Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

még élhették volha A PIRENEUSOK ÜZENETE Végzetes könnyelműség A robbanás következtében a konténer oldalai kipúpo- sodtak, ajtaja pedig leszakadt. A közelében hegesztő szakmunkáson — az azonnali orvosi segítség ellenére — nem lehetett segíteni (Erdösi Ágnes felvétele) ványról esett le a dolgozó. S bár a vizsgálat még tart, az már egyértelműen kide­rült: a technológiai fegye­lem hiánya okozta a bajt. Egyelőre nincs felelős, ne­héz kibogozni, ki hagyta nyitva a palackot, mit kere­sett a hegesztő a magas­ban, amikor — elvileg — ott nem lett volna dolga. •— Nem magyarázkodás­képpen, de el kell mond­jam — elemzi a történteket Szilágyi Gyula, a százha- lombattaiak biztonságtech­nikai osztályvezetője —, hogy az áldozatok nem a mi dolgozóink voltak. A HDS-üzemrész kivitelezését mint fővállalkozó, a Vegy- épszer adta ki alvállalko­zóknak, többek között az Interfém Kisszövetkezetnek, ahol az egyik szerencsétle­nül járt dolgozót alkalmaz­ták. Sajnos általános ta­pasztalat, hogy a „külsősök” nem veszik olyan komolyan a munkavédelmi előíráso­kat, mint a bentiek, akikben esztendők óta tudatosítot­tuk: ez a szó igazi értelmé­ben veszélyes üzem, itt a könnyelműség végzetes le­het. Ügy szoktuk mondani, itt elég, ha valaki csúnyán néz, máris a levegőbe rö­pülhetünk ... Kiss Imre társaságában az épülő üzemrészhez érke­zünk. A több milliárd fo­Talán már eltervezték a nyarat. Hogy majd utaznak a gyerekekkel mindany- nyian. Talán... Mindez azonban a múlté, közbeszólt a baleset, a végzetes nap. Meghalták, pedig még él­hettek volna. — Sajnos újra és újra igazolódik — mondja Kiss Imre megyei munkavédelmi felügyelő a balesetek hely­színén —, hogy a veszélyek­re nem figyelünk eléggé. Hiába a szó. az intelem, a büntetés, a megelőzésre nem fordítunk kellő gondot; a legelemibb védekezésről és megelőzésről is hajlamo­sak vagyunk elfeledkezni. Csakhogy most a könnyel­műségnek életek estek áldo­zatul. Mintha átok ülne a most épülő HDS vegyipari fel­dolgozó üzemrészen: május végén egy szerszámoskonté- nerben történt gázrobbanás, majd néhány napra rá zu­hanás közben lelte halálát egy-egy hegesztő szakmun­kás. Az. előbbi esetben a konténerről lerobbanó ajtó végzett a harminchárom éves fiatalemberrel, míg utóbb egy tízméteres áll­Érvényben: 1992. június 11. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,71 145,51 Ausztrál dollár 50,24 60,48 Belga frank (100) 237,68 242,28 Dán korona 12,68 12,94 Finn márka 17,92 18,32 Francia frank 14,53 14,81 Görög drachma (100) 40,26 41,10 Holland forint 43,42 44,28 Ír font 130,40 133,00 Japán jen (100) 61,09 62,29 Kanadai dollár 65,10 66,50 Kuvaiti dinár 267,25 272,75 Német márka 48,90 49,86 Norvég korona 12,51 12,75 Olasz líra (1000) 64,65 65,93 Osztrák schilling (100) 694,72 708,32 Portugál escudo (100) 58,89 59,99 Spanyol peseta (100) 77,66 79,18 Svájci frank 53,65 54,73 Svéd korona 13,55 13,81 USA-dollár 77,79 79,35 ECU (Közös Piac) 100,26 102,32 rintos költséggel készülő blokk — amely az üzem­anyag kéntartalmának csökkentésére hivatott majd — tornyok, kémények, tar­tályok és csővezetékek fé­lelmetes akropolisza, ahol a hatalmas méretek mellett eltörpül az ember. Amerre nézünk, állványok magasod­nak — most éppen tiltó táblákkal teleaggatva. — Egy-egy ilyen szomorú eset kapcsán sürgős felada­taink vannak — kalauzol a felügyelő —, többek kö­zött meg kell tenni a meg­előzés azonnali lépéseit. E két esetben elrendeltük a hegesztőberendezések soron kívüli felülvizsgálatát, a kivitelezők baleseti oktatá­sát, s — az állványok meg­lehetősen rossz állapota miatt — felfüggesztettük ezeken a munkavégzést. A tragikus napok óta sok po­zitív változás