Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
A moMHxhia: cs&BúdS válkdkozáa Diana igaz történetet?) Aligha jöhetett volna rosszabbkor a dán királynő ezüstlakodalma, mint éppen most: Károly herceg, brit trónörökös Koppenhágába utazott a távoli rokon Margit királynő ebédjére, és megint magára hagyta feleségét, Dianát, aki ily- módon egyedül szurkolt kisebbik fiuknak, a nyolcéves Henry hercegnek az iskolai sportnapon. A londoni bulvárlapok ebben is a házasság súlyos megromlásának jelét látták, s csak itt-ott hallatszottak józanabb hangok arról, hogy a „Monarchia Rt.” hercegi tagjai, mint minden dolgozó házaspár, ezúttal is csak eltérő „szakmai” kötelezettségeiknek tettek eleget. Megszólaltak azonban alkotmányjogi szakértők is — ami annál is fontosabb foglalkozás Nagy-Britan- niában, mivelhogy az országnak a Magna Charta óta még nem íródott korszerűbb alkotmánya. Emlékeztetnek Walter Bagehot, a múlt századi jeles angol politológus „Az angol alkotmány” című művére, melyben az áll, hogy a monarchia a legérthetőbb kormányforma, mivelhogy egy család áll a központjában. A monarchia családi vállalkozás, és ezért a királyi család tagjainak éppúgy „szakmai” kötelességük a családi fészek melegének táplálása, mint a jótékonykodás, a díszelgés, a hídavatás, vagy a törvények ellenjegyzése — mondják a szakértők. A figyelmeztetés elsősorban Károly hercegnek szól: törődjön többet a családdal, mert ez is a királyságra való készülődés része. A The Sun című újságban közölt reprezentatív felmérés szerint az angolok 85 százaléka Károlyt okolja a házasság megromlásáért — feltéve, hogy valóban megromlott. Keleti szőnyegen, nyugati tisztasággal Szexkultúra a hátsó udvarban Megyénk sajnos hálsó- udvar-szerepbe kényszerül Budapest, az európai főváros árnyékában. A kétmilliós világváros közelsége nemcsak a gazdasági, hanem az úgynevezett intim szférában is, érezteti hatását. A Budapestnél infrastrukturálisan is hátrányosabb helyzetben lévő Pest megyében rosszabbak az egészséges, tiszta, kulturált férfi-nő kapcsolat teremtésének és fenntartásának lehetőségei, mint a kedvezőbb feltételeket kínáló fővárosban. Az elhanyagolt falusi parkokban, a koszos vasúti állomásokon és teliragasztott, vizeletszagú buszmegálló-odúkban, a nagyképűen diszkónak nevezett, lerobbant késdobáló csellókban — ahol kézmosási lehetőség sinös — nyilván kisebb az esélye, hogy az otthonon kívüli intim kapcsolatok testi, lelki és egészségügyi oldala kulturált és tiszta legyen. A hazai szexuális kultúra nyugati színvonalra emeléséért EMKE néven nemrég szervezet alakult. Az Európai Mozgalom a Kulturált Erotikáért — EMKE — nevű társulat alapítója, dr. Erőss László pszichológus elmondta, hogy egyúttal az AIDS magyarországi terjedése ellen is fellépnek. Fő feladatuknak a szexuális felvilágosítást és a pornó elleni harcot tekintik, újabban pedig bekapcsolódtak az abortuszvitába, az elítélőkhöz csatlakoztak. Liberális, modern keresztény eszméket is magába olvasztó szervezetük elítéli a terhességmegszakítást. Nézetüknek már számos fórumon hangot adlak. Az EMKE főként orvosokból és egészségügyiekből áll, de vállalt feladataik széles köre miatt beálltak közéjük a kulturális, valamint a kereskedelmi élet képviselői is. Ami a mi megyénk számára figyelemre méltó, az EMKE orvosainak zöme budapesti és Pest megyei. Egyik Pest megyei alapító