Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
Ismét istenháza a gellérthegyi sziklatemplom A pálosok históriája Nagy ünnepe volt a római katolikus egyház egyetlen magyar alapítású szerzetének, az. első, Kernele Szent Pálról elnevezett, ismert nevén pálos szerzetesrendnek. A múlt héten szentelte fel a budapesti Gellérthegyen álló sziklatemplomuk lourdes-i kápolnáját Gyulai Endre szeged- csanádi püspök. A rendet az 1250-es években Boldog Özséb alapította — foglalja össze röviden a múltat P. Árva Vince, a pálos rend országos gondnoka, a sziklakápolna igazgatója. A középkorban az akkori egész ismert világot behálózták rendházaik. A ferencesekkel együtt a török hódoltságot is átvészelték. Pázmány Péter esztergomi érsek segítségével hatalmas reform kezdődött, amelynek eredményeként a rend újra virágzásnak indult. Az akkori társadalmi igényeknek megfelelve, a lelkipásztorkodás mellett még gimnáziumi tanítást is vállaltak a fehér reverendäs atyák. Azonban 1786-ban 11. József a többi szerzetesien ddel együtt a pálosokat is feloszlatta. Ezzel a Habsburg-birodalomban a rend megszűnt létezni. Egyedül a Katalin cárnő fennhatósága alatt álló lengyel Krakkóban és CzeS- tohowában maradlak pálosok. Másfél évszázados száműzetés után, 1934. május 12-én telepedik vissza a rend a gellérthegyi sziklatemplomba és kolostorba. Ám 1951 húsvéthétfőjének éjszakáján az ávósok megrohanták a kolostort és a pátereket teherautóra tuszkolva gyűjtőtáborokba vitték. Rövidesen kialakították a pálos koncepciós pert, amelynek következményeként Vezér Ferencet 1952. március 28-án felakasztották. A többi atya 1955— 5G-ban szabadult a börtönökből. — Amikor már lehetőség nyílt a szerzetesrendek újbóli működésére, 1989-ben akciót indítottam a sziklatemplom visszaszerzésére — mondja P. Árva Vince, aki a nehéz időkben Márianosztra plébánosa volt, majd így folytatja. — Ez eredménnyel is járt, 1989. augusztus 27-én mondtam az első misét a szikla- templom előtti téren, hatalmas tömeg, legalább tízezer hívő jelenlétében. A templom belseje nagyon siralmas állapotban volt. Megkezdődött — elsősorban társadalmi munkával — a rendbehozátala, majd restaurálása. A templomnak két része van. a felső, azaz a lourdes-i kápolna, amelynek a rendbehozatala és restaurálása most fejeződött be, és az alsó, amely már majdnem két éve működik. A sziklatemplom felső részének, azaz a lourdes-i kápolnának és a teljesen újjáépített bejáratnak, meg a vasrácsnak az elkészítése 20 millió forintba került. Ehhez a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium felügyeleté, alatt álló Környezetgazdálkodási Intézet a közös európai PHARE-program keretében 16 millió forinttal járult hozzá, azzal a szigorú kikötéssel, hogy ezt az összeget csak a barlangi részre szabad felhasználni. Tehát, semmilyen egyházi objektumot vagy részt abból nem lehetett kialakítani. finanszírozni. Egyébként a barlang helyreállításához azért járult hozzá az intézet, mert ez a természeti ritkaság, a világörökség védett része. Természetesen — hangsúlyozta a templom igazgató —, ehhez a kikötéshez következetesen tartottuk magunkat. s a hiányzó pénzt társadalmi munkával, részben a pálosok kasszájából pótoltuk. Csak példaként említve, a 19X8 méteres gyönyörű vasrácsot Karajz Loránd és Pölöskey József tervezte és készítette, amelynek költségéhez a pálosok