz- szegüzüitünk. A logika azt sugallja, egy sörfőzdéhez főzőmester is kell. — Van — mosolyog rám a fiatalabbik tulaj. — Itt áll maga előtt. — De hisz az előbb azt mondta, autószerelő a szakmája. — Az is. Tíz évig autót szereltem. De amikor már biztosnak látszott, hogy összejön a sörfőző, elmentem Kecskemétre és kitanultam a mesterséget. Magyarország egyik legjobb szakembere volt a tanítóm; az aranykoszorús Litauszky László. Az összesen négy személyt foglalkoztató kisüzemben az utolsó csavarig minden rozsdamentes krómacélból készült. Folyik a próbafözés, melyről csupán a fanyar, különös illat árulkodik. A kóstolással történő kiértékelés.21 nap múlva lesz esedékes. Addig kell érlelődni a főzetnek az ászokhordókban. — A Blander Bier a ei- lágos sörcsaládba tartozik, ízre az édes és keserű közti átmenet. Az alkoholtartalma 12 fok. Nagy előnye hogy nem hizlal. — Mennyi a napi kapacitás és milyen kiszerelésben szállítják a sört? — Egy műszakban 800 liter. Az eddigi felmérések alapján ez a mennyiség fedezi a körzet igényét. És ennyire futja az érlelési, tárolási kapacitásúink, öt- venliteres hordókban szállítjuk majd a nedűt. — Az ára? — A termelői ár literenként 55 forint. A fogyasztói árat a forgalmazók szabják majd meg. (— irtatnia —) Isis már nincs egyedül ki együttérző sző erőt ad Tavaly novemberben adtunk hírt a csobánkai szociális és információs iroda megnyitásáról, mely akkor — ideiglenesen — a gyermekorvosi rendelő épületében működött. Kezdetben egy munkatárssal: a jemeni származású Aziz Isis Sai- dával. Akkor tatarozták az iroda végleges helyéül szánt volt közösségi házat, a gyógyszertár mellett. A gyógyszertárat köny- nyen megtaláltam, de az információs irodára már nehezebben bukkanok rá. — Aki akarja, megtalálja — legyintenek, akiket az Ősiéiből nincs hiány Kicsiből jól gazdálkodni Könnyű mondani, de nehéz megvalósítani. íMezkó János szerint elsősorban azon múlik az egész, hogy ki milyen körültekintő a pénzt igénylő problémák megoldásánál. — Emellett nem árt a széles körű ismeretség sem, tudni kell, kit mikor hívjon fel az ember — teszi hozzá Táborfalva polgár- mestere a kis „tanácsadóhoz”. — Gondolom, ezen nem a régi értelemben vett „összetartást” érti, amikor elvtársi sógorság-komaság alapján történtek a dolgok. — Persze, hogy nem! Viszont azt nem árt tudni, kinél mit lehet olcsón megkapni, vagy hol mi van elfekvőben. Mondok egy példát. Az iskola rekonstrukciójához a Köjál előírt egy. 50 köbméteres szennyvíztároló tartályt. A legolcsóbb árajánlatunk 4,8 millió forint volt. Körülnéztem a környéken, és találtam két elfekvő, használt fémtartályt. Az ideszállítás és a földbe helyezés 37 ezer forintba került. A megspórolt pénzből, terven kívül, átállítottuk az iskola fűtési rendszerét szilárd tüzelőanyagról gázra. Hasonló volt a gondunk a most épülő tornacsarnoknál is. Eszembe jutott, hogy az átadott szovjet laktanya területén van öt darab 10 köbméteres tartály. írtam egy kérelmet a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez, megigényeltem azokat segély cím'én. A szóbeli áldás már megvan rá. Ha a levél is megérkezik, azon nyomban kiássuk és átszállítjuk mind a tízet a községbe. Előzetes számításaim szerint négymilliót nyerünk, ennyivel több jut majd más beruházásra. Tavaly autóbuszt vásárolt az önkormányzat, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy megoldják a helyi személyszállítást a községben. (Táborfalva