tagjuk például keleti bútorokkal és keleti lakberendezési tárgyakkal kereskedik. Az adásvétel módot ad neki, hogy terjessze az EMKE kulturált erotikáról vallott tanait. Mielőtt még bárki sikamlós vagy kétértelmű gondolatokat társítana a szervezet kereskedelmi tevékenységéhez, gyorsan leszögezzük: az EMKE elsősorban egészségügyi, orvosi feladatokat lát el, a hazai AIDS-ellenes küzdelemben pedig igen hasznos munkát végez. A tervek szerint sajtótájékoztatót tartanak, amelyen ismertetik az osztrák, francia, német és magyar szakemberekből álló tudományos testületek által összeállított idei programjukat. Ebben Pest megyei előadások is helyt kapnak. —kk— KAPU€ÍNLR Pillanatkép Vincze Lilláról Ismerek olyan lelkes helytörténészeket, akik nemcsak a településük történetéről, hanem az ott megforduló neves személyiségekről is könyvet írnak. Hogy Vincze Lillát jegyzi-e már valahol egy ilyen kézirat, nem tudom, de a betörők hamar felfedezték alig egyéves szigetszentmiklósi — épülő — lakását! Alaposan kirámolták. Lillát megdöbbentette ugyan, de nem jutott rá ideje, hogy túlságosan elkeseredjen, a hivatása sokkal fontosabb számára, készülő lemezével és szponzorok keresésével foglalkozik. Mikor megérkeztem beszélgetésünk színhelyére, éppen egy menedzserrel tárgyalt, s interjúnknak is előre megszabott ideje volt. Elirigyeltem Szilágyi János habos kávéját, mi is bonbonnal díszített, tejszínes kapucíner mellett beszélgettünk, amit később néhány pohár narancslé és bableves egészített ki. Nem sztárélete pletykáiról, inkább a pályára kerüléséről és szakmai vonzódásairól kérdeztem. — Tizenegyéves voltam, amikor meghaltak a _ szüleim, de örökségül hagjTták ránk. gyermekeikre a képességeiket — mesél, kávéját kavargatva. — Én az édesanyám zeneszeretetét örököltem, aki operetténekes szeretett volna lenni, a bátyám, Vincze László pedig édesapától örökölte a rajz- tudást és a műszaki tehetséget. ö építész lett, sokáig Makovecz Imre melíett dolgozott. Zongoráztál, gitározni, énekelni tanultam, gyakran felléptem az iskolai rendezvényeken és ünnepségeken. Sanzonoktól a virágénekekig sok mindent szerettem énekelni, csak éppen a komolyzene nem vonzott. Ebből fakadt később az első szakmai konfliktusom. Tizennyolc évesen Sík Olgánál kezdtem tanulni énekelni, aki nagyon erős egyéniség. Meg volt győződve róla, hogy az adottságaim miatt nekem komolyzenével kellene foglalkoznom. Én túl kötöttnek, túl merevnek éreztem azt a világot, és egy év múlva fellázadtam. — Miért nem iratkoztál zeneiskolába? — Siófokon, ahol felnőttem, nem volt rá lehetőség, Ép gpiyf plip § % "f . te*» á & h i •>P; , Közgazdászjelölfek figyelmébe Középiskolai képzés világbanki kölcsönből Több mint tíz közgazdasági középiskolában, már az idén ősszel megkezdődik a nyugati országokban régóta alkalmazott — a munkahelyek speciális igényeire építő korszerű oktatási forma. 