egymillió forinttal járultak hozzá. A gondolat, hogy a Gellérthegy déli oldalában nyíló, őskori emberek állal már lakott, Szent Istvánról elnevezett sziklabarlangból a Szűzanya tiszteletére engesztelő kápolnát kellene építeni, egy, a francia- országi Lourdesba, a világhírű kegyhelyre vezetett, Mária-kongregációs zarándoklaton vetődött fel. Ezen elhatározták, hogy kegyhelyet állítanak fel az ország szívében, „hogy onnan induljon ki és terjedjen el a Boldogasszony tisztelete szerte e hazában”. Ennek az elképzelésnek a megvalósításaként kezdték el 1925-ben a barlang kibővítését. A robbantások a tervezésben nem remélt, csodálatos belső architektúrát alakítottak ki, és 1926. május 23-án, pünkösdkor került sor a sziklakápolna első megoldására. Ezt a sziklakápolnát bővítették az alsó résszel sziklatemplommá, amelyet 1931-ben szentelt föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök. Ide, ennek gondozására és a mellé épült kolostorba hozta haza Lengyelországból 1934-ben Zichy érsek a pálos atyákat, akik — mint ünnepélyes beiktató szentbeszédében hangsúlyozta —, „a nép felmentéséért és a régi szigorú szellem folytatásáért jöttek”. Cs. K. A cím feletti képen a templom belseje látható. Az alsó két kép üvegfestményeket ábrázol, amelyeket 1934-ben fővárosi hívők adományoztak a pálos rendnek, illetve a sziklatemplomnak (Vimola Károly felvételei) Sztiip.in.ik nevezik Meditálásra . A Magyarországi Karma- Kágyiipa Buddhista Közösség kezdeményezésére és pénzéből a Buddha megvi- lágosult széliemét szimbolizáló sztúpát építenek a Nógrád megyei Sámsonhá- zán a hazai buddhista kis- egyházak. A meditációs központban a tibeti szokásnak megfelelően készül a 12 méter magas szentély. Miután a sztúpát mindig valamilyen speciális célra építik, a sámsonházi a béke megteremtésének szolgálatában áll majd, ezen túlmenően pedig az európai buddhoiógia megalapítójának. Körösi Csorna Sándornak is emléket emel. A tervek szerint a szentélyben Körösi Csoma-emlékszobát rendeznek be. Ünneplőbe öltözött idősek, .fiatalok és gyermekek gyülekeztek a római katolikus temp! o m kér t; b é n. Ott leplezte le Pál fi Márton polgármester Györfi Sándor Munkácsv-dijas szobrászművész XXIÍI. Jánosi pápáról készített alkotását, melyet 'Marosi Izidor me-, gyes püspök áldott meg, pürrkösd 'hétfőjén' a sokasa; előtt. ' 1 ' ; Dunavársány nemcsak e szoborra! gyarapodott. Valami többel, valami mással is. Mert nem csupán a II. Vatikáni Zsinat nyílt, humánus pápájának állít emléket, hanem a szülőföld, s a szülőfalu iránti szeretetnek is. Meg Vági László .apátplébánosnak, aki. ötven- évi papi szolgálatának, évfordulójára a szoboravatási ünnepséget követően tartotta meg hálaadó szent liturgiáját. Az egykori dunavarsányi, ma Amerikában élő, s az avatáson megjelent Fonó- di Sándor gondolta úgy, érzéseit faluja s tanítómestere, lelki atya iránt legjobban e szobor ajándékozásával fejezheti ki, amely a hit, remény, szeretet, az emberség jelképe. Az ünnepség előtt, a Petőfi Művelődési Házban XXIII. János pápa szobra Dunavarsányban a római katolikus templom előtt (Hancsovszki János felvétele) Györfi Sándor szobrászművész kisplasztikái kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. —jisz— „Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ö majd elvezet benneteket a teljes igazságra.” 