történt, úgy látom, most mindenki igyekszik betartani a szabá­lyokat. Sajnos hogy csak most... Azért vannak, akik még így is megszegik az előíráso­kat. Kiss Imre kénytelen pénzbírságot kiszabni, amiért a dolgozók szabály­talanul ténykednek. De nincs pardon: aki elnézi a hibát, éppúgy vét, mint aki azt elköveti. Szó nélkül ve­szi tudomásul az intézke­déseket Pártos György is, a Vegy épszer termelési fő­mérnöke. Aggodalmasan fi­gyeli a felügyelő szavait, tisztában van felelősségük­kel. Keserűen állapítja meg: tanultak a történtekből, s minden szükséges lépést megtettek. Talán így elke­rülhetők a további szeren­csétlenségek. Bár így lenne! — vasvári — Távoli példák — egyre közelebb Alig kétszáz kilométer­nyire a Pireneusoktól, a Francia-középhegység által határolt területen található Tarn et Garonne megye. A térség alapvetően mezőgaz­dasági jellegű vidék, ahol a kenyérgabona mellett jócskán termesztenek sző­lőt, kukoricát, gyümölcsöt, zöldségféleségeket. A me­gye lakóinak 22 százaléka az agrárszférában dolgozik. Erre a vidékre látogatott el a közelmúltban egy ma­gyarországi szakmai dele­gáció. VÉLEMÉNYEZIK Tanulmányozni kívánták a francia mezőgazdaságot, a farmerek életét, a gazdák­nak adott állami támoga­tást, a modern technika vívmányainak alkalmazha­tóságát, a gazdálkodók ér­dekképviseletét felvállaló szervezeteket, a hitelnyúj­tással együttjáró terheket, garanciákat. A küldöttség tagjai között volt dr. Tu- nyogi András, az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője is. Ami elmaradt májusban, azt a június bepótolja!? Ezt a kérdést teszik fel az utóbbi napokban egymás­nak és önmaguknak a nö­vénytermesztési szakembe­rek. A tikkasztó, s már- már kánikulai jelzővel ille­tett meleg olyannyira ki­szárította a talajt, hogy a kalászosok és a takarmány- növények, de a szabadtéri kertészeti kultúrák is csak kókadoznak hatása alatt. Még néhány hét, s közeleg Péter és Pál napja, az őszi árpa aratásának a kezdete, de a határt járva, különö­sen a megye déli körzetei­ben siralmas képet mutat­nak a gabonatáblák. A ka­lászokban töppedt szemek bújnak meg. A búza és a rozs talán még jókor kap­ta a záporokat és zivataro­kat. Alakuljon is bármi­lyen kedvezően az elkövet­kezendő napok csapadék­képe, annyi már most bizo­nyos, az idén hektáronként átlagosan öt-tíz mázsával kevesebb terményt taka­ríthatnak be a gazdasá­gok. Aggodalomra azonban, hallani a felelős beosztású agrárszakemberektől, nin­csen ok. Változatlanul biztosított lesz az ország kenyere. Az persze más kérdés, hogy külpiaci érté­kesítések terén a magyar mezőgazdaságnak idén ke­vés babér terem. Még ak­kor is, ha Nyugat-Európa országait ugyancsak régóta nem tapasztalt szárazság sújtja. Mindez megkeseríti a farmergazdák gabonaér­Hazaérkezését követően kértünk tőle tájékoztatást tapasztalatairól. A megyeszékhelyen, Mon- taubanban a helyi tanács és a megyei földművelésügyi hivatal, valamint agrárka­mara vezetői fogadták őket, s adtak bepillantást a me­gye mezőgazdaságába. A farmerek átlagosan 25 hek­táros birtokokon gazdál­kodnak. A jobbára családi farmok mellett akadnak olyan szövetkezetek is, amelyek tagjai egészen kis létszámúak, van közöttük felvásárló és értékesítő gaz­daság is. Ezek a szövetke­zetek saját hűtőházakkal rendelkeznek, amelyekben különösen nagy mennyi­ségben tárolnak almát, köz­tük is a kedvelt goldent. Elterjedtek a gazdabankok, amelyeknek szerte az or­szágban 15 millió ügyfelük van. JÖVEDELMEZŐ Több ezerre tehetők a pénzintézetek helyi fiókjai, amelyek hiteleket biztosí­tanak. Azt, hogy kik, meny­tékesítési kilátásait, s mind többen kényszerülnek az adott államok kormányai­nak pénzügyi támogatására. A gabonaimportra szoruló országok pedig minden bi­zonnyal kénytelenek lesz­nek beérni a takarmány- minőségű kenyérgabonák­kal, amelyekért esetleg mi­nőségi árat kell majd fi­zetniük. Itthon, miközben a gaz­daságok el vannak foglalva pénzügyi nehézségeikkel, s a megyében is mind több szövetkezet jelentett öncső­döt, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál ké­szülnek a privatizációra, a nagy múltú cég rt.