1993 őszétől további mintegy 50 középiskola alkalmazza majd ezt a szisztémát, de már különféle más szakterületeken, így például a számítástechnikai, az elektronikai, a vegyészeti, a gépészeti, az élelmiszeripari, a mezőgazdasági, a vendéglátási, idegenforgalmi ismeretek oktatása terén. A világbank 36 millió dolláros kölcsönére, illetve hazai forrásokra alapozva, többéves program keretében vezetik be hazánkban is ezt az újszerű — a gyakorlati használhatóságot előtérbe helyező — képzést. A programért felelős iroda biztosítja a fejlett ipari országokban alkalmazott tananyagokat, felszereléseket, az eredményesen pályázó iskoláknak lehetősége van a tanárok továbbképzésére, külföldi szakértők fogadására is. A tanulmányi idő első két évében főként csak általános jellegű tárgyakat oktatnak de a Budapesti Tanítóképző Főiskolán zenei szakra jártam. — Lázadásod után másik tanárt kerestél? — Igen, néhány év múlva Chviovini Mártához iratkoztam be, akihez a mai napig is járok! A klasz- szikus technikát tanulom, de 5 nem akar operaénekest faragni belőlem. — A pletykák szerint te tulajdonképpen „betolakodtál” a régi Solaris együttesbe! — Tudom, de nem így történt. Eljártam a konmajd, s csak ezután kezdődik a kétéves szakmai képzés. A negyedik év után — kifejezetten a majdani munkahely konkrét igényei szerint — egy-két éves.spe- ciális szakmai felkészítést végeznek az iskolák. Az említett 36 millió dolláros világbanki hitelt négy év alatt használják fel a programhoz. Idén a költségvetés mintegy 100 millió forinttal egészíti ki a világbanki keretet. A korszerű képzés további 20 iskolában történő bevezetéséhez 5-6 millió ECU-s PHA- RE-támogatást pályázott meg a programiroda. Jelzik a lógást is Számítógépek Franciaország egyik nagyhírű középiskolájában a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kíséri a tanév végét. A Charles de Gaulle- ról elnevezett technikumban ugyanis nemcsak a diákok vizsgáznak, hanem az intézmény is, melynek a teljes oktatási rendszerét komputerizálták. Az év elején meglehetősen pesszimista hangok kíséretében indult a program: mindent számítógépre vittek. A napi osztályzatokat, a diákom magatartásának megítélését, az iskolai jelenlétet, és természetesen a lógást is, a menzát, a könyvtárat. Minden egyes diáknak kódjele van, valamint hitelkártyája. (Az utóbbi — az igazgató szerint —, kizárja, hogy pénzt raboljanak a gyerekektől, mert nincs is pénztárcájuk. A hitelkártyával bármit megvehetnek az iskolában, amire szükségük van, beleértve az óvszereket is.) Hogy milyen előnyei vannak még a számítógépesítésnek? Nos, a szülők például a kódjel alapján ellenőrizhetik, hogy a csemete csakugyan az iskolában íölti-e a délelőttöt. Mi több, ugyanilyen módon naprakészen tájékozódhatnak az iskolai sikerekről vagy kudarcokról. S minthogy a tanároknak is kódjele van, a kedves szülő, ha úgy tartja kedve, a szülői értekezletet is kiiktathatja. A tanár véleménye naprakészen lehívható az otthoni képernyőre. Ennyi előny vagy ennyi személytelen lehetőség rejlik a szülő-tanár kapcsolatban a technika jóvoltából? Ma még pontosan nem tudható, de tény, hogy Franciaországban nem követik a példát tömegesen. És nemcsak azért, mert költséges, hanem — és ezt megértő cinizmussal hangsúlyozzák a tanárok —, mert ahol ilyen fejlett a számítógépes technika, ott a diákok pontosan tudják, hogy miképpen lehet a legjobb programot is megbolondítani a számítógép-vírussal. (MTI-Press) certjeikre, mert nagyón szerettem a zenéjüket, és minden hátsó gondolat nélkül kértem meg őket, hadd’ vegyek -észt a próbáikon. Ott én is énekeltem, „örömzenét” játszottunk, addig-addig, míg ősz sze nem gyűlt annyi anyag, amivel bemutatkozhattunk a nyilvánosság előtt. Az első közös koncertjeink úgy zajlottak, hogy először játszott a Solaris, majd a fiúk átöltöztek, jelezve, hogy másféle zene