16,12. Mi az a sok mondanivaló, amit az Or nem ad át tanítványainak? Mi a teljes igazság? Hát nem ö Isten szeretetének, bölcsességének teljessége? Egyesek az ókorban (idegen hatásokra) úgy gondolták, hogy van titkos, egy más evangélium is. Az egyszerű emberek számára ott van az ismert négy forrás Jézus életéről, de ezek fölött áll egy rejtett tan, ismerét az isteni világról. Bizonyos szempontból ez a régi nézet feléledt a mormonok és Jehova tanúinak elképzeléseiben. Szó sincs. Ilyesmiről. Jézus teljességgel kinyilatkoztatta az Atya szeretetét, bűnbocsánatát. Keresztáldozata pedig beteljesítette mindezt. De úgy adta át Isten Országának titkait, mint" egy magot, amelyben benne rejtőzik az egész termés. A kiteljesedés, a titok időbeli, történelmi megjelenése a Szentlélek munkája. Nem beszél a rejtett jövőről, a szenvedésről, az Ige miatti ellenállásról, testvérharcokról, szakadásokról, mert ezeket most, a búcsúzás fájdalmas pillanatában valóban nem tudnák elviselni a tanítványok. Elmondja az örömhír lényegét, megtöri a Kenyeret, mint megtöi-etett Teste zálogát, felvillantja a halált legyőző Szeretetet. A részletekről sohasem . beszél. Megáldja őket, és visszatér Atyjához. A Vigasztaló Lélek korszaka a miénk, az Egyház korszaka. Ö „bontja” ki a kicsiny magot, napról napra, évről évre, hosszú korszakokon át. Vigasztal, erősít a viharban, szellemi viharokban is. ö az, aki „megtanít mindenre”, tettekre váltani a szívünkbe fogadott, hirdetett Igét. A Szentlélek vezeti azt a korszakot, amelyet a búcsúbeszéd utolsó mondatának szavai jeleznek: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” (16,33). Molnár Béla lelkész Templom épül Csörögben Jövő vasárnap alapkőletétel Közigazgatásilag ugyan Sződhöz tartozik, de már réges-régen voltaképpen önálló település a Váchoz közeli Csörög. Sokaknak üdülőterület, másoknak állandó lakóhelyül szolgál. Az itt élők közül vasárnaponként eddig hite szerint ki-ki. a székheiyköz- ségbe, Sződre vagy Vácra, Vácrátótra járt' misére. ☆ Pálos Frigyes hatvani prépostot az elmúlt esztendőkben a hazai katolikus műemlékek szakértőjeként ismertük meg. Legutóbb a hévíz, györki kápolna felújítása- és az egyelőre még csak tervekben létező váci egyházművészeti gyűjtemény fölötti bábáskodás okán . találkoztunk vele. Őszintén szólva magunk is meglepődtünk, hogy ezúttal nem valamelyik megyei műemlékről adott hírt, hanem a tervek szerint Csörögben épülő római . katolikus templom alapkői été teléről. Gedeon József sződi plébános még nem is olyan régen Hatvanban volt káplán. Alighanem Pálos atya művészettörténészi tevékenysége és az egyházi műemlékek felújításáért végzett kitartó munkája is szolgáltatta a példát számára, amikor elhatározta, hogy Csörögben fillát létesít. A majdan épülő templom alapkőletétele június 21- én, jövő vasárnap délután 4 : órakor lesz ünnepélyes szentmise keretében. A kis fenyvest, ahol a . templom épül, leginkább úgy,, lehet megtalálni, ha , megkérdezik, hol van Tabak Teri néni telke. Ezzel szemben épül majd a csörögi templom, melynek alapkövét dr. Katona István váci segédpüspök helyezi el. A sződiek és csöröglek mindenkit szeretettel várnak és köszönettel fogadnak minden adományt, a legkisebbet is, amivel bárki hozzájárulhat a szép terv megvalósulásához. B. II. A Szentháromság vasárnapja Megoldatott Duna varsányiban Jelkép a pápaszobor