hét kilométer az egyik szélétől a másikig.) — Jelenleg is mi vagyunk az egyedüli település a körzetben, amelyik ilyesmire adott pénzt. Egyesek hüm- mögtek, féltek a ráfizetéstől. Csakhogy mi előszámí- tást végeztünk, mi mindenre jó még egy ilyen jármű, ki veszi netán igénybe. Ma ott tartunk, hogy napra elő van jegyezve. Ezzel jár a község színházba Pestre, Kecskemétre. A nyugdíjasklub tagjai Cserkeszőlőre a termálvízhez. A sportolók meccsre, versenyekre kérik, de van külső igény is, legutóbb az Örkényi szakmunkásképző iskola tanulóinak bonyolított le kirándulást Mi 28 forintot számolunk kilométerenként. Máshol 35-40 forint a tarifa. Biztos vagyok benne, hogy az év végéig bejön az autóbusz ára, jövőre pedig már nye- reségképző forrás lesz. (—gyé—) útbaigazító tábláról faggatok, s hogy mennyire így van, az iroda nagy forgalma bizonyítja! Isis már nincs egyedül, januártól ketten dolgoznak itt Seres Ilonával, akiről azt hallottam, hogy apáca, de tiltakozik: — Apostoli életre egyesült közösségben élek. Nem apáca, hanem szociális nővér vagyok. Mindketten fiatalok, ám a szegénységgel, betegséggel, elesettséggel nem most találkoznak először. Ilona katolikus szociális nővérként, Isis pedig a rákospalotai református iszákosmentő misszió szociális munkásaként próbált segíteni korábban a bajba jutott embereken. Talán ezért is találták meg rögtön a közös hangot a segítségért folyamodókkal. Januárban, a hivatalos induláskor harminc környezettanulmányt „örököltek” a polgármesteri hivataltól, s azóta csak szaporodnak a feladatok. Ahogy nő a munkanélküliség, úgy kérnek egyre többen szociális segélyt, vagy más segítséget. Az együttérző szó sokat ér, de a kézzelfogható segítség is pótolhatatlan. Az iroda ifjú munkatársai örülnének, ha több pénz jutna szociális segélyekre és szaporodnának a munkaalkalmak. Több időt szeretnének forditani a családlátogatásokra is. Örömmel tapasztalják, hogy igen sok segítőtársuk akad a faluban, ha összetorlódik a munkájuk. A vörös keresztese k mellett a nyugdíjasklub tagjai, sőt még az iskolás gyerekek is vállalják, hogy felkeresik a rászorulókat. Ebédet visznek nekik. beszélgetnek velük, ha kell akár ki is takarítanak. Aki tehát még nem tudná — és önkéntes segítőnek, vagy segítségért kíván jelentkezni — a szociális és információs iroda a gyógyszertár mellett található, Hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 8-tól 12-ig, csütörtökön 14—18-ig van ügyfélfogadás! Pachner Edit A NAP NAPJA Az év napokra van felosztva, mindenki tudja. De azt vajon tudjuk-e, melyik nap minek a napja? Mert bizony, nem egyszerű hétköznapokat élünk mi, hanem mindegyiknek megvan a maga jelentősége. Mindig igyekszem megoldani az éppen aktuális feladatot. A környezetvédelem napján kukába raktam a szemetet, a madarak napján megetettem a galambokat, anyák napján virágot vettem a mamának, nők napján felköszöntöttem saját magamat, a Föld napján, ébrenlétem óráiban azon törtem a fejem, mit tehetek vén planétánkért. Sorolhatnám, mit el nem követtem azért, hogy teljesítsem a magam szabta feltételeket, de sose érnék a végére. Elfáradtam, de azért kitartok. Várom a barátság, az emberség, a szeretet napját. Amikor csak arra figyelhetek, hogy élek, és arra, hogy az öreg tűzokádó ismét felkúszott az égboltra. Szeretném, ha megérné az emberiség, hogy Őszintén és egyszerűen csak annak örülhessen: újra megvirradt. Ez a nap lenne a nap napja. P. A.