következik, utána velem együtt léptek fel. l,gy született a Napoleon Boulevard. — A sok sikert hozó, eredményes évek után mégis elváltatok. Erről most nem kérdezlek, hisz’ annak idején tele volt vele a sajtó. Azóta két öná'ló lemezed, illetve kazettád jelent meg. újabb dalaid egyre kevésbé kommerszeki — Mindig vonzódtam a kísérleti zenéhez, főiskolás koromban magam is játszottam egy avantgárd zenekarban. Szeretem a sanzont is, a kesernyés humort és a különleges hangzásokat. Tudom, hogy eklektikus az ízlésem, de vállalom. A példaképeim is tükrözik ezt a sokféle érdeklődést. nagyon szeretem Edit Piafot, Tina Tűmért, Annié Lennox-ot és Joan Baez-t. Zseniálisan szép hangok! Aztán van egy holland zenekar, a Nitz. őket szintén példaképeim közé sorolom. A következő lemezemen — ha mindenáron be akarod sorolni — a „sanzonett” fog dominálni, tehát nem egyszerű sanzonokat hallasz. Meg lesznek „bolon- dítva” kiállásokkal, zenei váltásokkal. Végül elárulta, hogy a repülés a hobbija. A repülőtől a hőlégballonig és ejtőernyőig jóformán minden repülő- alkalmatosságot kipróbált már. Ha el is vágyik a földtől, do — ahogy a Mámor című lemezén énekli — „marad a Duna partján”; rpost, hogy Szi- gelszentmikióson építkezik, nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is. Pachncr Edit • ' ' • \ ' - ” •• ’ . KAPU sm A brit közvélemény már aligha tudhatja, hányadán áll. A mostani izgalom azzal kezdődött, hogy megjelent két könyv, melyek gzerint Diana az elmúlt évtizedben többször is . öngyilkos akart lenni, annyira bánta, hogy Károly megcsalja őt, és egyébként is rossz férj és rossz apa. Az egyik könyvből, Andrew Morton „Diana igaz története” című munkájából vasárnap folytatásokat kezdett közölni a The Sunday Times, és a bulvárlapok azóta is öntik a zaftos leleplezéseket. Az egyik legújabb, hogy Diana őszre már nem akar a királyi család tagja lenni, továbbá, hogy tavaly ősszel feltehetőleg ő is megcsalta férjét egy James Gilbey nevű 36 éves úrral, régi, iskoláskori barátjával. Ez a bizonyos Gilbey hétfőn nyilatkozatban hozta a nagyközönség tudomására, hogy ő volt az egyik „forrás”, aki Morton könyvében Diana öngyilkossági kísérleteiről beszélt, és meg is ismételte állítását. Közben azonban a szerző maga beismerte egy rádiónyilatkozatban: fogalma sincs, hogy a hercegnő ismerősei Diana tudtával és beleegyezésével nyilatkoztak-e a könyv számára. Korábban az volt a fő érv a könyv mellett, hogy az valójában Diana segélykiáltása a külvilágnak. A könyv más „forrásai” arra panaszkodtak kedden több lapban, hogy Morton összefüggéseikből kiragadva közölte elmélkedéseiket a házasság egyes régi dolgairól. David Mellor, a brit kormány médiaügyekért felelős tagja figyelmeztetett, hogy a kormány szigorú intézkedéseket tervez, megvédendő a magánszférát a sajtó szégyentelen kukucskálásától. A kormány a hónap végén felülvizsgálja a Sajtópanaszok Bizottságának tevékenységét. Ezt a társadalmi-önkormányzati intézményt tavaly alakították a brit írott sajtó etikai kódexének betartatására. Ha a kormány úgy ítéli, hogy az önkormányzati jelleg nem elegendő a magánszféra védelmére, akkor parlamenti szabályozást kezdeményez a Sajtópanaszok Bizottságának törvényi felhatalmazására és az etikai kódex szigorítására — vélik megfigyelők. Ez közvetett kormányzati beavatkozást jelenthet a sajtó munkájába. Mészáros György