-vé tör­ténő átalakulására. Az alakuló közgyűlésre előre­láthatóan a hónap végén, június 30-án kerül majd sor. Amint azt Csonka Tibor, a megyei GMV igazgatója a minap a mezőgazdasági nagyüzemek képviselőivel folytatott megbeszélés so­rán elmondta, számítanak arra, hogy a nagyüzemek, legalábbis a majdan to­vább működők is részvénye­seik között lesznek. Ami különösképpen ag­godalomra ad okot, az a várható kukoricatermés. Mi­vel Pest megyét már hete­dik éve komoly aszály sújtja, s az elmúlt évben a szárazság a kukoricát tize­delte meg leginkább, így még jóslásba sem mernek bocsátkozni a szakemberek a várható terméskilátáso­kat illetően. Gy. L. nyit kapjanak, helyileg vé­leményezik — szó szerint — szigorú társadalmi el­lenőrzés mellett. Rövid idő eltelte utón az igénylők hozzájuthatnak a pénzhez, amely után egészen ala­csony kamatot fizetnek. Dr. Tunyogi szerint túl­támogatott a francia me­zőgazdaság. Ennek ellenére évente számos farm szűnik meg, s jelentenek tulajdo­nosaik működésképtelensé­get. Nagy létszámot köt le az adminisztrációs munka; feltűnő nagyságú épülete­ket emelnek, amelyekben a hivatali apparátus dolgo­zik. Megnyerte a magyar szakemberek tetszését a fejlett infrastruktúra. A farmokra vezető aszfalto­zott utak, az elterjedt ön­tözőhálózat mellett a gaz­dáknak telefonjuk van, se­gítségül — a mindennapi érintkezés mellett *— a farmmal kapcsolatos gyors intézkedések megtételére. Létezik egy olyan számí­tógépes adatrögzítő köz­pont, ahol a hívásokat re­gisztrálják, s így még vé­letlenül sem marad el a visszajelzés, a válasz. Mind nagyobb méreteket ölt ebben a térségben is a falusi turizmus, a terebé­lyesedő idegenforgalom. Re­mélhetően Pest megyében is sikerül ez utóbbit szor­galmazni. Annál is inkább, mivel szerencsére felébredt Csipkerózsika-álmából ez a jól jövedelmező üzletág. HASZNOSÍTHATÓK Éppen Tarn et Garonne megyében figyelhettek fel arra, hogy a farmerek bát­ran vállalkoznak, s külön­böző üzletekben, mint pél­dául víz- és géphasznosítá­si társulásokban vesznek részt. A jól képzett agrár­mérnökök pedig a családi gazdaságokban helyezked­nek el, s így válnak bizto­sítottá a szükséges, a gya­korlatban messzemenően hasznosítható szakismere­tek. (gyócsi) A vendég: Szabó Iván Fórum Lacházán Ma este — az MDF he­lyi szervezete meghívására — Szabó Iván ipari minisz­terrel találkozhatnak Kis- kunlacháza polgárai. Az új művelődési központban es­te hét órakor kezdődő fó­rumon — amelynek házi­gazda szerepére dr. Vona Ferenc országgyűlési képvi­selő vállalkozott — a hazai ipar és kereskedelem aktuá­lis kérdéseiről, a vállalko­zók helyzetéről, a gazdaság- politika jelen folyamatairól lesz szó. A tárca vezetője a megjelentek kérdéseire is válaszol. Péter-Pálig még van remény OTP BANK LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA A A MINDENKORI KÉNYELEM u^a lenne egy olyan folyószámla, amelyen hó végi megtakarításait vagy azok egy részét kedvező kamatozással leköthetné...* Ha lenne egy olyan folyószámla, amelyre átutalhatná a munkabérét vagy a nyugdíját...* Ha lenne egy olyan folyószámla, amelyről átutalásait teljesíthetné...* Ha lenne ejgy oiyan folyószámla, amelynek terhére még hitelt is kaphatna...* Akkor On igénybe venné? PEST MEGYEI' IGAZGATÓSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom